Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-09 / 152. szám

a PfXTBK. 1943 jn H n • » Hármashatárhegy — a magyar vitorlázórepülés központja Már több mini tiz éve »lelj*sit szol­gálatot' a magyar vitorlázorepüles fej lesz tesében Budapest egyik ékessé­ge. a ilarmasljatarhegy. A cserkészre­uülőké 9 felfedezés érdeme, ök állítot­ták be először vitorlázó kiképzésre az *oreg« hegyet Kezdetben csak sze­gényes hangár létesült, kicsiny volt. de igy is jól elfért benne az a néhány gép, amelyen a kiképzés megindult. De csakhamar ráeszmélt a magyar sport­i cpiilötársadalom a tlármashatárhegv igazi ériékére. A Budapesten megtar­tott nemzetközi vitorlázórepülő-crle­kezlel ajkalmával Wolf Hirth, a hír­neves német vitorlázórepülő Európa egyik legkiválóbb vitorlázó terepének nevezte a >begyet« (igy nevezik vitor­lázó repülőink 4 Hármashatárhegyet). A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap természetszerű feladatának tar­totta, hogy a vitorlázó repülést, a re­pülő előképzésnek ezt a rendkivü! ha­tásos eszközét, minden rendelkezésre álló eszközzel fejlessze. Ezért csakha­mar társa akadt az öreg eserkészre­piilö hangárnak: a Repülő Alap uj, nagyszerű betonhangárt épitett a had­erönkivüli vitorlázó repülőkiképzés gé­peinek tárolására. Csakhamar ujahh létesítményekkel bővült a telep: pilótaotthont építettek, a vontató gépkocsik számára kocsiszínt készítettek. Mindez korszerű, modern betonépítmény, mely ízléses stílusban, célszerű elhelyezésében nem zavarja meg a fenyőerdő nagyszerű vonalát s megfelelő egészséges környezetet biz­tosit a pilótanövendékek számára. A hegy tetején pedig egymásután készültek az ujabb 'startpályák s ma |öhb helyen, különféle nagyságú lejtő­kön folyik a kiképzés. A völgyben le­szállt gépeket traktorvontatással hoz­zák vissza a hegyre. Yasárnaponkint igazi nagyüzem folyik itt, növendékek százai várják a pillanatot, amikor ök is sorra kerülhetnek és halkan végig­suhannak a levegőben a magyar ter­ve/éjíü éa magyar építésű nagyszerű vitorlázó gépeken. A hármashatárhegyi Horthy István vitorlázó repülőtelep ma az ország vi­torlázó repülésének igazi központja. Pályázat ösztöndíjra Budapest, julius 8 A mezőgazdasá­gi tudományok és kfsérletűgyi ir.léz­igények szakszemélyzete ulánpollása érdekében Báró Bánffy Dániel röid­muvplésügyt miniszter néhány évvel ezelőtt ösztöndijat létesített olyan egyetemi hallgatók számára, akik ok­leveliik megszervezése u(án kisérlel­iigyi szolgálatba kívánnak lépni. A lóldmüwlésügyi miniszter most irta ki a pályázatot az 1943—44. tanévben adományözasra kerülő vegyészmérnök hallgatói, mezőgazda és nölcsésztap­hallgatói ösztöndíjakra. Az ösztöndíjak összege a vegyészmérnököknél óv; 1200 pengő, a többieknél évi Iont) pengő. A pályázatokat tRCí szeptember tó ig kell az illetékes egyetemi dékáni hiva­talban benvujtani. abo' a szükséees egvéh tudnivalókat ts közlik az érdek­lődőkkel CMTD t - * a Rózsaszüret Bulgáriában Bulgáriában május közepétől jú­nius végéig tart a róz.saszüret. t/gynn­is ebben az időszakban szedik és cso­magolják zsákokba az »ipari rozsa­kát', amelyekből az tllalszcrgvárak­ban rózsavíz, rözsaviasz és rózsaolaj készül. Bulgária rózsaipara egyedülálló a