Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-24 / 190. szám

Az a&HOtnádak Hetét éti tfyfy Uavasi IcuttyüÁfrat% Szeht-tfty&fytyi At&eit (A Délmagyarország munkatár­sától) A magyar tudományos élet kitűnősége: Szent-Görgyi Al­bert, egyetemünk Nobel-díjas pro­fesszora néhány héttel ezelőtt eltűnt Szegedről. Az a közhit alakult ki népszerű professzorunk eltűnése fe­lől hogy nyári szabadságának egy részét a Balaton mellett, Tibany­han tölti, ahol — mint arról leg­utóbb részletcsen beszámoltunk — a Biológiai Kutató Intézet igazgatói székébe várják. Szent-Györgyi Al­bert professzor valóban eltöltött Ti­hanyban tiz napot s résztvett a biológusok ottani nyári értekezle­tén. Tihanyból azonban már julius végen eltávozott. Azóta egyszerűen nyoma veszett... Illetőleg akkor az a vélemény alakult ki tudomá­nyos körökben bogy Szent-Györgyi Albert valószínűleg Svájcba utazott, ahol a latisannei egyetemen dísz­doktorrá avatják. Ezekut&n elképzelhető, milyen nagy volt néhány szegedi turista meglepetése, amikor a Radnai-ha­vasokban járva, egy primitív kis menedékházban. MM méter magas­ságban fellede.zlék Szent-Györ­gyi professzort, világhírű Nobel­dijasunkat. amint az ősnomádok életé: éli és hajnali 6 órától nap­áldozatig turistáskodásnak. a leve­gő és napfény élvezetének szenteli magát.... Szegediek a JláUauason «— óradnáról indultunk s Bor­hereken keresztül nkarluk metrmász­ni a Radnai havasok hegygerin­cét. Azonban a hegygerinc olyan sűrű kődbe burkolódzott, hogy ke­rülővel tudtunk csak átvergődni a hegyen s estére a Lóhavason 1650 méter magasságban lévő »Anikó« menedékházig jutottunk el, — me­sélte az egyik szegedi turista, aki beszámolt nekünk arról a kedves kalandról, amelyben a Radnai ha­vasokon része volt. — Nagyon fá-1 radtek voltunk s nem éppen kelle­mesen érintett a hir. hogy a mene déhház »foglalt». A menedékház lakóival nem is találkoztunk akkor este s mi a menedékháznak kine­vezeti primitív kis fészer mellé éoi­tett istállóban aludtunk. Csak egy vékony deszkafal választott el a menedékház lakóitól, akik már nyu­galomra tértek. Mi bizony jé han­gosan diskurálgattnnk egy ideig és nem is sejtettük, hogy kinek a pi­henését zavartuk meg. Arról ugyan, hogv megzavartuk volna az éjsza­kai pihenést, másnap egy szó sem eset' de mégis röstelkedtünk, ami­kor reggel korán — még 6 óra sem volt —. találkoztunk kint, a havasi pázsiton Nobel-dijas professzorunk­kal: Szent-Györgyi Alberttel... A turista eleven színekkel irta le. hogyan él már hetek éta a Lóhava­son, 1650 méter magasságban, a leg­nagyobb egyszerűségben és igényte­lenségben Szent-Györgyi Al­bert Hajnali 6 órakor mezítláb, uszódressrben végzi sétáját a havasi gyepen, maid kirándulásokkal telik tudóst ugy is mint költőt és ngy is, vason, Kogy fovtibb élvezzék a szent mint egyszerű, jóságosszivú embert lelkesen ünnepelte a havasi eskü­vő közönsége. A turisták a kővetkező napon to­vább mentek és elbúcsúztak Szent­Györgyi professzortól s társaságá­tól, akik még ott maradtak a ha­természet nagy szabadságát és a búcsúzó nyár minden szépségét, amit csak a másfélezer méter ma­gasságban találhat meg igazán és tisztán a békére és evangéliumi egy­szerűségre vágyódó ember... (es. p.) el napja. Az »Anikó« menedékház, ahol sógornőjével és K r a m á r professzorral lakik, az elképzelhető legegyszerűbb havasi faház, benne a legszükségesebb bútordarabokkal A brtorok fenyőfából, havasi mó­don készültek és a legkisebb ké­nyelmet biztosítják csupán. Szent­Gyftrgyi professzornak étkezése is legegyszerűbb, ugy él és étkezik, mint az a havason a legelszántabb turisták szokása. Az igazi tudós sze­rénységével és igénytelenségével vá­lasztotta ki ezt a helyet, közel az Istenhez és a szent természethez és távol a világ zajától, az emberek­től... Igy készül -világhírű .pro­fesszorunk a további munkára, ameiyből — minden bizonnyal — még sok haszna lesz az egyetemes emberi haladásnak. SskuvS a kováson Igen kedves epizódja volt a sze­gedi turisták ott tartózkodásának az a havasi csküvó, amelynek le­írása Nyirő József, vagy Tamá­s i Aron tollára méltó. Egy havasi legényt és leányt áldott meg a ka­tolikus egyház ott fenn. az Isten kék egének szomszédságában. Virágos oltárt állítottak fel a havason, másfélezer méter magasságban és a borsabányai plébános jött fel az es­küvői szertartás elvégzésére. A kán­tori tisztet — ilyesmi nem volt a közelben — a szegedi if júság egyik legnépszerűbb és legkitűnőbb neve­lője- Ma j tény i Béla hitoktató válla'ta magára, aki a turistacso­port tagja volt. Az esküvő közönsége igen előkelő volt. Sok turista ment fel a Lóha­vasra. hoqv jelen lehessen ezen az eredeti mennyegzőn s ezek kőzött fővárosi és erdélyi társadalmi veze­tő emberek is voltak. Megelent az esküvőn Szent-Györgyi Albert professzor, sógornője és K r a m á r Jenő orvostanár társaságában. A horsabányai plébános, amikor meg­pillantotta a násznép között Szent­Győigy? Albertet, a házasulandók­hoz intézett beszédének legnagyobb részét a magyar tudományosság Nobel.dijas kitűnőségének magasz­talására fordította... A másfélezer méter magasságban. Isten szom­szédságában érces hangon emelte ki a magyar szellemi élet diadalát. Szem-Györgyi Albert tudományos munkásságát, mint az Isten különös kegyét, az emberi haladásba és fel­sőbbrendűségbe vetett hit eleven példáját... A' szép beszédre Szent-Györgyi Albert utánozbatatlanul kedves, el­bájoló modorában és tudóshoz illő szerénységgel válaszolt. Elhárította magáról a sok diszitő jeltőt és di­csérttet. ehelyett az uj házaspár­nak kívánt békét, boldogságot és sok szerencsét. Szent-Gvőrgyi Al­bert egyébként ezúttal mutatkozott be először, mint — költő. Rögtön­zött, reodkivűi szellemes versben szólt az uj házasokhoz, hasonlóan a havasi esküvőkön szokásos rig» xnusos köszöntőkhöz. A Nobel-díjas X nullás eszmeáramlatok alkontio Szegeden \ moguar gazdák tdzansdgAn megbukott a ionnal nulla* szervezkedem (A Délmagyarország munkatár­sától) Amikor a tanyai nyilasmoz­galomról irunk, külön kell válasz­tani Felsőtanvát és Alsótanyát. Felsőtanyán, Szatymazon a nyilas­mozgalom soha sem talált termőta­lajra. Ez egész természetesnek lát­szik, mert a nyilas »eszmeáramlat* nem tudta áttörni azt a befolyást, amit a szatymnzi szöllőbirtokosok az ottani szegényemberekre gyako­rolnak. Ennél is nagyobb elisme­résre számithat a csengeleieknek, talán a legszegényebb városi bér­lőknek józansága, amely szintén el­lenállt a nvilasok próbálkozásainak. Magában Felsőközponton annál joh_ ban virult a nyilasmozgalom, kü­lönösen 1938-ban, amikor vitéz Pottyondy József állami isko­la! igazgató állott a nvilasszervez­kedés élén, agitációját nem minden eredmény nélkül foly­tatta. Pottyondy működését azon­ban megtörte az 4600-as belügymi­niszteri rendelet, amely megtiltotta, hogv állami tisztviselő a nyilaspárt­nak tagja legyen. Pottyondy ennek a rendeletnek eleinte ellenszegült, ezért elhelyezték Felsőközpontról. Azóta nincs, aki mozgassa s meg is szűnt a nyilas mozgolódás Felsőlá­nyán. Alsótanyára Szőreg félőt rajzottak be Domaszék és Zákány felé a nyi­las propagátorok, az ottani józan gazdák azonban nem bizonyultak alkalmas talajnak a nyilas eszmék számára... Bezdán Sándornak és barátainak röidesen távozniuk kel­lett. Nem minden eredmény nélkül való volt a nyilasok mozgalma Atokházán. Ott különösen az ifjú­ságot sikerült maguk mellé állita­niok a Szegedről kiránduló nyilas hírlapíróknak. Magában Alsóköz­pontban, Illetőleg Mórahalomban szerezett nyilas nem sok volt. Ott Melegh Géza, Csányi Sándor, G a g ó József iparosok és a kisgaz­da Szécsi Antal voltak a •hang­adók*. Mögöttük természetesen nem mint »nyilas testvérek*, hanem csak mint szélső jobboldali állás­pontjukról ismert emberek, akik tettek és tesznek állan­dóan hangosan vallomást s2élső­jobboldaliságuk mellett Ők ugyan gondosan figyelnek arra, bogy a belügyminiszteri rendeletet meg ne szegjék, de ha alkalmuk van, nem mulasztják el a nyilas sajtóban állandóan ismétlődő frázi­sokat az »uj Európáról*, az »új vi­lágrendéről hangoztatni, ők ter­mészetesen soha sem voltak tagjai a nyilas pártnak, tsak sünt ismert szimpatizánsok tevékenykedtek és igy tevékenységüket az eddigi kere­tek között ma is nyugodtan folytat* hatják. Volt idő, amikor az országút meo* tén fehérlő kilométerköveken, sót a meszel ttőrzsü fákon a zöld nvilaa­kereszt virított. Ez már régen a multté. S ha külsőségekből eszmék alkonyára lehet következtetni, ak­kor Álsótanyáo is most a nyilaske­resztes mozgalom halálhörgése hab­lik... Rövidesen megkezdik a Szent Antal-kut építését Bronzöntvény helyett egyel6r« műmárványból készül el a kut szoboralakja? (A Délmagyarország munkatár. sától) Hétfőn délelőtt dr. Tukats Sándor főispán elnöklésével a Szent Antal-kutja elhelyezése ügyében ér­tekezlet volt a városháza közgyülé* si termében. Az értekezleten részt­vett dr. Pálfy József polgármester, dr. Pálfy György kulturtanácsnok, mini előadó, az örökhagyót pedig dr. Curry Richárd táblai tanácsel­nök képviselte. A bizottság tárgya­lás clá vette Erdei Dezső szobrász­művésznek, a kut Sebestyén Endre építészmérnök állal tervezett archi­tektúrái megoldását bekoronázó szobormű alkotójának kérését Er­dei azt kérte a bizottságtól, hogy az eredeti kikötéstől eltéróleg ne az egész, hanem csupán félnagy­ságban készíthesse el a szoboralak modelljét Sebestyén Endre épitészmérnők felszólalásában részletesen kifejtet­te azokat a szempontokat, am elyek az eredeti előíráshoz való ragasz­kodását indokolják. A bizottság végül is magáévá tette Sebestyén Endre állásjpontját és kötelezte határozatában a szobrászművészt, hogy a szoborműdéül eredeti nagy­ságban szállítsa le. Az indokolás szerint a háboro okozta bizonyta­lanságra való tekintettel kívánatos, hogy a modell eredeti nagyságban készüljön el, Igy addig is. amig a bronzöntvény elkészülhet, azt átme­netileg egy márványhoz hasonlí mumárványöntvénnyel helyettesít­hetnék, amelyhez az eredeti nagy­ságban készülő modell mintául szol­gálhatna. X bizottság jóváhagyólag tudó­másulvette a vállalkozókkal, kőfara­gókkal és kőművesmesterekkel » kot felépítésére vonatkozólag kötött megállapodásokat. Ezek alapján mo-t már rövidéin megkezdődik a díszkút építész is a fogadalmi templom tornyának város frié eső oldairészén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom