Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-08 / 151. szám

dUhtk a tendeU, $Moko>zHaU a U&ic&ztcU A bwMuneat&U éneke 7943-ton (A Bétmogyátorsság munkatársától) Éveken keresztül sanyargatta a magyar föld népét az Alföldet pwwtitó talaj vizi áradás, éveken át viz alatt állottak a termőföldek száz és százezer hold számra, mig végre elmúlott a hétszükesztendft periódusa és az idén a megszokott mederben kezdhették meg odakünn a földeken a gazdálkodást. A jelek arra vallanak — ha a periilflus elmélet helyesnek bizonyul —, hogy most legalább néhány esztendeig meg less kiméivé as Alföld népe a talaj vizi áradások csapásaitól s bizakodva reméli, hogy elkerüli a másik csapást is, az aszályt, ami legalább olyan veszélyes szokott lenni ezen a vidéken, mint az áradás. As aratás megkezdésének időpontja normális időjárási én termelem körülmények között Péter-Pál szokott lenni. As elmúlt évek időjárási viszontagságai azon" ban ezt a terminust tíz-tizenöt nappal hátrább tolták s ebben a tekin tetben aa idén sem változott a helyzet- As idén nem volt árviz, de eleinte a hosszantartó szárazság, majd később a kedvezőtlen hűvös időjárás késlelte a kalászosok beérését s az általános aratási munka így az idén sem kezdődhetett meg Péter-Pál ünnepén. Csak szórványosan akadtak helyek, ahol már junius végén meg lehetett kezdeni az aranysárgára érett kalászosok levágását, javarészt azonban mindenütt a határban csak most, ezekben a napokban jött el az ideje az aratásnak. tfUnlc uayifiutk ax hten Ar. Alföld népének egyik leg ősibb és legszebb tradíciója az ara tée ünnepélyessége, az általános szokásba átment szertartások, a bálaadás az nj kenyérért és a .jól végééit eredményes munka utáni vigadozás. A néprajzkntatág egyik legszebb területe a magyar föld különböző vidékcin szokásban levő aratási ünnepségek szertartások összegyűjtése. Ahány vidék, annyi •zokáa éa minden szolcds n vidék népi karakterének, vallásos érzületének mélyéről fakad. A megilletődött és az ünneplő lélek a letűnt évszázadok során a népszokásoknak és dédelgetve ápolt tradíciónak egész bokrétáját termelte ki aratás idejére. Ezek a sok generáció bagyományira épült népszokások vidékenként különböznek. Da mindegyikük azonos vonása as Akitattal vegyes vidámság, a szertartásosság és ünnepélyesség. Dr. Bálint Sándor, s kitűnő szegedi néprajzkutató tudós az aratás idején divó népszokásoknak és ünnepségeknek bosszú toréi gyűjtötte össze. Egyik legszebb része ennek a gyűjteménynek a tápéi aratók éneke, amellyel sten nevével az ajkukon megkezdik a munkát Eljött az aratásnak nagy napja Emlékeztet Ítélet napidraMink negyünk ez Isten gabonája, Eljön Jézus maga aratásra.,. Ezzel a strófával kezdődik a tápéi aratók éneke, melyen végig vonul az a mélységes vallásos óhitat az istenfélő vallásos léleknek mind az a megnyilatkozása, amely életének különböző profán vonatkozásait igyekszik kapcsolatba hozni a hitéleti dolgokkal. A vers a továbbiakban arról szól, hogy a jó buza között terem sok konkoly is. a megtérők között van kárhozott lélek is s az Ítélet utolsó napján, amikor eljön Jézus az aratásra, el választja a konkolyt a buzátóL As Ur Jézus megrostál bennünket, Rostiba teszi a mi lelkünket, Kit a rosta kihullajt a földre. Nem juthat az a mennyei örömbe. PaulUti Béla Icenpéc ünnepei A béke éveiben általában szokásban volt aratóünnepélyeknek tulajdonképpen két része van. Egyik rész a vallásos vonatkozás, amely z uj termésért való hálaadásban jelentkezik, a másik rész pedig a profán vigadzás, mellyel a dolgát jó] végzett ember örvendezik annak, hogy ismét el van látva