Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-24 / 190. szám

Politikai divatok Nyolcvankét évvel ezelőtt Jókai Mór az 1848—49-i világról irt egy nagyobb regényt, amelynek a cime «Politikai divatok*. Ebben a regényében a nagy meseköltő többek között ezt irja: >A politikai divatok is csak olyanok, mint más divat; mig fényes, míg aj, az egész publikum hordja, amikor kopik, leveti, zsibvásárra jut; egykét elkésett ember hordja még, azt meg is bámulják érte nagyon, aztán az is csak leteszi, mikor látja, hogy magában maradt Divat, csak divat. Egyszer az a divat, hogy a lányok té pest csinálnak, másszor meg az a divat, hogy egyik táncvigalomból ki, a másikba be. Egyszer az a divat, hogy bősök, nagy szónokok arcképeit hordják melltükbén, inggombokon. karpereceken, pálcafogantyukon; másik évben aztán jön egy táncosnő, egy lovarmüvésznő és annak az arcképeke rül a melJtűkre, inggombokra. Nálunk mindenki benne él a közéletben; a munkás ettől várja jobb sorsát, a kereskedő üzlete felvirágzását: a tudománynak ez ad vállára szárnyat, vagy lábára táncot, a jellem ebben edződik acéllá, vagy olvad salakká; ennek saját kultusza van, saját dogmái, saját költészete és különösen saját divatjai. Ki ne tudná, csak másfél évtized alatt bány politikai eszme vált uralkodó divattá közöttünk? bány áldozatot és mi;y nagyokat vitt magával? akiknél az több volt, mint divat, s akik hivek maradtak még akkor is eszméikhez, midőn azok már kimentek a divatból*. Világos után tizenkét sötét esztendő mull el a magyarság leje fölött Elmúlt a Bach-korszak a mindent elnyomó, eltipró abszolutizmusával Jóit a hazug Sebmer I ing- korszak, amely talán még -osszabb volt Es ez alatt az idő alatt sokak véleménye megváltozott. Amint a nagy iró mondja, politikai divatok váltották egy mást. De mégis tévedett a nagy tró, amikor a« hitte, hogy az egymást követő divatok nyomot hagytak a magyarság lelkében, tévedett, amikor azt hitte, hogy a magyarság megváltozott A* elnyomatás suiyos idejében ébreu maradt az egymásrautaltság, a hazafiasság érzése Arar.y, Tomoa Vörftsmarthy és még számosan a magyar gondolatot hirdet ék, a magyar gondolat apostolai voltak A nemzet magához tért az aléltságból, megerősödött lelkileg s a lelki erősödés diadalra segítette a magyar gondolatot. Ez <t gondolat nem volt divat, ez a lelkekben gyökerezett « ez a gondolat győzedelmeskedett is. Nyolcvankét évvel ezelőtt irta Jókai Mór a >Politikai divatokat*. Mintha csak ma irta volna. Az elmuit huszonöt év alatt sok politikai divatot láttunk. Divat volt nemzetközinek lenni, kinevetni, kigúnyolni mindent, ami magyar. Divat volt az általáuo* boldogságot hirdetni, de a nagy boldogság mellett gerslit és tökfőzeléket ettünk só nélkül. Divat volt idegen színeket viselni különböző sziuü ingeket bordani. Divat volt mindent jobban tudni, mint vezető embereink. Divat volt mindenkit megrágalmazni a háttérből suttogva, felelőtlenül. Divat voit mindeni lecsepülni, ami érték, tekintély. Divat volt külföldről várni a megváltást. Aztán jött az eszmék divatja és ebben az őrült forga tágban mintha elsikkadt volna a magyar gondolat, mintha megtorpan' volna a beteljesülés előtt minden kisértet. amely a magyarság megerősítését szolgálta. Egy hatalmas lelkiválságon esett át a nemzet. A megrázkódtatás átmenetileg meggyengíteti bennünket, de százezrek érezték, hogy irány kell, cél. felelősség, vezetők és összefogás keli. Megindult egy átala kulási folyamat, amelynek során az ellentétek lassan elsimultak. Régi határvonalak meestfüntek és őrömmel fiMegtanultunk emlékezni történél-IEZ a másfélezer esztendő nem mult el. műnkre, értékeinkre és arra, bogy ez tanulságok nélkül Világos előttünk a a nemzet mindig akkor volt nagy, ha teendő. Ez: összefogni, vezetőinknek] a fiai összefogtak. A magyarság meg-; engedelmeskedni és félretenni minden találta azt az utat, amelyet járnia .olyan kérdést, amely elválaszthat ben- ] kell. A sok kis csermely, a sok kis nünket. Nincs veszteni való időnk! patak, amikor egyesiiJ, hatalmas folyam lesz, amely előtt nincsenek akadályok. Ezt látjuk ma a nemzetnél is. A sok kis ember, a sok magyar család érzi, tudja, látja, hogy csak egy j vallás és állásfoglalás kell. Ne leÉ'etünk attól függ, jól ki tudjuk-e használni az időt, amely rendelkezésünkre áll. Nem lehet várni, nem lehet tétovázni, nyilt és határozott hitnagy összefogás, csak a nemzeti egység biztosítja a magyar jövőt. A gondolkodó magyar éles szeme látja a felfelé vezető utat de látja azokat a keresztutakat is, amely téves irányba vezetnek. Tudatosan végigéljük másfélezer éves történelmünket, végigéljük a nemzeti katasztrófák korát amikor válságos idők jöttek a magyarságra és érezzük azt, hogy a katasztrófákat csak egy okozta, az, bogy gyengeségeink akkor ütköztek ki legjobban, amikor az erőre, az összefogásra a legnagyobb szükség volt A másfélezer év alatt az ország hajóját sokszor fenyegette veszedelem a szirtek kőzött, de a hajó kormányosai mindig megtalálták — talán isteni csoda által — a szirtek közül kivezető utat. gyünk önámítók, de legyen önbizalmunk. Ne kövessünk politikai divatokat, emelkedjünk felül a ma kérdésein és csak a nemzet jövőjét nézzük, mert a nemzet életében nem a pillanatnyi helyzet számit, hanem a jövő kialakulása. Igazságérzet, rend, összetartás, hazaszeretet, áldozatkészség vezessenek bennünket, gondolataink emelkedjenek felül osztályokon, társadalmi rétegeken és érdekcsoportokon. Óriási felelősség van a válíunkon, óriási feladatot kell megoldanunk és ezt csak a nemzet dolgozó réteseinek összefogása oldhatja meg Nem követtünk és nem követünk politikai divatokat, célunk a nemzet egysége s ha ez megvan mint miniszterelnökünk mondotta: örök a magyar! Szombaton rendhivflll tföz^ultts a városi illettnek emelése tanyában (A Délmagyarórszág munkatársától) A kormányzat háborús gazdasági politikájának egyik fontos alapintézkedése az árszínvonal emelése és rögzítése. A munkabérek és fizetések emelését követóleg életbeléptek a nyersanyagok és élelmicikkek uj árai, szeptember l-tői pedig megdrágulnak az ipari cikkek is. A 3620-as miniszteri rendelet intézkedett az illetékek és közhatóságok részére fizetendő dijak, járulékok összegének megfelelő mértékű emeléséről is. E rendelet módot ad a városi közhatóságoknak is az eddig érvényben volt illeték- és díjszabás emelésére is. Szfgcd város törvényhatóságát szombaton, 28-án délelőtt 10 órára sorban a városi illetékeknek és járulékoknak a 3620-as rendelet szellemében való emelése tette szükségessé. A díjtételek emelésére az egész