Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-07 / 150. szám

OBIÍ MAGVAK OKS7AG ÉZÍRttA, 19tt. jnlins 1. károsultak, főként a sokgyermekes tsalédok földjét, szántatták be. A belvízkárosultak megsegítését szol­gálta dr. Kállay Miklósné, a mi­niszterelnök feleségének segélyezési akciója is. Ennek lebonyolításával szintén a szövetkezetet bizta meg a főispán közbenjöttével a közellátás­ügyi miniszter. Ehhez az akcióhoz az ONCsA 152.000 pengős hitelkeret nyújtásával csatlakozott. Ebből az összegből megvették a törvényható­ságnak hatóságilag kiutalt príma uiinőségü 21150 méter ruhaanyagot és 3180 pár elsőrendű férfi, női és gyermekcipőt és azokat rögtön szét is osztották. Ezek az anyagok és ruházati cikkek olyan jutányos áron kerültek a juttatottak birto­kába hogy már ebben is kifejezésre jutott a kormányzat erősen szociá­lis és a kisemberek gazdasági meg­segítését célzó törekvése. MÍIIQ- ti siappanoszfás Ugyanez akció keretében 1900 kiló gyümölvsiz, 1000 kiló mosó- és 2400 darab pipereszappan, valamint 12.151 különféle zománc-, üveg- és porcellánáru* osztott szét, a szövet­kezet teljesen díjtalanul. Az edény­akoióból az egészségvédelmi szem­pontok hatályosabbá tételére dr. Tukats Sándor rendelkezése alapján az összes napközi otthonokat ellát­ták tányérral és ivóedénnyel, hogy az étkezés során minden gyermek­nek külön edény álljon rendelkezé­sére. A szappanellátds biztosítására, illetőleg a háztartási zsiradék meg­mentésére 1500 kiló szappant bocsá­tott a közellátási miniszter a sze­gedi közjóléti szövetkezet rendelke­zésére csereakció formájában való felhasználására. Ilymódon a kis háztartások a felgyülemlett külön­féle zsiradékot szappanfőző üze­mttkbeu szappanra átcserélve be­válthatták anélkül, hogy ezzel a rendes utalványra beszerezhető saeppanmennyiség kevesobbedett volna. Az üzletév végén a szövetkezet­vak már 120 tagja volt, akik össze­sen 2.669 üzletrészt jegyeztek. Ezek­re összesen 50*8 pengő folyt be. Az 1941—42-es üzletév mérlege 27.810 pengős deficittel zárult, amely a személyi kiadásokból, a dologi és utazási költségekből, a berendezés leírásából és a selyemtenyésztők­nek kifízlelt jutalmakból adódott. Németországban nem keverik többé árpa­liszttel a kenyérlisztet Berlin, julius 6. A birodalmi élel­mezésügyi miniszter visszavonta a mult évi rendeletet, amely szerint a kenyérsütésnél árpalisztet is kell hasz­nálni. A rendeletet annak idején azért adták ki, mert a kenyérgabona rosz­szul telelt. Az uj intézkedés bizonyéra kapcsolatban áll azzal, bogy az idén kedvező terméseredményeket várnak. Az élelmezésügyi miniszter rendelete felszólítja a mezőgazdákat, hogy a felszabadult nagyobb árparoennyisé­geket sertéshizlalásra használlak fel. Egy év alatt kétszázzal emelkedett a szegedi telefonállomások száma Szegeden nem diszkrétek a telefonelőflzetík, kevés a tit'cos szám (A Délmogyarország munkatársá­tól) A szegedi postaigazgatóság megkezdte a telefonelőfizetök ré­szére az nj telefonkönyvek kikézbe­sítését. Az nj telefonkönyv megje­lenése mindig nehezen várt ese­mény, nemcsak kereskedelmi, gaz­dasági, ipari és közéleti, hanem társadalmi vonatkozásokban is, mert tartalmazza a régi könyv ki­bocsátása óta történt számváltozá­sokat 8 az nj számokat Miután a telefonszámok változása és az aj állomások bekapcsolása mindig csak az uj telefonkönyvből állapit­ható meg, a hitelesség garanciájá­val Csak az egészen uj telefonkönyv rendelkezik és igy érthető as a vá­rakozás, ami megelőzi az uj tele­fonkönyvek kibocsátását. A most kibocsátott telefonkönyv első rétek intésre is sokkal tartal­masabb, mint a tavalyi, a könyv vastagabb, ami annak jele, hogy az elmúlt egy esztendő alatt is lé­nyegesen szaporodott a vidéki táv­beszélőállomások száma. Itt azon­ban figyelembe kell venui azt a kö­rülményt, hogy anyaggadálkodáut okokból a posta a utóbbi időkben megszigorította az uj állomások be­szerelésének feltételeit, sőt igen sok állomást le is szereltek, ugy, hogy kétségtelen, ha nem lennének ezek a háború okozta megszorítá­sok s ma is teljesítenének miuden távbeszélőbe vezetési kérést, össze­hasonlíthatatlanul nagyobb tempó­ban nőne a telefonállomások száma. A hivószámgyarapodas szegcdi vi­szonylatban is igen tekintélyes. A régi könyv 68 hasábon sorolta fel a szege­di távbcszélöállomások tulajdonosai­nak neveit és a hivószámokat, az uj könyvben mindnek elhelyezésére a korlátozások és megszorítások ellené­re is 75 és fél hasábra volt szükség. Egy hasábon elhelyezett hívószámok számát átlagosan 35-re véve, megálla­pítható, hogy egy év alatt körülbelül 200-zal emelkedett a szegení telefon­állomások száma. Mindezekben azon­ban nincsenek benne az úgynevezett titkos számok, amelyek felvételének és nyilvánosságra hozatalának mellő­zését kérik a tulajdonosok a postától. Mint érdeklődésünkre közölték, Sze­geden aránylag kevés a titkos szám s legtöbb ba nincs is felvéve a könyvbe, közkézen forog azok körében, akiket az illető telefonszám érdekel. Az uj telefonkönyv szegedi része ugyanúgy kezdődik ós ugyanugy vég­ződik, mint a tavalyi: első Ablaka György a 10-84-es telefonszámmal, az utolsó Zwickl István a 26-26-os tele­fonnal. A szegedi egységes hálózathoz tartozik Szcged-Alsóközpont, ahol 26 magánállomás van, Saeged-Felsőköz­pont, ahol 13, Szatymaz. ahol 19 és Szőreg, ahol 30 a magánállomások száma. Ezeket a számokat a postától kell kérni, de csak a rendes helyi táv­beszélő dijat kell fizetni egy-egy be­szélgetésért. A szegcdi egységes háló­zathoz tartoznak továbbá az összes tanyaközpontok és telepek, ahol azon­ban csak a postahivatal nyilvános te­lefonállomása van, továbbá 'lápé, az itteni telefonszámok pedig be vannak sorolva a szegedi névsorba g igy köz­vetlenül hívhatók. Munkaerőfront és az ellátás problémája Európában átvezetni a hadiiparba. Angliában a posta alkalmazottainak munkaideje! 48 óráról 54 órára emelték. Eddig csakj a hajadonok voltak félnapos munka-, szolgálatra kötelezhetők, most ez aj kötelezettség a férjes nőkre is kiter-j jedt. A rendelet kihirdetésekor azon­nal hatályba lépett. Az USA-ban meg. tiltották a munkásoknak, hogy mun­kahelyüket változtassák. Ez a rendel­kezés 27 mil'á£> munkást kőt tizemé­hez. Ezek közül 9 millió dolgozik a mezőgazdaságban. Az nj sztrájkelle­nes törvény szintén a munkaerő mozr gósitással függ össze. Lényege az, hogy a béregyeztető bizottság oirói hatáskörrel idézhet meg tanukat és a bizottság határozatait kötelezőnek nyilvánítja. A törvényt Roosevelt még eddig nem hirdette ki, mert belpoliti­kai összeütközéstől tart. Egyébként az USA-ban nagyon keresik a képzett szakmunkásokat. A horvát munka­ügyi hivatal elrendelte, bogy a mun­kaadók minél több munkaerőt alkal­mazzanak. Európa és a világ közellátása terén májusban nem történt fontosabb vál­tozás. Ha meggondoljuk, bogy a má­sodik világháború negyedik événftk végefelé járunk, akkor ez a körül­mény inkább természetes, mint meg­lepő. Minden ország tanult az első világháború hibáiból és mulasztásai­ból és ezért mindenütt Idejében meg­tették a szükséges intézkedéseket a közellátás terén. Mennél tovább tart a háború, annál szélesebb területekre terjed ki az irányítás. Kezdetben a létszükségleti cikkeket adagolják és irányítják, majd sor kerül a kevésbé fontos termékekre és anyagokra Is. Ha ma kevesebb idevonatkozó intéz­kedést találunk, az azt jelenti, hogy a gazdasági élet minden terén megtör­ténlek az irányitó intézkedések. Ez elsősorban a hadviselőkre vonatkozik. A semleges országok még csak most követik a hadviselők példáját, tízek­nél pedig inkább a munkaerő problé­mája nyomul előtérbe. A munkaerő probléma fontosságát Németországban ismerték fel először. A munkafrontról beérkezett leg­újabb híreink a következők. A Német­országban dolgozó francia munkások száma jelenleg kg. 1.2 millió fő. Eb­ből 970.000 ember vándorolt be Fran­ciaországból és 250.000 a szabad mun­kaviszonyban dolgozó hadifogoly. Egy ujabb egyezmény 400.000 francia mun kás bekapcsolására ad módot. Arány­lag csekély, 300.000 fő a Németország­ban dolgozó holland munkások szá­ma. Magában Hollandiában 10.000 ki­rendelt munkás dolgozik a tavalyi 36 ezer helyett. Japánban a nemzeti moz­gósítási törvény alapján 11.064 kiske­reskedést és kisipari üzemet zártak be. miáltal 15.000 ul munkást tudnak toronlüüt iám lir** kerturte A»g liában egy tavalyi rendelet ÍO.OÓU kü­lönböző geperejü jaxmü átalakítását rendelte el. Havonta azonban csak 7ÜU-61JO jármüvet építenek át. Má­justól kezdve azonban havonta lodt) jármüvei tudnak végezni. A széngáz­gazdálkodás terén ujabb korlátozáso­kat terveznek. Az USA-ban a laká­sok tüzelőszerszükségletét adagolják mégpedig szenet, fát és folyékony tü­zelőanyagot egyaránt Az adágoias részletei még ismeretlenek. Veáezne. Iában hajótérhiány miatt korlátozzák a petróleum termelést. Az USA észak­keleti államaiban a jövőben heti 3 gallon benzin helyett csak 20 gallont kapnak az autótulajdonosok. (E© gallon: 4.5ó liter.) A hadiipar szem­pontjából nem fontos autók heti adag­ja csak másfél gallon lesz. A szappant kezdik e) adagolni Irákban. Minden dolgozó személy kef< tő szappant kap havonta. A ruházkodás terén Németország­ban egyre ujabb szervezeti intézkedő sckcf Játunk. Megtiltották a ruhane­müek, fehérnemúek, égy neműek hím­zését és általában mindennemű díszí­tését. Tilos szalagok használata. Tu­lajdonképpen csak szükséges és gya­korlati eéln ruhadarabot szabad ké­szíteni. Zászlókat és zászlóanyagot csak utalványra adnak. Nem elégsze­nek meg azonban tilalmakkal, hanem igyekeznek is a német nép ruházkodá­st gondjain segíteni. Minden országos akció keretében gyűjtötték 20 nhpon keresztül az ócska cipőket, ruhákat és a megfelelő ócska anyagot. Az őaz­szegyüjtött anyagot most racionalizált műhelyekben dolgozzák fél. Az USA­ban szintén egyszerűsitik a divatot. Tilosak a kétsoros férfiruhák, az es­télyi ruhák hosszát megrövidítik ée megtiltották a fölösleges gombok al­kalmazását. Svédországban junius 30-án jártak le a másfélévig érvény­ben volt ruhajegyek. Az uj ruhajegy szintén másfélévig lesz érvényben. A gyapjuáruk vásárlására jogositó pon­tok számát csökkentik, a pamut én müanyagpontokat növelik. A pontok száma férfiaknál 120, nőknél 110. A férfiak eddig 65 pontra kaphattak gyapjuárut, ezután csak 50-re. Nők a a eddigi 55 pont helyett 40 pontért vá­sárolhatnak árut. A pamut és mű anyag pontok számát férfiaknál ér nőknél egyaránt 7Ó-re emelték az ed­digi 55-ről. Spanyolországban ugy igyekeznek megoldani a ruházkodás kérdését, hogy csak szabványosított textilárudat gyártanak. Az ipari anyaggazdályodás terén aránylag kevés uj intézkedésekről szá­molhatunk be. Németországban újból és még szigorúbban korlátozták a pa­pi rfeldolgozást és megtiltották a pa­píráruk diszitését és különleges eljá­rásokkal való tetszhetövé tételét A 8 eddigi 40 féle telefonkészülék helyett csak 3 félét engedélyeznek. Svédor­szágban adagolják az ablaküveget. Szlovákiában bc kell szolgáltatni as állati csontokat, szőröket és serté­ket. Horvátországban korlátozták a vasáru forgalmat, olyan értelemben, hogy uj vasárut csak akkor lehet vá­sárolni, ha a vásárló megfelelő toeny­nyiségü ócskavasat is beszolgáltat. Markos György A bőrellátás nehézségei arra in­dították a román kormányt, hogy megtiltsa bizouyos árucikkek bőrből való készítését. Ezek a cikkek ló­szerszámok, lábszárvédők, bőröndök, uti-, iskolai-, akta-, kézi-, ievéltáskák. cigarettatárcák, bőrkabátok, házici­pők, stb. Svédországban most rendel­ték el behozatali nehézségek miatt a Icipőadagolást. Mástél évenként egy uj cipőt kaphat a svéd polgár és egy talpalásra kaphat utalványt. As üzemanyaggazdálkodás terén tovább folynak a korlátozó rendelke­zések cs átszervezések. Olaszország­ban több, mint 68.000 traktor működik és ezek közül 31.CŰ0-ct építenek át faszáaaáz üzemre. Az átóoités trak­Szerencsétfenség az islambull földalatti vasalón Istanbuh julius 6. Kedden délelőtt szörnyű szerencsétlenség történt az istanbnli földalatti vasúton. Á földalatti hegyivasnt két kocsiját mással összekötő drótkötél elsza­kadt, úgyhogy a teljes se bőséggel robogó kocsik nagy lendülettel be­lerohantak a szemben fekvő házak­ba. Valószínűleg sok halálos áldo­zata van a szerencsétlenségnek. Az egosz városrészt lezártát. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom