Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-09 / 152. szám
a PfXTBK. 1943 jn H n • » Hármashatárhegy — a magyar vitorlázórepülés központja Már több mini tiz éve »lelj*sit szolgálatot' a magyar vitorlázorepüles fej lesz tesében Budapest egyik ékessége. a ilarmasljatarhegy. A cserkészreuülőké 9 felfedezés érdeme, ök állították be először vitorlázó kiképzésre az *oreg« hegyet Kezdetben csak szegényes hangár létesült, kicsiny volt. de igy is jól elfért benne az a néhány gép, amelyen a kiképzés megindult. De csakhamar ráeszmélt a magyar sporti cpiilötársadalom a tlármashatárhegv igazi ériékére. A Budapesten megtartott nemzetközi vitorlázórepülő-crlekezlel ajkalmával Wolf Hirth, a hírneves német vitorlázórepülő Európa egyik legkiválóbb vitorlázó terepének nevezte a >begyet« (igy nevezik vitorlázó repülőink 4 Hármashatárhegyet). A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap természetszerű feladatának tartotta, hogy a vitorlázó repülést, a repülő előképzésnek ezt a rendkivü! hatásos eszközét, minden rendelkezésre álló eszközzel fejlessze. Ezért csakhamar társa akadt az öreg eserkészrepiilö hangárnak: a Repülő Alap uj, nagyszerű betonhangárt épitett a haderönkivüli vitorlázó repülőkiképzés gépeinek tárolására. Csakhamar ujahh létesítményekkel bővült a telep: pilótaotthont építettek, a vontató gépkocsik számára kocsiszínt készítettek. Mindez korszerű, modern betonépítmény, mely ízléses stílusban, célszerű elhelyezésében nem zavarja meg a fenyőerdő nagyszerű vonalát s megfelelő egészséges környezetet biztosit a pilótanövendékek számára. A hegy tetején pedig egymásután készültek az ujabb 'startpályák s ma |öhb helyen, különféle nagyságú lejtőkön folyik a kiképzés. A völgyben leszállt gépeket traktorvontatással hozzák vissza a hegyre. Yasárnaponkint igazi nagyüzem folyik itt, növendékek százai várják a pillanatot, amikor ök is sorra kerülhetnek és halkan végigsuhannak a levegőben a magyar terve/éjíü éa magyar építésű nagyszerű vitorlázó gépeken. A hármashatárhegyi Horthy István vitorlázó repülőtelep ma az ország vitorlázó repülésének igazi központja. Pályázat ösztöndíjra Budapest, julius 8 A mezőgazdasági tudományok és kfsérletűgyi ir.lézigények szakszemélyzete ulánpollása érdekében Báró Bánffy Dániel röidmuvplésügyt miniszter néhány évvel ezelőtt ösztöndijat létesített olyan egyetemi hallgatók számára, akik okleveliik megszervezése u(án kisérleliigyi szolgálatba kívánnak lépni. A lóldmüwlésügyi miniszter most irta ki a pályázatot az 1943—44. tanévben adományözasra kerülő vegyészmérnök hallgatói, mezőgazda és nölcsésztaphallgatói ösztöndíjakra. Az ösztöndíjak összege a vegyészmérnököknél óv; 1200 pengő, a többieknél évi Iont) pengő. A pályázatokat tRCí szeptember tó ig kell az illetékes egyetemi dékáni hivatalban benvujtani. abo' a szükséees egvéh tudnivalókat ts közlik az érdeklődőkkel CMTD t - * a Rózsaszüret Bulgáriában Bulgáriában május közepétől június végéig tart a róz.saszüret. t/gynnis ebben az időszakban szedik és csomagolják zsákokba az »ipari rozsakát', amelyekből az tllalszcrgvárakban rózsavíz, rözsaviasz és rózsaolaj készül. Bulgária rózsaipara egyedülálló