Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-24 / 190. szám

„Nekünk magyaroknak fogunk van itt élni" Csatay Lajos honvédelmi miniszter beszéde a levente ejtőernyős ugrőtorony felavatásán Budapest, augusztus 23. A Leven­te Hírközpont jelenti: Vasáenap délután Kőbányán, a nagyrákosi gyakorlótéren 10.000 főnyi közön­rég jelenlétében avatta fel csatai Csatay Lajos vezérezeredes, hon­védelmi miniszter a leventék első ejtőernyős ugrótornyát, Európa leg­magasabb ilyen épitményét. Pontban 5 órakor érkezett meg nz ünnepség színhelyére csatai Csatay Lajos honvédelmi mi­niszter, akit vitéz B é 1 d y Alajos altábornagy, az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek or­szágos vezetője, valamint vitéz Solymossy Ulászló vezérőr­nagy, a leventék országos parancs­noka fogadott. A miniszter ellé­pett a leventék puskával tisztelgő díszszázada előtt, majd elfoglalta helyét a diszemelvényen. Budapest székesfőváros leventepa­rancsnoka üdvözölte a honvédelmi minisztert és megköszönte neki az ugróiorony létesítését. Ezután csa­tai Csatay Lajos honvédelmi mi­niszter lépett a szónoki emelvény­re, beszéd kíséretében felavatta az ugró tornyot. — Ennek a Hazának olyatj ifjú­ságra van szüksége — mondotta be­szédében a miniszter —, amely eős idegekkel, nyugodt szívvel és nyugodt fejjel tud szembenézni a veszélyes helyzetekkel is és nem veszi ti el szivét a veszély pillana­taiban. Ezért örömmel üdvözlöm ennek az ugrótoronynak létesítését és hálásan köszönöm az ifjúság bonvédelmi nevelése országos ve­zetőjének, vitéz Béldy Alajos altá­bornagy urnák és derék munkatár­sainak azt a lelkes munkát, amely megteremtette a leventeinlézmény /részére ezt az egyik legkiválóbb nevelőeszközt. — Szolgáljon ez az ugrótorony a jtöagyar fiatalság erejének, ügyes­ségének kifejlesztésére, akaraterejé­nek megacélozására, szivének és idegeinek fegyelmezésére, hogy "majdan ez a magyar ifjú acélos ököllel álljon őrt a magyar hon fe­lett. — Leventék! Váljatok erősebbé mind testben, mind lélekben és ta­nuljatok meg szembenézni a ve­széllyel. Váljatok méltókká azokhoz a hőseinkhez, akiket nem a kaland­vágy, vagy a kapzsiság, önzés, ha­nem a kötelesség szólított a távoli harcmezőkre és akik ott a kanyargó Don partján, a távoli orosz hóme­zőkön bátran szembenéztek a ha­lálos veszedelmekkel és ott is a magyar Hazáért áldozták fel egész­ségüket és életüket. A miniszter nagy tetszéssel foga­dott beszéde után az ejtőernyős le­venték látványos bemutatója kö­vetkezett. A felállított hangszóró­kon magyarázó szavakkal kisérték a különböző tornagyakorlatokat, ed­ző játékokat, cselgáns fogásokat és egyéb mutatványokat. Közben az ugrótoronyból kifeszített ernyővel egymásután ereszkedtek le az ejtő­ernyős leventék és a közönség lel­kes tapssal honorálta a lélekzetelál­lító magasságból, bátran, szemreb­benés nélkül leugrő ifjakat. Az ünnepség után a megjelent sokezer főnyi közönség még sokáig érdeklődve szemlélte az ugrótor­nyot. A leventék első ejtőernyős ugrótornyát magyar mérnök tervez^ te és készítette. A legmagasabb ilyen készítmény Európában, 80 méter magas, még sincs kikötve, nehogy az ugró kötélbe ütközzék. Gyorsfelvonó 64 méter magasságig viszi a leventét, aki innen, a szok tatóerkélyről megy fel csigalépcsőn az elugró helyiségbe. A kifeszített ernyő esési gyorsaságát az ugró biz­tonsága érdekében szabályozni le­het. A torony legtetején, trambu­linszerü kiálló fokon elhelyezett csigán, drótkötélen eresztik le nyi tott ernyővel az ugró leventét. Glattfelder érsek körlevele Grösz József kalocsai érseki kinevezéséről Budapest, augusztus 23. A Magyar Kurir jelenti: Dr, G 1 a11 f e 1 d e r Gyu­la érsek, csanádi püspök körlevélben közli azt a pápai bullát, amelyet mint a kalocsai érsekség suffraganeus püs­pöke, Grösz József szombathelyi püspöknek a kalocsai érseki székre tlrtént kinevezése alkalmából kapott Ezzel kapcsolatban a főpásztor a kö­vetkezőket irja: >A legfelsőbb kinevést, mirtt Krisz­tus földi Helytartójának elhatározását, a csanádi egyházraegye főpásztora és papsága, valamint hivő népe köteles hűséggel fogadta. Buzgó imádságaink­kal kérni fogjuk az örök főpapot, az Ur Jézus Krisztust, áldja meg az uj Érsek Urat, minden lelki és testi jó­val, hogy az egyház dicsőségére, ma gyar hazánk és a teljes érseki tarto­mány javára, megnehezedett viszonyok között is minél több jót művelhessen.* D szegedi vendéglősük egvértelmiileg kimondták a heti egy napon át való zárvatartást Belvárosi Mozi Kedden és szerdán t Alomkeringő Sárdy János ragyogó főszereplésével Szereplős I.ATABAR KÁLMÁN, ZSLLLEY MARGIT, CSORTOS GYULA, PETHES, MAKLARY Előadások 4, «, 8 órakor I (A Délmagyarország munkatár­sától) A szegedi vendéglátóiparosok több'zöri tanácskozás után döntöt­tek a heti egy napon át való zár­vatartás kérdésében A tervezethez valamennyi szegedi vendéglős hoz­zájátult és kimondották azt is, hogy az ellen, aki az egyezményt meg­szegné, tisztességtelen verseny ci­mén eljárást indítanak. Nem való­színű, hogy a megegyezést bárki is megkísérelné kijátszani, vagy meg­szegni, mert a tisztességtelen ver­seny birói megállapításának igen könnyen az iparjog megvonása le­bet a konzekvenciája, ezt pedig senki sem meri megkockáztatni. A nagyközönség tehát helyesen cse­lekszik, ha meg sem kíséreli, hogy törzsvendéglőjétől akár utcán át is akár ételnemüt, akár italnemüt szerezzen be a heti egyszéri zárva­tartáskor, mert kétségtelen vissza­utasításban lesz része. De szükség­telen a zárvatartó vendéglős •meg­környékezése* már csak azért is, mert a vendéglők felváltva tartják zárva üzleteiket, igy minden nap lehet bármely kategóriájú vendéglők egész sora között válogatni. Étel és Korzóban Ma 4—9 és 8-kor-, MURATI LILI kiváló drámai alakításával Kölcsönadóit élet ital nélkül tehát a hét egyik napján se mmarad a vendég. A szegedi vendéglősök az egy­másközti megállapodást egyelőre két próbahónapra kötötték, a kötele­zettségvállalást és az annak meg­szegését tisztességtelen versenynek minősitő klauzulát azonban a ke­reskedelmi és iparkamarán keresz­tül, annak szankciójával fogják még e hét folyamán megerősíteni. A megállapodás értelmében a forgal­masabb vendéglók a következő na­pokon tartják zárva üzemeiket: Hétfőn: a Hungária étterme, Olasz söröző, Baross-étterem. Ked­den: vitéz Szántayné, Próféta-étte­iem és Pálvölgyi. Szerdán: Raffay, Uri kaszinó. Csütörtökön: Tombácz­söröző, Varga-sörszanatórium Fü­löp-balászcsárrda és Fuchs-vendég­lő. Pénteken: Tisza-étterme, Hági söröző és Horváth József (Boldog­asszeny-sugárut). Szombaton: Köz­ponti Tejivó éttenöe. Vasárnap