Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-19 / 187. szám

6 D E EM'AG Y'A R 0 R S Z A G CSÜTÖRTÖK, 1943 augusztus 19. szegedi egyetemi tisztviselő, a sze­gedi nyilaskeresztes párt városveze­tő iőfunkcionáriusa volt. A város­vezető szegedi főnyilas ellen fegyel­mi kifogások merültek fel, aminek im lett a következménye, hogy a ve­E' i'lő főhatalom nemcsak tisztségé­től fosztotta meg, hanem a pártból is kizárta. Szálasi nyilván nem volt 1 isztában azzal, hogy Magyar Kde kizárása nem fog olyan simán menni, mint ahogy annak a feltét­len fegyelem és szubordináció min­denben érvényesíteni kivánt nyilas, alapelvéből folynia kellene. Magyar Ede nem hagyta magát, szervezked­ni kezdett és sikerült neki két rész­re szakítani a pártot, összeverbu­vál ta azokat, akik azonosították ma. púkat vele. a mostani vezetésssl elégedetlenek és döngetni kezdte a párt kapuját Mikor már elég erős­nek érezte magát, kérte visszafelvé­telét, de szóba sem állottak vele. A pártból való kizárás a nyilasalkot­mány szerint a legsúlyosabb fegyel­mi Ítélet, ami azonban még nem befejezett büntetés, mert annak a bizonyos áhított hatalomnak átvé­tele után ezeket, mint az eszme el­lenségeit és hitszegőit kemény meg­torlással kell sújtani. Tehát Magyar Edét sem lehetett visszavenni. A dolog azonban kezdett elmérgesed­ni. A pártban palotaforradalom je­lei kezdtek mutatkozni. Mord artu és kemény elhatározásu nyilas test­vérek néztek egymással farkassze­met. Azok pedig, akiknek eddig is ingatag meggyőződését ezek az ese­mények még labilisabbá tették, kezdték szedni sátorfájukat. Szálasi két alvezére kedden este Szegedre érkezett, hogy rendet csi­náljon a szegedi dzsungelben. Az imbolygó, ledőlni készülő nyilaske­reszt árnyékában folyik a tetemre­hívás, menteni próbálják ami még menthető. A párttagok bizonytalan érzésekkel figyelik s kifele kacsint, gatnak, meílékajtókat keresnek, amelyeken át csendesen észrevétle­nül el lehetne párologni. Sík Sándor színmüvét játszották Nagyváradon szabadtéri előadásban Miért lehet másutt és miért nem lehet az idén Szegeden szabadiéri előadásokat tartani ? A nyilaspárt mozgalmi tízes tanácsának körlevele Detronizálni akarják Szálasit, triumvirátust szándékoznak helyére ültetni Bizonyára nyilas berkekben ls szenzációként ható dolgot tár a nyil­vánosság elé a Makói Ujság augusz­tfs 18-i száma amely ismerteti a nyi­laspárt mozgalmi tizes tanácsának körlevelét. Ennek az a lényege hogy a párt temperamentumosabb vér­mérsékletű tagjai palotaforradalmat szerveznek Szálasi ellen, el akarják mozdítani vezéri helyéről s a makói Gera Józset meg Szöllősy Jenő e ez éppen Szegeden tartózkodó Os­tián Antal triumvirátusát szemelték ki utódául. A tizes tanács megállapítja, hogy >*< nyilaspárt és mozgalom harcos S/ellémét és lendületét elvesztette. A keretek állanak ugyan, de a kereteken bi lüd polgári pártokat is megszégye­nítő tunyaság, csendes kérődzés és emésztés folyik*. — Ha ezt a vegetálást, ezt a sült­fí: lambvárást megszüntetni nem tud­jfrk, a harcos szellemet visszaállita­ni iieui sikerül, ba bálványimádó szek­tái lánusok maradunk továbbra ls, ak­ire r pártunk lassú kimúlása elkerül­ht tétlen — irja a körlevél. — A Nyilas Párt elöregedett, mi­előtt hatalomra juthatott volna. Az el­öregedés okai a kővetkezők: 1. A pártban sem politikai, sem mozgalmi vezető nincs, mert Szálasi Ferenc vezetőnkből e képességek hiá­nyoznak 1 ö kiváló teoretikus és ide­ológus, aki legutóbbi tanulmányában napnál világosabban kimutatta, hoky Európát, sőt az egész földtekét csak f> mi eszmerendszerünk, a huugariz­nnis alapján lehet ujjárendeznL Erre sem a fasizmus, sem a német szocia­lizmus nem alkalmas. Előbbi állítása azóta már igazolást is nyert. Ezenkí­vül Szálasi vezérünkben semmi vezéri képesség nincs! MEzzel minden felelős tisztségviselőnek számolni kell. Szálasi Ferenc országjárása, szer­vezetlátogatásai dicséretes ambícióra vallanak, de kérdés-fclelet-jáiékkal, akudémllviis fejtegetésekkel, amelyeket n pártbelylségefeben rendez, forradal­mi pártot építeni nem lehet! — »Tiszta, érthető Testvérek? Ak­k'ot mebetönk tovább!