Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-07 / 150. szám

Rgrtdbfthozxák a két hld közötti rakpart kövezetét írémV— tarvak a vasúti sin áthelyezésére és a lejárók átépítésére (A Délmagyarorsság munkatársától) A kfit kid közötti tiszai rakpart kövezete az utóbbi években elkerülhetetlenné vált a sürgős rendhehózás. Különösen fontos volt ez aaért, mert ezen a részen van a kereskedelmi kikötő, amelyen keresztül főleg azóta, hogy a délvidéki országrész felszabadult, igen nagy tekeráruforgalom bonyolódik la ugy dét, mint észak falé. A kövezet meglazult, a terméskőkockák szétnyíltak, gödrök és mélyedések keletkeztek, amelyek nagy mértékben gátolták a sima teheráruforgalom lebonyolítását Különösen a nehéz áruval megrakott társzekerek közlekedése volt az utóbbi időkben nehézkes ezen as Utvanalon, de veszély fenyegette már a rakpartra lefektetett tinek biztonságát is.. A rákpart kövezetének rendebefiozását még az óv elején elhatározták a városházán s miután sikerfiit biztosítani a munkálatok fedezetére szükséges összeget is, néhány héttel ezelőtt megkezdték a megrongálódott kövezet felszedését. A munkálatok gyors ütemben folynak A Tiszaparton s értesülésünk szerint augusztusra teljesen elkészülnek a rakpart kövezetének rendbehozásával. Addig, amíg a munka tart a rakpartnak, mint kikötőrésznek mindig csak egy-egy része használható. A kövezet átrakása s az úttest teljes rendbehozása 35-40 ezer pengőjébe kerül a városnak. Sajnos azonban, mint közölték velünk, ennek az összegnek keretében nem tudnak szilárd alapépítményt adni a kövezetnek, mert egy ilyenfajta átépítés százezrekbe kerülne, egyelőre azonban kielégítő megoldást ad « kövezet egyszerű átrakása is. A rakpart rendbehozásának munkálataival egyidejűleg megkezdték as élétveszélyesen megrongálódott közúti hid melletti raslépcső rendbehóaását is. Mintán vasanyag nem áll rendelkezésre, betonanyagra építik át a lépcsőt. A munkálatok során a rakparton lefektetett vasúti sin elhelyezésével kapcsolatban érdekes terv merült fel- Á sin eddig a rakpart közepén volt, ennek azonban sok hátránya jelentkezett, mert a vasúti forgalmat a kocsik, az igásforgalmat pedig a vonat zavarta. A terv most az, hogy az átépítés során a vasúti sinf. a partfal közelébe helyezik át. Ezt a megoldást azonban az útban levő két lejárólépcső zavarja s hogy ezt a zavart áthidalják, felmerült az a gondolat a mérnöki hivatalban, hogy a lépcsőket egy átférés hidmagoldással ugy építik át. hogy a jövőben a gyalogos közlekedés a vasúti sínpár felett vezetne le a rakpartra s a sineken közlekedő vonatok a lépcső alatt járnának el Az utóbbi időkben ilyen alul- és felüljárós megoldást igen sok esetben készítettek Budapesten, főleg a Dunaparton s ezek a megoldások a gyakorlatban jól beváltak. A terv megvalósítása nagy mértékben attól függ, hogy mennyibe kerül s az erre vonatkozó számításokat most végzik és most dolgoznak a műszaki terveken a mérnöki hivatalban. Milyen jármüvek szükségesek a partraszálláskor? Amennyire a legidőszerűbb és a legtöbbet érintett kérdések egyike ma a világpolitikában a partraszállás — mondhatjuk —, éppen olyan keveset hallunk akár a katonai irodalomban, akár pedig a napi sajtóban azokról a vizi jármüvekről, amelyeknek segítségével a partraszállást végrehajtják- A német hivatalos jelentés néhány alkalommal arról emlékezett meg, hogy Gibraltárban az angolszászok nagyobb mennyiségű úgynevezett „partraszálló" jármüvet összpontosítottak. A