Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-15 / 208. szám

Szaporítani kell a váioss tejizem gvüftttállomásainak számát FüKuzottaDD ellenőrzést a tejgyüjtö és elosztó helyeken OMia«Cy*rorazág munkatársa-, búzáért. (A tél) lMaifeM foglalkoztunk a tej pi i>i>.ea»»»l, amely a Központi Tejcsarnoe (Izemének bázi kezelésbe vételével közeledik a végleges megoldás felé. Az üzem megindulása ugyanis még nem oldotta meg maradéktalanul a problémát, sőt, mint az most a gyakorlatban megmutatkozik, a tulajdonképeni problémák most vetődnek föl. Igen fontos és egészen elsőrendű érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket jól és helyesen oldják meg, mert a félmegoldások nem segítenek semmit. A tejelosztás a jelekből Ítélve, kezd abba a mederbe terelődni, amely a célhoz vezet, bár még vannak zökkenők, ezek azonban jóakarattal és komoly intézkedésekkel elsimithatók. Az ellátás terén a helyzet ma még az, hogy nem minden utalványra van fedezet a napi tejliozamban. A helyzet ugyan napról-napra javul, a felhozatal emlekedik, azonban a tömeges panaszok mutatják, hogy nem ártana, ha a hatóság szigorú ellenőrzést gyakorolna az elosztókkal szemben és megszüntetne minden visszaélési lehe-' tőséget. Különösnek találjuk, hogy egyes elosztóknál rendszerré vált, hogy ha három, négy, vagy többnapi szünet után végre kiadják a jegyre a tejet, az aznapi utalványon kivül levágják az összes előzőket is, amelyekre persze utólag már nem adnuk, de nem fs lehet tejet igényelni. Ilyenmódon jogosulatlanul jut az elosztó nagynienynylségü jegyszelvény birtokába, amelyért ellenértéket — tejet — nem adott, viszont a heti elszámolásaikban ezeket a lejári és többnyire az eloez. tök hibájából föl nem használt jegyeket bállifhatják. A városi tejüzemnek erre megvan a módja és az eszköze az ellenőrzésre, csupán azt kell csinálnia, hogy az eddigi heti elszámolások helyett naponta számoltassák el az elosztófiókokat. A tejkérdés megoldásának legsuloysabb problémája még mindig a szervezés. Ennek a nagyobbik része még hátravan: a tanyai tej összegyűjtése. Nem kétséges, hogy a t«nyaj gazdák sokkal hátrányosabb helyzetben vannak a tejátvétel szempontjából, mint például uz alsóvárosiak, vagy más belterületi teliéntartók. A városi és a közelcső területek gazdái kön-nyü szerről be tudják juttatni a tejet a központba, ott szeparátorral lefölözik és a fölözött tejet a gazdák visszakapják. Ezt a mai takarmánvinséges világban kitünöc-n felhasználhatják serléseik hizlalására és állataik etetésére, viszont a beszolgáltatás! kötelezettségnek is eleget tettek és megszerezték vele a szükséges pontokat, amiket a gazdakönyr előir. A legnagyobb baj, hogy még mindig kevés a tejgvüjtő állomás. A teaénlartó gazdák ugyan mindenütt megkapták az utasítást, hogy szállítsa be a tejet ki-ki a számára kijelölt tejgyüjtö "-állomásra. Ez a szerv azonban nem ritkán 4—5 kilométernyi távolaágra esik. Ha csak 4—5 "liter lej szállításáról van szó, aránylag még könnyebb a helyzet, mert ezt a menynylséget egy napszámos elvisz? kézben, bár igy is 3—4 órát veszít vele a munkaidőből. Ha azonban már 10— t5 liter az esetenként beszolgáltatásra kerülő mennyiség, akkor már be kell fogni a lovakat és szekérrel kell a szállítást lebonyolítani. A három-négy órás ut belekerül tiz pengőjébe fs a gazdának, a tejért tehát annyit kap, amennyibe néki a beszállítás kerül. Tárgyilagosan meg kell állapitani, hogv a gazdákban megvan a beszolgáltatási készség, annál Is inkább, mert ezzel igpn előnvösen törlesztheti a pontokat. A tej literjéért ugyanis 1.4 pontot irnak a javára, tehát negyven százalékkal többet, mint egy kiló Szívesen szállítaná tehát a tejet, ba 'az átvételt valami módon megkönnyitenék a számára. nek-c esetleg manipulációk a gazda*jDÉLMAGYAROHSZAG rovására? (Például: nem fölözik-e le 8 Z E R 1) A, 1943 szeptember 15. a tejet?) Screinies a gazdák szem- •••••••••••••i pontjából az is, hogy a gyűjtők vajat egyáltalán nem vesznek át, holott vannak, akik a szállítási költségek megtakarítása okából szívesebben adnának vajat. tek volna, de elsőizben hirek helyett a tanulóifjúság