Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-06 / 149. szám

*> CL M A 6 Y A K OM « A 0 * y p p. i«m j a m „ , a tossá, hogy a régi kipróbált és bevált vezetők, pláne a legmagasabb közigazgatási pozíciókban a köz érdekében helyükön maradjanak. Df. Pdlfy József nyugdijbavonufú-át két körülmény támasztja alá: egyrészt túlhaladta a törvényben megállapított szolgálati időt, máirészt tul van a szolgálatban maradásra megállapított korhatáron f». S tokintettel arra. hogy visszamaradása érdekében semmiféle lépést nem tett a polgármester, betegszabadságának ideje is lejárt, automafikus törvényszerűséggel kerül most a legrövidebb időn belül napirendre a polgármesterként*'*- A szolgálati idő betöltésének és a korhatár elérésének megállapítása uián a törvényhatóság közgyűlésének kell dönteni abban a kérdésben, hogy nyugdíjba küldi-e dr. Pálfy József polgármestert, vagy reflektál további szolgálataira? Értesülésünk szerint valószinüleg mér a jövő hét folyamán összeül a közgyűlés s a közgyűlés napirendjére felveszik a polgármesterkérdést is. Amennyiben a közgyűlés kimondaná dr. Pálfy József nyugdíjazását, a legrövidobb időn belül intézkedi kell a polgármesteri szék betöltését illetőleg is. A közigazgatási állások betöltésének alapelve a választás, a legújabb törvényes rendelkezések azonban átmenetileg felfüggesztették a közigazgatási autonómiáknak tisztviselőválasztásl jogát s a megüresedett állásokat kinevezéssel töltik be. A polgármesteri állás betöltése a belügyminiszter illetékességi körébe tartozik s a kinevezés a kormányhatalom exponensének, a főispánnak jelölése, illetve előterjesztése alapján történik. Hogy etekintetben kik jöhetnének számításba, arra nézve még a találgatások lehetősége sincs meg. Az előterjesztés ugyanis teljes mértékben a főispán, a kineve ?.és pedig a belügyminiszter szuveren hatáskörébe tartozik s a törvény a közigazgatás szerve részére te mm féle befolyást nem biztosit. 'A' várható fejlemények latolgatásánál csupán csak a valószínűség az, ami dr. Tóth Béla jelenlegi polgármester személyét hozza előtérbe azon az alapon, bogy szintén régi, kipróbált és jól bevált tisztviselője s városnak s helyettes polgármesteri működésének során tanúbizonyságát adta annak, hogy megfelelő kvalitásokkal rendelkezik ennek a a rendkívül fontos vezetőállásnak alkalmas betöltésére. A polgármesteri szék kőrfll keletkezőit találgntásokal kapcsolatban kérdést intéztünk a helyzet közép pontjában álló dr. Pálfy József polgármesterhez, aki azonban kérdésünkre csak annyit volt hajlandó válaszolni; — Szolgálati időm letelt s az eb MI folyó következményeknek nem állok útjába. A város lakosága mindenesetbe nagy érdoklődéssel és feszült kíváncsisággal várja a polgármesteri állás körül napirendre került helyzet kibontakozását. BELYEGFIT a legmagasabb áron resze « meg BÉLYE<ÍKERKSKED«8, fogadalmi .uuipioiumsl szemben. Telt 30-üi Marosvásárhely, julius 5. Az Erdély Párt vasárnap tartott nagyválasztmányi gyűlésén báró Bánffy Dániel földmüvelésügyi miniszter nagy beszédet mondott Ebben réezetesen ismertette a kormánynak Székelyföld felvirágoztatására irányuló programját és megemlékezett az erdélyi gondolat jelentő ségóről, az egyetemes magyar szellemi életben. Ezután rámatatott arra, hogy a kormány két év alatt gazdasági és szellemi élet fellendítését sikerrel munkálta. A marosvásárhely—szászlekencei. valamint szeretfalva—dédai vasút megépítése, az utak javítása, iskolák szaporítása, középületek emelése és a szociális gondoskodás intézményeinek meghonosítása as eddigi eredmények. Sok teendő van még hátra — folytatta beszédét a miniszter — és az a törekvése a kormánynak, hogy Erdély, visszatért részeit Báró Bánffy Dániai földművelésügyi miniszter Erdély gazdasági újjáépítéséről teljesen potolni lehessen az idegen uralom mulasztásait. Ezután részleteiben is ismertette Bánffy miniszter az erdélyi gazdasági élet felvirágoztatására készült uj programot bejelentette a régi agrárreform felülvizsgálását, az elkövetett igazságtalanságok orvoslását, továbbá Erdély földterményeinek feldolgozására készített nagyszabású ipari munkatervet ismertettek — Erdély ma nem védtelen ós nem is lesz az soha többé, fejezte be beszédét a miniszter, mert az egész nemzet gondoskodik arról, hogy a székelység erős bástyaként állhasson őrt as erdélyi határokon. Azokról, akik tőlünk elszakadva élnek, nem feledkezünk meg, lélekben együtt vagyunk velük éa mögöttük áll mindig a független magyarság ereje és támogatása. A keleteurópai németek A legújabb, de még a most duló vi- tatták ki a keleteurópai államok aklágháboru előtti hivatalos népszámlá-lkori területén: sok a kővetkező számú németet mu-| A felvétel időpontja Szovjetunió (egész ter.) 1939 L17 Finnország 1930X11.31 Észtország 1934III. 1 Lettország 1935II. 12 Litvánia (a Memelvidék nélkül) 1923IX. 17 Lengyelország (Danzig nélkül) 1931 XII. 8 Ruténia 1930 XII. 1 (1938) Magyarország 1930X11.31 Jugoszlávia 1931111.31 Románia 1930X11.29 Bulgária 1926X11.31 Albánia 1930 V.25** Görögország 1028 V. 15»* Európai Törökország 1927 X. 28*"» összesen A németek Közélük izraelita száma aránya szám sz. % 1423534 0.8 3719 0.1 16316 1.5 62144 3.2 29231 740992 154821 13804 478630 495509 475421 5110 (1103) (2176) (2354) 4173894 1.4 13 46 19 5.5 3.6 4.1 0.1 (0.0) (0.0) (0.0) 16 682T 9945 130 9693 0.9 6.4 0.9 11 873 17.1 27.668 ** — A német és az osztrák állampolgárok száma, A fenti adatoknak elég sok hibája van. A Szovjetuniónál as ázsiai rész lakosságát is felöleli, mert az egyes területrészek adatait meg nem ismerjük, igy nem választhattuk külön a (kelet-)európai részt, mint ahogy Csehszlovákiánál és Törökországnál tettük. Igaz, hogy a Szovjetunió ázstai részében 1939 elején még aránylag kevés német élt. Lehetőleg a német mcraaotüségülek hivatalosan megállapított számát vettük és csupán olt használtunk helyettük anyanyelvi adatokat, ahol az akkori népszámlálás még nem kérdczle közvetlenül magát a nemzetiséget (Finnország, Magyarország és Jugoszlávia), vagy a nemzetiség szerinti részletezésnél nem szerepelnek külön a németek (Bulgária). Az utóbbi ország 1934. évi népszámlálásának eredménye és Törökország 1930. évi adatai nem álltak rendelkezésre, tgy kénytelenek voltunk az 1926, illetve 1927. évivel beérni. A jugoszláviai németek számát hivatalos adat hijján — a belgrádi Politika* citmi lap 1933 május 16-i számában megjelent arányszám (3.56%) alapján számították ki. Albánia, Görögország és az európai Törökország nem közölték • német nemzetiségűek számát, igy helyette a német (és az osztrák) állampolgárok összegét adjuk meg. Az 1930 körüli népszámlálások szerint a zsidók egy része is német nemzetiségű (illetve német anvanVftlvj^ volt Mivel ma ezek semmiesetre seni tekinthetők németeknek, táblázatunk néhány országra vonatkozólag külön is kimutatja őket Kétségtelen, hogy a többi keleteurópai államban is voltak ilyenek, de azokat a nemzetiségi (illetve anyanyelvi) adatok felekezet szerinti részletezése hiányában mem tudtuk a németek közül kiemelni. Levonva a Szovjetunió ázsiai részében élő németeket és azokat dókat, akik az 1930 körüli _ tehát még Hitler nralomrajutása előtti — népszámlálások idején magukat német nemzetiségűeknek (illetve anyanyelvüeknek) vallották, a keleteurópat németek száma kevesebb lenne, de ha azt is tekintebe vesszük, hogy alig akadt ittam, mely teljesen hiánvtalanul mutatta kt a nemzett, illetve a nyelvi kisebbségeket, feltehető, hogv az egymással ellentéte® irányba ható hibaforrások többé-kevésbé kiegyenlítették egymást. Az 1938 óta történt területi eltolódások önmagukban nem változtattak volna a keleteurópai németek számán, mert ha egy részük más államhoz került is át, ez csupán az illető részlet adatokat módosította, mig a végösszeg ugyanannyi maradt. A ke leieurópai nénietek száma azonban I

már a mostani világháború e'öft volt állandó, hiszen folyton befolyásolta azt természetes szaporodásuk, illetve fogyásuk; a nemnémet környezetbe való beolvadásuk, illetve az a mié tteofvzélmzA lÉfjífiWtl ttéBfOté^Cl népi öntudatának ujraébredAse, sőt nemnémet elemek asszimilációja, továbbá a vándormozgalmak. Még ennél is sokszorta nagyobb mérsékben változtatták meg a keleteurópai nénietek számát és tartózkodást helyét az nj világháború élet* és vagyonpusztilásai és az áttelepítések. A Szovjetunió a területén élt németek zömét a német-orosz bíbora kitörése (1941 Junitis 22) után, Ázsiába költöztette iát Közvetlen adatott hijján egymillióra becsülhetjük esett számát. De már megjaladta a félmilliót * Némebirodalom által áttelepített németek száma ts. Az uj világháború előtt több, minf 4 millió főt kitevő keleteurópai németeknek immár közel fele nem ét többé eddigi lakóhelyén és még beláthatatlan, hogy az események további alakulása milyen Irányú és mértékű ujabb eltolódásokat tón maga ntáa ezen * téren Is. Molnár Endre Csendélet A kávéházban térődnek. Ne gotn doljanak, kérem zenei tevékenységig még énokbeiire se, mert először 46 többen vannak baromnál. Aktív tevékenységet két egyed fejt ki, ezek az alsós szabalyainak megfelelően kiosztják a lapokat, a körülöttük hemzsegő tömeg pedig a tercekre tesz. Amolyan miniatűr loversenyjáték ez, sőt néha előkerül a ló is annak • személyében, akit sikerül kifosztani. pénz nincs az asztalon, hiszen csak kommerzjáték folyik, a fizetés a külső kab&tzscbekböl történik, — beavatottak szerint néha meglepő nagy tételekben. Viszont vannak szerényebb igényű életrokkantak, a tercek nagy ságára lesök, akik megelégszenek annyival is, amennyi a napi háztartásuk leredukált tételeit feded. A feszültség állandó, azért kifejezéseik a humorba kapcsolódnak, — nyilván ezt nevezik akasztófahumornak. — Nem gondolják, — mondja Terolesö, bogy szerezhetnének már másik paklit is? — Nagyon Jó ez, mit akar? _ Csak ugy gondoltam, mert ht jól tudora, ezzel akkor játszottak először, mikor Mária Teréziát bérmálták. As egyik gibic túlságosan odasimult az osztó hátához. Erre e« ideges lesz és jóllehet kár a drága időt ossoba fecsegéssel tölteni, leteszi a lapJát. — Hallja, mesélek magának valamit. Tanyai lakos koromban sokszor láttam, mikor a juhászok este a tüzet körülülve kártyáztak, hogy a szamai odament a gazdája háta mögé és benézett a lapba. A célzás nam ront a hangulaton, sőt fokozza azt A sértés szétmállik, de a célba vett sértett most elevenedik meg. _ Aztán mit mondott? — Kicsoda? — Kicsoda? Hát a szamár! Egy kis elámulás következik". — Már hogy mondhatott volna bármit? — Naja, mert maga nem értett* meg és ez benne a csodálni való. Azt mondta, hogy édes egy gazdám, áruid el. hogy a piros király, vagy a makk hetes van-e a kezedben? Olyan zsiros a cinkelt blattod, hogy nem látom tisztán. Később gibicek esnek csevegésbe — Mondja, ráér? — Lehetetlen, feleli a másik, minden percem le van foglalva. — .Nevetnem kell úgyis, ne esiklanldozzanak. Minden perce? Az Is valami? Nálam le van foglalva a* ágy, a két fényezett szekrény, az asztal, meg amit akar. Ezt nevezem é» b foglalásnak. Hát mit nyavalyog nekem azzal a perccel?