Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-08 / 151. szám

flfcl.M Att Y A BOBSZ, AO est TÖRTÖK, 1943 jnlin. 8. Man néném — A családi albumból — Reggel szomjas a nap, azért iszik <ieg mindéi) harmatot, ideje sincs, u>gy válogasson, rozsa kelyhében ta­lált-e rá, vagy galagonyabokorban, esetleg szarkafeszek peremén. Nem fölényes, sőt világpolgárnak is nevez­hetném, aki mindenhol jól érzi ma­gái, libapásztorral épp ugy barátko­zik. mint kényes herregkisasszonnval, hogy legyőzze azt az erkölcstelen kon­knrrenciát, amit a degenerált hazug hcid csinál neki. í-'orré vidékekről érkezik sietve, ki van számítva minden perce, nem mentegetőzhet, kertelhet, kénytelen al­kalmazkodni a tudósokhoz, akik fe­lelős miniszterekként előirják. hogy mit csináljon, hová küldje legperzse­)Őbb sugarait, hol nyaraljon, teleljen s mindezt Írásba foglalják, kalendá­riumba teszik, kiplakatirozzák, akár­csak a statáriumot a bíróságok. — Holnap fogyatkozni fogsz! — parancsolnak rá és kénytelen engedel­meskedni, bár magában nevet ezen. hiszen akkora marad, mint amekkora volt. Csák az emberek esküdöznek a fogvására, mert ugy látják, sőt hogy srmmit se hagyjanak kikezdetlenúl, ráfogják, hogy foltjai is vannak. Altalaban mi mindent latnak az emberek másképpen, mint ahogy a va­lóságban van! Boldog, aki mindent derűre tud konvertálni, ha egyénisége az a ritka valami, arait eltanulni nem lehet, mert belőlrul jön, a lélek, a szellem színezik ki minden viragcso­datiál ékesebben. De szerencsétien, ha a napot is csak felhőbe takartao latja. ' A legcsodálatosabb egyéniség ezen a terén gdesapam buga, a Mari né­ném volt. Öreg korában jutott volna el ahhoz, ami a jóságáért megillette, nehéz élete volt, nagyon későn ment férjhez. Úgynevezett pártit csinált, m'égsé maradt semmije özvegységé­ben, mert mindent elvitt az úgyneve­zett kukorica-ring. Mikor kikaptam utána az örökrészemet, éppen egy zo­nara, meg egy korso serre futotta. A vágást már más tökeimből kellett fe­deznem. De amíg élt, maga volt a derű. Meigjelcnéseben diszkrét, nyakán a heévádás támadásai ellen sosem emelt erődítményeket fekete bársonyszala­gok bót, amik épp ugy kifogylak, mint aonyi miflden más. Nem is tudom, mi pótolja mostanaban, mert a megvéko­livódott nyakak nem látványosságok, a napsugar reflektorfényében _ lucus a non lucendo — túlságosan kidom­borodnak. Mari néni modem volt, zsörtölődő öregeknek nem adott igazat, ö csau ,iz ifjúsággal tartott- Ilyenkor apró kis piros sóhajok tipegtek ki bugybo­rékolva a szivéből, a múltból hozott -zines kedvek felvillanásai. Mikor az eleitől, az emberek komiszságárol esett szó, öt megvigasztalta az, bogy az arénában gladiátorok és lovagok is voltak, nem csak vadállatok. A leggyönyörűbb hallgatásokat ve­tudtam átélni. Kevés beszéd, semmi felesleges, ugyanaz az érzés mind a kettőnkben, régi szóllöhegyoldalban képzeltük magunkat, ba csak ennyit mondott — Ezt tartotta az apád is. Aztán az ölébe vetje a fejemet az utcák, a házak kifáradtak már a napi izgalomban, féltő gonddal örködö't felettünk a csend s kiéreztúnk egymás sz.rméböl mindent, aminek elpanaszo­lására szemérmes a szó. Szomorú bírt nem szerelett halla­ni. az elet ütéseiről egyszerűen nem vett tudomást, páratlan erővel tudta magát jó hangulatba hHyezoi. _ Valaki meghalt, újságolták neki néha, ism.éróeökról lévén szó. Megdörzsölte a ' homlokát, mintha jondolat-csémőrökét simítana Duhává — Igen, mondták... A másik pillanatban már arról be­szélt, hogy a tájfun megint milyen rengeteg embertömeget puszíitott cl. A modern regényeket nem szcretle, csak Kelet izgatta a fantáziáját, an­nak a történeteibe, színeibe meneküli. A gyerek mindig komisz, néha moso­lyogtunk magunk közt rajta, de most látom, hogy neki volt igaza. Történel­mi időkben mindig csak a később ér­kező generáció szokott és tud felejte­ni. Az, amelyik már megjavított ál­lapotok napjait éli, elődök vépe? föld/ jén aranv kalászt talál s szelíd meg­értéssel bocsáthat meg hántásokért, hibákért, bűnökért, hiszen egyiknek se vol szenvedő hőse, _ mondja valaki, már azt se tudom, hogy kL Mágis ugy szeretném ismerni Mari néni titkát! Hogyan csinálta? Néha azt hiszem, hogy közeledem hozzá, egymáshoz tartoztunk a vérségi köte­léken felül is, hiszen annakidején sok­gverekes családunkban engem rája osztottak ki s már az első lépésem­nél mellettem állt, — aztán összeza­varodik minden. Nem értem, nem ér­tem! Vagy talán ő se találna ma me­nedéket Kelet fantáziatermeJö világá­ban? t e Hiányzó fejezetek Három regény kulisszatitkairól akarok uéhány rövid sorban beszá­molni, hiszen régi d'dog, hogy néha a kulisszák mögött izgalmasabb drá­mai események zajlanak, mint a szín­padon, Emlékszem például egy ragyo­góan megirt amerikai darabra, a Broadway cimüre, amelynek mindhá­rom felvonása a kulisszák mögött ját­szódik egy revűszin padon. Most is kissé színpadra viszem három regény aieliertitkát, mint tettem annakidején összes regényeimmel önéletírásomban. Lássa az olvasó, hogyan születnek a dolgok, meggyőződésem, hogy annaJ jobban értékeli. Ezzel legalább kii rést ütünk az elefáncsonttorony falán, amely az irót az olvasótól elválaszt­ja Kezet foghatnak ezen a résen és egymás szemébe is tekinthetnek. D« térjünk a tárgyra. René Fülöp Műller, minden idők legzseniálisabb irodalmi riportere és kéziratfelkutatöja annakidején valósá­gos kincseket hozott magával Orosz­országból két legnagyobb regényíró­ra, Dosztojevszkyre és Tolsztojra vo­natkozóan. Ebből az egész kis könyv­tárt kitevő terra incognitából raga­dok ki két érdekességet, két hiányzó tejezet történetét. Az első, Dosztojevszky Megmetetyezettek c. regényéből maradt ki, kiadójának lel­kiismeretlen gyavasága folytán. A re­geny egyik iöhősenek, Vsevolodovics Miklósnak tragikus kalandjai festi meg­rázó dramaisaggal, egy tizennégy eves gyermekleány tragikus szerelmét es annak következményeit, a kisleány ön­gyilkosságát. Lehet, hogy ez a Freu­dot néhány évtizeddel megelőző szek­szuális lélckanalizis döbbenetes és me­rész újításnak számított az akkori re­gényirodalomban. De annyi bizonyos, hogy a cenzúra átengedte volna, mert semmi köze sem volt a politikához és szeméremsértö részletektől is lávol állott. A kiadó mégis egyszerűen ki­húzta ezt a fejezetet, ameiv nélkül a főhős lélek rajza cs igy az egész re­gény is nemcsak hiányos, de valósag­gal érlheteflen. Elképzelheti minden író és olvasó, micsoda lelki gyötrel­met jelenlett a világirodalom legérzé­kenyebb es legnagyobb írójának ez az irodalmi huliganizmusa, amikor néha egyes erősebb szavakért, vagy kifeje­zésekért valóságos könyörgő levele­ket irt kiadójának, aki törölni akarta azokat. Magam tudom legjobban, meny­nyit szenvedtem az úgynevezett belső cenzúrától, a lektorok okvetetlenkedé­seilől és gyávaságától, miközben a hivatalos cenzúrával sohasem volt ba­jom, mert az mindig megértést lanu­sitott még kényes esetekben is. Te­gyük még hozzá, hogy a Megmételye­zetlek utolsó magyar kiadásának vé­gén Schöpfün Aladár már lekösóltette a Müller által felfedezett hiányzó fe­jezetet, amely fényt derít a főhős jel­lemére és igy az egész hatalmas "ö­gény belső struktúrájára. I A másik hiányzó fejezet nem a ki­adó bűne. Müller fedezte fel 1 ol­sztoj hagyatékában, a kézirat cuhe: Nariskinek bálja A nagy iró ezzel akarta indítani világ­hírű regényél, a Háború és Békét, de aztán elvetette és más alapkőre épí­tette. A regény szereplőinek egyrészéf megtaláljuk benne <na* neveti, kezdet­leges és vázlatos alakban, többek közt Pierre Bezuchij és Volkonszkij herce­gek feledhetetlen alakját A fejezet egy kjs részét is a regény második ré­szében, csaknem szó szerint. Érdekes ez abból a szempontból, hogy egy ilyen kiforrott, nagy iró műhelyében is mily lassan érlelődnek lelkileg a dolgok. A harmadik hiányzó fejezetnek is érdekes a története. Még az első világ­háború idején történt, hogy egy belga város, Leuvcn hires könyvtárából rejtélyes módon tünt el a könyvtár legféltettebb kincse, Marco Polo ön­életrajzának egyik kéziratos példá­nya. Marco Polo, a hires Ázsiauiazó tudvalevőleg egy tengeri csatában esett a pisaiak fogságába. A Messer Millioni, amint Marco Pólót az Az-iá­ból hozott mesés kincsei után nevez­ték, maga öt gályát állított ki a velen­cei hajóhad részére és vitézül harcolt az ütközetben, mely a pisaiak javéra dőlt el. Ellenfelei megbecsülték. Fog­ságában minden kényelmei megadtak neki, még titkárt is rendeltek mellé egy Rusüghielo nevű baocaiaureus személyében, akinek aztán a fogoiy r obi la tollbamondta ázsiai utazása történetét. Egységes olasz nyelv ak­kor még nem voK. éppen Dante szülte Drnng Comédiájábaii. Marco Polo ve­lencei dialektusban diktált, ami nem számított irodalmi nvelvnek. Rutighie lo ültette át a fejlettebb prorencealra a fantasztikusan érdekes uti éJménye­ket és öt példányban másolta le azo­kat. Ez az öt példány idővel a legne­vejgetesebb könyvtárak birtokába inent át. F.gy a pápai Vatikán-könyvtár tu­lajdona, egy a pádovai egyetem könyv­tárának tulajdona. A harmadik a Sor­bonne. a negyedik a British Muscum tulajdonába ment át Hogy az ötödik és legértékesebb mint került a kis belga város. Leuven könyvtárának tu­lajdonába, ennek bizonyára külön tör­ténete van. melyet nem lenne érdekte­len kinromozni. Itt csak annyit, hogv a városka sokat szenvedett minőket világháborúban az előnyomuló német hadsereg nehéz tüzérségétől, a gráná­tok a hires gótikus városházát is félig romhadönlötték lizennégvben Az itt elhelyezett könyvtár is elpusztult részben, de a pince páncélkamrájában elhelyezett unicák és incunabulmnok közt ppségben megmaradt a hires Marco Polo kézirat, mely arról volt nevezetes, hogy egy olyan indiai misztikumot tartalmazó íejezeltel rendelkezett, amely a többi négy példányból érthetetlen módon hiányzóit. Lehet, hogy a Messer Mil­lión kérte »eg Rustighielót, hagyná ki a'misztikus fejesetet, melyben rontás­áozo titkok voltak talán. Annyi buo nyes, hogy amikor az angolok nyo­multak előre Belgiumban, a várost egy bengáliBÍ sikh ezred szállotta meg. Egy napon a könyvtáros rémülten Je­lentette az angol helyőrség parancs­nokának, hogy a híres kézirat eltűnt a páncélszekrényhői Vizsgálat indult meg és kiderült, hogv a városházára elosztott őrség parancsnoka, egy hin­du hadnagy is nyomtalanul eliünl a kézirattal együtt. Mai napig sem akad­tak nyomára egyiknek sem. Ezeket az adatokat a szerencsétlen könyviáros közölte unokabályámmal. dr. Neiihauer Pállal, aki annakidején még 3 Prágát Magyar Hírlap szerkesztője volt. Uno­kabátyám rá akar| venni, hogy hasz­náljam fel regénytémának ezeket aa adatokat. Ellentámadásba mentem át, — Csakis te fogod megírni. Ebből világsiker lesz. Még ha éjszakáidat is áldozod rá a szerkesztőséül munkr uján. de muszáj. Amikor láttam, hogy kezdi beadni a derekát, diadalmasan mondtam: — Kész regény. Már a címe ts meg van: A hiányzó fejezet Unokahátvám megirta a rrgénvt és jóslatom bevált. A londoni' Pinker irodalmi ügynökség nemzetközi re­génypályázatot hirdetett Tizenkél en­rópai országban, azaz tizenkél európai nvelvre. A tizenkét győztes felett az­tán egy londoni zsűrinek kellel) volna dönteni, a gvözfes ötezer fonlnak né­zett elébe. Neubauer Pál ké'ezerszáz­hatvan német kézirat között nyerte el az elsőséget, német nyelven irta a re­gényt. A magyar első dijat ugyanak­kor Földes Jolán nyerte »A Halászé Macska utcája/ cimii regényével. Az ügynökség nem döntött a tizenkét győz­tes közölt, igy az ötezer font csak vágyálom maradt. De A hiányzó fe­jezet mégis megjelent egv német ki­adónál és osztatlan sikert araio" A regény írója egyébként pontosan meg­jósolta benne a második világégést négy évvel a háború kitörése előtt. A regény a közeljövőben fog megjelenni magyar nyelven is. íme, három hiányzó fejezet törté­nete. Tanulság, hogy néha több rejlik a hiányzóban, mint a meglevőben. Sz,án)ó fivnrgy. A hentesáru* legmagasabb árai Budapest, julius 7. A közellátás­ügyi miniszter megállapította a ben/ tesaruk legmagasabo fogyasztói arat. Lefejtett bőrű szalonna kilogramja: sozott allapotban 5, füstölt és papri­kás állapotban 5.Ű0 P-be kerül, hűs­ítőit lőtt tokaszalonna 5.70, füstölicsá­' szarhus 6.40, füstölt-fölt császárhű* 7.60. Egyéb szalon nafajta legfeljebb 4 pengőbe kerülhet. Füstölt cs főtt ser­téshúsok közül a sertésoldalas legma­gasabb ara Budapesten 4.80, füstölt es főtt 4.50. Vidéken 3.10, illetve 3.80. füstölt sertcslab és sertésköröm Bu­dapesten 1.60, illetve 1.80, vidéken 150 és 1.70. Füstölt hátsó sonka egészben, csonttal, Budapesten 710, vidékén 5.50, csont nélkül füstölt állapotban Budapesten 7.70, füstolt és tölt álla­potban 10.10, vidékeit 5.90, illetve 7.90, prágai sonka Budapesten 9.80, vidéke,, 7.60, füstölt sertéskaraj Budapesten 8.20, füstölt és lött állapotban 10.20, vidéken 6, illetve 7.40. Füstölt egysé­ges kolbász, legfeljebb 30 százalekoa sertéshúsból, Budapesten 7.80, közel­látásilag Budapesthez lartozó terüle­ten 750. vidéken 6.80, II füstölt kol­bász 5.40, 5.20, illetve vidéken 5 pen­gő, vadász vagy nvári szalámi 50 szá­zalékos sertéshúsból 8, 7.G0, 7 pengő. Párisi, krinolin, szafaladé 6.20, 6, 5.8", virsli Budapesten 6.80, Pest környékén 6.60. vidékén 6.30, bőrsajt az egész or­szágban 2.90, feketehurka 2.50, vére* vagy májashurká 3.80. sült vagy füs­tölt véres, illetve májashurka 4.40. Füstölt, főznivaló serlés csemegekol­bász, 80 százalékos sertéshúsból 7.80, Pest környékén 7.50, vidéken 6.80, ugyanez maximálisan 60 százalékos 1 nedvességtartalommal 9.60, 9.20, 8. sí­gyes finomfelvágott (krakói, veronai/ 7, 6.70, 6.20. kenőmájas és májsajt 6.4a 6.20, 580.

Next

/
Oldalképek
Tartalom