Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-27 / 193. szám

Az emberiség az élet felét elhadakozza Woods kiszámította, hogy a vezető európai államok az utolsó évszázadok folyamán hány évet töltöttek el háborúkkal. Az eredmény elég megdöbbentő Angliáról és Franciaországról már a XII. századtól kezdve megvan a háborúknak ez a statisztikája, mert ezeknek kiterjedése azóta körülbelül ugyanaz maradt. A többiek azonban nagyobbrészt csak a XVI. századtól kezdve alakultak ki, úgyhogy állami egységekként lehessen róluk beszélni. Hét európai állam, amelveknek adatait ebben a vonatkozásban ismerjük, az utolsó négy évszázadból átlag 190 esztendőt töltött háborúkkal. Ez bizonv csak egv árnyalattal jobb a felerésznél: Eszerint a fehér ember országai életükből minden második évben nadnkoztak- Természetesen a háború nem volt mindig »totális«. nem kötötte le az, országok teljes erejét, de bizor.v nagyon sokszor még a totálisnál is teljesebb volt; a harmincéves háhorn Némrtorsrác la kossá srit hói minden néev lélek kőzni kiirtott hármat. A Ipgfárndhntotlanabb hadakozó volt e népv évszázad alatt Spanyolország: 100 esztendejéh/n 257 év ment há. borukra. Utánuk a törökök következnek, 2325 évnvt háborúval. De az oroszok sem voltak valami békeszerető nép: 400 psz'endöhöl náluk Is háhn•mkkal lelt 214 A hét állam közül CÍTV negvedik Is nk'ad. amelv szintén nem adta minden második háború esztendő alalf: Anglia Az angol viláebirndn•om megteremtés" majdnem annvi bá Komba került, mint nz orosz 'ömbö«zszekováesolása. A naffv hirodnlmaknnk a vér a kötőanva.gnr Anglia ntolsó 100 éve alatt 207 éven át viselt háborúkat, a belbáborukat nem is számítva. Franciaország sem sokkal marad el emögött a szám mögött, de mégis 192.5 évnyi háborújával a felerész alá hanyatlik. Bésességesebb államokat aztán csak az északon találunk — legalább is az északnyugati kulturzónában. Svédország az utolsó négy évszázad alatt már >csak« 136.5 éven át élt háborúban, ami azonban körülbelül csak annyit jelent, hogy a vikingek országa ekkorra már átesett Igazi háborús korszakain. Dánia történelme meg éppen csak 90 esztendei háborút jegyzett fel négy évszázad alatt. Vájjon magyar&z-e valamit, hogy ezekben az államokban a hadakozás szenvedélye az utolsó négy század alatt átlagban már hanyatlóban volt? A XVI. században a vallásháborúknak a törökökkel még viharosabbá telt korszakában a hét állam még 61 esztendőt élt át háborúkkal, a kővetkező században 58 év volt az átlag. De az átlag maidnem sohasem alaknl ki egvségPs Irányzatból A hét állam közül három, a törők, a spanvol és a lengyel nem kevesebb, hanem több háborút viselt a XVTIT. században, mint az előzőben Még pedig a törökök — ebben a sorozathan kimagaslóan a legharelasnhb állam —. a mohácsi vész. évszázadában 80 5 évet. a következő században már 89 esztendőt hadakoztak végig A 16 században a félhold emelkedőben volt. a rákövetkezőkben ped'n a védekező és hátráló harcok tartották őkpt csaknem mindvégi>» fegyverben Hiszen ebb»n a században csak minden kilencedik esztendőt pihentek a török fegyverek. Néhány európai állam háborús ével a XII. század óta évszázadonként Háborús évek évszázadon kint: összegek XII XIII XIV XV XVI XVII XVI11 XIX Dyolc négy három évszázad alatt Anglia 54 36 65 57 54.5 43.5 55.5 53.5 419.0 207.0 _ Eranciaorsz. 36.5 49 43 525 80.5 46.5 50.5 35 373.5 192.5 — Oroszország — _ _ 78.5 73.5 48.5 13.5 _ 214.6 _ Törökország — —_ 80 5 89 23 39.5 — 232 5 — Spanyolorsz. — — — 73 82 48.5 53.5 _ 257 0 f.engyelorsz. — — — 55 —68 225 — _ 1455 Dánia — — — — 32.5 30.5 12 15 — 90 — Poros törsz. — •» _ — 50.5 31 13 108.5 Svédország — c—» — — 50 5 50 29.5 6.5 — 1365 — A spanyol háborús évek száma e kel században 73 és 82. A reformáció és a spanyol világbirodalom megteremtésének századában még minden negyedik esztendő telt békében, a következő században már csak minden ötödik. A lengyelek háborús éveinek száma e századokban 55 és 68. aztán a XVIII. században már nem több mint 22.5. A számokból olvasva, igazán nem lehetne azt mondani, hogy a lengyel végzetet a 18 században a hndakozásók idézték volna fel, inkább talán nzl. hogv az elpuhult Lengyelország többé már nem tudott elentállani a reátörő hatalmaknak? Dc hát a számokhói meg ennvít sem szabad olvasni n történelem és sok más adat nélkül Mert Poroszország amelynek háborúit ez a statisztika cenk az utolsó bárom évszázadból gvííjtöttf össze, a XVII, században 58 5 <*vig volt háborúban, a felvlláüosodás századából bábom már csak 31 ével foglalt le. a mult századból meg épp»n esik 13 évet Itt az erö. amott a gyengeség, itt az emelkedés, amott a hanvotlás folyamata ugyanazok mögött a számok mögött. Angliáról és Franciaországról, a középkor és az újkor két legnagyobb ás legállandóhb jellegű versenytársról a számok nyolc évszázad távlatából világítanak. Anglia a nyolc század alatt 419 esztendőt hadakozott végig. Franciaország 3735 évet. A különbség nem tuteagy: a brit átlag évszázadonkint 52 év, a franciáké 46. Mind a kettő nagyon a felerész körül jár: mind a ,kél ország csak egv-egy évet pibaat. ha egy-egy esztendőt háborúban töllött. Vagy vegyük inkább ugy, hogy mind a két állam csak egy evig készülődött egy évig tartó ujabb haborujárat Természetesen a háborúk jellegével is kellene foglalkozni, nemcsak magával azok tartamával. Milyen nagy erőket mozgattak meg az országok és milyen oagy erőket pusztítottak? Évszázadok óta, mióta a történelem pontosan vissza tud nézni, alig volt év, bog) az emberiségnek, de főként hogy a ícnér embernek háborúja ne lett volna valahol. De mintha a háborúk száma a számukra az életből lefoglalt idő mégis átlagosan rövidülne. Minlba az idők folyamán a háborúknak kettős kultúrája fejlődött volna ki: az egyik az, minél rövidebb idő alatt minél nagyobb erőt fejleni ki és minél többel érni el, a másik: a háborút a katonai erőkre korlátozni. De a mostani háború mindkét iránynak a túlsó véglete felé halad. A háborúról kiderült, bogy annak valóban totálisnak kell lennie abban az értelemben, bogy minden erőt a nemzeti tétérdek szolgálatába kell állítani. Ennek a legtisztább megfogalmazása az a magyar jelszó, hogy a legnagyobb hadiüzem a mezőgazdaság, arait pontosan meg is lebet érteni és el is kell fogadni De ugyanakkor a kitörött hadicél is majdnem egybeesik az egész lakossággal, mert eszorint minden erőt válogatás nélkül pusztítani kelL De azért a háborúban töltött évtek átlagának évszázados csökkenése mégis szeüdülést is hozott. Legalább is ma nem kell mindenkinek tört borda-idig támadnak olyan helyzeteik, am«x nia az oldalán, hogy ha arra kerül aj Ivekben a nemzetek felelős vezetői * sor. előbb szúrhasson, mint támadója | nemzet hadviselésével kénytelenek eh® A háború ma is »ultima ratio. és min- hez a rátiólmz nyuluL fl kormány tagjainak részvételével tartják meg az idei pusztaszeri emlékünnepet (A Délmagyarország munkatársától) A Szegedhez közeli Pusztaszeren minden évben megünneplik őseink országalapitásának évfordulóját. Anonymus III. Béla király krónikása feljegyezte, hogy a magyarság vezetőrétegei még a honfoglalás évében, tehát 896-ban, szeptember 8-án fontos gyűlést tartottak — Szerre gyűltek egybe — r ott határoztak az ország dolgai, ról, a legsürgősebb tennivalókról, a védelemről és a rendről. Anonymus, szeretvén etimologizálni, keresi a Szer szó értelmét s azzal magyarázza a honfoglaló magyarság első, a'kotmánvos gyűlését jelölő szót, hogy a szerzés, az ország megszerzése tette szükségessé az elhatározásokaL Ezen a gyüléshelyen, mai nevén Pusztaszeren, évente rendeznek ön® repséget Idén lesz 1047. évfordulóra, hogy a magyarság választott' vezetőemberei, alkotmányosan gyakorolva jogokat és kötelességeket, a szeri alkotmányozó gyűlésre egybegyűltek és alapvető határozatokat hoztak. A nevezetes gyűlés helyét jelöli Árpád-szobra. Idén szeptember 8-án dr. Szinyeí-Mers« • Jenő kultuszminiszter késziti elő az évforduló megünneplését s a kormányzat és közélet nagyobbszánni zarándok lását Hozzák nyilvánosságra kistextilesek ponfelosztását (A Deimatsynrnrszag muiik*tai8á tói) Megirta a Délmagyarország, hogy Szegeden is életbelépet a tex'iíkiskereskedők áruellátásának uj endje. ó körzeti textilbizottság kiosztotta a vásáilási könyveket, amelyben bélyegeket ragasztottak be a megbatározott pontérték feltüntetésével. A könyvek kikézbesítése után Szegeden általánosságban az tapasztalható, hogy a kereskedők egy rés/e elégedetten a pnni-epKZtássai. Természetesen nem érthető félre a kistextilesek elégedetlensége, mert ezek a kereskedők nem kívánnak olvan kontingens megállapítást, amely túlhaladná a meglévő kész'e'et. A szegedi kistextilesek a mostani pont-elosztásnál egyenletesebb arányosítást szeretnének s emiatt a mostani megállapítás ellen fellebbezést Jelenteitek be Az általános elégedetlenség és gvannsitások elkerülése végett a mostani pontelosztást rev.zió alá kell venni Nem történhet meg ugyanis az. hogy Napi ezer liter tej kertit forrfalonra a Központi Tejcsarnok utján (A Délmagyarország munkatársától) Három napja kezdte meg a városi kezelésbe átvett Központi Tejcsarnok az elsősorban ráutaltak részére a tejszolgáltatást és a jelek arra mutatnak, hogy nagyjából máris sikerült legyőzni az első napok kezdeti nehézségeit. Egyelőre mintegy 1000 liter tej kerül be naponta a tejgyüitők közvetítésével a 1f jözem leiepére, ahonnan azután a városi elosztófiókok utján kerül a fogyasztókhoz. Előre látható volt, bogy rögtőn az első napokban nem juthatott minden igénvjogosult a részére hatóságilag kiutalt tejadaghoz. azonbap a tej gyűjtés beszervezés'óviel éc a gyűjtfterület fo* kozatqa kiterjesztésével rövidesen si. Itftrúl maid annyi tejet biztosítani, amig egyik kereskedő négyezer pontot kap. a másik csak negy« vénet kaphasson. El kell oszlatni azt a lappangó gyanút, mintha a pontíloszás körül más egyéb szempont u közreját«zt>aíott volna, mint a tárgyilagos igazság. Éppen e*ért hozza nyilvánosságra a körzeti textil bizottság a kamara hivatalos lapjában, hogyan tőrtént a pontelosztás. Melyik kereskedő mennyi pontot kapott. Azt gondoljuk, hogy a nyilvános sátárkodás a pontokkal leljesen eloszlatná az elégedet len véget és nagyban megkönnyítené a fellebbviteli bizottságok munkáit. A kistextilesek nem akartak mást* mint a meglévő készlet igazságos elosztását. ahol semmiféle mellékkőrülménv nem érvényesül. Ha az elosztás nvilvánosságra kerül, ugv a kereskedők mngnk fmrlák látni, hogy történt-e valami sérelem bogy az utalvánnyal rendelkezők valamennyije megkaphassa a napi adagját. A közönség köréből felhívtok a figyelműnket arra. hogy a klsvastiton még most Is rendszerest) szállítják a gazdák a kannlejeket a városba és három-négy kocsll Is megtöltenék azok a kannák, amelyek tejmennyisége nem a Központi Tejcsarnok doszt ójába kerül, hanem magánosokhoz. Közérdekből mindenesetre kivánatos lenne tisztázni, hogy az a rendelet, amely csakis «zállitásji igazolvány ellenében engedi meg a tej vasúti szállítását, a kisvasutra Is vonatkozik-e? Ebben az esetben ugyanis megengedhetetlen. hogy naponta több ezer itert kitevő tejmennyiség kerüljön be a kisvasút kőz vetítésé vei a városba, isr-eretlen rendelteéssel. amelyről csak egy bizonyos.' hogy' nem a Központi Tejfsvnoknak szolgáltatják be.