* szokta mon­dani és kiséri kijelentéseit olyan gesz­tusokkal, amelyek egy nyugdíjas pe­dagógust a nem forradalmi pártvezért jellemeznek. A vezér legyen lángcsó­va, ímelv tiiaat gyújt, magával ragad mindenkit, aki hitet, elszántságot s tettrekészséget sugároz magából,mert ájtatos templomi előimádkozók méc sohasem csináltak forradalmi pártot, még kevésbé forradalmat! 2. A párt politikai vezetése is di­lettantizmusra vall. Szálasi Ferenc ve­zárünk folytonos kérései az uralkodó rendszer felé, amelyek figyelembe so­sem vétettek, memorandumai, melye­ken az illetékesek csak nevetnek, az állandó megalázkodások lejáratták a párt tekintélyét. Félre ezekkel a mód­szerekkel! A párt éltető eleme a harc! Olyan vezetőket az élre, akik ilyen szellemben vezetik a pártotI 3. A pártban szigorú tagreviziót kell végrehajtani, mert tagjaink nagy része meggyőződés nélkül van a párt­ban, igen sokan közülük Hubayékkal és Imrédyékkel tartanak kapcsolatot! Ezek nagyrésze nyilt destrukciót foly­tat és fertőzi az egészséges tagjainkat is. Ne féljünk a tisztogatástól, hanem addig zárjuk ki ezeken a pártból or­szágszerte, amig nem késő. A párt ereje nem a taglétszámtól, hanem a tagok szellemétől függ, ezt tudomásul kell vennie a vezérnek is. Eléf bizo­nyíték erre a fasiszta párt esete, _ Testvérek! Magunk között sza­bad, sőt kötelesség feltárni és orvo­solni a hibákat, mert különben nincs jogosultságunk a hatalomra! Ha a ba­jokat nem orvosoljuk, nem is jutha­tunk hatalomra soha, mert a nemzeti szocialisták jlassan átszivárognak a harcosabb szellemű pártokhoz, legyen ez a nemzeti szocialista vagy Szociál­demokrata. Pártunk győzelme érdeké­lten a felső vezetést a következőkép kell módosítanunk: dr. Gera József és Ostián Antal testvérünk vegye áf a párt mozgalmi vezetését, Szöllőssy Jenő képviselő testvérünk pedig a politikai irányítást! Szálasi Ferenc vezérünk pedig mint kiváló teoretikus vonuljon vissza az országépités nagv munkájának előkészítéséhez! Ezt kö­veteli ma a párt legtöbb gondolkozó és felelősségtudatos tisztségviselője és keresztül fogja vinni a párt.* (A Délmagyarország munkatár­sától) Az idén Szegeden nem voltak' szabadtéri játékok s a város közön­sége kénytele/i volt tudomásul ven­ni, bogy az általános körülmények­ben beállott változás lehetetlenné tette a játékok megrendezését. Leg­utóbb közöltük dr. Pálfy József polgármesternek egy budapesti he­tilapban megjelent nyilatkozatát, amelyben a játékok elmaradásával kapcsolatban arra hivatkozik, hogy egyéb okok mellett legnagyobb súllyal a világitáskorlátozásra, ille­tőleg az elsötétitésre vonatkozó ren­delkezések hatottak oda, hogy nem lehetett megtartani az idén sem a szabadtéri játékokat. A Délmagyar­ország ezzel szemben kifejtette azt az álláspontot, hogy ha valóban aka­dályok is merültek fel a játékok tel­jes nagyvonalúságban elgondolt megrendezése ellen, módot kellett volna találni a körülményekhez al­kalmazott szabadtéri játékok ren­dezésére. Ennek az álláspontnak a helyességét igazolják a Margitszige­ten egész nyáron át tartott szabad­téri előadások, most pedig Nagyvá­radról kapjuk a hírt, hogy a nagy­nevű szegedi poéta Sík Sándor Ist­ván király cimü történelmi színmüvét szabadtéri előadásban játszották el az ottani Dóm elölt. A nagyváradi szabadtéri elődásról szóló tudósitá a következő: Több mint kétezer néző előtt nagy felkészültséggel a nagyváradi Dóm előtti téren játszotta a nagyváradi katolikus legényegylet kitűnő mű­kedvelő gárdája Sik Sándor: Ist­ván király cimü történelmi színmü­vét. A megnyitó beszédet dr. S o ó s István polgármester mondotta. Be­Döntottek a vendéalősök : Husz százalékkal drágul a bőrtalpú lábbeli Budapest, augusztus 18. A hivata­los lap csütörtöki száma közli a bőr­talpu lábbelik termelői, fogyasztói árának ujabb megállapítását. Esze­rint 1913 augusztus 1. előtt egyénileg megállapított előbbi árhoz 20 százalék felár számitható. (MTI) szédében Nagyvárad történelmi sze­repéről, a nagy királyok és fejedel­mek kapcsolatairól beszélt. Szent László sírjához a királyok és fej­delmck éppen ugy, mint a magyar nép sokasága imádságos lélekkel zarándokolt. E téren áll Szent Lász­ló király szobra s a szobor talap­zatán »Szent László könyörögj éret­tünk* felírás olvasható. Ha ez ak­tuális évszázadok óta, nem foko­zottabban kcll-e ma könyörögnünk Szent Lászlón királyhoz. Nagyvárad védszentjéhez? — kérdezte Soós polgármester. A magas színvonalú megnyitó beszéd után »Ah hol vagy magya­rok tündöklő csillaga* éneklésével vette kezdetét a történelmi szinmii előadása. A nagyváradi legényegy­let kitűnő műkedvelői magas nivóju előadásban művészi készséggel és nagy felkészültéggel adták elő Sik Sándor mélyértelmü hatásos szín­művé L A befejezéskor "Boldogasszony anyánk* cimü éneket adta elő a MÁV »Turul« énekkar Kovács Győző vezényletével, majd pedig megszólaltak a székesegyház összes harangjai. A többezer pengős be­vételt a harctéren küzdő katonák­nak küldendő szeretetcsomagok költségeire adományozták. Amikor örömmel regisztráljuk Sik Sándor müvének nagy sikerét a nagyváradi szabadtéri előadáson, nem mulaszthatjuk el, hogy kifeje­zést ne adjunk annak a nézelünk­nck, hogy Szegeden is meg lehetett volna találni a módját szabadtéri előadások rendezésének, ha valaki kezébe vette volna az ügyet. Szegeden is bevezetik heti egy napos zárvatartást (A' Délmagyarország munkatár­sától) Részletesen beszámolt a Dél­magyarország azokról az előkészítő tárgyalásokról, amelyek a szegedi vendéglátó ipari szakma körében indultak meg a heti egynapos zár­vatartás bevezetésére. Az uj rend­szer bevezetését az élelmiszerekkel való takarékoskodás mellett az is indokolja, hogy a személyzetnek igy teljes egy napi pihenőnapja van minden héten, az egynapos szünet ezenkívül főleg a téli hónapokban igen sokat jelent fűtés és világítás terén elért megtakarítás Is. A Bu­dapesten jól bevált rendszert az ujabb időkben egymásután kezdik meghonosítani a vidéki városokban is s igy Szegeden is napirendre tűzték már régebben a kérdést a vendéglősök. 'A megállapodásnak legfőbb akadály azonban sokáig az volt, hogy nem jött létre megálla­podás a kocsmárosokkal, a vendég­lősök álláspontja pedig az volt, hogy teljesn értelmetleh volna, ha ők hetenként egy napon zárva tar-: tanák üzleteiket, ugyanakkor a kocs­márosok semmiféle korlátozást nem vállalnának. Időközben ez a kérdés is megoldódolt s a kocsmárosok ipartársulatának elnöke éppen a Délmagyarországban nyilatkozott s nyilatkozatában közölte, hogy jónak és szükségesnek tartják ők is a heti egynapos zárvatartást s csatlakoz­nak a mozgalomhoz. Néhány nappal ezelőtt ilyen előz­mények után ült össze a szegedi ipartestület vendéglátóipari szakosz­tálya, ahol nagy szótöbbséggel ki­mondották' az u j rendszer bevezeté­sét. Értesülésünk szerint a vendég­lősök ma, csütörtökön délután ülnek össze, hogy szakmai értekezleten megbeszéljék az újítással kapcsola­tos kérdéseket s azt a rendszert, amely szerint az üzleteket heten­ként egy napon át zárvatarlják. FERENCJÓZSEF KESERUVIÍ

Next

/
Oldalképek
Tartalom