Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-06 / 149. szám

*> CL M A 6 Y A K OM « A 0 * y p p. i«m j a m „ , a tossá, hogy a régi kipróbált és be­vált vezetők, pláne a legmagasabb közigazgatási pozíciókban a köz ér­dekében helyükön maradjanak. Df. Pdlfy József nyugdijbavonu­fú-át két körülmény támasztja alá: egyrészt túlhaladta a törvényben megállapított szolgálati időt, mái­részt tul van a szolgálatban mara­dásra megállapított korhatáron f». S tokintettel arra. hogy visszama­radása érdekében semmiféle lépést nem tett a polgármester, betegsza­badságának ideje is lejárt, automa­fikus törvényszerűséggel kerül most a legrövidebb időn belül napi­rendre a polgármesterként*'*- A szolgálati idő betöltésének és a kor­határ elérésének megállapítása uián a törvényhatóság közgyűlésé­nek kell dönteni abban a kérdésben, hogy nyugdíjba küldi-e dr. Pálfy József polgármestert, vagy reflek­tál további szolgálataira? Értesülé­sünk szerint valószinüleg mér a jövő hét folyamán összeül a köz­gyűlés s a közgyűlés napirendjére felveszik a polgármesterkérdést is. Amennyiben a közgyűlés kimon­daná dr. Pálfy József nyugdíjazá­sát, a legrövidobb időn belül intéz­kedi kell a polgármesteri szék be­töltését illetőleg is. A közigazgatá­si állások betöltésének alapelve a választás, a legújabb törvényes rendelkezések azonban átmenetileg felfüggesztették a közigazgatási autonómiáknak tisztviselőválasztásl jogát s a megüresedett állásokat kinevezéssel töltik be. A polgár­mesteri állás betöltése a belügymi­niszter illetékességi körébe tarto­zik s a kinevezés a kormányhata­lom exponensének, a főispánnak je­lölése, illetve előterjesztése alapján történik. Hogy etekintetben kik jö­hetnének számításba, arra nézve még a találgatások lehetősége sincs meg. Az előterjesztés ugyanis tel­jes mértékben a főispán, a kineve ?.és pedig a belügyminiszter szuve­ren hatáskörébe tartozik s a tör­vény a közigazgatás szerve részé­re te mm féle befolyást nem biztosit. 'A' várható fejlemények latolgatásá­nál csupán csak a valószínűség az, ami dr. Tóth Béla jelenlegi polgár­mester személyét hozza előtérbe azon az alapon, bogy szintén régi, kipróbált és jól bevált tisztviselője s városnak s helyettes polgármes­teri működésének során tanúbizony­ságát adta annak, hogy megfelelő kvalitásokkal rendelkezik ennek a a rendkívül fontos vezetőállásnak al­kalmas betöltésére. A polgármesteri szék kőrfll kelet­kezőit találgntásokal kapcsolatban kérdést intéztünk a helyzet közép pontjában álló dr. Pálfy József polgármesterhez, aki azonban kér­désünkre csak annyit volt hajlan­dó válaszolni; — Szolgálati időm letelt s az eb MI folyó következményeknek nem állok útjába. A város lakosága mindenesetbe nagy érdoklődéssel és feszült kíván­csisággal várja a polgármesteri ál­lás körül napirendre került helyzet kibontakozását. BELYEGFIT a legmagasabb áron resze « meg BÉLYE<ÍKERKSKED«8, fogadalmi .uuipioiumsl szemben. Telt 30-üi Marosvásárhely, julius 5. Az Er­dély Párt vasárnap tartott nagy­választmányi gyűlésén báró Bánffy Dániel földmüvelésügyi miniszter nagy beszédet mondott Ebben réez­etesen ismertette a kormánynak Székelyföld felvirágoztatására irányuló programját és megemlé­kezett az erdélyi gondolat jelentő ségóről, az egyetemes magyar szel­lemi életben. Ezután rámatatott arra, hogy a kormány két év alatt gazdasági és szellemi élet fellen­dítését sikerrel munkálta. A maros­vásárhely—szászlekencei. valamint szeretfalva—dédai vasút megépí­tése, az utak javítása, iskolák sza­porítása, középületek emelése és a szociális gondoskodás intézményei­nek meghonosítása as eddigi ered­mények. Sok teendő van még hát­ra — folytatta beszédét a minisz­ter — és az a törekvése a kormány­nak, hogy Erdély, visszatért