világon. A bolgár rózsaolaj világhírű és minden versenyen felül ali. ^Mé^i* a bolgár rózsakereskedük legnagyobb erőfeszítésébe került, hogy a világ­piacon a XIX. század végéig >keleti< jelzővel forgalomba hozotl rózsaolaj végre az azt megillető >bolgár rózsa­olaj' néven kerüljön forgalomba A bolgár rózsatermclés központja az úgynevezett »Rózsák Völgyei ami azonban nem egy bizonyos rózsákkal beültetett völgyet jelent, hanem azt a hatalmas dombokkal és hegyekkel váltakozó síkságot, amely a Balkán­hegységtől a Szreripa-Goráig terjed és Karlovo. Kazanlik. Kalofer, Sztara Z.agora s(b helységeket fogla'já ma­gában. Az ipari rózsa i|t áUagpsan 2 méter magas, egymástól ÍM—2*4 mé-i fer távolságra lévő bokrokon terem, mezőkön (nem kertekben!) szántóföl-: dek. rétek, rizsföldek és szöllők kö­zött. Kertekben is termesztenek ngyap ipari rózsát, de csekély mennyiség­ben. Az ipari rózsa termelése »©k mun­kát és nagy gondot igényel. Ültetése máreiusban és októberben történik. Kétféle rózsafajt ülfelnrfe: az ugyne­vezett >piros« rózsát (Rosa dama«r»­na Miller), amely azonban rózsaszinti és a fehér rózsát (Rosa álba L.\ A piros rózsa illatosabb, mint a fehér. 5:3 arányban szaporább és ára kb a fehér rózsa árának kétszerese. Átmé­rője 4—5 cm; egy ágon 3—1, dé nem ritkán 15 rózsapár is nő A rózsa terméseredménye nagy mértékben függ az időjárástól. Eső­nélküli borús idő a legmegfelelőbb a rózsa számára. Akkor lassan növek­szik és illata tetőfokát éri el. Hőség és szárazság túlzottan sietteti a rte rágzást, a szél árt az illatnak. A ró­zsasziirct annál jobb, minél tovább tart. A legjobb rózsaszüret 30 napig, a közepes 20 napig, a rossz 12 napig tart. Egy kilogram rózsaolaj! előállítá­sához ' 2800—4200 kg rózsa szükséges, vagyis kereken 3—4 millió rózsavi­rág.. Egy kilogram rózsaviaszboz 350 —400 kg rózsa kell. A rözsaviasz a rózsaolajgyártás mellékterméke, bldrg lepárolási eljárással nyerik. Barna szinü és erős. tiszta rózsaillatot ter­jeszt. Rizonyos illatszerek gyártásá­nak alapanyagát szolgáltatja, a rózsa­olaj más illatszerek gyártásához szükséges. Mindkét gyártmány előál­lításához az elsődleges lepárlási ter mék, a rózsavíz szükséges, amelyet meleg desztillációval állítanak elő. A további eljárások során a rózsavíz­ből kiválasztják az olajat. A rózsavíz mellékterméke a töménv rózsaviA a »Rosea». Ezer liter rózsavizbőt 400 gram »Rosea« kerül ki, A rózsát Rulgáriában a XII. szá­zadban honosították meg. A XVII szá­zadban történik először említés ró­zsaültefvénvekről. A rózsavizgváétáO 800 körül találták fel Perzsiában. A rózsavízből az olaj eltávolítása, vagyis a rózsaolajgyártás a XIV. szá­zad német találmánya. Az lödből származó wormsi gyógyszerjegyzék­ben fordul elő elsőizben a tiszta ro­zsaolaj (orleum rovarom purum). AZ első világháború előtt érte el a bolgár rózsaolaigyártás és kivitel te­tőpontját. 1907 és 1911 között évi át­lagban 5000 kg rózsaolajat szállított Rulgária külföldre. A világhábom után erős csökkenés következett, majd a húszas évek közepén a rózsaolaj­klvitel ismét emelkedett, de az 1929. évi gazdasági világválság ujabb csök­kenést eredményezett; 1930 és 1934 között az évi kiviteli átlag csak 1000 kg volt. Egy kg piros rózsa ára a húszas évek közepén 4—8 léva (16—32 -fillér) volt. a gazdasági válság ide­jén a kereskedők 20 levát (80 fillért) kértek 1 kg piros rózsáért. Ez termé­szetesen a rózsaolajkivite) csökkené­sét eredményezte. Ennek az egészségtelen állapotnak a bolgár kormányzat egy sereg tör­vénnyel vetett véget, amelyek azt eredményezték, hogy ma Bulgáriában az- ipari rózsa vásárlása állami mo­nopólium és szilárd áron történik. Az -állami beavatkozás hatására csakha­mar javulás volt észlelhető és az 1935-1939 évek átlagában már 2000 kg rózsaolaj került külföldi piacokra; a kivitel az öt év alatt összesen 2.7 milliárd levát (108 millió pengőP eredményezett. Legnagyobb kivitel 1939-ben'volt: 2541 kg, 72.7 millió leva (2,908.000 pengő) értékben. 1940 óta Bulgária nem közöl kivi­teli adatokat. Magánbecslés szerint azonban 1940-ben kereken 2600 kg. ró­zsaolajat szállított Bulgária külföld­re. Ez a nagvaránvn kivitel azzal ma­gyarázható. hogy Franciaország 1940 elején nagy mennyiséget vásároll. 1940-től a bolgár rózsaolajexport a bábom következtében ismét nagv mér­tékben csökkent (átlag évi 600—800 kg-ra). A bolgár rózsaolaj legfőbb vásár­lói Franciaország, Nagybritannia, Né­metország. az Egyesült-Államok, Né­metalföld és Olaszország váltak. Ró­zssviaszt főleg Franciaország, Német­ország Vs Nagybritannia vásárolt. A rózsaVígkivitel jelentéktelen. Ezt csak Nagybritannia vásárolta (1939-ben 3805 k£ot). A rózsaolaj kiviteli ára kilogra­m ónként 1935-ben 20.000 leva (800 pengő)."1938-ban 30.000 leva (1200 pen­gő) és i1941-ben 32.000 leva (1280 P' volt. JJrlenleg Bulgáriában nagy ró­zsaolajlíészletek vannak felhalmozva. A Háborús gazdálkodás következ­tében a rózsaültetvények területe is állandóan csökken. A rózsateríileí egy részén .most fodormentát, paprikát és burgonyát termelnek. Mig például 4911-beit 8640 hektár rózsafcriileten 12 millió i-g rózsát szűreteltek, addig I949be* a rózsafiltetvények területe már csak 6810 bektár volt, amelyen összesen 6.6 millió kg rózsa termeti. Ennek ellenére a bolgár rózsaiparnak a háboífu után ismét nagy jelentősége tesz. * (—) MAGYAR HŐSÖK özv. Bolear Lajnsné ás Fia Bolgár György István a maguk, vala­mint H rokonság nevében fajdalommal jelentik a legdrágább férj. teg. drágább apa, pici unokáját rajongásig szerető nagyapa, testvér, após, vő és-sógor. Bolgár Lajos elete 63., poldog hazassaga 3t-ik évében hosszas betegség után hirte­len toriént elhunvlát. Drága halottunk földi maradyónyait f. hó 9-én délután fél 5 órakor helvezBÜk örök nyugalomra a cseremből. Stoged, julius 8. Külénvillamo® délután 4 órakor indul a Dcgonies-térrőL Magyar otthont avattak Genfben Genf, juli US 8. Bensőséges Snriep­seg keretében avatták fel a genfi „Magyar otthont", amply lakás, rp.iinkatiely és fogadó helyiségként szolgál ma.id a magyar diákoknak. (mti) w^mmm^m^^mmmm -Bolgár Lajos eég alkalmazot­tai fájdalommal jelentik, hogy szeretett Főnökük és munkatár­sul^ Bolgár Lajos ur nincs többé, S5n?!ékét kegy* tettel őriztük «•*. ,.<852% Ritka hidegvérről és kimagasléai példás bátorságról .tette tanúbizony­ságot Darai Ervin százados, az alexandrovkai reteszállas harcaiba* 1943 januar 17-én cjsfcaka'. " Darai százados hadosztálypa­rancsnoka a szürkület beálltakor rendelte ki a hadosztály törzsből, hogy Alexandrovkától nyugatra bn­zódó Szlalin-ut mentén harcoló gya­logezred kötelékében öjgy század- pa­rancsnokságát vegye át. A már hosszú idő óla sulvos har­cokban állt egységek töredékeiből osszeállitofl, újra harcba vetett és az embertelen hidegben nélkülöző századot a védelmi intézkedés ki­adása, illetve a század felvonulása után közvetlenül érte a bolsevisták sokszoros túlerejű, igen nagyszámú könnyű és nehéz tűzfegyverekkel, valamint harckocsikkal támogatott meglepő támadása. A 46 fokos hidegben napok óta harcoló, éjjel-nappalt szatlad ég alatt (öltő. sulvos vesz.léségekc! szenvedeti és hevenyészve összeállí­tott század — melynek a nbgy hi­degben önműködő fegyverei is fel­mondták a szolgálatot — mégingolt és a tömegtámadás mindinkább fo­kozódó nyomását nem birva, visz­szavonult. Darai százados, a helvzet villám gvors áttekintése után mitsem tö­rődve az akkor már 200—250 mé­terről szüntelenül ontott el|fnséges fűzzel, a teljesen nyílt hómeznn hon­védtől honvédhez rohant és buzdító, lelkesitő szavakkal tulkiálfva a szörnyű harcizajt, sikerült a közvet­len közelében lévőkkel, mintegy 10 —18 honvéddel egy hófúvástól tá­madt kis halmon megkapaszkodnia. Ennek tetejére állt és tovább tü­zelte, bátorította honvédéit. Az ellenség most természetesen az ujabb helyi ellenállás leküzdésé­hez fogott és még hevesebb tüzet zu­ditott a kis »hóerödre», amelyet Da­rai százados három honvéddel csak akkor adott fel, mikor az ellensé­ges nehézfegyverek találalai töbht embereit már megölték, vagy meg­sebesítették és mikor jobbról és bal­ról is túlhaladták már az előnyo­muló bolsevisták. Ekkor csatlakozott az ellenségtőt pár perccel előbb elvált és az ez­redparancsnok rendezése alatt álld századzömhöz s azt rohamra tü­zelte. Bátor magatartására és lelke­kesitő szavaira a közelben állók — az ellenséges fényjelző tűzzel mit­sem törődve — megindullak az el­lenség felé. Ezt látva, a többiek ív csatlakoztak s az előbb még visz­szavonuló század rohamra Csapolt át, az időközben felzárkózott. Iá madó bolsevista ember- és fegyver­tömeg ellen. A terep az ellenségnek kedvezett s ez- látva a megindult rohamot, az elért pcremvonalort megállt és fűz­gépet tiizgép mellé rakva, hatalmaz tüz/cl fogadta az induló rohamot. Ekkor adta Darai százados pél daadó bátorságának és hidegvérének ujabb tanújelét. Látta, hogy a su­lvos lelkiválságon átesett egység ro­hamát kudarc fenyegeti. A jobb­szárny rohamozni kőzötl az ellen­séges fegyverek szin|e sorokat vág­tak. Darai százados mégis az ellen­séges tüz által legjobban veszélyez­tetett szárnvra rohant, a megtor­pant honvédeket a legnagyobb hi degvérrel összeszedte, akárcsak • gyakorlótéren, vonalba sorakoztat­ta. Megállapította kinek mennyi * lőszeres azt kiegyenlitette és meg­nyitotta a tüzet az ellenségre. Küzdelmét szakaszra sorvadt erővel mindaddig folytatta, mig lő­szere elfogyott Csak ezután vonta vissza, az időközben újból támadó szovjet t»lerő elöl — szakaszát. Ez­redparancsnoka Darai Ervin szá­zadost lovagkeresztre a hadiszala­Von kardokkal terjesztette elő. B-S DBlmasuarorszdoieieionm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom