Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-09 / 152. szám

Szd&r Tetet* UpMij* t Szegediek a Itolúawáti hgáci £ggctefnen> \Ji***aU& kbdU: HliéU nett* UHÍCZÜHU Sztyede* U, a Húgyótfőld (Zuáiotábot* nyáei tyyütmi tanfolyamot? adók Erdély földjével, Erdély irodai­mával, a magyar—román történeti és művelődési kapcsolatokkal, Erdély őskorával, stb. ismertetik meg. Volt szegedi professzorok is szerepelnek az előadók között: Feiviuczi­Takács Zoltán Erdély művészetéről ad elő, L ő r i n c z Ferenc professzor Í Erdély egészségügyét ismerteti, Gé­léi József pedig az unitárius egyház művelődéstörténeti szerepéről beszél. Kolessvár, julius hó. (A Délraa­gyarorsaág munkatársától) Debrecen és Sopron után Kolozsvár egyeteme fodégte fel — Szegedről való hazaté­rése után elég hamar — a Nyári Egyetem jelentőségét ós sietett meg­rendeími a maga nyári tanfolyamát. As a mozgékony baladó szellem, amely Erdély egyetemét jellemzi, as ország­rém varázs*, gazdug történelmi múlt­ja, a magyar városok sorában elfog­lalt előkelő helye és nem utolsó sor­ban földrajza fekvése, kiválóan al­kalmamé teszik a várost arra, hogy nyári egyetem színhelye legyen. Sze­ged talán kevésbé volna alkalmas ha­sonló mozgalom magrendezésére, de aaért el aem mulaszthatjuk itt újólag megjegyezni, milyen sajnálatos, hogy nálunk még mindig nem fedezték fel egy ilyen nyári egyetemi kurzus nagy­szerű kulturális, turisztikai, idegen­forgalmi és propagandisztikus jelen­tőségét A Debreceni Nyári Egyetem tavaly) tanfolyamával kapcsolatban rámutattunk, hogy Szegeden is milyen fontos volna ilyen vagy hasonló moz­galom megteremtése, legalább arra u időre, amig a Szabadtéri Játékok szünetelnek. Most újólag felhívjuk rá a figyelmet, mert azt látjuk Kolozs­vár példájából, bogy a nyári egyetem­re szükség van. Áz ország fiatalsága megkedvelte a »já|szva tanulóénak, ezt a módját és szinte tódul az ilyen nyári pihenési, szórakozási, tanulási alkalmakra. Kolozsvár esetében ez talán kivételesen fokozott módon nyil­vánul meg, mert az anyaország fiatal­sága számára ez az első olcsón ki­nálkozó alkalom, hogy megismerje i huss éven át elzárt Erdélyt és fővá rosát. de biztosak vagyunk benne, Szeged is nagy érdeklődésre tarthat na számot egy esetleges nyári egye t«mi kurzus megrendelése esetén, mint a Nagyalföld •fővárosa*. Ná­lunk is rendelkezésre áll egy kitűnő előadói gárda, amely biztosítaná a tanfolyam tudományos színvonalát, a városnak és környékének megismeré­se pedig különösen a hazatért részek fiatalságára gyakorolna nagy vop­uési. lentkezése futott be. Ettől sem ijedtek azonban meg: elfogadtak minden Je­lentkezést. Természetes ennyi ember elhelyezése nem kis feladat és ennyi embernek enni adni sem tartozik a legkönnyebben megvalósítható dolgok közé, mégis teremtettek annyi feklie lyet és annyi teritett asztalt, hogy minden jelentkezőt el tudnak látni tisztességesen. Amikor a diákinterná­tusok, szemináriumok megteltek, Ko­lozsvár közönsége sietett a Nyári Egyetem rendezőségének segítségére: lakások felajánláséval tette lehetővé a tömeg befogadását. Sajnos a diákotthonok eyryrésze a román idők rovására irhatóan nincs a legmodernebbül berendezve, ezeken a helyeken azonban a civlllzéció leg­újabb (vívmányainak hiányáért bő­ven kárpótol a nagy idők történelmét lehelő évszázados falak sejtelmes han­gulata és áhitata. £zu iffu felfedezi Jíotozsuáct Minden kezdet neUíz Kolozsvár nyári egyeteméhez vlsz­«Zatérve, különösen méltánylandó az a bátorság és határozottság, amely­lyel most, a háború negyedik évében egy ilye« cseppet sem könnyű vál­lalkozás megalapozásához fogtak, Amikor a Nyári Egyetem megrende­zésének gondolata felmerült, itt nem intézték el a kérdést azzal, hogy há. ború van, nehezek az élelmezési vi­szonyok, hanem nekiláttak a gondo­lat megvalósításának és a vállalko­zó* sikerült Kovrig Béla egyetemi rektoré a Nyán Egyetem gondolata és övé a megvalósítás főérdeme is. a gyakorlati keresztülvitelben azonban oroszlánrésze van Pikéthy Károly­nak, a Nyári Egyetem agilis és fárad­hatatlan titkárának, aki munkatársai­val nagy körültekintéssé) intézi az ország minden részéből ideseregletl fiatalság ügyeit. Persze minden kez­det nehéz és eleinte zökkenők vol­tak az érkezők elhelyezése, az előre kitervelt program lebonyolítása kö­PüL de aztán hamar leküzdötték a ne­hézségeket és mostmár megy minden, mint a karikaesapás. A nehézségeket főleg as Okozta, hogy Kovrig rektor és munkatársai a ló^érossebb reménységül is legfel­!ebb KMífl hallgatóra számítoltak. Kolozsvár olyan város, ahol az el SŐ félórában jól érzi magát a láto­gató, de igazán megszeretni csak ak­kor lehet, ha előbb felfedezi az em­ber. Az ország minden részébői ösz­szesereglett nyári egyetemi had mind: járt az első napokban nagy izgalom mai fogott a felfedezés lázas munká­jához. Ebben segítségére sietett a Nyári Egyetem Kelemen Eajos le­véltári főigazgató személyében. Ke­lemen főigazgató vezeti a naponta is­métlődő városnézést kirándulásokat, as ő rendkívül tájékozódott, tudomá­nyos, kedves humorral fűszerezett él­vezetes előadása segíti bozzá a hall­gatókat. hogy Kolozsvár gazdag tör­ténelmi múltját megismerjék és ezen a múlton keresztül hozzáférkőzzenek a város lelkéhez. Az ö magyarázata nyomán szinte újraéled a középkori Kolozsvár és a ferencrendi barátok XV. századbeli rendháza ebédlőtermé­nek gyönyörű gótikus boltívei alatt a sejtelmes félhomályban megeleve­nedik a magyar középkor. Ha benuny­juk szemünket, szinte magunk elölt látjuk Izabella királynét, aki Lengyel­országból jövet Gyulafehérvárra ké­szülőben itf volt vendég kilenc hóna­pon áf és ebben a teremben költötte el ízletes ebédjét udvartartásának tag­jaival együtt. Hogy Ízletes volt az ebéd, ez nem ujságirói frázis, hanem történelmi tény. Kelemen főigazgató ugyanis elárulja, hogy a királyné őfensége maga is jó gazdasszony volt, szeretett beleszólni a szakácsok dol­gába és étkezés előtt mindig kilátoga­tott a konyhába, hogy maga adja meg az asztalra kerülő étkeknek a savát-borsát. Azért vágták a terem hátsó sarkában azt a konyhába veze­tő ajtót, amely most is azonmód ölt. ahogyan Izabella királyné idejében volt, hogy a királyné őfensége azon áf a konyhába juthasson. Azelőtt ugyanis csak egy kis ablak szolgált q konvhából az ebédlőbe, hogy azon át az ételeket beadják. Ugyanígy megelevenedett a fő­igazgató előadása nyomán az ősi Szent Mihátv-templomboz, Mátyás ki­rály szülőházához, a Bethlen-bástyá­hoz, a Bánffy-palolához és a többi ér­dekes látnivalóhoz, fűződő sok érde­kes történet. Amityen érdeklődéssel viseltetik a hallgatóság a városnéző kirándulások íráut, ugyanolyao nagy siorgulom­giul iá ogstja a Nyári Egyetem elő. H'ák Hyáú íyyeteme A Kolozsvári Nyári Egyetemen leg­feltűnőbb. hogy a hallgatók 75—80 százaléka nő. Talán a háborús viszo­nyokkal. a férfiak fokozottabb elfog­laltságának magyarázható, hotgy az ezer hallgató között alig akad 800 férfi, a többi mind nő. A nőballgatók legnagyobb része fiatal és csinos. El­sősorban egyetemi hallgatókból áll a női tábor, dc sokan vannak tisztvi­selőnők, tanárnők és egyéb diplomá­sok is. Ilyen arányszám mellett a fér­fiaknak természetesen nagy ázsiójuk van, amit ki is használnak alapos-in, de még igy is nagyon nehezen tud­ják .elosztani, magukat. Előadáson, kávéházban, cukrászdában körülbelül ŰBLMAb V AHUK8ZAD »«NTE< 1943 jplins ». 5 hölgy között fedezhető fel egy-egy nyári zakkóba öltözött ur, a straudy­kat is főleg nők birtokolják Csupán a tündéri botanikuskert látogatása al­kalmával egyenlítődik ki az arány, mert azt hamar felfedezte a Nyári Egyetem hallgatósága, hogy andalog­ni a remek kerti sétányokon igazán csak kettesben lehet. A hallgatók között sok Szegedi van. Szegedről is főleg ifjú hölgyek, iratkoztak be a Nyári Egyetemie es igazán nem elfogultság, vagy túlzott lokálpatriotizmus részünkről, ha azt állítjuk, hogy a szegedi lányok a leg szebbek közé tartoznak a női hallga­tók között. Nagy sikere volt Kolozsváron a főiskolai teniszbajnokságon résztve­vő szegedi teniszgárda hölgytagjainak is. Nemcsak tudásukkal, ban*m szép­ségükkel, eleganciájukkal is meghó­dították a háromnapos verseny négy közönségét. Igy csinál magának Szeged idegen­ben Nyári Egyetemet, ha már saját minden 4—5 tarka imprimé loalettes magának nem lehet Nyári Egyeteme Halaszthatatlanná vált a tiszai viziment&állomás felállítása Miért szünetel a vizimentőle működése és milyen módon lehetne megoldani a kérdést? — A mentőállomás felállí­tására tárgyalások kezdődtek a város és a rendőrség között •twlyett tobb, »int msr résztvevő js- adásait, amelyeken a legkiválóbb elő­(A Délmagyar ország munkatársá­tól) A nyár derekára értünk, a Ti­szán tnár áll a szezon, csónakok sik­lanak a vizén, lubickolókat ringat viv» a tiszai vizi mentőállomást azonban az idén még mindig nem állították fel. A Délmagyarország még a tavasz folyamán részletesen ismertette ennek a rendkívüli fon­tcs kérdésnek bonyodalmaik közöl tök az illetékes nyilatkozatokat, nmelyek azt hangoztatták, hogy el kerülhetetlenül szükséges a kérdés idejekorán való megoldása, a hely­zet azonban az még ma is, hogy a vizi mentoŐFpég még mindig nem kezdhette meg működését a Tiszán Aa elmúlt évek tapasztalatai meggyőzően igazolták, hogy milyen fontossága van főleg nyáridején a vizimentők működésének. A tiszai fürdőzés során egymást érhetik, sőt érik is a balesetek, ahol a men tők közreműködésének életfontossá­gú szerepe van- De a tapasztalat azt is mutatja, hogy a tiszai ön­gyilkosságok is túlnyomórészt nyá­ron fordulnak elő s a vizimentők a múltban számos halálbaindulót hoz­tak vissza már az letbe. A szegedi révkapitányság hatás­köre a Tiszának Szolnoktól Titelig terjedő szakaszára, továbbá a Ma­rosnak és a Kőrösnek alföldi sza­kaszaira terjed ki, szolgálatának legfontosabb helyén azonban, a sze­gedi városi folyóróezen, nem tudja kifejteni működésének legfontosabb részét, mert a mentőörségnek nem áll rendelkezésére alkalmas kikötő­hely. A tiszai mentőőrség az el­múlt években különböző csónakhá­zakban- kapott helyet, ezek a meg­oldások azonban, mint a tapaszta­latok igazolták, nem voltak kielé­gitőek s éppen ezért már a mult évben azzal a kéréssel fordultak a városhoz, ljogy közérdekű működé­sűk kifejtáoóuek bistosjtis* yégett adjon a város alkalmas kikötőhe­lyet a mentőőrségnek. Ezzel kap­csolatban tárgyalások indultak meg, miután azonban lényegileg arról volt szó, hogy a vizi mentő­állomás felépítése nagyobb összeget igényel s ehhez nem tudtak fedeze­tet találni, egészen a mai napig hú­zódott az ügy megoldása. A rend­őrség most, hogy a mentőszolgálat megkezdése most már halaszthatat* lanul szükségessé és sürgőssé vált, ismételten érintkezésbe lépett £ vá­rossal s tárgyalások kezdődtek arra nézve, hogy miként volna gyorsan és kielégítően megoldható a kérdésf A helyzet mostani alakulása való­színűvé teszi, hogy a mentőállomás felállítására a legrövidebb időn be­lül sor kerül. Sikerült találni ugyanis egy megfelelőnek tartott uszó épületet, amely egyszerűen át­alakítható és berendezhető volna a mentőállomás céljaira. Ebbep az ügyben a városi mérnökség most javaslatot tesz a számvevőségnek s amennyiben a szükséges fedeze­tet rendelkezésre bocsátja a szám­vevőség, as uszó épületet megvá­sárolják és átadják a vizimentők" nek. A felszerelés és berendezkedés már nem jár nagyobb huzavonával s rövidesen megkezdhetik majd működésüket a vizimentők. Az állo­mást a hid közelében fogják elhe­lyezni, Paulai Szent Ferenc a tengereszek védőszentje. Rómából jelentik: A pápa paolai Szent Ferencet a tengerészt! védőszentjének nyilvánította. (MTI) Nemzetvédelmi propagandahét Deb­recenben, Debrecenből jelentik: A nyá­ri egyetem igazgatósága dr. Antal István nemzetvédelmi miniszter kez deményezésére a tavalyi nyári egye­tem előadássorozatával párhuzamosai* rendeleti sajtótanfolyam mintájára, Illetőleg a nyári egyetem keretében augusztus lűrtől 17-ig nemzetvédelmi és uropaaaijeUtbetel rendez. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom