Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-19 / 187. szám

I Emlékek Muntyán Istvánról, •gy letűnt napsugaras kor nagy egyéniségéről Mintha elintéztek volna már minden igazságszolgáltatást, valamennyi dolgunk rendben lenne, ugy szólítja •t a túlvilági hatalom ezen a nyáron a jó bírókat. Keszthelyi Béla kezdte a sort, Nagy Antal folytatta, Muntyftn István fejezte be azzal a nagy szellemi kinccsel, amely csak a világegyetemet felmérni képes bölcseknek adatott meg, mikor a porszemnél is kisebb, de önhitt ember helyét, igazát, nyugalmát igyekszik biztosítani az innenső életben. Muntyán István halála a legmélyebb részvétet váltotta kl az egész városban, ahol neve, egyénisége a legtiszteltebbek közé tartozott. A részvétnyilatkozatok hosszú sora kereste tel már a mai napon is a gyászbaborult családot, az özvegyet, a gyermekeket dr. Magyary Istvánné, Vesztényi-Muntyán Gizellát özv. dr. Sárkány Árpódné Vesztényi-Muntván Emíliát, Vesztényi-Muntyán Annát » putnoki gazdasági intézet tanárnőjét Temetése reátörtök délután « órator lesz a belvárosi temetőben. Ilka nygrt éjszakáiban s nem győztem bámulni azt a sok leszűrt világbölcseséget, tudást messzire világító perspektívát, judiciumot ami csak ugy áramlott Andorból, mint a hömpölygő láva. Sokszor egész kicsinynek éreztem magamat az ő mindent á'fogó nagy műveltsége mellett. Hát ezt meg kellett említenem mindkettőjük emlékének megörökitéNagy darab mult merült el az 0 életével is, régi napsu,táras idők, a béke agyonpazarolt esztendei, amiket nem bisz el a Ma fia, mert azt mondja rá, hogy öreges vágyódás a mult után. Pedig csak arról van a szó, bogy az élete delén tul jutott ember menekül a jelenből, amely nem hozta meg neki az igért, a sokban megérdemelt, pihenőt. Hová meneküljön máshová, mint az emlékeihez, amelyek valódiak voltak, adtak normális tavaszt, békességes őszt, megnyugtató telet, tiszta szivet. A Teieki-utca finom vonalai, hangulatai fejlesztették Muntyán Istvánban is az érzéket a béke, a művészetek szeretetére. Ott élt a két jóbarátcsalád, a Taschler, meg a Muntyán. A Nagytatának nevezett öreg bölcs a Valér korosztályában járt, Muntyán Istvánnak a Taschler Jóska felelt meg évjáratban, — mégis a két intcilektüel, Taschler Endre és Muntyán István vonzódott egymáshoz és kötöttek örök barátságot. Tudja minden értelmes embere ennek a városnak, hogy milyen nivójuak voltak. Nagytata cinizmusba rejtette a lelke sok szemérmes álmát, »élt és fizetett*, nagyon korán fizetett a szórakozásokért, de azt szeretik elhallgatni a magukat csak tanyai rejtekekben boltra ivó Catók. hogy mikor hazament, >felfeküdt< az ágyra, ott vet te elő a klasszikusait, frissiben a világirodalom eredeti nyelvű kiadá sait, aztán néhá két napon át mást se csinált, csak olvasott és tanult. A másik jóbarát, Muntyán Istváp, ezalatt idegenben, messze a családi környezettől, élte kényszert*- hivatásszerű életét, örökösen sóvárogva kicsinyes kisvárosokban a milliö után. Klasszikus, hajszáltinom, meglátással beszélt a télen e sorok Írójának egy ilyen kis-hedyne kényszerült, magas szárnyalású papismerőséről, aki — mikor nagyon nyomta már a környezet — ugy segített magán, hogy paridéba öltözött, cilindert tett a fejére, abbés cipőben, kesztyűben, el© fántcsontos bottal indult magányos sétára, tul a városon a hegyek közé Akkor értettem meg a legjobban OTuntván István sok sóvárgását. titkát a befelé való életének s hogy önmagát látta abban a papban. De a vele való sok emlékem köztíl különösen megmaradt bennem egv. A Teleki-utcáról volt abban Is szó. már hazakerült Temesvárról. Erről mesélte: — A Tascbler-báz kis kertiében nagyon sok bsfét töltöttem