Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-11 / 154. szám

Áz uj gazdasági rend és a szociális célkitűzés A pénzügyminiszter szegedi beszélőében párhuzamot vont a belső és a (külső íront harcosai lözötk Rámu látott arra, hogy a belső front gazdasági ereje éppen olyan szervezettséget és fegyelmezettséget kiván meg mint a harcoló hadsereg. Csak fegyelemmel. szervezettséggel és töretlen munkakedvvel lehet hozzákezdeni ahhoz a harchoz, amely a jövő biztosításáért elsősorban a közellátás vonalain indul meg Az egész országban megindult a békés küzdelem a nagyobb darab kenyérért és a biztosabb jö yöért- Ha a felelős kormányférfiak kívánságokat támasztanak akár a termelőkkel, akár a fogyasztókkal szemben, akkor gondoljunk arra, hogy inhuzkedéseikkel fokozzak a termelés (biztonságát. Minden oldalról elsősorban a hadbsvonultak támogatását hangoztatják. Ai uj beszolgáltatás is ezt teszi, amiIkor a hadbavonultak hozzátartozóimái a katonai szolgálatban állók szá imával arányban csökkentik a beszolgáltatást. Kötelessége az aratásnál ls figyelni ennek a gazdasági műveletnek a fontosságára. A közelmúltban megjelent termésrendelet ugy rendelkezett, hogy az aratórészt is bc lehet számítani a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésének annál, aki busz íholdnál kisebb szántóterületen gazdálkodik és aratási munkálatokat maga vagy családtagjai háborús szolgálata miatt nem végezhette el. De megfelelő támogatást biztosítanak azok számára, akik az ország fennmaradásáért folytatott küzdelemben léletüket vagy testi épségüket áldozták Jel. Az aratórész beszámítása ugvanSs a hadirokkantak és hadiárváknál is hnsa holdnál kisebb szántóföldön beszámítható. A közellátásügyi miniszter az aratókhoz intézett felszólításában hangsúlyozta, hogy akié a- föld, azé az ország. Az uj gazdasagi rend visszavezeti egész gazdatársadalmunkat a földhöz és igy önkéntelenül is rámutat arra a nagy jelentőségre, amit e föld helyes és célszerű megművelése jelent az ország fentartása szempontjából. Ezt a földhöz való ragaszkodast bizonyltja az az intézkedés is, emely a termelés rendjéért kötelességvállalást kér a gazdáktól és a gazdasági élet minden tagjától. A főid tulajdonosának a föld megmunkálóival való kapcsolatának fentartását célozza ez a rendelkezés, hogy bármikor meghatározott mennyiségű kenyér szolgáltathassak ki A föld tehát megkívánja továbbra is a gazdálkodást, de csak a méltányos keretek mellett, de megkívánja a takarékoskodást is s az ilymódon teljesített haszonbér beszámit a beszolgáltatási kötelezettségteljesítés közé. Á miniszter beszéde azt jelenti, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy a földmivelés munkát jelent és kenyeret eredményez. A napszámos munkája' folytán kenyérmagvakat is kaphat. Ez kétségtelenül a mai időkben annyira fontos munkafegyelem előmozdítását szolgálja, mert megadja a lehetőséget arra, hogy még a legutolsó napszámos is két keze munkájával megkeresse az életet adó kenyeret, nem pénz alakjában, hanem természetes fizetőeszközben és az ilymódon szerzett kenyér megtanít a közért dolgozni. Az uj gazdasági rend tehát szociális alapon nyugszik, amelynek a kormány a legnehezebb viszonyok között is támogatást ad s amelyek az országos célok érdekeinek is megfelelnek. Ugyanakkor a kormány megadja a lehetőséget arra. hogy mindenki élvezze a tisztességes uton, becsületei munkával, fegyelemmel és engedelmességgel szerzett vagyon gyümöl'eséit Látogatás fertőtlenítő (A Délmagyarorszáe munkatársától) Ragyogóan sikerült tornaünnepélyeket és áhítatos gyermekhangok karénekével kisért, megható karácsonyfaünoepélyeket rendeztek még nemrégiben abban a rókusi tornacsarnokban, amelyben jelenleg a legmodernebb felszerelésű, »rögtönzött« fertőflenitö-üzem működik. A háborús szükség rögtönöztette ezt a tornacsarnokból átalakított üzemet, amelynek, hatásos és igazán kitűnő működését csak azokból az egészségügyi eredményekből lehet méltóképpen megítélni, amelyek talán az egész országban páratlanul állanak. Énnek a fertőtlenítő intézetnek köszönhető elsősorban, hogy Szegeden nem fordult elő semmiféle olyan járványos fertőzés, a mely a háborúval rendszerint együttjár s amilyen az ország csaknem vatamenynyi városában előfordult, ahol hadikórházakat állítottak fel. Érdekesnek tartottuk megtekinteni, hogyan működik egy ilyen fertőtlenítő intézet és megérdeklődni az ezzel kapcsolatban elért eredményeket. A szegedi hadtest kórházainak fertőtlenítő üzeme jelenleg tulajdonképpen szünetel s ez is örvendeies adat az újságíró számára, mert azt jelenti, hogy — fertőtlenitésre nincsen szükség. Éppen ugy örvendetes az Is, hogy a fertőtlenítő üzem mellett berendezett hadikórház fertőző osztálya teljesen üres, az utolsó beteg is meggyógyult és a kórház folyosóira nyári csend vonult be... Volt idő azonban, amikor 24 óra alatt 1000 sobosültef fertőtlenítettek a rókusi tornacsarnokból átalakított intézetben. Akkor 10 órán keresztül ontották emberek és gépek a maximális teljesítményt a. tornacsarnok falai között. Valóságos hősi legenda az, amiről ezek a falak mesélni tudnának ... De jó tolmácsolóra talál ezeknek a napoknak története egyik kórházi mérnök személyében, aki a vezérkari főnök engedélye folytán kalauzolt bennünket a fertőtlenítő intézel helyiségeiben s elmagyarázta az intézet működését, valamint a legmunkásabb óráknak történetét: — Januárban voit, a téli viszavo nulás után, hogy egyik este 300 sebesültet kaptunk s a másik napon, tehát 24 órán belül ujabb 700 sebesült érkezett. Egyetlen napon 1000 embert kellett tehát fertőtlenítenünk, ez volt a maximális teljesítmény. A berendezés 100 ember fertőtlenítését végzi el óránként, tehát 10 órai megfeszített munkára volt szükség ahhoz, hogy mind az 1000 sebesült tisztán, fertőzés veszélyétől mentesen hagyhassa el az intézetet és foglalhassa el helyét valamelyik hadikórházban... A mérnök, aki nemrégiben szerelt le mint főhadnagy, mert kitelt a katonaideje, már az első világháborút is megjárta és Valahol Oroszországban rendezett be hasonló fertőtlenítő üzemet a régi nagy háborúban. Akkori emlékeit azonbani elhalványították a januári napoknak emlékei, annak a hősiys erőfeszitésnek emléke, ameivet 10 órai ferlőtlenitő munka jelentett. Miközben erről mesél, bejárjuk a rókusi tornacsarnok helyiségeit. Magában a tornacsarnokban szalmazsákok tömegét találjuk. Férőhely 80 sebesült számára, akik a fertőtlenítésre várnak. Feltekintitek" a karzatra, ahol nem ls olyan régen még iskolásgyermekfk Jégszekrények elsőrendű kivitelben kaphatók F«kete Nándornál Kossuth Laios-sugárut 18, szám a szegedi intézetben gyönyörködtek egy-egy tornaünnepéiy, vagy karácsonyfaünnepély gyermeksziveknek kedves szépségeiben... Ami január végén itt történt, az ucm hasonlított ilyen szivet vidámító ünnepségekre, mégis szinte karácsonyi hangulatot varázsol az emléke a torna csarnok falai közé: a felebaráti szeretet örök szépségének vatázsos hangulatát .., A vöröskeresztes ápolónővérek hősiessége domborodik ki legszebben az elbeszélésből. Volt olyan eset, hogy 7—8 órán keresztül leljesitellek szolgálatot a fertőtlenítő intézi Ibcn. Igazi keresztényi önfeláldozással vetkőztették, mosdatták, töröltek és kötözték a sebesült katonákat az éjszaka ólom láhu óráin át; egyikei a másik u'án, egyik transzportot a másik ulán. i> csak akkor tértek pihenőre, amikor az utolsó sebesiiltszálliló kocsi is elrobogott a kijárat elől s az ulolso sebesült katona is pihenőre tért fehér kórházi ágyán... Több hatalmas katonai sebesüllszállitó gépkocsi közlekedett nélia éj szakánként az állomás és a rókusi tornacsarnok között. Minden sebesültet, aki Szegedre érkezett, először a fertőtlenítőbe vittek. A sebesültszállító autó odakanyarodott a bejárat efé s a sebesülteket hordágyon vitték be a" tornacsarnok nagytermébe. A közlekedés ebben az intézetben ugyanis szabályosan előirt s egyiránvu Ct!, ahol esetleg még fertőzött állapolban beviszik a sebesülleket, kl nem jöhet egyikük sem. Fertől'enités után ugyanis másik oldalra kerülnek és a *tiszta« kijáraton hagyják el az intézetet. A fertőzés továbbhurcolása ilyenformán ki van zárva. Megtekintettük a mérnök" kíséretében a ferlőtlenitő helyiségeket, amelyekben az ember és mirnlen holmija, amit magával hozott fertőtlenítést nyer Jobboldali a ruhák és másfele holmi számára vannak fertőtlenítőkamrák. Mindenekelőtt a nagy torr-Jlégkamra, amelybe a bányákban használatos csillékhez hasonló kis kocsikon, síneken fut be a ruhákat tartó fogasszerü alkotmány. A kamra ajtaját bezárják és 100 folc.i* ror.-ólfürdőt kap a ruházat. Nem gőz, hárem levegő semmisiti meg a fertőzés csiráit. A szomszédos kannában pedig — gázzal dolgoznak. Ide liftül be minden más holmi, ami! n sebesült magával hoz: könyv, cigaretta, dohány, élelmiszer, még a tea. csokoládé, szalonna, kolbász és cgyéé ennivaló is! A modern qár, amivel ezeket ». holmikat fertőtlenítik ugyanazal a hatással bir. mint a Ciángáz, de az emberi szervezetre eeni hat ki ennek a gáznak káros hatása. Az élelmiszerek éppen olyan élvezhetőek a gázzal történt fertőtlenítés után is, mint -lő'te, sőt: a gáz megsemmisít minden fertőzésre alkalmas baktériumot, vagy gombát. Érdekes, hogy a budapesti sajtó már hirdeti ezt az emberre ái'almatlan gázt, mint a Cián-gáz hclyettesitőjél. A Cián Ugyani* — mlct köztudomású — tgen sok szerencsétlenség előidézője vo t a múltban. Egyik lakásból, amelyben ciánoztak, átszivárgott a gáz a másikba, ahoi egész családokat irtott ki. Az uj gáznak az a felbecsülhetetlen előnye a Ciánnal szemben, hogy esyes szobákat is lehet vele fertőtleníteni anélkül, hogy a másikba átszivárogva emberéletben kárt tehetne. — Ennek a gáznak köszönhetjük, hogy Szegeden egyetlen fertőzés sem történt, — meséli a mérnök egv kis büszkeséggel hangjában. A kiütéses tífuszt — miut ismeretes — a ruhaJ)E 1 M A<í f A ftflKS Z A « » VASARNAP. 1943 julius lf. J tetű terjeszti s ez az élősdi soha nem kerülhetett ki a kórházakba, vagy • városba. Mert az uj gáz éberen őrködött s ha valamelyik kórtérén be mégis bekerült egy-egy élősdi, nyomban gáz alá bocsájtották a kortermet és a fertőzés veszélyét tökéletesen elhárították. — Igy történt, hogy jjemesak élősdink, de még egyetlen bolhánk sem volt a kórházakban! — mondja mosolyogva a mérnök, miközben á (megyünk a baloldalra, ahol a sebesüllek testi fertőtlenítését intézték. Az első helyiségben viilanyeröre berendezett nvirókészülékek működtek. A katonaborbélyok itt megszabadították a sebesülteket minden szőrzetüklöl. Innen teljesen ruhátlanul kerüllek be a szomszédos tussokkal ellátott fürdőhelyiségbe, ahol forró tuss alatt mosdatlak őket a vöröskeresztes ápolónővérek. Előhh azonban az összes kötéseket leszedték a sebesültekrőt, tekintet nélkül a sérülés súlyosságára' Mert a kötések alatt megbújó élősdiek terjesztették a fronton leginkább " ragályt. A forró fuss áldásait élvezték legjobban a sebesültek. Némelyiket szinte erőszakkal kellett elvinni a zuhany alól. A következő helyiségben tiszia, fehér lepedőt és papucsot kaptak, majd a kötözőben a vöröskeresztes ápolónővérek egy orvos felügyeiele alatt ismét bekötözték sebeiket. A kötözőhelyiség már a »tisz(a-oldaton« van, innen újra egy másik terembe jutunk, ahol tiszta fehérneműt és egy nagy, meleg pokrócot kaptak a sebesültek és a kijárat előtt várakozó sebesiiltszálliló gépkocsira tették őket, hogy kórházba szállítsák. * A régi holtniaikhól semmi sem került ki a fertőtlenítő intézetből, c«ak alapos tisztogatás után. A fehérnemük kimosására az alagsorban kerül' sor, abban a szintén modern >kcnyelemmelc berendezett mosodában, ahol naponta 10 mosónő dolgozik a had' test kórházai számára. Reggel 6 órától déli 1 óráig zugnak a gépek a mosodában. Három nagy, viilanyeröre berendezett mosógép forgatja, dörgöli a ruhát. Hatalmas dézsákban áll a szappanoldat, amely a mosógépbe kerül. Ebben a teremben két mosónő és egy férfi dolgozik agépeknél. A ruhához hozzá sem nyúlnak. legfeljebb, amikor az áz;taló medencébe teszik s onnan ft mosógépekbe viszik át. A mosótererűből a száritókamrába kerül a tisztára mosott ruha. Itt ventillátorok cs fűtőtestek ontják a meleg levegőt. A ruha rendkívül hamar szárad, mert a vizel egy centrifugális gép szorítja ki belőle a mosodában. Ide már félig szárazan kerül s innen a vasalóterembe viszik. A vasalóteremben a legérdekesebb szerkezet az a hatalmas, mángorlóhoz hasonló gázvasaló, amelybe egyik oldalon boteszik a ruhát s a másik oldalon kivasalva jön ki. Sok mázsa mosoit ruha sorakozik' szépen kivasalva és huszonötös csomagokba rakva a polcokon. Háromnapi munka eredménye... Lepedők. párnahuzatok, alsóruhák. Minden a ragvogó tisztaság szinét viseli magán. Mint ahogy ragyogó ti**' •aság a varázsigéje annak a nagyszerű eredménynek, hogy Szegeden egyetlen fertőzés sem történt a háborús betegségekkel kapcsolatosan. Azok előtt, akik ezt er. eredményt elősegítették, a hadtest kiváló vezetősége. a kórházak és fertőtlenítő intézet lelkiismeretes vezetői és szakszerű személyzete előtt, valamint az önkéntes ápolónők önfeláldozó munkája előtt katonásan, vigyázzállásban kell tisztelegnünk hálánk kifejezéseképpo". Magyar életeket mentettek meg a jövő számára! . 7 CSÁNY! PIROSKA