világháború folyamán ezidcig még ilyen nagyszabású partraszállási előkészületeket és védelmi berendezések nem történtek, mint most a Földközi-teugeren. Érthető tehát bizonyos fokig, bogy a „partraszálló" jármüvek fogalma alá sorolt harci eszközökről még nem értesült a nagy nyilvánosság. Most azonban, amikor a partraszállás kérdésével naponta foglalkozik a tudományos irodalom és a napi sajtó, természetes, hogy mindenkit érdekelnek azok a különleges hajók, amelyekkel a partraszállást végrehajtják. Kereskedelmi ha iák nem használhatók Első pillanatb&r talán sokan goudolkodóba esnek, hogy miért nem lehet a közönséges keieskedelmi szállító gőzösökkel a partraszállást végrehajtani. Hiszen ha árut lehet egyik világrészből a másikba fuvarozni a kereskedelmi gőzösökkel, miért ne lehetne éppen egyik kikötőből a másikba katonákat vinni? A választ a kérdésre rögtön megkapjuk, ha arra gondolunk, hogy a kereskedelmi hajókat arra építették, hogy betonfalakkal ellátott mélyvizü, kikotort, védett kikötőberendezések mólói mellett rakodjanak ki. "A partraszállás azonban nem jól felszerelt kikötőkben, betonmólokkal, irányjelzőkkel ellátott kiraködóhelyeken, hanem a puszta, sivár vagy sziklás elhagyott tengerparton történik. A kereskedelmi hajók merülése terhelés esetén általában 4—5 méter, tehát a gőzös Felhívás szerz&déee* termelőinkhez és a termelői gazdaközönséghez. A nélbsbsaállitás megindultával felhívjuk agy szerződéses termelőinket, miftt a szerződésen kívüli eladókat, hogy a zöldbabot csak zsengén, teljesen szálkamentésen szedjék le, ugy a zöld-, mint a sárgahüvelyüeket, mert esak est áll módunkban átvenni Semmi körülmények között nem veszünk tehát át, még alacsony ár mellett sem szálkás árut, mert abból jó konzervet készíteni nem lehet, Aprómeggyet Hullóalmát Kajszibarackot •oiáden mennyiségben vásárolunk á napi áron. — ELSŐ KECSKEMÉTI KOKíIJfcl'fcXÁfc SZEGEDI FIÓKJA 248 a partot lapos viz esetén sokszor csak kilométerekre tudná megközelíteni. A kereskedelmi hajókat szándékosan épitik mély járatuakra, mert minél mélyebb a járata egy a hajórak, annál jobban birja a hullámos vizet, annál biztosabban mozog a viharos tengeren is. Azonkívül a kereskedelmi hajók fenékkiképzése élben végződik, mint a balatoni vitorláshajóknál. Ha tehát egy ilyen hajó véletlenül sekély vizre fut és megfeneklik, azonnal a legkisebb hullám is felborítja. Mindezeket összefoglalva meg kell állapítani, hogy a kereskedelmi gőzösök a szabad parton való kikötésre nem nagyon alkalmasak, mert a partot legjobb esetben is csak néhány száz méterre közelithetik meg- Ekkor is 5—6 méteres vízmélységgel kell legalább számolni a kirakodásnál. Már az is nehezen képzelhető el, bogy a gyalogos katonák itt beugrálnak egyszerűen a vizbe és kiúsznak a partra, de még elképzelhetetlenebb az, hogy többtonnás lövegeket vagy különösen harci kocsikat raknak így partra. Tehát szükség van a partraszállásnál egész sereg különleges járműre, amelyek a partraszálló erőket a szállító gőzösüktől a partig szállitják. A ladikok és a moioros bárkák A partraszállás végrehajtásánál legelőször a gyalogos katonákból álló rohamcsapatok szállnak partra. Ezeknek az úgynevezett „első lépcsőknek" a partravetése kiváuja meg a legaprólékosabb előkészítést, azonban maguknak a gyalogos katonáknak a partraszállása aránylag a legkönnyebb feladat. A szállitógőzös a hajnali szürkületben repülőgépekkel ós egyéb hadiegysegekkel biztositvp a parttól egy bizonyos távolságra megáll. A daruk a hajóból vizre bocsátják a faladjkokat és nagyobb motoros bárkákat. Ezek az evezős ladikok 10—12 főnyi katonát fogadnak be. A ladikok teljesen hangtalanul közelíthetik meg a partokat és egészen a viz széléig bi tudnak futni, mert merülésük Csak néhány centiméter. Amikor az első pár evezős csónak hangtalanul megszállott néhány ügynevezett „hidfőt" a parton, akkor a motoros bárkákon szállitják partra a gyalogos rohamcsapatokat. Egy ilyen laposfenekü. fából készült bárkának a befogadóképessége 30—40 fő és nagyjából hasonlítanak ezek a vizi jármüvek a nálunk is használatos átkelő kompokhoz. A bárkák mozgatását * bárkák farára szerelhető motor végzi. A njötor berregését hang O E I. M A li V á K ott H £ A« if SZERDA, 1943. julios T. " tompitókkal lehetőleg csökkentik Ilyen módon a meglepetésszerű partraszállást igyekeznek elérni. A motoros bárkák merülése nem több mint 30—40 centiméter, igy ezek a jármüvek is annyira megközelítik a partot, hogy a benne levők, ha kell, a térdig érő vizbe kiugrálva, futva partot érhetnek. Az evezős csónakokat a parton hagyják a partraszállók, a motoros bárkák néhány kezelővel rendszerint újra visszamennek a szállitógőzöshöz és ujabb szállítmányt véve magukhoz, ismételten a part felé indulnak. A gyalogos katonák partraszállitása tehát nem túlságosan nehéz feladat, de ladikok és motoros bárkák nélkül nem oldható meg — különösen ott, ahol a tengerpart igen lapos, lassan mélyülő Hogyan szállitják a harci kocsikat e 1 A gyalogos katonák pertravetésC tehát nem ütközik különösen uag.v nehézségekbe. Nom ilyen egyszerű a nagyobb sulyu harci eszközök, lövegek, harci kocsik és az utánpótlás partraszállitása- Gondoljunk csak arra, hogy egy korszerű löv^g ulya körülbelül 10 tonna, egy közepes harci kocsi súlya pedig két. háromszor ennyi. Ezeknek a szállt íására különleges, laposfenekü ba jókat szerkesztettek, amelyekbe — a súlyúktól függetlenül több-kevesebb löveg vagy harci kocsi fér bele. Ezekot a hajókat motorokkal és pedig legtöbbször nyersolajmotorokkal hajtják. A hajók merülése teljes mogterhelésuél körülbelül félméter. A laposfenekü hajók egészen kifutnak a partra, hajósnyelven ugy mondják, hogy „felülnek" a partra. Amikor a különleges szerkesztésű, laposfenekü hajók „megfeneklenek" a part közelében, a hajók elején levő csapéajtót lecsapják, mint valami régi várhidatEzeken keresztül a hajóban levő néhány löveg vagy harci kocsi kigördül a félméter mély vizbe. A lövegeket a vontatóik vontatják ki. Amint a lövegek és harci kocsik kigördültek a hajóról, azoknak merülése kisebb lesz, miután terhüktől megszabadultak. Ilyenformán a megfeneklett megterhelt hajók a kiürítés után újra úszni fognak. A motorokat ekkor megindítják és n hajók visszamennek ujabb szállítmányért. Ezekenek a laposfenekü partraszálló hajóknak a hátránya az, hogy igen lassúak és nehézkesek. Éppen ezért csak rövidebb | utakra lehet őket felhasználni. Ha a partraszállásra kiszemelt holyet nagy tengeri távolság választja eJ a partraszállást végrehajtó fél támaszpontjából, akkor a lövegeket és harei kocsikat szállító gőzösök" viszik magukkal egy ideig, amelyek sokszor maguk után vontatják eze ket a partraszálló hajókat is- 'A parttól egy bizonyos távolságra azután a szállító gőzös darui átrakják a súlyos harci eszközöket a partraszálló hajókra s ezek elindulnak a part felé. A partraszállásnak pusztán szállítói része Is pontos, jól megszervezett, nehéz munkát jelent. 12t