el kettes-, ben Andorral. (Endrét a család mindig Andornak mondta.) Ültünk a csensére. Ne feledje el senki, ha egyszei jellemrajzot ir a régi Szegedről s értékeinket teszi mérlegre. Muntyán István a polihisztor, mondta a cinikusrak hirdetett Nagytatáról: Milyen érték ez! ...Magam sem tudom megmondatni. miért jutnak eszembe ezek a valahol hallott szavak, de mintha meg lehetne találni kapcsolatukat a múlttal liÜLMAtil AHUnbZAV iaf CSÜTÖRTÖK, 1M3 angnwrtiis 1*. re és a jelennel: _ Ha valaki nem éri el azt, amíí megérdemelt, az sosem lehet olyan v*. s7edcimes, mintha többet ér el ann-it, ami neki jár. A nyilas eszmeáramlatok alkonya Szegeden A Nyilaskeresztes Párt egyeduralma és kettészakadása ^ Palotaíorradalomra készülnek a hungaristák Szálasi elten 'Amikor a szegedi nyilasfront bomlásának okait és jelenségeit boncolgatjuk, a területen való eligazodást nagy mértékben megkönnyíti az a körülméy, hogy a tájékozódást nem komplkálja a különböző és egymással is ellenlábas pártoknak az a sokasága, ami Budapesten tapaszfalható. A totál izmusra törő nyilaskersztes világszemlélet természetszerűleg termelte ki a »vezéri« ambíciókat s miután a vezéri pozíciók betöltésének elképzelése együtt jár az abszolút hatalom illúziójával, a dolog természtéből következik, hogy minden szangvinikusabb nyilasvezető álmainak netovábbja, hogy ő és ne a másik legyen a pártvezér Ezeknek az ambícióknak kielégítéséhez volt szükség az egymástól függetlenül, sőt legtöbbször egymás ellen dolgozó különböző nyilaspártok megalapítására, amelyeknek dzsungeljében ember legyen a talpán, aki el tud igazodni. A becsvágytól fűtött nyilasvezérek egyéni aspirációinak köszönheti a magyar polgári társadalom, hogy a nvilaskaresztes szervezkedés nálunk soha se tudott társadalmunk és államrendszerünk pilléreit komolyan fenyegető támadássá válni, mert a támadás erejének csökkentéséről maguk az egyes pártok és pártvezetők az egymás ellen folytatott harcban külön is gondoskodtak. Ezért a szolgálatért a polgári társadalom külön köszönet illeti őket. A belvillongásoknak ez a csatazaja a szegedi nyilasberkekben zöld tónusu idilljét soha nem zavarta meg. Nálunk csak a Hubay—Szálasi cégjelzések Nyilaskeresztes Párt vert gyökeret, sajnos meg kell állapítani, hogy elég mély gyökeret ahhoz, hogy még országgyűlési képviselőt is küldhettek be aparlamentbe ebből a városból, amely a belpolitikában mindig higgadtságáról, a keresztény és nemzeti eszme iránti öntudatos hűségéről, emelkedett világszemléletéről volt hires és ismert Volt néhány kísérlet más honmentő nyilasszervezkedés meghonosítására is, ezeket aznban mar embrionális állapotukban megfojtotta. vagy a közöny, vagy a testvérháború kíméletlen energiája. A Nyilaskeresztes Párt abban az időben erősödött meg Szegeden, amikor Szálasi Ferenc a szegedi Csillagfürtön magányában csiszolgatta később közderiire megfogalmazott teóriáit. Ebben az időben az egész mozgalom kétségtelenül a legdinamikusabb karakterű figurája. H ubay Kálmán tartotta mozgásban a szervezetet s tette cselkvőképessé bogv igy adja át azt a börtön bő szabaduló Szálasiüak. A nyilas porond szegedi Publikumát akkor ir •! te az első megleptés, amikor Szálasi nemsokkal szabadulása s a nyilas alkotmány és trónöröklési rend nyilvánosságrahozatala után, mint minden hatalom szuverén ura, rövid uton kitette szűrét a pártból Hu_ bay Kálmánnak, akit helyettesének, utódának és politikai örökösénnek deklarált csak éppen az imént. A szegedi párt nem követte Hubay Kálmánt, saját voksaival megválasztott országgyűlési képviselőjét száműzetésébe, hanem Hubay lemondása után képviselővé avanzsált dr. Szögi Gézával egyetemben még magasabbra vonla árbocán A Szálasi bűvöletében élő szegedi szervezet egészen a legutóbbi időkig egyduralkodó volt a nyilaskeresztes politika szegedi talaján, mig Imrédyék nem jelentkeztek és meg nem alapították a Magyar Megújhodás Pártjának szegedi szervezetét, ami azonban nem sok vizet zavar a szegedi nyilaskeresztes ingoványban. A kél párt működését és egymáshoz való viszonyát az aránytalan taglétszám mellett főként a sszellcml minőség különbözősége szabja meg. Egy ma még eszmehü. de biztonágában már erősen ingadozó szegedi nyilasvezelő a következőképpen loSzálasi zászlaját s a mai napig is galmazta meg előttünk a diíícrsnegvütt menetel a halandzsa és a misztikum ködébe burkolt vezérével. Pszihikai analizis feladata volna kideríteni ennek a rejtélyét, téves nyomon járna azonban, aki azt hinné, hogy a szegedi pártnak jez a magatartása dr. Szögi Géza j befolyására volna visszavezelhető. j Szögi Géza, a szegedi nyilaskeresztes kövei miért, miért nem, Szálasi táborában maradt a szakadás után ciákat: — A mi szerveztünk olyan mint egy törzs, fej nélkül, Imrédyíké mint egy fej. törzs nélkül. Nekünk vannak tömegeink, de a célratörés eredményességét már eleve leheletlenné teszi, hogv nincs képzelt, intelligens, széles látókörű, kómbuttáns poltikui karakterű vezető rétegünk. Imrédyék viszont szinte taszítják maguktól a tömeget, nincs is, aki azonban a nyilas ideológiát j alsóbb rétegük, amire építhetnének csak egy kissé is ismeri, az tudja j az Imrédy Béla szuggesztiója áljól, hogy ő közöttük az a körűi- j tal összehozott intellektuális rétémény, hogy valaki országgyűlési' gek. Mi szegyei jük, hogy vezétö képviselő, nem egy áhítatott keltő valami, hiszen a nyilas ideológia a pnrlnmentárizmust, mint korhadt és korrupt demokrácia eltiprásre megérett megtestesítőjét szemléli, amelyet a diktátor szuverénitásának s liszstégekbe kénytelenek vagyunk iskolázatlan, priniitiv, minden politikai képzettség és érzék hiányával levő embereket beállítani, mert nem jönnek hozzánk intelligens emberek, vagy akik közöttünk volta'k, a totalitárius világszemléletének kell azok is vagy meggyőződésből, vagy felváltani. Az ő szemükben az or- ikülönböző nyomásra itt hagytak szággvülési képviselő, ha mindjárt nyilaskereszt is van a gomblyukában, ennek a felesleges és szószátyár kupaktanácsnnk egyik sejtje s bennünket. Imrédyék pedig tehetetlenek, inert nekik csak vezető rétegük van. Ezen a helyzeten, akkor, amikor még meg volt ennek a leez a minősége a pártélctben nem sok hetősége, csak a szélsőjobboldal vapriviléiuniot bzitosit a számára. Ajlamennyi pártjának egyesülése seHubay—Szálasi ügyben sem volt I githetett volna. Ezt azonban egysok befolyása a szegedi képviselőjük j részt a fékezhetetlen vezéri ambimagatarlásának. a szálak inkább né-jciók, másrészt Imrédvéktől minket hány más szegcdi nyilasvezető ma-[száznyolcvan fokos szög alatt elvágataitására s az erős pesti nyomás j lasztó ideológiai ellentét (?) s Imalatt álló szervezésre vezethetők rédv Béla származása körül ma is vissza. terjengő sürü köd tette lehetetlenné. Ma persze, amikor már minden megváltozott s megkezdődött a menekülés a nyilas pártokból, mindez csak a mult rezignációja. A zűrzavar után, ami most felütötte fejét a nyilaskeresztes politikában, a bomiás és tájékozatlanság, az eddig abszolútnak képzelt eszmények kiábrándító összeomlása az eddig is keservesen fenntartott biztonságot teljesen meglazította minden vonalon, minden nyilaskeresztes pártszervezetben. t A szegedi Nyilaskeresztes Párt _ bomláséi folyamat még az ideolóígiai káoSz beállta előtt niegkezdő| előtt az úgynevezett Magyar Ede j ügy kirobbanásával. Magvar Ede