Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-27 / 193. szám

A kisgyűlés hozzájárult a városi illetékek. Járulékok és szolgáltatási dijak emeléséhez Harmincnégyezer pengős költséggé! átépítik a Városi Szinház színpadát (A Délmagyarórszág munkatársától) Csütörtökön délelőtt Szeged város törvényhatósági kisgyülése dr. Tukats Sándor főispán elnöklésével ülést tartott a városháza közgyűlési termében. A határozatképesség megállapítása után az elnöklő főispán a szombati közgyűlés éjé kerülő előterjesztések ügyében kérte a kisgyűlés állásfoglalását. Ezek sorában felolvasásra került Pécs város átirata a közszolgálati alkalmazottak természetbeni ellátásának rendszeresítése ügyében. A kisgyűlés a köriratboa való csatlakozásra tesz javaslatot a közgyűlésnek. A közvágóbidi etportbütőházboz szükséges hütőcsőkigyók szállításával a polgármestéf Rökk István budapesti gépgyárat javasolja megbízni, a vállalati érték 50.400 pengő. A kisgyűlés a javaslathoz hozzájárult. A tiszti ügyészségnek magánfelek érdekében is álló tevékenysége után fizetendő megtérítésekről szabályrendelettervezet készült, amelyet dr. Széli Gyula stiláris módosítást ajánló indítványával elfogadásra ajánlanak a közgyűlésnek. A kisgyűlés tárgysorozatának legnagyobb érdeklődésre számottartó része az illetékek és járulékok emelése. Az összes Ilven természetű javaslatokat ellenvetés nélkül vették tudomásul. Eszerint a közgyűlés elé a következő javaslatok kerülnek: A városi kőrlegelők használata után fizetendő fflbérdijat marha és ló után az eddigi évi 15 pengőről emeljék 40 pengőre, a butkőltsége! 5 pengőről 15 pengőre, a borjú után fizetendő járulékokat 6 pengőről 25 pengőre, a kutköltséget 20 fiilérről 1 pengőre. A vágó- és husvizsgálati dijak emelésére a következő javaslatot fogadták el: marha vagv növendékmarha után 25 pengő, borjú után 4, juh és kecske után 8, süldő után 4.50. sertés 70 kilótól 100 kilóig 10, ezen felül 19.20, ló után 24 pengő A közterületi használati dijakat az eddigi díjtételek kétszeresére emelik. « külterületi marhalevélkezelők díjazásának rendezésére olyan értelmű Javaslatot terjesztenek a kőzgvülés elé, bogy az uj marhalevél kiállításáért nz eddigi 10 fillér helvett 24 fillért nz Irányításért 12 fillért, az átírásért pedig, amely eddig díjtalan volt, 16 fillért fizessenek. A mérnökök közbenjöttével tartott helyszini szemléknél esetenkint 5 pengő illetéket kell fizetni A városi közkórház ápolási dijait öt) százalékkal emelik a belügyminiszteri rendelet értelmében, igy a különböző kategóriákban 14, 8.50 és 6 pengő a napi ápolás dija. A városi gőzfürdő dijait már május 1-től fel is emelték 20 százalékkal, ehhez a kisgvülés hozzájárult. A közszolgáltatások mértékének megállapításáról szóló belügyminiszteri leirat értelmében a vigalmi adót és a vásári belypénzt 50 száza, lékkai emelik és a vigalmi adó fizetősé.re kötelezik azokat a szórakozó helyiségeket is, ahol belépődijat nem fizetnek. Igv a cigányzenés helyiségekben 20 filiér, a jazz- és szalonzenekar által szolgáltatott zenés helyeken 40 fillért, olyan helyeken, ahol a nyilvános tánc meg van engedve, személyenként 50 fillért, a mulatókban pedig 3 pengőt kell fizetni. Faludi Sándor felszólalásában az stnalőregvesületek nevében a 10 százalékos vigalmi adók elengedését kéri azzal az indokolással, hogy .az amatör sportegyesületek teljes leroiigyolódés előtt állanak- A városnak ezekből a vigalmi adókból eddig évente imategy 6000 pengő'bevétele volt, ami nem számottevő jövedelem, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ennek felét aa adminisztráció emészti fel. A sportegyesületeknek azonban jelentékeny erőgyarapodást jelentene az adó elengedése. Kéri a polgármestert, hogy vegye revizió alá a vigalmi adó kirovását elrendelő határozatát Dr. Pálfy József polgármester válaszában hangsúlyozta, hogy mindenkor a legnagyobb megértést tanusitott a sport iránt és sportszeretetét minden lehető alkalommal kifejezésre is juttatta az egyesületek ügyeinek felkarolásában, azonban a vigalmi adót nem engedheti ei, mert miniszteri rendelet irja elő ennek mértékét és nem cselekedhet a város érdekei ellen. Meg igéri ellenben, hogy más módot talál majd a sportegyesületek hathatós támogatására. A felszólaló a polgármester válaszát tudomásul vette. Rámutatott azonban arra, hogy a sportegyesületek kára a vigalmi adóval kapcsolatban főként abból származik, hogy például a 2 pengő 80 filléres belépőjegy az adóval a duplájára drágul, azaz 5 pengő 60 fillérre és ez akkora összeg, amit egy mérkőzés végignézéséért kevés sportbarát tud megfizetni. A magas belvárak tehát a mérkőzések látogatottságának csökkenését és ezzel az érdeklődés visszaesését eredményezi, amiből erkölcsi hátrány is származik a sport ügyére. A hordójelzési díjszabás ujáPb megállapítása ügyében a kereskedelmi minisztériumtól érkezett leirat 50 százalékos emelést Ír elő. A hatósági légoltalom átszervezésével kapcsolatban a közeljövőben kisebb létszámú berendelt örcsapat huzamosabb időn át teljesít szolgálatot egyenruhában. A felszerelés költsége 801.000 pengőt tesz ki, amiből 114.000 pengő állami támogatás. 157 812 pengőt a város a forgalmi adórészesedésből kamatmentes kölcsönként vesz fel és fordit erre a célra. Időközben azonban 25—30 százalékos-eltolódás mutatkozott az általános drágulás következtében. Az összes szükséglet, igy 600.000 pengős költséget igényel, amelynek hiányzó összegeit a város 1944-től 10 év alatt visszafizetendő kamatmentes állami kölcsön formájában veszi fel. A tüzoltófelszerelések kiegészítése 400.000 pengős költséget igényel. A város ezt az öszszeget a földbérleti óvadékokból 10 évre szóló Kamatmentes függő kölcsön formájában teremti elő. A Városi Szinház töbib mint 60 év óta fennálló épületében a polgármesteri jelentés szerint a színpad semmiféle ujitásban nem részesült. Tolnay Pál mérnök, az állami színházak mü szaki felügyelője szakvéleménye alapján annak újítási javaslataiból a mérnöki hivatal kiemelte azokat, amelyek eszközlése halasztást nem szenvedhet. Ezeknek költsége 34 000 pengőt tesz ki. Ebből az összegből korszerűsítik és megfelelő technikai felszereléssel látják el a színpadot és rendbehozzák a kőrhorizontot is. Vitéz dr. Tóth Béla tiszti főorvos a mozijegyek árához eddig is hozzácsapott, úgynevezett tejfilléreket, amelyek a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat tüdővész elleni küzdelmének céljait szolgálják, az eddigi 2 fillérről 20 fillérre kéri felemelni. A polgármester azt javasolja, hogy 10 fillérre emeljék, a kisgyűlés igy határoz, azonban a tejfillérek szedése a jövőben minden jegy után kötelező less. A polgármester előterjesztésére k kisgyűlés kimondotta, hogy a Horthyte'epi családi házak átengedésének Ögyét az t^szágos Némzet- és CM Iádvédelmi Alap Részér* egyelőre leveszi a nanirendröl és azt beható előkészítés után az őszi közgyűlés elé fogja terjeszteni. A 16 házért az ONCsA 145.000 pengő téritést hajlandó fizetni és az átvett házak 25 év alatt törlesztéses alapon a betelepített családok tulajdonába mennek át. A kisgyűlés hozzájárult ahhoz a polgármesteri előterjesztéshez, hogy a városi tisztviselők és alkalmazottak részére juttatott tűzifa éra változatlan maradjon, mert igazságtalan lenne, hogy aki későbben jut tüzelőhöz, drágább árat fizessen érte. Ezután áttértek a kisgyülési tárgv sorozatra, amelynek pontjai Között öt haszonbérátruházási és 36 építési hozzájárulás szerepelt. A kisgyűlés ugy ezekhez, mint a többi apróbb jelentőségű ügyhöz az előterjesztés értelméDEEMAGYARORSZAö PÉNTEK, 1943 augusztus 27. ben hozzájárult A Szegedi Atlétikai Klub kérelmére az ujszegedi sporttelep bérletét 10 esztendővel, azaz 1963 szeptemberéig meghosszabbították. A Szegedi Fiatal Műkedvelők Egyesülete a színházban rendezett előadásának villanyáramfogyasztási dijaival adós maradt, ezt többszöri szorgalmazással sem sikerült behajtani az egyesületen, amely időközben feloszlott és elnöke. Bokor Ervin gimnáziumi tanuló ismeretlen helyre költözött. A kisgyűlés a behajthatatlan tartozás töréséhez hozzájárult Magvar propaganda a krisztusi eszmény és a haza fogalmának jegyében « Antal miniszter beszéde a nemzetvéde'mi minisztérium hivatalt helyiségeinek megáldasakor Budapest, augusztus 26. Mihalovits Zsigmond pápai prelátus megindító egyházi szertartás keretében áldotta meg a nemzetvédelmi propagandaminisztérium külső Andrássy-ut 135. számú hivatali helyiségeit. A szertartás után Mihalovits Zsigmond az uj épületre, annak lakóira és az ott folyó munkára Isten gazdag áldását kérte. Az ünnepségen jelent volt hivatalának tisztviselői kara élén dr. Antal István nemzetvédelmi miniszter, aki a mai propaganda feladatairól mondott beszédet — A magyar propaganda munkásságát a kri8ztusi eszmény és a haza fogalmának jegyében fejti ki — hangoztatta a miniszter — a sajátos magyar gondolkozásmódnak megfelelő eszközökkel. Ez a szó, hogy propaganda — mint az utóbbi időben anynyi más fogalom elveszítette a maga tiszta és valódi fogalmái A magyar propaganda ket prin« cipiumot követ: azt, hogy ez az ország mindig magyar maradjon és azt, hogy Magyarország fölött és a magyar emberek lelkében Krisztus keresztjének tiszta fénye soha el ne homályosodjék. Ennek a két princípiumnak * felismerésével teljesíti a magyar propaganda azt a szolgálatát, amelynek célja, hogy az országban a nyugalom, a fegyelem és a rend uralkodjék a lelkekben is. A magyar propaganda — fejezte be szavait a miniszter — ezeknek a szempontoknak megvilágositásával, szellemi erőinek legteljesebb kifejtésével helytáll a hétköznapi élet sxiae* problémái között és a belső lelki élei minden vonalán, hogy Magyarország számára a jobb jövőt biztosítani tudja. (MTI) mielff-RffiaHn Antal fcönnve a trianoni szerződés togtalan rendel Kezeseiről Budapest, augusztus 26. 'A Budapesti Értesítő irja: Most hagyta el a sajtót UllcinIteviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszternek »A trianoni szerződés területi rendezéseinek jogi természete* cimü müvének magyar kiadása. A mü eredetileg Parisban jelent meg francia nyelven. A szerző müvében érdekes iogi érveléssel mutatja ki a trianoni szerződés területi záradékainak érvénytelenségét. Ez az érvénytelenség abból következik, hogy a tei hletátengedéseket nem tették függővé az érdekelt lakosság kifejezett akaratától és formáHs hozzájárulásától. A nagy francia jogtudósok egész sorára hivatkozik, akik mind arra az álláspontra helyezkednek, hogy területi változások eldöntéséréi elsősorban magának a lakosságnak az akarata irányadó, UlleinReviczky Antal arra a következtetésre jut, hogy olyan területszerzés, amely a háború következtében népszavazás mellőzésével következik be, nem egyéb közönséges hóditásnál. R utat a továbbiakban arra, hogy a trianoni szerződés esetében a népek önrendelkezési jogát már csak azé rí is alkalmazni kellett volna. mert errenezve a szövetséges Katáimak ünnepélyes Ígéretet tettek. Nem felelnek meg a valóságnak azok az állitások, hogy a megszállott területek lakossága önakaratából szakadt volna el Magyarországtól. A soproni népszavazáskor a leghatározottabban kitűnt, hogy amikor népszavazást alkalmaznak, a lakosság többsége kinek a javára dönt Á trianoni szerződések területi rendelkezéseinek érvénytelenségét még jobban aláhúzta az, hogy területek odaítélését fegyveres megszállás előzte meg, aminek végrehajtására a megszállóknak semmiféle jogcímük rem volt. A fejtegetésekből világosan kitűnik az is, hogy azok az államok, amelyek Magyarország elszakított területeit birtokolták, nem hivatkozhatnak az elbirtoklásra sem, minthogy birtoklásuk sero békés, sem megszakítás nélküli, ami előfellétele az elbirtoklás jogérvényességének. Nem lehettek érvényesek a trianoni békeszerződés területi rendelkezései már csak azért sem, mert Magyarország, anikoi e szerződés aláírására kénys*e itették, a teljes kimerültség állapotában vQlt. (MTI) ' "