az osztályozáson felüli, valamint elsőosztálybeli vendéglók valamennyien nvitvatarianak, ellen­Szechenvi Moz< ^ Ma utoljára Éjszaka lánya a legédekesebb problémafilm. Főszereplők: MURATI LILLI AJTAY ANDOR RÁC/ VALI PERÉNYI LÁSZLÓ GREGUSS ZOLTÁN Ezenkívül: HÍRADÓ . Előadások: 4. R, 8 órakor II • J II I. JM .aiMWOT.1MI»«.T—TUWWIHWWlfl'll DÉLMAGYARORSZAG KEDD, 1943 augusztus 24. ben a kisebb vendéglátóipari üze­mek közül több, mint tizen tartják zárva a vendéglőiket. Kávéházakra a megállapodás egyelőre nem vo­natkozik, ezeknél tehát »szünnap» nincs Újra szabályozták az éves gazdasági cselédek gabona­járandóságának természet­beni kiadását Budapest, augusztus 23. A mi­nisztérium újraszabályozta az éves gazdasági cselédek kenyérgabona­járandóságának természetbeni ki­adását. Mig az eddigi rendelkezések értelmében azé ves gazdasági cse­lédnek kenyérgabona járandóságá­ból legfeljebb 12 métermázsát le­hetett évente természetben kiszolgál­tatni és a különbözetet készpénzben kellett kifizetni, addig a most meg­jelent rendelet ugy intézkedik, hogy a gazdasági sclédnck az 1913—44. szolgálati évre kenyérgabona bérc fejében kikötött járandóságot telies mennyiségben ki kell szolgáltatni. Az iiyen gazdasági cselédek háztar­tásához tartozó családtagok azon­ban finomlisztjegyre és kenyér­jegyre nem jogosultak. A rendelet a hivatalos lap keddi számában je­lent meg. Ezzel egyidejűleg érvé­nyét vesztelte az a rendelet, amely a gazdasági cselédek hatodik és minden további családtagja ulán 2 —2 métermázsa kenyérgabona ter­mészetbeni kiadását engedélyezi. (MTI) Bízonyitásf rendeltek el a deszki Hangya üzletvezető árdrágitási ügyében (A Délmagyarország munkatársától) Széli János 31 éves deszki Hangya­üzletvezető árdrágító visszaélés és köz­szükségleti cikk jogellenes elvonásá­nak büntette miatt került héttőn dr. Szarvas János törvényszéki tanácsel­nök, uzsorabiró elé. Szélt Jánost az­zal vádolta az ügyészség, bogy a mult év márciusától októberéig több deszki lakosnak nem szolgáltatta ki jegy elte. nében a nekik járó lisztmennyiséget, ezáltal elvont a közellátás elől bizo­nyos mennyiségű nullás- és egységes lisztet. A jogtalanul elvont lisztet az­után a maximális áron felül adta el. A hétfői főtárgyalás során Széli János tagadta bűnösségét, de beismeri te, hogy egy alkalommal előfordu't, hogy nem adott ki lisztet jegyre sem, mert akkor nem volt elég liszt, nem kapott elég mennyiséget és igy a 44-es számú jegyre senkinek sem szolgálta­tott ki lisztet. A biróság az esettel kapcsolatban bizonyítás kiegészítését rendelte el. Elrendelte a bizonyítás ki­egészítés keretében a tisztre való igénybejelentést és az igényléssel eset­leg ellentétes kiutalás kivizsgálását. Elrendelte továbbá a biróság anDak ellenőrzését is. hogy a 4-cs számn je­gyekkel elszámolt-e a Hangya-üzletve­zető, vagy ugy szolgáltatta be a je­gyeket, mintha azokra a liíztet kiad­ta volna. Ennek a bizonyítása fényt dérit a bűnügyre, mert ha sikerül a bíróságnak bebizonyítania, hogy p lisztjegyekkel nem becsületes uton szá­molt ej Széli János, akkor árdrágító visszaélés, csalás és sikkasztás bün­tette miatt vonják felelősségre az ügyészség fogházában előzetes letar­tóztatásban levő Hangya-üzletvezetőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom