Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-24 / 190. szám
„Nekünk magyaroknak fogunk van itt élni" Csatay Lajos honvédelmi miniszter beszéde a levente ejtőernyős ugrőtorony felavatásán Budapest, augusztus 23. A Levente Hírközpont jelenti: Vasáenap délután Kőbányán, a nagyrákosi gyakorlótéren 10.000 főnyi közönrég jelenlétében avatta fel csatai Csatay Lajos vezérezeredes, honvédelmi miniszter a leventék első ejtőernyős ugrótornyát, Európa legmagasabb ilyen épitményét. Pontban 5 órakor érkezett meg nz ünnepség színhelyére csatai Csatay Lajos honvédelmi miniszter, akit vitéz B é 1 d y Alajos altábornagy, az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek országos vezetője, valamint vitéz Solymossy Ulászló vezérőrnagy, a leventék országos parancsnoka fogadott. A miniszter ellépett a leventék puskával tisztelgő díszszázada előtt, majd elfoglalta helyét a diszemelvényen. Budapest székesfőváros leventeparancsnoka üdvözölte a honvédelmi minisztert és megköszönte neki az ugróiorony létesítését. Ezután csatai Csatay Lajos honvédelmi miniszter lépett a szónoki emelvényre, beszéd kíséretében felavatta az ugró tornyot. — Ennek a Hazának olyatj ifjúságra van szüksége — mondotta beszédében a miniszter —, amely eős idegekkel, nyugodt szívvel és nyugodt fejjel tud szembenézni a veszélyes helyzetekkel is és nem veszi ti el szivét a veszély pillanataiban. Ezért örömmel üdvözlöm ennek az ugrótoronynak létesítését és hálásan köszönöm az ifjúság bonvédelmi nevelése országos vezetőjének, vitéz Béldy Alajos altábornagy urnák és derék munkatársainak azt a lelkes munkát, amely megteremtette a leventeinlézmény /részére ezt az egyik legkiválóbb nevelőeszközt. — Szolgáljon ez az ugrótorony a jtöagyar fiatalság erejének, ügyességének kifejlesztésére, akaraterejének megacélozására, szivének és idegeinek fegyelmezésére, hogy "majdan ez a magyar ifjú acélos ököllel álljon őrt a magyar hon felett. — Leventék! Váljatok erősebbé mind testben, mind lélekben és tanuljatok meg szembenézni a veszéllyel. Váljatok méltókká azokhoz a hőseinkhez, akiket nem a kalandvágy, vagy a kapzsiság, önzés, hanem a kötelesség szólított a távoli harcmezőkre és akik ott a kanyargó Don partján, a távoli orosz hómezőkön bátran szembenéztek a halálos veszedelmekkel és ott is a magyar Hazáért áldozták fel egészségüket és életüket. A miniszter nagy tetszéssel fogadott beszéde után az ejtőernyős leventék látványos bemutatója következett. A felállított hangszórókon magyarázó szavakkal kisérték a különböző tornagyakorlatokat, edző játékokat, cselgáns fogásokat és egyéb mutatványokat. Közben az ugrótoronyból kifeszített ernyővel egymásután ereszkedtek le az ejtőernyős leventék és a közönség lelkes tapssal honorálta a lélekzetelállító magasságból, bátran, szemrebbenés nélkül leugrő ifjakat. Az ünnepség után a megjelent sokezer főnyi közönség még sokáig érdeklődve szemlélte az ugrótornyot. A leventék első ejtőernyős ugrótornyát magyar mérnök tervez^ te és készítette. A legmagasabb ilyen készítmény Európában, 80 méter magas, még sincs kikötve, nehogy az ugró kötélbe ütközzék. Gyorsfelvonó 64 méter magasságig viszi a leventét, aki innen, a szok tatóerkélyről megy fel csigalépcsőn az elugró helyiségbe. A kifeszített ernyő esési gyorsaságát az ugró biztonsága érdekében szabályozni lehet. A torony legtetején, trambulinszerü kiálló fokon elhelyezett csigán, drótkötélen eresztik le nyi tott ernyővel az ugró leventét. Glattfelder érsek körlevele Grösz József kalocsai érseki kinevezéséről Budapest, augusztus 23. A Magyar Kurir jelenti: Dr, G 1 a11 f e 1 d e r Gyula érsek, csanádi püspök körlevélben közli azt a pápai bullát, amelyet mint a kalocsai érsekség suffraganeus püspöke, Grösz József szombathelyi püspöknek a kalocsai érseki székre tlrtént kinevezése alkalmából kapott Ezzel kapcsolatban a főpásztor a következőket irja: >A legfelsőbb kinevést, mirtt Krisztus földi Helytartójának elhatározását, a csanádi egyházraegye főpásztora és papsága, valamint hivő népe köteles hűséggel fogadta. Buzgó imádságainkkal kérni fogjuk az örök főpapot, az Ur Jézus Krisztust, áldja meg az uj Érsek Urat, minden lelki és testi jóval, hogy az egyház dicsőségére, ma gyar hazánk és a teljes érseki tartomány javára, megnehezedett viszonyok között is minél több jót művelhessen.* D szegedi vendéglősük egvértelmiileg kimondták a heti egy napon át való zárvatartást Belvárosi Mozi Kedden és szerdán t Alomkeringő Sárdy János ragyogó főszereplésével Szereplős I.ATABAR KÁLMÁN, ZSLLLEY MARGIT, CSORTOS GYULA, PETHES, MAKLARY Előadások 4, «, 8 órakor I (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi vendéglátóiparosok több'zöri tanácskozás után döntöttek a heti egy napon át való zárvatartás kérdésében A tervezethez valamennyi szegedi vendéglős hozzájátult és kimondották azt is, hogy az ellen, aki az egyezményt megszegné, tisztességtelen verseny cimén eljárást indítanak. Nem valószínű, hogy a megegyezést bárki is megkísérelné kijátszani, vagy megszegni, mert a tisztességtelen verseny birói megállapításának igen könnyen az iparjog megvonása lebet a konzekvenciája, ezt pedig senki sem meri megkockáztatni. A nagyközönség tehát helyesen cselekszik, ha meg sem kíséreli, hogy törzsvendéglőjétől akár utcán át is akár ételnemüt, akár italnemüt szerezzen be a heti egyszéri zárvatartáskor, mert kétségtelen visszautasításban lesz része. De szükségtelen a zárvatartó vendéglős •megkörnyékezése* már csak azért is, mert a vendéglők felváltva tartják zárva üzleteiket, igy minden nap lehet bármely kategóriájú vendéglők egész sora között válogatni. Étel és Korzóban Ma 4—9 és 8-kor-, MURATI LILI kiváló drámai alakításával Kölcsönadóit élet ital nélkül tehát a hét egyik napján se mmarad a vendég. A szegedi vendéglősök az egymásközti megállapodást egyelőre két próbahónapra kötötték, a kötelezettségvállalást és az annak megszegését tisztességtelen versenynek minősitő klauzulát azonban a kereskedelmi és iparkamarán keresztül, annak szankciójával fogják még e hét folyamán megerősíteni. A megállapodás értelmében a forgalmasabb vendéglók a következő napokon tartják zárva üzemeiket: Hétfőn: a Hungária étterme, Olasz söröző, Baross-étterem. Kedden: vitéz Szántayné, Próféta-étteiem és Pálvölgyi. Szerdán: Raffay, Uri kaszinó. Csütörtökön: Tombáczsöröző, Varga-sörszanatórium Fülöp-balászcsárrda és Fuchs-vendéglő. Pénteken: Tisza-étterme, Hági söröző és Horváth József (Boldogasszeny-sugárut). Szombaton: Központi Tejivó éttenöe. Vasárnap az osztályozáson felüli, valamint elsőosztálybeli vendéglók valamennyien nvitvatarianak, ellenSzechenvi Moz< ^ Ma utoljára Éjszaka lánya a legédekesebb problémafilm. Főszereplők: MURATI LILLI AJTAY ANDOR RÁC/ VALI PERÉNYI LÁSZLÓ GREGUSS ZOLTÁN Ezenkívül: HÍRADÓ . Előadások: 4. R, 8 órakor II • J II I. JM .aiMWOT.1MI»«.T—TUWWIHWWlfl'll DÉLMAGYARORSZAG KEDD, 1943 augusztus 24. ben a kisebb vendéglátóipari üzemek közül több, mint tizen tartják zárva a vendéglőiket. Kávéházakra a megállapodás egyelőre nem vonatkozik, ezeknél tehát »szünnap» nincs Újra szabályozták az éves gazdasági cselédek gabonajárandóságának természetbeni kiadását Budapest, augusztus 23. A minisztérium újraszabályozta az éves gazdasági cselédek kenyérgabonajárandóságának természetbeni kiadását. Mig az eddigi rendelkezések értelmében azé ves gazdasági cselédnek kenyérgabona járandóságából legfeljebb 12 métermázsát lehetett évente természetben kiszolgáltatni és a különbözetet készpénzben kellett kifizetni, addig a most megjelent rendelet ugy intézkedik, hogy a gazdasági sclédnck az 1913—44. szolgálati évre kenyérgabona bérc fejében kikötött járandóságot telies mennyiségben ki kell szolgáltatni. Az iiyen gazdasági cselédek háztartásához tartozó családtagok azonban finomlisztjegyre és kenyérjegyre nem jogosultak. A rendelet a hivatalos lap keddi számában jelent meg. Ezzel egyidejűleg érvényét vesztelte az a rendelet, amely a gazdasági cselédek hatodik és minden további családtagja ulán 2 —2 métermázsa kenyérgabona természetbeni kiadását engedélyezi. (MTI) Bízonyitásf rendeltek el a deszki Hangya üzletvezető árdrágitási ügyében (A Délmagyarország munkatársától) Széli János 31 éves deszki Hangyaüzletvezető árdrágító visszaélés és közszükségleti cikk jogellenes elvonásának büntette miatt került héttőn dr. Szarvas János törvényszéki tanácselnök, uzsorabiró elé. Szélt Jánost azzal vádolta az ügyészség, bogy a mult év márciusától októberéig több deszki lakosnak nem szolgáltatta ki jegy elte. nében a nekik járó lisztmennyiséget, ezáltal elvont a közellátás elől bizonyos mennyiségű nullás- és egységes lisztet. A jogtalanul elvont lisztet azután a maximális áron felül adta el. A hétfői főtárgyalás során Széli János tagadta bűnösségét, de beismeri te, hogy egy alkalommal előfordu't, hogy nem adott ki lisztet jegyre sem, mert akkor nem volt elég liszt, nem kapott elég mennyiséget és igy a 44-es számú jegyre senkinek sem szolgáltatott ki lisztet. A biróság az esettel kapcsolatban bizonyítás kiegészítését rendelte el. Elrendelte a bizonyítás kiegészítés keretében a tisztre való igénybejelentést és az igényléssel esetleg ellentétes kiutalás kivizsgálását. Elrendelte továbbá a biróság anDak ellenőrzését is. hogy a 4-cs számn jegyekkel elszámolt-e a Hangya-üzletvezető, vagy ugy szolgáltatta be a jegyeket, mintha azokra a liíztet kiadta volna. Ennek a bizonyítása fényt dérit a bűnügyre, mert ha sikerül a bíróságnak bebizonyítania, hogy p lisztjegyekkel nem becsületes uton számolt ej Széli János, akkor árdrágító visszaélés, csalás és sikkasztás büntette miatt vonják felelősségre az ügyészség fogházában előzetes letartóztatásban levő Hangya-üzletvezetőt