azzal, amire mindennapjaiban legnagyobb szüksége van, kenyérrel és megélhetéssel. Az aratás tradícióinak a nép lelkében gyökeredző mély értelme s az ünnepélyeségben rejlő teátrális lehetőségek indították néhány évvel ezelőtt Paulini Bélát a Gyöngyös Bokréta megalapítóját, népművészetünk egyik leglelkesebb propagálóját arra, hogy megrendezze diszes és látványos keretek között a Magyar Kenyér ünnepét Ezek a kenyérünnepek az alapelgondolásban tulajdonképpen hatalmas méretű arató-ünnepélyeknek készültek s az volt a terv, hogy a Gyöngyös Bokréta különböző csoportjainak bekapcsolásával évenként más és más helyen rendezik tnog. Az első kenyérünnep színhelye Szeged volt s az ünnepség ha talmas erkölcsi sikere valószínűvé tette a tervbevett sorozatos megrendezéseket, közben azonban ki' tört a háborn s Hzóta csupán egy ilyen ünnepséget rendeztek, mégpedig a délvidéki felszabadulás után Szabadkán, A kátoius éudc audóunnepélpú Megállapítható, hogy a háborús idők nyomán az aratóünnepélyek száma lényegesen csökkent és a bennük szilajon csapongó ritmus is gyöngült Ennek pedig egyszerű magyarázata az, hogy a háborús idők gondjai, a fokozott kötelesség és felelősségérzet, az egyéni körül mények. mind nagy befolyást gyakorolnak <j kedélyállapot hangos kitöréseire. Az általános nézet az, hogy a mai világban nem illendő dolog dáridózni. Nincs helye a gondtalan vigadozásnak. még aratás idején sem. akkor, amikor véreink sokasága otthonától távol, tpassze tőlünk fegyverrel a kezében szolgálja hazájának szent ügyeit, •mikor itthon a magukra maradót-; takon kalákába tömörülve, vagy munkaszolgálatra bevonulva segit a testvér-lélek, hogy a föld megmüveletlenul, a termés betakaritatlanul ne maradjon. A nagyobb helyeken azért tavaly is megrendezték s az idén is megrendezik a hivatalos aratási ünnepségeket, amelyeken hatósági személyek, a nép vezetői is résztvesznek, komoly beszédek hangzanak el a komoly idők problémáiról, ünnepélyes formában kiosztják a jutalmakat, ezek az arató-ünnepélyek azonban nélkülözik azt a gondtalan vigadozást, a szórakozásnak azt a kedélyes, csalIBLMAGY A KUHSZAfl CSÜTftRTDK, 1943 jnlins A pongó játékát, ami a régebbi évek aratóünnepélyeit annyira jellegzetessé tette. Az aratóünnepélyek 1943-ban a hálaadásnak, a miinkakészségnek, a hazafias léleknek emelkedett szellemű megnyilvánulásai. örvendezzünk a jó termésnek, hálát adunk érte a Teremtőnek, de a vigadozást nem visszük túlzásba, mert ez igy. méltó a mai időkhöz, 0. T. H. A közeliátási hivatal e héten megkezdi a befőzési cukor kiutalását (A Délinagyarország munkatársától) A szegedi közellátási hivatal szerdán délelőtt lezárta a befőzési cukorra beérkezett igénylések listáját. Ismeretes, hogy a háztartási célokra szolgáló befőzési cukor igénylésének végső határideje jplius elseje volt, a gyümölcstermelőknek pedig julius 6-ig adtak határidőt az igénybejelenlésre. Háztartási célokra csak annak a családnak utalnak ki befőzési cukrot, ahol apró gyermekek vannak és pedig minden tizenkét éven aluli gyermek után félkilónyi mennyiséget. Tizenkét éven felüli gyermekek, továbbá betegek és öregek még akkor sem részesülhetnek ezen a címen cukorkiuialásban, ha orvosi vélemény támogatja a kérésüket. ' Julius 2-ig naponta tömegével kapta a közellátási hivatal a postai levelezőlapokat, amelyek az igényléshez szükséges adatokat tartalmazzák. Sokan voltak, akik személyesen jelentkeztek a cukorért, de ezek bejelentéseit a hivatal nem vehette figyelembe, mert a rendelet szerint csakis Írásban bejelenlett és a jogosultság adatait pontosan feltüntető igénylések alapján történhet meg a kiutalás. Ezért valamennyi személyes jelentkezőt utasították a kérés Írásban való előterjesztésére. Sokan ezt is félreértették és hosszadalmasan megszövegezett kérvényeket terjesztettek elő, holott az igénybejelentésnek csupán egyetlen mondatot kellett tartalmaznia, azt, hogy »a Wőzésí cukor kiutalását az alább elősorolt 12 éven aluli gyermekeim részére körein*. A továbbiakban már csak a gyermek nevét és születési dátumát, valamint az idénylő családfő nevét és lakáscímét kellett ráírni a levelezőlapra. A közellátási hivatalban már megkezdték az igénylések feldolgozását és még e hó folyamán szét is küldik mindazoknak az igénylőknek a befőzési cukorjárandóságát, akik igénylésének jogosultsága s hivatalos nyilvántartás adataival igazolódott. A kiutalások még folyamatban vannak, igy egyelőre nem ismeretes a háztartási célokra szolgáló befőzési cukor összes mennyisége, azonban annyi máris megállapítható, hogy az idei kiutalások a tavalyi arányok között mozognak és azt alig lépik tul valamivel. A tavalyi igénylők bizonyos százaléka ugyanis idén már betöltötte a tizenkettedik életévét ős igy nem részesülhet kiutalásban, de ezek számánál lényegesen több az újszülötteké, akik a kiesést ellensúlyozzák, sőt a végösszeget a tavalyihoz viszonyítva némileg meg is növelik. A gyümölcstermesztök cukorigénylései körül is mutatkoztak apróbb zavarok. Sokan ugyanis elmulasztották a termelési adatok bejelentését, holott ez alól csak azok mentesültek a rendelet értelmében; akik már tavaly is kaptak befőzési cukrot. Emlékezetes azonban, hogy a múlt esztendőben ©rszágsjarte rossz volt a gyümölcstermés és igy a termelöknek csupán égy kis töredéke igényelt cukrot. Ezzel szemben az idén Szeged környékének csaknem valamennyi termelője jelentkezett cukorért. Azoknak az igényelt, akik szabályszerű, minden adatot feltüntető igénylést adtak be. a közellátási hivatal napokon belül kielégíti, akik pedig hiányos bejelentést küldtek, azokat a hiányzó adatok pótlására szólítják fel. Előreláthatólag Igen nagy mennyiségben kerül az idén kiosztásra a termelőknek befőzési cukor, nini Igei jó jel, merf arra enged következtetni hogv a gyümölcsszezon befejezésévet olyan nagy mennyiségben kerül piacra a különféle gyümölcsíz, lekvár, dzsem és aszaltgyümölcs, ami feltétje nül előnyösen fogja befolyásolni t kőzetlátás problémáinak megoldását. Kedvezmények a sokgyermekes anyáknak Bulgáriában Szófia, julius 7. Bulgáriában egy rövidesen megjelenő rendelettel kivételes helyzetet teremtenek a sokgyermekes családanyák részére. A sokgyermekes anyák jelvényeket kapnak. A jelvény elnyerése a kővetkező kiváltságokra jogosít-: évi három ntazás Bulgáriában BA—75 százalékos kedvezmény, illetve ingyen kezelés és gyógyszer az állami kórházakban és gyógyhelyeken. Intézkedés történik arra is, hogy a sokgyermekes anyák a közellátás torén is kiváltságos helyzetbe kerüljenek. (MTI) Szegedi győzelmek a szerdai teniszbajnoki versenyen Budapest, julius 7. Magyarország másodosztályú teniszbajnoki versenyél szerdán folytatták a Postás Sport Egyesület rendezésében a versenyutcai sporttelepen. Férfiegyesben Dóczy (Szeged) győzött dr. Delladonna (MTI) ellen 7:á 4:6, 7:5 arányban. Női egyesben Gaál (Szeged) gyft zött Blaskovicsné (Telefongyár) ellen 6:2, 6:0 arányban. (MTI) Uj rendeletek. A Budapesti Közlöny csütörtöki száma közli a közellátási miniszter rendeletét a Szálastakarmány és Szalmaforgalmi Központ szervezése, valamint az 1943. évi termésű szántóföldi széna, takarmány, rizs* és alomszalma beszolgáltatásának és felhasználásának szabályozása tárgyában. (MTI)