a világon. A bolgár rózsaolaj világhírű és minden versenyen felül ali. ^Mé^i* a bolgár rózsakereskedük legnagyobb erőfeszítésébe került, hogy a világpiacon a XIX. század végéig >keleti< jelzővel forgalomba hozotl rózsaolaj végre az azt megillető >bolgár rózsaolaj' néven kerüljön forgalomba A bolgár rózsatermclés központja az úgynevezett »Rózsák Völgyei ami azonban nem egy bizonyos rózsákkal beültetett völgyet jelent, hanem azt a hatalmas dombokkal és hegyekkel váltakozó síkságot, amely a Balkánhegységtől a Szreripa-Goráig terjed és Karlovo. Kazanlik. Kalofer, Sztara Z.agora s(b helységeket fogla'já magában. Az ipari rózsa i|t áUagpsan 2 méter magas, egymástól ÍM—2*4 mé-i fer távolságra lévő bokrokon terem, mezőkön (nem kertekben!) szántóföl-: dek. rétek, rizsföldek és szöllők között. Kertekben is termesztenek ngyap ipari rózsát, de csekély mennyiségben. Az ipari rózsa termelése »©k munkát és nagy gondot igényel. Ültetése máreiusban és októberben történik. Kétféle rózsafajt ülfelnrfe: az ugynevezett >piros« rózsát (Rosa dama«r»na Miller), amely azonban rózsaszinti és a fehér rózsát (Rosa álba L.\ A piros rózsa illatosabb, mint a fehér. 5:3 arányban szaporább és ára kb a fehér rózsa árának kétszerese. Átmérője 4—5 cm; egy ágon 3—1, dé nem ritkán 15 rózsapár is nő A rózsa terméseredménye nagy mértékben függ az időjárástól. Esőnélküli borús idő a legmegfelelőbb a rózsa számára. Akkor lassan növekszik és illata tetőfokát éri el. Hőség és szárazság túlzottan sietteti a rte rágzást, a szél árt az illatnak. A rózsasziirct annál jobb, minél tovább tart. A legjobb rózsaszüret 30 napig, a közepes 20 napig, a rossz 12 napig tart. Egy kilogram rózsaolaj! előállításához ' 2800—4200 kg rózsa szükséges, vagyis kereken 3—4 millió rózsavirág.. Egy kilogram rózsaviaszboz 350 —400 kg rózsa kell. A rözsaviasz a rózsaolajgyártás mellékterméke, bldrg lepárolási eljárással nyerik. Barna szinü és erős. tiszta rózsaillatot terjeszt. Rizonyos illatszerek gyártásának alapanyagát szolgáltatja, a rózsaolaj más illatszerek gyártásához szükséges. Mindkét gyártmány előállításához az elsődleges lepárlási ter mék, a rózsavíz szükséges, amelyet meleg desztillációval állítanak elő. A további eljárások során a rózsavízből kiválasztják az olajat. A rózsavíz mellékterméke a töménv rózsaviA a »Rosea». Ezer liter rózsavizbőt 400 gram »Rosea« kerül ki, A rózsát Rulgáriában a XII. században honosították meg. A XVII században történik először említés rózsaültefvénvekről. A rózsavizgváétáO 800 körül találták fel Perzsiában. A rózsavízből az olaj eltávolítása, vagyis a rózsaolajgyártás a XIV. század német találmánya. Az lödből származó wormsi gyógyszerjegyzékben fordul elő elsőizben a tiszta rozsaolaj (orleum rovarom purum). AZ első világháború előtt érte el a bolgár rózsaolaigyártás és kivitel tetőpontját. 1907 és 1911 között évi átlagban 5000 kg rózsaolajat szállított Rulgária külföldre. A világhábom után erős csökkenés következett, majd a húszas évek közepén a rózsaolajklvitel ismét emelkedett, de az 1929. évi gazdasági világválság ujabb csökkenést eredményezett; 1930 és 1934 között az évi kiviteli átlag csak 1000 kg volt. Egy kg piros rózsa ára a húszas évek közepén 4—8 léva (16—32 -fillér) volt. a gazdasági válság idején a kereskedők 20 levát (80 fillért) kértek 1 kg piros rózsáért. Ez természetesen a rózsaolajkivite) csökkenését eredményezte. Ennek az egészségtelen állapotnak a bolgár kormányzat egy sereg törvénnyel vetett véget, amelyek azt eredményezték, hogy ma Bulgáriában az- ipari rózsa vásárlása állami monopólium és szilárd áron történik. Az -állami beavatkozás hatására csakhamar javulás volt észlelhető és az 1935-1939 évek átlagában már 2000 kg rózsaolaj került külföldi piacokra; a kivitel az öt év alatt összesen 2.7 milliárd levát (108 millió pengőP eredményezett. Legnagyobb kivitel 1939-ben'volt: 2541 kg, 72.7 millió leva (2,908.000 pengő) értékben. 1940 óta Bulgária nem közöl kiviteli adatokat. Magánbecslés szerint azonban 1940-ben kereken 2600 kg. rózsaolajat szállított Bulgária külföldre. Ez a nagvaránvn kivitel azzal magyarázható. hogy Franciaország 1940 elején nagy mennyiséget vásároll. 1940-től a bolgár rózsaolajexport a bábom következtében ismét nagv mértékben csökkent (átlag évi 600—800 kg-ra). A bolgár rózsaolaj legfőbb vásárlói Franciaország, Nagybritannia, Németország. az Egyesült-Államok, Németalföld és Olaszország váltak. Rózssviaszt főleg Franciaország, Németország Vs Nagybritannia vásárolt. A rózsaVígkivitel jelentéktelen. Ezt csak Nagybritannia vásárolta (1939-ben 3805 k£ot). A rózsaolaj kiviteli ára kilogram ónként 1935-ben 20.000 leva (800 pengő)."1938-ban 30.000 leva (1200 pengő) és i1941-ben 32.000 leva (1280 P' volt. JJrlenleg Bulgáriában nagy rózsaolajlíészletek vannak felhalmozva. A Háborús gazdálkodás következtében a rózsaültetvények területe is állandóan csökken. A rózsateríileí egy részén .most fodormentát, paprikát és burgonyát termelnek. Mig például 4911-beit 8640 hektár rózsafcriileten 12 millió i-g rózsát szűreteltek, addig I949be* a rózsafiltetvények területe már csak 6810 bektár volt, amelyen összesen 6.6 millió kg rózsa termeti. Ennek ellenére a bolgár rózsaiparnak a háboífu után ismét nagy jelentősége tesz. * (—) MAGYAR HŐSÖK özv. Bolear Lajnsné ás Fia Bolgár György István a maguk, valamint H rokonság nevében fajdalommal jelentik a legdrágább férj. teg. drágább apa, pici unokáját rajongásig szerető nagyapa, testvér, após, vő és-sógor. Bolgár Lajos elete 63., poldog hazassaga 3t-ik évében hosszas betegség után hirtelen toriént elhunvlát. Drága halottunk földi maradyónyait f. hó 9-én délután fél 5 órakor helvezBÜk örök nyugalomra a cseremből. Stoged, julius 8. Külénvillamo® délután 4 órakor indul a Dcgonies-térrőL Magyar otthont avattak Genfben Genf, juli US 8. Bensőséges Snriepseg keretében avatták fel a genfi „Magyar otthont", amply lakás, rp.iinkatiely és fogadó helyiségként szolgál ma.id a magyar diákoknak. (mti) w^mmm^m^^mmmm -Bolgár Lajos eég alkalmazottai fájdalommal jelentik, hogy szeretett Főnökük és munkatársul^ Bolgár Lajos ur nincs többé, S5n?!ékét kegy* tettel őriztük «•*. ,.<852% Ritka hidegvérről és kimagasléai példás bátorságról .tette tanúbizonyságot Darai Ervin százados, az alexandrovkai reteszállas harcaiba* 1943 januar 17-én cjsfcaka'. " Darai százados hadosztályparancsnoka a szürkület beálltakor rendelte ki a hadosztály törzsből, hogy Alexandrovkától nyugatra bnzódó Szlalin-ut mentén harcoló gyalogezred kötelékében öjgy század- parancsnokságát vegye át. A már hosszú idő óla sulvos harcokban állt egységek töredékeiből osszeállitofl, újra harcba vetett és az embertelen hidegben nélkülöző századot a védelmi intézkedés kiadása, illetve a század felvonulása után közvetlenül érte a bolsevisták sokszoros túlerejű, igen nagyszámú könnyű és nehéz tűzfegyverekkel, valamint harckocsikkal támogatott meglepő támadása. A 46 fokos hidegben napok óta harcoló, éjjel-nappalt szatlad ég alatt (öltő. sulvos vesz.léségekc! szenvedeti és hevenyészve összeállított század — melynek a nbgy hidegben önműködő fegyverei is felmondták a szolgálatot — mégingolt és a tömegtámadás mindinkább fokozódó nyomását nem birva, viszszavonult. Darai százados, a helvzet villám gvors áttekintése után mitsem törődve az akkor már 200—250 méterről szüntelenül ontott el|fnséges fűzzel, a teljesen nyílt hómeznn honvédtől honvédhez rohant és buzdító, lelkesitő szavakkal tulkiálfva a szörnyű harcizajt, sikerült a közvetlen közelében lévőkkel, mintegy 10 —18 honvéddel egy hófúvástól támadt kis halmon megkapaszkodnia. Ennek tetejére állt és tovább tüzelte, bátorította honvédéit. Az ellenség most természetesen az ujabb helyi ellenállás leküzdéséhez fogott és még hevesebb tüzet zuditott a kis »hóerödre», amelyet Darai százados három honvéddel csak akkor adott fel, mikor az ellenséges nehézfegyverek találalai töbht embereit már megölték, vagy megsebesítették és mikor jobbról és balról is túlhaladták már az előnyomuló bolsevisták. Ekkor csatlakozott az ellenségtőt pár perccel előbb elvált és az ezredparancsnok rendezése alatt álld századzömhöz s azt rohamra tüzelte. Bátor magatartására és lelkekesitő szavaira a közelben állók — az ellenséges fényjelző tűzzel mitsem törődve — megindullak az ellenség felé. Ezt látva, a többiek ív csatlakoztak s az előbb még viszszavonuló század rohamra Csapolt át, az időközben felzárkózott. Iá madó bolsevista ember- és fegyvertömeg ellen. A terep az ellenségnek kedvezett s ez- látva a megindult rohamot, az elért pcremvonalort megállt és fűzgépet tiizgép mellé rakva, hatalmaz tüz/cl fogadta az induló rohamot. Ekkor adta Darai százados pél daadó bátorságának és hidegvérének ujabb tanújelét. Látta, hogy a sulvos lelkiválságon átesett egység rohamát kudarc fenyegeti. A jobbszárny rohamozni kőzötl az ellenséges fegyverek szin|e sorokat vágtak. Darai százados mégis az ellenséges tüz által legjobban veszélyeztetett szárnvra rohant, a megtorpant honvédeket a legnagyobb hi degvérrel összeszedte, akárcsak • gyakorlótéren, vonalba sorakoztatta. Megállapította kinek mennyi * lőszeres azt kiegyenlitette és megnyitotta a tüzet az ellenségre. Küzdelmét szakaszra sorvadt erővel mindaddig folytatta, mig lőszere elfogyott Csak ezután vonta vissza, az időközben újból támadó szovjet t»lerő elöl — szakaszát. Ezredparancsnoka Darai Ervin századost lovagkeresztre a hadiszalaVon kardokkal terjesztette elő. B-S DBlmasuarorszdoieieionm.