Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-11 / 154. szám

Shakespeare szonettjei Egy hideg téli napon, talán január-1 ságot. 9 finom fordulatok erein rí *r­han, Hódmezővásárhelyen jártam, nvalatát kapja. Már régen figyelem­Hódmezővásárhely az alföldi városok ;rriel kisérem költői fejlődését és ha legérdekesobbike, nem a házai, a terel vagy a fekvése, hanem az emberei miatt. Azt merném mondani, hogy az őző nyelvjárásban kfilön szigetet al­kot tiszta hnngképzésévcl, beszédének érzékelhető, férfias zenéjével és a szimbólumokban való gazdagságával.' A Pocsy Miskák, a Tornyaiak. az nem volna vidéki költő, a mai élő ma­gyarok között foglalna helyet. De Így? Majd egyszer.,, felfedezik... * Mindezt bevezetőül mondtam el, mert a napokban kaptam meg fordí­tásában Shakespeare szonettjeit. De ilássuk előbb a Sbakcspcare-szoneftek Endre Bélák, a Nótás Szabó Pálok IJ u"Sh • J^ ,,„„„ „,, ' , . i történetet. Shakespeare szonett éit az varosa ez, még ma is tele amolyan '1(i0o.as évek ía-'i «-•- j;­lókat hősökkel, akikről az ember azt tiitíe, hogy réges-régen kipusztultak, vagy csak Jókai fantáziája szillie őket, pedig dehogy, még ma is élnek tó élni fognak fajtánk nagy szeren­cséjére. Mert abban is van szerencse, körül irta és 1609-ben Shakespearc's Sonnefs cím alatt jelen­tek meg egy egészen titokzatos aján­lással, mely még ma is izgalomba hozza a kutató természetű tudóst. A 134 szonett Javarészét (126 szo­ha az idö nyomtalanul suLn ri és Hl* minden- minden n,nrod , „ZniKen « . t°bblt 8 'holloSZinü hölgY­mlnden marad a régiben. A mélységek városa ez, melyben az emberi Indulatok, érzések, gondolatok egv csodálatos világ atmoszférikus nyomása következtében miképpen buk­kannak felszínre, a rózsa frissebben ing az ágon és a bnzakalász súlyo­sabban bólint az érlelő szélben. A ha­gyományhoz való ragaszkodás és ni IvAgvódás. a földbe gyökerezett al­kotó lélek és a messzi ég vívják ön­magukkal és egymás közt örök harcu­kat­• Dc hogy visszatérjék ahhoz a ja­nuári naphoz, mondom, hideg volt, fáztam és bogy megmelegedjek, betér­tem a Fekete Sasba, mciy valaba a régi jó idők legendás mulató helye volt. Kit iáiok a* egyik asztalnál könyvekkel körül bástyázottan? Egy régi Jó barátomat, Pákozdy Feren­cet, a kitűnő költőt, a jónevü újság­írót, aki, dicséretére legyen mondva, szintén amolyan Jókai-hős, akit csak ez a különös, ízes város tudott te­remteni — Mit csinálsz? — Shakes­peare szonettjeit fordítom. — Shakes­peare szonettjeit? Kérdésemben és lianghorciozÚHomban benne volt egész csodálkozásom és mindaz, amit egy­szerre szereltem volna tőle kérdezni: - Miért éppen Shakespeare szonett­jeit? Hogy jutottál hozzájuk? Mi a célod velük? Szabó Lőrinc fordításait nem találod talán elég jóknak? Mi­óta tudsz tc angolul? És egyáltalán? Hogyan kerül ide Shakespeare ebbe a füstős kávéházba, erre a márvány­asztalra, milyen szonettek helyett csil­logó poharakban, piros borokban szo­kott szelídülni a felfordult, elködösült világ? Aztán természetesen az irodalom­, irtl kezdtünk beszélgetni, arról az iro­dalomról. amelynek nem árthat sem az emberi ostobaság, sem a négymo­toros szörnyek városokat emésztő ereje. Goethe. Vietor Hugó, Petöri, Arany, Verlaine, Juhász Óvnia. Tóth Árpád, Valéry szelleme fényesítette be a homályos kávéházat. S míg igy idézgettük az emberiség csillagait, jól­eső. büszke érzés töltötte el lelkem: íme mennyi kultnra, mennyi szépség utáni sóvárgás lakik e városban, melyről bármelyik idegen könnyen azt hihetné, hogy nagyon is távoleseft mindattól, amit irodalomnak és művé­szetnek neveznek. Pákozdv Ferenc Hódmezővásárhely Gsokonal-Ja, ma­gános. nagyműveltségű lelke, akinek verseiben nyelvünk szóbeli és zenei anyaga egészen különleges hajlékőnv­Éftesitern ** i. t. közönséget, Hegy KlfltKAf ftT ). MAHI Alntl (volt Ribizsár hentesüzlet) 15-én, csütörtökön yaskereskedésemel megnyílom! Raktáron tarfok minden szakmába vágó árut. M. t. vevőimet előzékeny kiszolgálásról b ziositva szíves pártfogást kér - Badela Károly vaskereskedő. fordítóknál, mert egy-egy szónak más- mintha eredeti volna. És ba a nagy hÖZf, akinek kegyelélt a költő és a lord együtt vetélkedtek! A szonettek? írja utóhangjában Pákozdy — egészben véve sajátos, egyetlen, dc annál szervesebb része a shakespen­rei miinek, egv-egy darabja fölülmul­hatatlanul tökéletes. Tulajdonképpen teljesen elég ennyit tudni róluk. Bár­mily érdekes a szonett-rejtély, bár­mily mulatságos a bogozása, együgyfl és közönséges, mihelyt túllép a szö­vegmagyarázat követelményein. A szonettek végeredményben a legbecse­sebb költői önéletrajzot rejtik maguk­ban. Ki olvasta valaha is ugy a szo­nettek kötetét _ kérdi Emerson —. hogy ne érezte volna, hogy a költő a barátság és n szerelem tanát je­lenti ki. ba álarcban Is, olvan álarc­ban, mely nem álarc az értelmes em­ber számára; az érzelmek zűrzavarát n legfogékonyabb egyszersmind leg­szellemibb emberben! Sámuel Johnson a híres Shakespeare-magyarázó azt ajánlja, hogv »akl teljesen meg akar ismerkedni Shakespeare teremtőerejé­vel és a legteljesebb gvönyörilségrf vágyik..., olvassa Shakespeare-t abogv van; összes magyarázóinak sutbndobásüval*. Hogy megint Emer­sont idézzük: _ Shakespeare egyetlen életrajz Írója Shakespeare; de még ő se Ind mondani semmi, csak annak, aki Shakespeare bennünk. — Azt hiszem ezzel választ kaptunk arra az előbb már felvetett kérdésre: Miért torditotta le Pákozdy a Szo­netteket? Mert aligha van izgatóbban, emberibben rejtelmes, titokzatos kér­dése a világirodalomnak, mint Shakcs' peore szonettjei; a velük való bibe lődés, költői melengette olyan em­beri titkok nyomára bukkantja a for­dítót, melyeket meg tudunk érezni, de kimondani nem. A magyar irodalomban három tel­jes Shakespeare szonettjei-fordítással dicsekedhetünk. Az első, az áttörő munka dicsősége Szabó Lőrincé (1921), a második Keszthelyi Zot­táné, aki Pákozdy-tól teljesen füg­getlenül, egy Időben gondolt a szonet­tek fordítására, a harmadik Pákoz­dyé. Érdekes, hogy a két utóbbi for­dítás nemrégen, csaknem egyszerre Jelent meg. Az eredeti szöveggé] való összehasonlításnál kitűnik, hogy a fordítók egyénisége milyen nagy sze­repet játszott az átültetésben Ez ter­mészetes ts. Azonkívül a tájodfa szó­kincs és a környezet jellemformáló hatalma mind nngv szerepet játszik a C^IIhlsaAM tzerzödétn termelőinkhez én n reimvas termelői gazdakSzttnséghez. A sftlbabszállitás megindultával felhívjuk ugy szersődteea termelőinket, mint * szerződésen kívüli eladókat, hogy a zöldbabot csak zsengén, lelje­sen íznlknmentesen szedjék le, ugy a zöld-, mint a eárgahüvelyüeket, mert osnk ezt áll módunkban átvenni. Semmi körülmények között nem veszünk tehát át, még alacsony ár mellett sem szálkás árut, mert abból jó konzer-, vet készíteni nem lehet. Aprómeggyet Hulloalmát Kajszibarackot a napi áron. - ELSö KECSKEMÉTI képpen érzik a súlyát, ízét, zenéjét. Two loves I havi of comfort and dispaír Who, like two spirita, do suggest me siill. The better angel is man right fair, The worser spirit a wnman, colour dili. To win me soon |o hell, my frtnaie evil Tempteth my better angel from my stde... (ÍM). 144, Két szerelem vigasztal és gyötör — iker szellemek — árnyuk egyre flr; férfi az Angyal: arca tündököl, és nő a Démon: szeme csalfa tüz. Hogy poklokra vigyen, a Nöi Rossz elcsalja tőlem a mennyel fényt; s bogy az én Szentem tenne a Gonosz; sandán kisérti a tiszta erényt. Lassanként ellenemmé változik; sejtem, de semmi biztost nett. tudok. Messzi „ pár s együtt barátkozik: talán az angyal már el is bukott! Nem, nem tudom... S a kétely mar­ni fog, mig a Jó a Rosszban el nem lobog! (Szabó Lőrinc lord.) 144. Két szerelem vígasztal és kínoz, Két szellemarr.: a lelkemet kísérti; Aa egyik nöi angyal, őst Rossz, A jobbik angyal tisztafénytf térti. Becézve rsalja nyájas őrömet E nöi Rossz pokolba vinne csend­ben, Hogy Szentemet gonosznak nyerje meg És igazat hiún hazngra ressen. A kedves angyal ellenem tör-e? Oly messze vannak tőlem s gondo­lom esak, flogy egyesűit a két szeltem Köre. Pokol heves tüzében fellobognak? Gyötör a kétség.., majd meglátha­tom. Ha Rossz kiűzte jobbik angyalom. (Keszthelyt 7,. ford.) 144. Két szeretem vonz élnf, kfsért félni, mint snellm hajt gy jó s egy rossz erő: a jobbik angyal délceg, derék férfi, a rosszabbik vére baljós-srfná nő. Pokolra szánt, hajh, az a nőstény ördög, esábítja-csalja őrangyalomat, mocsarat óhajt szent szívéből, fertőt, szflz lelkén undok bájjal tapogat. 8 hogy nem vált-é már angyalomból sátán, gyanítom csupán, nten állíthatom, hajh, távol vannak s egymás hegyin­hátán, _ ágy sejtem, ég már mindkét an­gyalom: Kétségben égek én is, két pokolban, Még jó angyalom el nem ég a rossz­egészet nézem, meg kell állapítanom, hogy a kilencven nap ellenére, mely alatt csinálta, mesteri müvet hozott létre. Az általa fordított szonettek ví­hntatszépscgéböl shakcspcarei kön­tösben >egy riadt, rettegő, aggodal­mas lélek* bontakozik ki, aki magyar bizonyság akar lenni az örök dolgok végtelen szeretete mellett. A szom­szédváros büszke lehet kitűnő fiára, de egyszer bizonyosan as lesz. MADACSY LÁSZLÓ minden mennyiségben vásárolunk KONZERVGYÁR SZEGEDI FIÓKJA. 248 (Pákoady F. ford.) Kétségtelenül Pákozdy fordítá­sa a jobbik, a gördülékenyebb. Benne nincsenek kétpontos zökkenők, a lát­ható nyelv bűbájos eszközeinek: éke­zetek és nagybetűk izzadságos alkal­mazásai. Pákozdy fordításán nem ér­. zém a - küzködést ömlik MAGYAR NYILVÁNOSSÁ© AZ UJ MAGYARSÁG irja: A báukte) dó kegyesség hangihordozásával szoktak a mi liberális lapjaim ' mindig hirt adni az egyház méltó* ságainak ama megnyilatkozásairól, amelyek a zsidókérdéssel függenek' össze. Bárhol a világon irjon hívei­hez pásztorlevetet egy püspök, azok* akik nem is olyan régen a gúny és megvetés egy bántó nemével szó­lottak hozzá a hit kérdéseihez, most rögtön felfedezik az opusculumot és kiragadván belőle a humanitást, a keresztényi szeretet ünnepélye* igéit, dc különös örömmel ama rész­leteket, amelyek a zsidósággal vatő emberies bánásmódot ajánlják « nemzetek vezetőinek figyelmébe, felmutatják az irást s azt mondják! ime, látjátok, megátalkodott antt-' szemiták, szélsőséges üldözők,! mennyire ellenkezésbe kerültölí Krisztussal 1 Legutóbb a zágrábf hereegérsek és egy szlovák püspök pásztorlcrelé^olvarták s ez alkaJom. megint jól jött nekik, hogy dőlt be-; tűkkel feltűnő tálalásban adják tud* tára a nemzetnek, mily helytelenül! cselekszik, midőn Izrael fiait sa­nyargatja ... Mulatságos volna ez 4 játék, ha nem lenne szinte denutrt ciálö színezete s nem tüntetné fel aí magyarországi állapotokat ugy, mintha itt yalöban szentberfalan­éjsznkákat rendezne valami vad gyűlölet s hogy társadalom és ál-. lam engesztelhetetlen szövetségbe* összeállva egyébbel se foglalko». nék, mint a választott nép fáraót kínzásával és üldözésével. Valóban, a magyar törvényhozás, pontosan oly alkotmányos módon, mint ahogy többi törvényeinket alkotta, rend­szabályokat hozott a zsidóság gaz­dasági és szellemi htlhafnlmánaK megfékezésére és lebontására. De mutassák meg nekünk végre azt * zsidót, akit ebben az országba* •üldöznek*, akinek életét megkese­rítik, akit emberi méltóságában megaláztak, akit a társadalomból kiközösítetlek! A rokonszenv nyil­vánításának rendkívül helytelen módja AZ. ha e«ty nemzeti társada­lom szemeláttára ott akarnak bi­zonyos olvasók és előfizetők kedvé­ben járva sebeket kötözni, — abof igeit ép és egészséges testrészek vannak s ezt a legkisebb gyermek ls tudja. Vagy ezek az üldözésre vonatkozö célzások nem Í9 a hazai közvéleménynek szánvák? Ha Igy van, azt ts illenék már egyszer bátran megmondani, legalább akkov pontosan tndjuk majd: miről i* van szö! Dr. BERTALAN JÓZSEF ' vegyészmérnök ' cy á n vállalat a. Szakszerűen, megbízhatóan eyántól bőségesen.MAROő UTCA lá szám. tÓK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom