Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-02 / 198. szám

trA Jog- és dllsmtuiimányi kor további intézkedésig átmenetileg szünetel" Megjeleni a Horthy Miklós-Tudományegyetem tanrendje 44. év első felére oz 1943 (A Délmagyaxország munkatársától) A szegedi Horthy Miklós-tudomány­ügyetem kiadta tanrendjét az 1943—44. év első felére. A könyv a Ferenc Jó­zsef-tudományegyetem újjászervezésé­ről és a Horthy Miklós-tudományegye­tem felállításáról szóló 1940. évi XXVIII. törvénycikk ismertetésévei kezdődik, majd felsorolja az egyetemi tanács tagjait a következőként: rektor: dr. Kr a m á ir Jenő, a prorektor dr. Frőhlich Pák dékánok: dr. Ráv­»«7 Tamás orvoskari, dr. Bog­sír Cecil bölcsészkari, dr. Bartucz Lajos matematikai és természettudo­mányi kari dékán. Prodékánofe: dr. Gellért Albert, dr. Koltay-Kast­• «r Jenő. dr. Farkas Béla. Tanács­jegyző: dr. Miklós Károly egyetemi titkár. Az előadások kiválasntásának főnlegea szempontjai cimü fejezet a Jog- államtudományi kar fejezetével kezdődik, az előadások felsorolása he­lyén azonban a következő szöveg ol­vasható: »A jog. ég állam tudományi bar »z ít40:XXVIII. te. 8. §. első bekezdése értelmében további törvényes intézke­désig átmenetileg szünetel.* Ez a harmadik tanéve a szegedi egyetemnek, egyben harmadik éve a jogi kar szüneteltetésének is. Az Ígé­retek és igyekezetek, a város áldozat­vállalási készsége ellenére tehát a jogi kar felállítása az idén sem való­sult meg. A tanrendi részben az orvostudo­mányi kar előadásai között Szemt­G'yörgyl Albert, az egyetem Nobel­dijas professzora Kísérleti vegytanból hirdet előadásokat heti öt órában. Bevezető a fajbiológiába, A rasszok története hazánkban cimen tartja elő­adásait. Hungarológiai és zeneművészet I rozatnak látszik Szögi Endre meghí­vott előadó előadássorozata a magyar népzene ismeretéről. Megfelelő óraszámmal van képvi­selve az idei tanrendben is a honvéde­lem és a testnevelés. A korszerű bon­védelem kérdéseiről Littoraeritcz­ky Oszkár vezérkari alezredes és Fülöp József vezérkari őrnagy tar­tanak előadásokat. Említésre méltó még, hogy a szö­ged! egyetem tanárainak, magántaná­rainak, előadóinak és lektorainak szá­ma az nj félév tanrendjének tanúsága szempontból igen hasznos előadásso- szerint összesen 144 n magyarok ás szerbek békés egviittélésérfö beszélt Kereszfes-Hsjcher belügyminiszter Obecsén Korszerű kollégiumot hirdet az élettani előállások között Merényi Seb olts Gusztáv magántanár A re­pülés élet- é» kórtana, gyakorlatokkal alaesonynyoniásn kamrában címmel A bölcsészet-, nyelv- és történettu­dományi karon Halasy-Nagy Jó­zsef professzor, a neves filozófiai iró, az újkori filozófiáról tart előadásokat ebben a félévben, ezenkivül Filozófiai olvasmányok öoien hirdet heti 2 órás kollégiumot Mester János a pedagógiai pro­fesszora a középkori nevelésről, a mű­velődésügyről és nemzetnevelésről tar­tandó előadásait hirdeti, lélektanból pedig Bognár Cecil Lélektani vizs­gálatok, Lélektan cimen hirdet előadá­sokat. Az ókortudományi szakon B a n ­n e r János Római magánrégisegek cimü tárgykörből veszi előadásai anyagát, a magyar nyelv és irodalmi szakon pedig Klemm Antal a jelen­téstant, a magyar nyelvhelyességet és a magyar nyelvjárásokat adja elő. Sik Sándor tavalyi nagy érdeklő­déssel kisért esztétikai és Vörösmarty koráról tartott előadásai után az idén Bevezetés az irodalomtudományba, A klasszikus magyar regény, A régi ma­gyar líra címei hirdeti előadásait. Figyelemre méltó szemináriumi előadást hirdet csak előzetes jelentke­zésre Ortutay Gyula magántanár TápéróL Ortutay előadásával bevonul »z egyetemre a falukutatás mint tudo­mányág. A szláv filológiai szakon az idén is lesz szerb nyelvtanfolyam kezdők szá­mára, ugyancsak megrendezik a hor­vát és szlovák nyelvű tanfolyamokat. A földrajz-, néprajzsszakon B ár 1 i n t Sándor magántanár Szeged nép­költészete cimü heti 2 órás előadása kíván megemlítést. Bartucz Lajos, az embertani tan­szék professzora Általános embertan. óbeese, szeptember í. Vitéz Ké­re s z t e s-F i s c h e r Ferenc bei­ke- [ügyminiszter bácskai körútjának má­sodik napján Magyarkanizsára, Zentára, Óbecsére, majd Zomborba látogatott el. Magyarkanizsán és Zentán a mi­niszter üdvözlésére összegyűltek a városházán a városi tisztviselők és a városi képviselőtestület tagjai. Magyarkanizsán Lehel Pál pol­gármester és Losonczy János képviselőtestületi tag, Zentán pedig G u s á t h György polgármester és V i g h Ágoston főorvos köszöntöt­ték a minisztert A miniszter vála­szaiban köszönetet mondott a kép­viselőt estületek tagjainak és a tiszt­viselői karnak, hogy a közigazgatás megszervezésében a visszacsatolás óla oly tevékenyen résztvettek. Fel­hívta a tisztviselői kar figyelmét arra, mennyire fontos, hiogy a tiszt­viselők figyelemmel és udvariasság­gal kezeljék a közönséget A mai nehéz időkben a tisztvise­lői karnak még nagyobb önfeláldo­DtLMAGY'ÁROÜSZÁO £ CSÜTÖRTÖK, 1943 szeptember 2. " A legkisebb ember ügyes-bajos dol­gait is a legnagyobb szeretettel és barátsággal kell intézni, a rideg magatartás a tisztviselők részéről mindig veszedelmes, de különö­sen veszedelmes a mai nehéz1 íoőkben. A miniszter örömmel álla- > pitotta meg, hogy a beszervezés munkája a Délvidéken szépen halad I előre, ami arra mutat, hogy a mun-' ka megalapozása sikerült A miniszter mindkét városban hosszasan elbeszélgetett a város ve­zető személyiségeivel a megye prob­lémáiról is. Óbecse határában Gyüre Károly főszolgabíró, Berecz Gyula fő­jegyző fogadta a minis- 'ert, aki előbb megtekintette az óbecsei ONCsA-telepet, majd a községhá­zára hajtatott. A községháza tanács­termében összegyűltek a községi elöljáróság és a képviselőtestület tagjai, valamint a hivatalvezetők és társadalmi egyesületek vezetői. „ __.... Nevükben Balassa Pál közjegyző zást kell tanúsítania, mert a mos-1 köszöntötte a minisztert, aki vála­tani korszak nem reprezentálások, j szában a többi között ezeket mon­l anem a kemény munka korszaka, dotta: Békés együttélés a magyarok és szerbek között —- Azért jöttem ide Óbecsére, mert tudom, hogy ez a megye ős­időktől fogva tipikus reprezentánsa volt a magyarság és a szerbség testvéries, békés együttélésének. Is­merem azokat a körülményeket, amelyek ezt a békés együttélést át­menetileg megzavarták. Azt hiszem, valamennyien egyetértünk abban, meg kell találnunk a módját annak, bogy a békés együttélést újból hely­reállítsuk. — Az itteni magyarság huszon­három esztendőn keresztül tapasz­talatokat szerzett abban a tekintet­ben, miként nem szabad a nemzeti­ségi politikát folytatni és ezeken a tapasztalatokon okulva, azt hiszem, rájött arra, milyen a helyes nemze­tiségi politika. A helyes nemzetiségi politika — különösen ilyen viszo­nyok között, mint amilyenek kö­zött Magyarországon és speciálisan a Bácskában élünk — csak a meg­értésnek, a jogok elismerésének po­* -Zsufr&IUSr ksdtötonMI&K' htikája lehet. A magyarság és a szerbség egymásra van utalva. Meg kell léhát találniok és meg kell ér­teniük egymást — Hogy ez megtörtén jék, az Öoö-I kön múlott, a magyarságban és a szerbségen egyaránt. Hogy ennek előfeltételét a jövőre nézve megtart­hassuk és kiépithessük, az a kor­mány dolga és feladata s a kormány ebben az irányban meg is tesz min­dent, ami szükséges. — Amikor tehát nyomatékosan hangsúlyozom, hogy az itteni társa­dalomnak legfőbb feladata, hogy a békés együttélést a két nemzet kö­zött megtalálja s hogy e két nemzet nemcsak itt, ezen a ponton* hanem sokkal messzibb is, egymásra van utalva, azt azért teszem, mert innen várom a példát az egész Bácska számára is. — Amit most mondottam, nem jelenti azt. hogy a magyarság ne vindikálja magának a vezető szere pet. Utóvégre Magyarországon *a gyünk, a magyarság kell, hogy ve zessen. Ennek a vezetésnek azonban nem szabad elnyomónak len­ni, sem erőszakosnak, hanem szeretetteljesnek, amelv tiszteletben tartja a szerb nemzetiség összes jogos igényeit — Hogy melvek ezek aiogos igé­nyek, azt talán felesleges is hang­súlyozni: a teljes kulturális szaba I­ság, a nyelvhasználat teljes szabad­sága, teljes gazdasági szabadság, egyszóval egyenlőség, egyenjogúság, egyenrangúság minden tekintetben, amelynek csak egy feltétele van, a meggyőződéses, lojális beleilleszt kedés a magyar állam keretei közé. Ehhez minden körülmények között ragaszkodunk. A legszigorúbban fellép a kormány a rendbon* tokkal szemben — Hallottunk panaszokat és fájdab masa n észleljük, hogy az utóbbi időben határozottan ellenségesnek mondható elemek fegyverrel a kezűkben töreked­nek az állam rendjének megbontására, az állam képviselőinek megtámadásá­ra. Akik részéről ilyeneket észlelünk azok ellen természetesen a törvény legteljesebb szigorá­val lépünk fel és aa ilyen bűnt • legsulyosabbbao fogjak meg­torolni. — Meg vagyok arról győződve, hogy az itteni lojális szerbség lelké­től mindezek a vállalkozások, merény­letek távol állanak és meg vagyok győződve, bogy a legmesszebbmenőén elitélik azokat. De arra kérem önöket, hogy saját körükben is hassanak oda, hogy a szerbség vesse ki magából azo­kat az ide nem való, a békességet rontó, de a szerbség érdekeinek is ártó elemeket — Az idevaló szerbség legyen a* állata hatalmainak segítségére, bogy az ilyen elemek kiküszöbölhetők te­gyenek és akkor újból helyreáll a* a békés harmónia, amit ~ a magyarság reprezentánsainak tanúsága szerint — AS PIRIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom