Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-27 / 193. szám

Vasárnap d. u. (él 6-kor Z fis UTC mérkőzésre jegyek alffTétell kedvezménnyel szombat este 6 óráig a Délmagyarország Jegyirodában. Ujabb négy letartóztatás tiltott műtét miatt (A Délmagyarország munkatárrátói) A Délmagyarország szerdai számában megírtuk, hogy magzat'<óhajtásért letartóztatott a rendőrség három domaszéki lakost és a tiltott műtétet végző szegedi szülésznőt is őrizetbe vette. Csütörtökön ujabb feljelentés érkezett a rendőrségre hasonló bűnügyben. Az ügy középpontjában Hevesi Mária 22 éves szegedi háztartási alkalmazott áll, aki 1941 április 15-ike óta Schwartz Ignác Délibáb-utca 2—4. szám alatti lakosnál nyert alkalmaztatást. A fiatal, csinos cselédleány megtetszett munkaadója fiának, Schwartz Tibornak, aki viszonyt kezdett a leánynyak Viszonyuk 1942 junius közepéig tartott, ekkor Hevesi Mária teherbe esett, amint az orvos megállapította. Az orvosi vizsgálat eredményét Hevesi Mária közölte Schwartz Tiborral, aki azt mondotta a leány: nak, hogy cselekedjen ugy, ahogyan jónak látja, csak baja ne származzék belőle. Hevesi Mária felkereste özv. Schüsslcr Jakabné Délibábutcai szülésznőt, aki a műtétet végrehajtotta. A műtét azonban nem •ikerült, ugy, hogy mégegyszer el kellett mennie a szülésznőhöz, akinek 100 pengőt fizetett. A harmadik műtét után Hevesi Mária december 5-án megszülte magzatát. A koraszülött magzatot véres rongyokba csavarta és beletette egy "Jhasznált cipődobozba. A cipődobozba préselt magzatot megmutatta Schwartz Tibornak, akivel Hevesi Mária állítása szerint megegyeztek abban, hogy a gyermeket átadják ugyanabban a házban lakó B o d ó Móra Ferenc klárafalvi munkahelyén... Egy szegedkörnyéki község, amelynek földjéből „ellopott" a Maros munkat&rsá(A Délmagy.irország tói) Klarafalva! Tizenöt kilométernyire van Szegedtől ez a dolgos nép lakta torontálmegyei község, amelynek feltételes megállóhelyén csak akkor áll meg a szeged—makói motorosvonat, ha éppen akad utas. Mindeddig nem-igen volt különösebb jelentősége Klárafalvának, hacsak az nem, hogy a hircs Geriiczy-féle nagybirtok közepén terült el és az öreg báró: Gerliczy Ferenc gyakorta rándult ki ide a közeli deszki kastélyából. Itt volt a bárói uradalom központi majorja is, amelynek'ma már csak néhány' gazdasági épülete hirdet, hogy évtizedekkel enennekelőtte még innen irányították a nagy Gerliezy-uradalmat. A Gerliczy-birtok másfél évtizeddel ezelőtt sok-sok paró parcellára málott szét, elkerüllek innen messzire a Gerliczy báróék, csak a deszki pompás kastély maradt meg, de abban is hosszú évek óta gyermekszanatóriuni működik. Ezen a vidéken máskor a Gerliczy-névbe ütközött mindenütt az ember, manapság már senki se említ' a Gerliezyeket, a hírneves föddesurfainiliára nem emlékeztet már senki, semmi. Móra Ferenc és a klárai magyarok Klárafalva egyidőbon más valamiről is hires-neves volt. Néhai holdo Elcsodálkozott az öreg atyafi és csak percek multával szólalt meg újra: _ HA az áldóját, hisz a* még nyilván Kossuth apánknál is régebben fe betett... Miért kerüli el a vasút a falut? gyen mondva, hogy azt a földet, ame. Iviket egyik helyről elrabolja, pár ki1.iinéternyire innen máshol rakja le. Aki végigsétál a klárafalvi partok mentén, egvik nap még mélyen benyúló honioknvelveket lát a V parton, de nem sok idő multán már eltűnnek ezek a földnyelvek, hogv márfclé tűnjenek ismét elő. A Maros tépi. szagealia a klárafalvi és pűspöklellei' földeket, dc nem tartja meg magának... 1943 szeptember ' M a vasút messzire elkerüli a községet még ma is. A faluba vezető hosszú ut sáros-földes volt, agyig süllyedt bele a kocsikerék esőzések idején. Nemrégiben azonban apró kőkockákkal kövezték végig a klásufalvi utat, ez az ut egyike a legjobbaknak ezen a környéken. 