vonalon, a városi közigazgatás minden ágazatában sor kerül. Ennek keresztülvitele lesz a szombati közgyűlés legfontosabb programpontja. A részletes tárgysorozat összeállítására kedden délelőtt 10 órakor előkészítő értekezlet lesz, majd csütörtökön délelőtt, ugyancsak 10 órai kezdettel tartják meg a szombati közgyűlést megelőző kisgvülésL A közgyűlésen a tárgysorozat tárgyalásának megkezdése előtt méltó keretek között fog megemlékezni Szeged város törvényhatósága boldogrenökivüli közgyűlésre hivta össze!emlékű Kormányzóhelyetlesünk hősi dr. Tukats Sándor főispán. A rend- jhalálának első évfordulójáról, kívüli közgyűlés összehívását első-; Tizenöt gondolásra szorsiSó hadiámf tarfencsh nyitván Szegeden Még nem oldódott n.eg teljesen a háborús árvák neveltetésének problémája (A Délmagyarórszág munkatársától) Amióta Kállay Miklós miniszterelnök felesege a rádió utján a nemzethez intézett szózatában ráirányította a közfigyelmet az uj haboru A jelentkezések és fölajánlások törül sincs minden teljesen rendben. Sokan félreismerték a felhívási és örökbefogadó szülőkként jelentkeztek. Különösen gyermektelen házaspárok jeegyik legsúlyosabb szociális problé- jlentkeztek nagyszámma;. kinyilvánítva májára, a fronton elesett honvédek ár- jazt a készségüket, hogy szívesen örökváiról való gondoskodásra, megmoz- [befogadnák egy hősi halott magyar dult a magyar társadalom lMkUsme'fc- , honvéd gyermekét Elvben ennek az te és az ország minden részéből tö-! óhajnak a teljesítése sem éppen lcmegesen érkeztek az önkéntes felaján- [hetetlen, mert valószínűleg lesz a halások. Közületek, családok és magá- .diözvegyek kőzött olyan, különösen a nosok jelentkeztek és vállalták egy. sokgyermekesek között aki gyereke vagy több kis hadiárva felnevelését, jobb jövője érdekében és hogy a saA miniszterelnökné felhívása nem íját gondjain némileg enyhítsen, odavolt pusztában elhangzott szó. a ma-!adja »jöhelyre« örökbe a gyermekét, gyar társadalomnak úgyszólván min-,bár Szegeden még nem tudunk eddig den rétegében nagy visszhangra ta-j ilyen esetről. A felhívással elérni szánléit és Szeged lakossága ezúttal sem j dékoft cél azonban nem ez volt, hogy maradt el segítő készsége kinyilvánításában az ország többi városai mögött. Sajnos azonban, mégis azt kell kiragadják a gyermeket a megszokot családi környezetbői. hanem éppen ellenkezőleg: az, hog> biztosítsák az elesett hős gyermeke számára a szülői mondani hogy ezzel a nagy a ranyu _ _ 'társadalmi megmozdulással még nem otthon keretén belül a nevelkedés és gyeliénüfc ttteg,. bogy á BWgy»rSág \>klőfio#t ttfeg svaga á próbléma, mert,-tanulás anyagi etöfeJtoeteleit, amire « égy nagy esöpórtba. egy aagy seregbe ; különösét) a gyakorlat) megvalósítás kenyérkereső" •nélkül maradt Özvegy tömörült 1 terén még vannak blíftttyas zökkenők, iseaitő támogatás nélkül nem lenné kópés. Az örökbefogadni szándékozók7 ugy látszik, figyelmen kivül hagyták azt a fontos körülményt, hogy a hadiárva tulajdonképpen csak fél árva, akit éppen elég súlyos csapás ért azzal, hogy zsenge korban elvesztette az édesapját, hacsak lehet, el kell tehát kerülni azt, hogy az édesanyjától ls megváljék. Ez a meggondolás indokolja, hogy az örökbefogadni szándékozók jelentkezését ennek az akciónak a keretében nem