kötelességeire figyelmeztették a hallgatókat. És felsorolták a rádióisKola előnyeit, amelyek letagadhatatlanok. A csintalan diák szerint például a rádióiskola leigföbb előnye abban rejlik, hogy a tanitó néniből vagy a tanár úrból csak a hang. az oktató, vagy mesélő hang létezik, mig a figyelő szem és fül s esetleg a haszontalankodó nebuló fülét megráncigáló kéz teljességgel hiányzik... A Középiskolások számára van ennél naAmióta a kisvasuton való »privát« Sokhelyütt a tejgyüjtés módja sem jtejszállitás megszűnt, a városi lakoskielcgitö. \'an tejgyüjtö, aki csak estejság tejigényei jelentékeny mértékben 7 órakor veszi át a tejet, pedig eddig i megnövekedtek, ezzel a körülménnyel az időpontig alig lehet valamit fejni, szintén számolnia kell a tejszövetkeA másik tejgyüjtö reggel 5-kor és'zelnek és fel kell készülnie a fokozott este 7-kor veszi üt, még pedig reggel igények kielégítésére is. A tehéntartó az előző esti, este pedig az aznap reg- gazdák kívánságainak lényege az, geli fejést. Hűtési lehetőség nincs, igy hogv szaporítsa a városi tejüzem a gvobb előny is: figyelni és hallgatni állandó az a veszély, hogy állott tej megfelelő mértékben a tejgyüjtö állo-, lehet, de felelni nem kell! Nem megsavanyodik, sőt, ha keveredik a mások számát és gyakoroljon telettük kerül elő a fekete vászoufriss fejéssel, azt is megrontja. Tény, szigorúbb ellenőrzést. Dr. Katona Isthogy ezen a rendszeren nehéz változ- ván tanácsnok, akinek gyakorlott tatni, mert az átvételi időpontnak a szakemberek állanak rendelkezésére kisvasút menetrendjéhez kell Igázod- és akire az egész tejügy rendezésének ma és ha lekési a vonatot, félnapotjfelelőssége hárul, bizonyára mestalálveszit a gyűjtő és a nyakán romlik » módot, hogy a tanyaiak panaszai t^j " orvosoltassanak. Erre annyival is in A tanyai gazdák köréből több aggodalmaskodó érdeklődéssel találkozkább szükség van, mert a városi fogyasztóközönségnek is fontos érdeke, tutik: vájjon az átvevő állomásokat .hogv minél több tej kerüljön a tej&ökellöcn ellenűraik-e? Nem történhet- vetkezet utján forgalomba Iskola falitábla és tanári notesz nélU&t Szinyei-HUcst Uuttuszminisztei. beszédével meg-n^itt a íádiéisUda (A Délirngyarország munkatársától) Sokezer diák ölt a rádió elölt kedden reggel fél 9-től 10 cráig s cber figyelemmel halgatta a legfrissebb műsort, a rádióiskolát Szinyei-Merse Jenő közoktatásügyi miniszter beszédevei kedden reggel fél 9-kor nyílt meg a rádió iskolája, az a hathetes müsortervezet, amely november első napjaiig helyettesíteni fogja a rendes tanítást. Ila teljes egészében nem is helyettesítheti, de pótolni igyekszik azt, amit a tarulók a rendkívüli állapotok mialt kénytelenek mulasztani. Legalábbis frissentartja az érdeklődést a oiákság lelkében tanulmányai iránt és minden nap másfél órán keresztül emlékezetébe idézi a legf mtosabb tárgyak tudnivalóit. A rádió, a huszadik század legt épszerübb találmánya az ifjúság l őrében nagy vonzerővel bir. Mircsak azért is helyeselni kell a magyar rádió kísérletét, mert a népízerü mikrofon segítségével igyekszik közelebb hozni az ifjúsághoz az iskolát. Napi másfélórás tanterv mellett persze komoly tanulmányokról nem lehet beszélni, éppen ezért igen ügyes és kedves hangnemet ütött meg az első rádióiskolai előadás alkalmával a műsorszerkesztő: Iréfás, mesélő formába öltöztette a komoly tantárgyakat és akár a földrajz, akár a latin, vagy német óra olyan hatást keltett, mint a rádió eddigi népszerű mesedélutánjai. . Ugyanazoknak a szereplőknek aranyos, csicsergő hangját hallottuk például az énekórán s igy az illúzió tökéletes volt.., Szinyii-htecsc lth& megnyitóbeszéde Pontosan félkilenc órakor felhangzottak a kultuszminiszter szavai: a tanulóifjúság nagyrésze csak novemberben kezdi meg az isk >l<ii munkát. Ez azonban nem ok és nem alkatain arra, hogy ne dolgozzatak. Sőt ellenkezőleg! mamin denkinek teljes erejével kell dolgoznia és résztvennie a nemzet erőfeszítésében. Ez alatt a másfél hónap alatt tehát nektek is még fokozoltab erővel és nagyobb szolgalommal kell munkálkodnotok. Munkátokat igyekszünk megköuynyiteni. Ezért naponta