1 * A község maga erejéből építette fel az uj községházát, amely esinosságával példaképül szolgálhat minden alfö&i község számára. Tornácos, tágas épület, mellett a pompás kivitelezésű főjegyzői lakás, megkapó gazdasági épületekkel, nagy udvarral ésvi, rágós kerttel. Az elemi iskola is nemgult Mora Terenc sünin járt k. ide régiben épü|t? szép ,anit6|akássa| \ A község az utóbbi években nagyot lendült előre. Az állomástól a községig 2 kilométeres ut vezet, mert a vasút bizony messzire elkerüli Klá rafalvál. A régi bölcsek még irtóztak a >vasparipától< és azért hadakoztak, hogy minél messzibbre járjon a vasul, mert a gözmozdony szikrája esetleg felgyújtja az egész falut. Ki járt akkoriban 50-100 évvel ezelőtt vasúton?i r- A régi okosok bölcselkedése hatott és horrP "¥<»<»<< turópdban A Neue zürcher ZeitunK igen érItt az ideie: fizessen elő a Délma qyarorsz ágra ' yfji rtjj és a szomszédos FeranCíSzállásnn mpg a dombos Kukiityinbnn .vallatta a földet*. Többszáz sirt tárt fel szegény jó Mora Ferenc ezen a Környéken és a klárafaivi föld méhéből előkerült honfoglalóskori csordvázak és dísztárgyak értékes részei a szegedi muzeum régiségtárának. Móra egyik örökbecsű leírásában -zép emléket is állított a derék klárnfa'vi népnek. 'József asztalossegédnek és vadhá-'megírta, hogy az Itteni gazdák, föld z.islársának, Csapó Ilonának, akik [művelők és a többi kétkézi munkások, vó daliák a gyermek »eltüntetésél«. I milyen szeretettel és tudományszomjDr. Kamarás Lajos rendőrta-'!a!igyekeztek neki segltsnJ n < sos, a^biinügyi osztály vezetője é«f törtökön kihallgatta a Bodó házaspárt, akiktől a feljelentés is sz irmazik, Bodóék tagadták, hogy magukra vállalták volna a magzat eltüntetését. Előadlak kihallgatásuk «"rán, hogy a cipősdobozba préselt gyermeket Hevesi Mária becsempészte szobájuk asztalára, de ók kitették a gyermeket a folyosóra. Ezzel elintézettnek tekintették az ügyet. Estefelé azonban Bodó József árén lett figyelmes, hogy az aszlalosHiühelyben lévő fürészporos kályhából égett hus szaga árad az udvjrra. Bodó József az erősen sercegő hangra és a nyers hus égése következtében kelelkezelt szagra felnyitotta a fürészporos kályha tetejét és abban felfedezte az általuk a folyosóra telt eipősrlobozban lévő magzatot. Kihalgalásuk során kijelentették Bodóék. hogv a gyermeket valószínűleg Schwartz Tibor dobta a kályhába. Hevesi Mária szerint viszont Bodóék dobiák kályhába a gyermeket. üV rendőrség Hevesi Máriát, Schwartz Tibort és özv. Schüssler Jakabné, Délibáb- utcai szülésznői érizetbe vette. ban. — Sirt tártunk fel egyszer a kukutyini dombok aljában — irja egyik novellájában Móra Ferenc. Talán a huszadik sirt már, mindegyikben értékes ritkaságok akadtak. Napokon át szünetnélkül, ugyszó'ván étten-szomjan folytattuk a munkát. A idárafalvi nép apraja-nagyja, öregje, fiatalja ott álldogált körülöttünk, feszült érdeklődéssel figvelte a munkánkat és ha kellett, kérés nélkül is segítségünkre voltak, szorgoskodtak, ;alicskáztak, teljesen önzetlenül, a régiségtudoniány iránti spontán tiszteletből. Az egyik sir aljából tatárjáráskorabeli harcos koponyája került elő. Mellette értékes, rilkaságszámbainenő rézedények valtak és az egyik sarokban ugyancsak értékes leletre bukkantam: egy kis rézedényben pénz volt. Ebből lehetett megállapítani, hogy a tatárjárás idején került a harcos a földbe, ugyanis negyedik Béla idejéből valók voltak a pénzdarabok. Amikor felszínre került a réztányér községnek itt a centruma és az iskola mellett a templom, melynek hajléka a vasárnap délelőtti szentmiséken zsúfolásig megtelik a hívekkel, jeléül annak, hogy a klárafalvi nép vallásos és istenfélő. S akárhová néz az ember szerte a községben, mindenült csupa virág. A klárafalviak szeretik a virágot s hogy is mondják: aki a virágot szereli... Narancs terem íJárafalván A íőut mellett, az egyik ház kertjében érdekes látvány köti le a figyelmet: narancsfa virít, az alma, körte, birsalma és szilvafák tömkelegében. A pompás kert gazdája: B. Mihály évekkel ültette el a naranesraago', dekes összeállítást közöl azokról a történelmi föl jegyzésekről, amelyek az ideihez hasonló különösen forró nyarakról szólnak. Mióta Középeurópában történelmileg — legalább is részben — biztos följegyzések vannak, a 722. esztendő az első, amelyet a történetírók rendkívül hősége és szárazsága miatt megemlítenek. 870-ben a kánikula oly^n nagy volt, hogy a földműveseket az aratásnál liősuta érte és mép a legnagyobb folyóban is nlig volt TÍZ Az 1000. esztendő hősége, mely végtelenül hideg télre következett, meggyőzte az embereket a világ közeledő végéről, amelyet az úgynevezett chiliasták hirdettek. A következő mindkét évszázad rendkívül forró volt és különösen meleg nvarat jelentenek az 1014, 1022, 1026. 1083, 109Ó. továbbá 1135, 1159, 1176. 1177, 1188, 1189 és 1192 esztendőkből. 1232-ben a homokban a tojást keményre lehetett főzni. 1258-ben fél esztendőn keresztül epveflen csöpp eső sem esett és az 1260, 1262. 1268, 1270 és 1276 esztendőkben is kataszlröfális volt a hőség által okozott vízhiány-' Az egyik legrosszabb esztendő 1420 volt, mert akkor az égető nap következtében sok vidéken az emberek kép«Xer^r.k « aratást elvégezni lajban, gyökeret eresztett és egv szép napon előbujt a főidből. Azóta dédelgették, ápolgatták és folyton nőtt, terebélyesedett a délszaki éghajlathoz szokott fa, mely már három méterre megnőtt és nyaranta bőzamatu. nedvdús gyümölcsöt érlel. Messzi földről csodájára járnak a klárafalvi csodának: a narancsnak. Földnyelvek, amelyek el-eltünedeznek Sokat emlegetett problémája ennek az érdemes községnek a Maros szabályozása is. Ott húzódik a tahi aljában a folyó: a Maros, amely gyakran szeszélyesebb, mint a Tisza. Népénz, felcsillant a köröttünk álló klárafalviak szeme: — Nini pénz. — Az biz a'. Valódi pénz az bizony! Az öregebbje még tüzetesebben is megvizsgálta a pénzdarabokat: — Aztán miféle pénz lehet ez? — kérdezte az egyik őszfürtü magyar. Tüstént megadtam rá a választ: — Hát negyedik Béla király ideiéből való ,'ha megdagad és oly sietős, hogy ei 'sodor minden akadályt az útjából.Na gyobb baj azonban, hogy a Maros, szabályozás hiányában, állandóan szaggatja, rombolja a parfoldalakat. Klárafalva és Püspöklclle vidékén meglehetős kanyargós a Maros és er-j refelé még inkább fokozódik a ve- [ saély, hogy a szeszélyes £ folyó tépi, j szaggatja a földeket. Á Maros által el- [ rabolt földterület événk'nt meglehetős'' jelentős, de a fölró becsületére le1447-ben olyan nagy volt a hőség, hogy mindenfelé kigyulladtak az erdők, de a városokban és falvakban is sok tüzet okozott a hőség által keletkezett öngyulladás. 1473., 1474., 1477. és 1478 szintén igen forró nyarakat mutatott fel. A legérdekesebb adatok egyike 1478ról szól, amikor a rendkívüli hőség egészen december hónap közepéig tartott. A következő forró nyarakat ai 1540., 1556., 1559., 1615. és 1616 esztendőkről jegyezték fel. Mindenesetre ki kell emelni azt, hogy a jelentések annál tárgyilagosabbak, minél közelebb esnek napjainkhoz. A XVIII. századból már csak két különösen forró nyarat jegyeztek fel, még pedig 1746 és 1782. esztendőkről. Gá» Ferencne okleveles t»nftr 3599—1941—42. »z alatt enegdélyezett gyom es gepira iskoiaiaoan Széchenyi tér 7, II. 22, a szeptemberben kezdődő tanfolyamokra a beiratósok folyamatban vannak Telefon 28-15. 322