vehették figyelembe és azokat a szegedieket, akik ilyen kéréssel állottak elő. felhívták arra. hogy módosítsák készségüket oKvnformnn, hogy megfelelő anyagi támogatásra kötelezzék masnikat. Ezekre a felszólításokra azonban legtöbb esetben válasz sem érkezett. A magyarázat egyszerű: a mai viszonyok közönt kétségtelenül könnvebb a családi életkeretbe befogadni valakit és ez jóval kevesebb anyagi megterhelést jeleri, mint a családon kívül gondoskodni egy gyermek eltartásáról és iskoláztatásáról. Ez a mai értékelés szerint mintegy havi százhúsz pengőt jelert és a jelentkezőnek vállalnia kefl azt is. hogy a gvámolitása alá kerülő gyermeket nagykorúságáig, Illetve önállósodásáig (férjbezmenés, állásvállalás') rendszeresen támogatni fogja. Kz természetesen már sokkal nehezebb, ezért nem módosították az örökehfogadási hajlandóságot sokan anyagi gyámolitássá. • A másik megoldásra váró prob léIma a felajánlott szolgáltatások beszedésének megszervezése. Szegeden netu az árvaszék, hanem a hadigondozó hivatal intézi a hadiárvák ügyeit, itt vezetik a nyilvántartást is. Szegeden ezidőszerint mintegy tizenöt gondozásra szoruló hadiárvát tartanak nyilván, ez a szám azonban rövidesen módosulni fog, mert a téli csata hősi halottainak árvái növelni fogják ezt a létszámot. A szegedi hadtest területén hála Istennek, nincs tulsok hadiárva. akiket azonban nyilvántartanak, azok számára megvan a gondoskodás lehetősége. Közületek és magánosok nagyszámmal ajánlottak fel különböző hozzájárulási összegeket, vannak azonban olyan házcsoportok és vállalatok, amelvek egy-egy hadiárva eltartásának és neveltetésének teljes költségét vállalták Igy például 8Z állami Vegybisérleti Állomás tisztviselői kara és személyzete Szanyi István főigazgató vezetésével a Hadigondozó Hivatal vezetősége által kijelölt hadiárv* fiúcska neveltetésének és taníttatásának minden gondját átvállalta, nem megszabott összegbon. hanem a mindenkori szükségletnek megfelelőén, amiben még a ruházás is bennefoglaltátik. Ilyen példa azonban kevés van. A hadiárvák gondozását lebonyolító Országos Hadigondozó Szövetség az egyesek anyagi erejét és teljesítőképességét meghaladó Ígéreteknél sokkai szívesebben fogadja a szerény kereiek között mozeó olyan felajánlásokat, amelyek arányban állanak az ajánlkozó teljesítőképességével, mert ezeknek az összegeknek a befizetésére inkább van remény, mint az irreális ígéretek beváltására. Sajnos, a helyzet az, hogy a megajánlott összegek nem folynak b* mindenkitől pontosan, igy ezek beszedését is meg kell szervezni A zőldkeresztes védőnőkre háru! ez a szerep, *mit annyival is inkább elláthatnak, mert az ő kötelességük a gondozottak életkörülményeinek állandó ellenőrzése. a mutatkozó szükségletek kielégítésére az intézkedések megtétele. A közületek, házcsoportok és vál< lalatok a saját kebelükben gondozój apát választanak, aki a közösség ne^ '•"•ében közvetlenül intézi a gyermek } gvámolitásának összes teendőit. A hajdigöndozó itt csak ellenőrző szerv, • Azokat a juttatásokat, amelvéket nem I közvetlenül a hadiárva kap kézhez, (hanem a hadigondozó szegedi kirendeltsége szed he. innen továbbit iák az |Országos központnak, ahol arányosan i szétosztják azoknak, akik eddig m*4 nett kapták a társadalom JÖYöJtáM* JgöndóZó szülőket.