halljátok a rádióban tanáraitok és tanítóitok előadásait. — Legyetek buzgó hallgatók ezeknek a rádióelőadássoknak és fogjátok fel a hullámokon át azt, amik nincsen módotok az iskolában közvetlen közelségből hallani. Amit a rádió utján tanultok, egészítsétek ki legjobb tudásotok szerint és mutassátok meg, ha majd számonkérik az eredményt az iskolában, hogy méltók vagytok a bizalomra és ti is követitek a magyar hősök példás kötelcsségteljesitését. Ha most elmulasztjátok kötelességeiteket, nem tudtok maid megbirkózni a rátok váró feladatokkal. De súlyos mulasztást is követnétek el, ha nem készülnétek fel komolyan és lelkiisme-etesen a nagy magyar célok vállalására. — Reátok várnak a magyar jövő erkölcsi, szellemi, gazdasági, társadalmi és honvédelmi kötelességei. Ne felejtsétek el, hogy szabadágunkért és függetlenségünkért dolgozunk. Bizom bennetek és tudom, hogy öntudatos lelkesedéssel, a magyor hagyományokhoz hűen készültük arra a munkára, amely reátok vár. Istgn áldása kisérjen benneteket A tótóLióisUolában »•. A miniszter beszéde után a népiskolai tanulókhoz szólt a rádió vagy 10 percen keresztül s kedves, mesélő hangon vezette be őket az elemi oktatás — A mai rendkívüli idők miatt titkaiba. Aztán a diáabirek következfedeiü vagy keménypapirtábláju notesz és nem sötétlenck benne H négyesek... A rádióiskola álombeli iskola tehát, az egyszeri tanuló mindig ilyen iskoláról álmodhatott — könyvvel vagy füzettel a párnája alatt... Mindezeket a rádió elfelejtette felsorolni, helyette megemlítette azt hogy képzeljünk csak el egy iskolát ahol — nincsen tábla! A tanuló Ott ü' a legszebbik szoba kényelmes karosszékében, esetleg éppen reggeli lekvároskenyerét majszolja, vagy ha nincsen a szobában szülői felügyelet, tótágast áll a féltett huzatu recamieren s közben a tanitó bácsi vagy a tanárul! őnagysága kedvesen beszél az Uraihegység földrajzi fekvéséről, vagy • nehézkedési törvényről. (Ez utóbbit a nebuló ki is próbálhatja, ha féllábárs áll és eljátsza magának a pisai ferde tornyot...) Milyen kényelmes iskola! Például a tanuló nem felejthet otthon semmit mert — mint a rádió megjegyezte — legföljebb a szomszéd szobába kell érle menni. S egyéb ilyen kellemetességek teszik kedvessé a rádióiskola előadásait. Node félre a tréfával, a rádióiskola előadása kezdődik! Minder. nap fél 9-kor, tehát egynegyed kilenckor jó lesz előkészíteni a tanszereket ceruzát, papirost, körzőt, vonalzót térképét s egyéb szükséges taneszközöket, no meg könyveket is. A kitűzőn feladatokat pedig minden nap pontosan és lelkiismeretesen el kell végezni, mert a komoly tanítás megkezdér sével egyidejűleg a tanárok követelni fogják a feladatok megoldását. T,fcténetem, ének, tátin* tumészeitan, német A középiskolai tanulók részére kiadós >müsort< állítottak össze már az első napon. A tanrend a kővetkező volt: történelem, ének, latin, tei'mésitfttan, német. Betévedtünk egy »rádióiskolába*, ahol a szélesebbkórü család középiskolás tagjai megkülönböztetett figyelemmel követték a leckeórákat. Asztal mellett, székeken és padokon helyezkedtek el és az újdonságnak járó tisztelettel hallgatták az előadásokat. Amikor a rédió azt harsogta, hogy •történetóra következik 14—18 évesek számára*, a kisebbek nem szállingóztak ki a félig nyitott ajtón, hanem figyelemmel hallgatták azt az ügyes, nemzeti szollemmel és érzéssel átitatott előadást, amely »Az Uraitól a Kárpátokig* cim alatt mondotta el * magyarok bejövetelének történetét. Az idősebbek, akiknek az előadás szólt, előkeresték történelmi atlaszukat amelynek 14. oldalán rózsaszinü térkép mutatta meg a magyarok négy hazáját. az fishazától a Kárpátok medencéjében fellelt ezeréves uj hazáig... A történelemórának vége. A felsősök felsőbbségesen mosolyognak: _ Ezt mi már mind tudjuk i — jelenti kl egy hatodikos ifja. _ Majd az érettségin legyél Hye« fölényes! — vágja rá egy nyolcadik©: rokonlányka. A rádiókészülék felfii hirtelen diákzsivaj hangzik fel. Kétségtelen, hogv most szünet van s az udvaron hancu roznak a nebulók. Do csakhamar kiderül. hogy a tizperc már letelt és az osztályban folvik a zsibongás: még