részeit Báró Bánffy Dániai földművelésügyi miniszter Erdély gazdasági újjáépítéséről teljesen potolni lehessen az idegen uralom mulasztásait. Ezután részleteiben is ismertette Bánffy miniszter az erdélyi gaz­dasági élet felvirágoztatására ké­szült uj programot bejelentette a régi agrárreform felülvizsgálását, az elkövetett igazságtalanságok or­voslását, továbbá Erdély földter­ményeinek feldolgozására készített nagyszabású ipari munkatervet is­mertettek — Erdély ma nem védtelen ós nem is lesz az soha többé, fejezte be beszédét a miniszter, mert az egész nemzet gondoskodik arról, hogy a székelység erős bástyaként állhasson őrt as erdélyi határokon. Azokról, akik tőlünk elszakadva élnek, nem feledkezünk meg, lélek­ben együtt vagyunk velük éa mö­göttük áll mindig a független ma­gyarság ereje és támogatása. A keleteurópai németek A legújabb, de még a most duló vi- tatták ki a keleteurópai államok ak­lágháboru előtti hivatalos népszámlá-lkori területén: sok a kővetkező számú németet mu-| A felvétel időpontja Szovjetunió (egész ter.) 1939 L17 Finnország 1930X11.31 Észtország 1934III. 1 Lettország 1935II. 12 Litvánia (a Memelvidék nélkül) 1923IX. 17 Lengyelország (Danzig nélkül) 1931 XII. 8 Ruténia 1930 XII. 1 (1938) Magyarország 1930X11.31 Jugoszlávia 1931111.31 Románia 1930X11.29 Bulgária 1926X11.31 Albánia 1930 V.25** Görögország 1028 V. 15»* Európai Törökország 1927 X. 28*"» összesen A németek Közélük izraelita száma aránya szám sz. % 1423534 0.8 3719 0.1 16316 1.5 62144 3.2 29231 740992 154821 13804 478630 495509 475421 5110 (1103) (2176) (2354) 4173894 1.4 13 46 19 5.5 3.6 4.1 0.1 (0.0) (0.0) (0.0) 16 682T 9945 130 9693 0.9 6.4 0.9 11 873 17.1 27.668 ** — A német és az osztrák állampolgárok száma, A fenti adatoknak elég sok hibája van. A Szovjetuniónál as ázsiai rész lakosságát is felöleli, mert az egyes területrészek adatait meg nem ismer­jük, igy nem választhattuk külön a (kelet-)európai részt, mint ahogy Csehszlovákiánál és Törökországnál tettük. Igaz, hogy a Szovjetunió ázstai részében 1939 elején még aránylag kevés német élt. Lehetőleg a német mcraaotüségülek hivatalosan megállapított számát vet­tük és csupán olt használtunk helyet­tük anyanyelvi adatokat, ahol az ak­kori népszámlálás még nem kérdczle közvetlenül magát a nemzetiséget (Finnország, Magyarország és Jugo­szlávia), vagy a nemzetiség szerinti részletezésnél nem szerepelnek külön a németek (Bulgária). Az utóbbi or­szág 1934. évi népszámlálásának ered­ménye és Törökország 1930. évi ada­tai nem álltak rendelkezésre, tgy kénytelenek voltunk az 1926, illetve 1927. évivel beérni. A jugoszláviai né­metek számát hivatalos adat hijján — a belgrádi Politika* citmi lap 1933 május 16-i számában megjelent arány­szám (3.56%) alapján számították ki. Albánia, Görögország és az európai Törökország nem közölték • német nemzetiségűek számát, igy helyette a német (és az osztrák) állampolgárok összegét adjuk meg. Az 1930 körüli népszámlálások sze­rint a zsidók egy része is német nem­zetiségű (illetve német anvanVftlvj^ volt Mivel ma ezek semmiesetre seni tekinthetők németeknek, táblázatunk néhány országra vonatkozólag külön is kimutatja őket Kétségtelen, hogy a többi keleteurópai államban is vol­tak ilyenek, de azokat a nemzetiségi (illetve anyanyelvi) adatok felekezet szerinti részletezése hiányában mem tudtuk a németek közül kiemelni. Levonva a Szovjetunió ázsiai ré­szében élő németeket és azokat dókat, akik az 1930 körüli _ tehát még Hitler nralomrajutása előtti — népszámlálások idején magukat né­met nemzetiségűeknek (illetve anya­nyelvüeknek) vallották, a keleteuró­pat németek száma kevesebb lenne, de ha azt is tekintebe vesszük, hogy alig akadt ittam, mely teljesen hiánv­talanul mutatta kt a nemzett, illetve a nyelvi kisebbségeket, feltehető, hogv az egymással ellentéte® irányba ha­tó hibaforrások többé-kevésbé ki­egyenlítették egymást. Az 1938 óta történt területi eltoló­dások önmagukban nem változtattak volna a keleteurópai németek szá­mán, mert ha egy részük más állam­hoz került is át, ez csupán az illető részlet adatokat módosította, mig a végösszeg ugyanannyi maradt. A ke leieurópai nénietek száma azonban I már a mostani világháború e'öft volt állandó, hiszen folyton befolyá­solta azt természetes szaporodásuk, illetve fogyásuk; a nemnémet környe­zetbe való beolvadásuk, illetve az a mié tteofvzélmzA lÉfjífiWtl ttéBfOté^Cl népi öntudatának ujraébredAse, sőt nemnémet elemek asszimilációja, to­vábbá a vándormozgalmak. Még ennél is sokszorta nagyobb mérsékben változtatták meg a kelet­európai nénietek számát és tartózko­dást helyét az nj világháború élet* és vagyonpusztilásai és az áttelepíté­sek. A Szovjetunió a területén élt né­metek zömét a német-orosz bíbora kitörése (1941 Junitis 22) után, Ázsiá­ba költöztette iát Közvetlen adatott hijján egymillióra becsülhetjük esett számát. De már megjaladta a félmilliót * Némebirodalom által áttelepített né­metek száma ts. Az uj világháború előtt több, minf 4 millió főt kitevő keleteurópai né­meteknek immár közel fele nem ét töb­bé eddigi lakóhelyén és még belátha­tatlan, hogy az események további alakulása milyen Irányú és mértékű ujabb eltolódásokat tón maga ntáa ezen * téren Is. Molnár Endre Csendélet A kávéházban térődnek. Ne gotn doljanak, kérem zenei tevékenységig még énokbeiire se, mert először 46 többen vannak baromnál. Aktív te­vékenységet két egyed fejt ki, ezek az alsós szabalyainak megfelelően ki­osztják a lapokat, a körülöttük hem­zsegő tömeg pedig a tercekre tesz. Amolyan miniatűr loversenyjáték ez, sőt néha előkerül a ló is annak • személyében, akit sikerül kifosztani. pénz nincs az asztalon, hiszen csak kommerzjáték folyik, a fizetés a kül­ső kab&tzscbekböl történik, — beava­tottak szerint néha meglepő nagy té­telekben. Viszont vannak szerényebb igényű életrokkantak, a tercek nagy ságára lesök, akik megelégszenek annyival is, amennyi a napi háztartá­suk leredukált tételeit feded. A feszültség állandó, azért kifeje­zéseik a humorba kapcsolódnak, — nyilván ezt nevezik akasztófahumor­nak. — Nem gondolják, — mondja Tero­lesö, bogy szerezhetnének már másik paklit is? — Nagyon Jó ez, mit akar? _ Csak ugy gondoltam, mert ht jól tudora, ezzel akkor játszottak elő­ször, mikor Mária Teréziát bérmál­ták. As egyik gibic túlságosan odasi­mult az osztó hátához. Erre e« ideges lesz és jóllehet kár a drága időt os­soba fecsegéssel tölteni, leteszi a lap­Ját. — Hallja, mesélek magának vala­mit. Tanyai lakos koromban sokszor láttam, mikor a juhászok este a tüzet körülülve kártyáztak, hogy a szamai odament a gazdája háta mögé és be­nézett a lapba. A célzás nam ront a hangulaton, sőt fokozza azt A sértés szétmállik, de a célba vett sértett most elevene­dik meg. _ Aztán mit mondott? — Kicsoda? — Kicsoda? Hát a szamár! Egy kis elámulás következik". — Már hogy mondhatott volna bár­mit? — Naja, mert maga nem értett* meg és ez benne a csodálni való. Azt mondta, hogy édes egy gazdám, áruid el. hogy a piros király, vagy a makk hetes van-e a kezedben? Olyan zsiros a cinkelt blattod, hogy nem látom tisztán. Később gibicek esnek csevegésbe — Mondja, ráér? — Lehetetlen, feleli a másik, min­den percem le van foglalva. — .Nevetnem kell úgyis, ne esik­lanldozzanak. Minden perce? Az Is valami? Nálam le van foglalva a* ágy, a két fényezett szekrény, az asz­tal, meg amit akar. Ezt nevezem é» b foglalásnak. Hát mit nyavalyog ne­kem azzal a perccel?

Next

/
Oldalképek
Tartalom