Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-06 / 149. szám

mm hoggta pmr a befflggmtniszlcr a varost Itázingatianoh eladását A ptazttffl bizottság so aao penitfi sei|£lvl favasol az Ui "loöuor na Inat temploma továbbépítésére — LeibigyakorNrtos Mzil epit Szeneden az Unom nöi szerzetesrend (A Délmagyarország munkatársától) Valószínűleg a jövő hét folyatta* összeülő törvényhatósági bizottoági közgyűlés előkészítésével kapcsolatban hétfőn délben dr. Tóth Bélá helyettes polgármester elnökletével összeült a pénzügyi szakbisottság, hogy több fontos ügyben javaslatot hozzon, amelyeket azután a közgyűlés elé terjesztenek. A tárgysorozat első pontjaként a szegedi református egyház kérését tárgyalta le a bizottság. A református egyház azt kérte a várostól, hogy á Tisza Lajos-körul és a HonVéd-tér sarkán felépült Uj Magyar Hajnal templomának továbbépítése és berendezésének elkésztésére 50 Míf pengő segélyt nyújtson a város. A templom felépítésének költségeiről annak idején az egyházközség gondoskodott, közben azonban olyan nagyarányú eltolódások következtek be az épitési anyagok érában és a munkabérekben, hogy a biztosított és rendelkezésre állá fedezet kevésnek bizonyult ahhoz, bogy a templom teljes felépítési ós berendezési munkálatait ellehessen .végesni. Tekintettel arra, hogy a templom felépítése a város rendezési szempontokkal is összefüggésben éli, a pénzügyi bizottság ngy határozott, hogy javasolja a közgyűlésnek as 50M0 pengő segély megadását oly módon, hogy a város öt éven keresztül évenként 10—10.000 pengőt folyósítson a református egyháznak erre a célra. A bizottság elé került másik dgyet Ugi Géza ujszegedi plébános indítvány formájában nyújtotta be. Ugi plébános indítványában azt kéri a közgyűléstől, hogy a felépítendő Katolikus Diákotthon részére Szeged város is ajánljon fel nagyobbösszegü támogatást. A bizottság ebben az ügyben azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a diákotthon épitési céljaira 20.000 pengőt vegyen fel a város, még pedig két éven át 10—10.000 pengőt Ezután a Unom női szerzetesfendnek kérését tárgyalta a hlzottaág, hogy letelepedés és lelkigyakorlatos ház feléptése céljára a Kolozsvári-téren telket engedjen át a város a rendnek. A Kolozsvári-térre építendő ház terveit már el is készítették s a bizottság elvben ki is mondotta, hogy szükségesnek tartja a kérés tejesítését, tekntettei azonban arra, hogy időközben más megoldási terv merült fel s az elhelyezésére alkalmasabb lehetőség kínálkozik amely bekapcsolódhatna a városrendezési tervekbe is, egyelőm konkrét javaslatot nem tesz ebben az ügyben a pénzügyi bizottság a közgyűlésnek. Végül a gyálai réti földek eladóiának ügye került a pénzügyi bizottság elé- A földeladást a gázgyári kölcsön visszafizetésével kapcsolatos tárgyalások során határozta el még a mult évben a közgyűlés. Közben azonban az történt, hogy mivel a földek eladása körül nehézségek jelentkeztek, a közgyűlés elhatározta több házingatlan, a Szent György-utoai bérház, az Atltiicruiooi volt Pátria cipőgyár és egy Vásdrhelyi-sugáruti ház eladását. Ezek a határozatok jóváhagyás végett a belügyminiszter elé kerültek, a belügyminiszter, azonban nem hagyta jóvá s felhívta a várost arra, hogy a szükséges összeg előteremtése céljából az eredeti tervet valósítsa meg, vagyis adja el a gyálai réten levő 419 hod földjét. A földek eladása ügyében még a mnlt évben hozott határozat kimondotta, hogy az eladásra kerülő ingatlant egyholdas parcellákban árverésen értékesisi, azonban azzal a megszorítással, hogy egy személy legfeljebb 10 holdat szerezhet meg. Ennek az a célja, hogy minél több kisember, juthasson földingatlanÉt országos Ttcvfl MI omi Mpesti wmmuÉ Ma és holnap este 20 órai kezdettel tartja Hungária-szálló kávéházában ELŐADÓESTJÉT. Belépődíj P 2.60. Asztalrendelés 1034 -es telefonon, vagy a főpincérnél. Jegyek a Délmagyarország jegyirodájában Hangverseny után a művésznő autogramot ad. hoz. A belügyminiszter mostani leiratában azonban további megszorítást is szükségesnek tart s utasítja a várost, hogy a parcellákat csak szegedi lakosoknak adhatja el. Annakidején, amikor a közgyűlési határozat keletkezett, megállapították a földek kikiáltási árát is, azóta azonban az árak eltolódása következtében ez a megállapítás irreális lett s szükségessé vált, hogy ezt a megállapiást revízió alá vegyék. A pénzügyi bizottság letárgyalta a kérdést s ugy határozott, hogy az uj kikiáltási ár megállapítására egy hattagú bizottságot küld kl. Az ülés ezután véget ért, P. Schneider Vencel alsóvárosi plébános eziisfmiséje (A Délmagyarország munkatársától) Ünnepélyes külsőségek között mondotta el vasárnap délelőtt P. Schneider Vencel plébános ezüstmiséjét. Az ünnepi szentmisén megjelentek dr. Tukats Sándor főispán, dr. Tóth Béla helyettes polgármester, dr. Buócz Béla reudőrfőkapitányhelyettes, dr. Széchenyi István kormányfőtanácsos, dr. Balogh Ányos tankerületi főigazgató, dr. H e r m a n n Egyed, dr. K o g u t o • icz Károly egyetemi tanárok, vitéz Berthy János ezredes és számosan mások a szegedi és vidéki előkelőségek közül. P. Schneider Vencel ezüstmiséjén az ünnepi szentbeszédet Uzdóezi Zadravecz István püspök mondotta. — Egyedül Istennek kell megőriznie a jó papnak az oltárt _ kezdte szentbeszédét az ünnepi szónok. — Félre kell tehát mindent űzni az oltártól, ami piszkos, ami sáros, ami földi. Ne ágaskodjék, ne kapaszkodjék föl semmi — bár benne áll az oltár a Föld hullámzásában —, ami könny, ami vér. De érjen fel hozzá, szálljon körülötte az ima áhifafa, az áldozafosság tömjénfüstje, a bűnbánat könnye az alázat szépsége, a szépség varázsos lelkendezése. — Egyedül Istennek szentelte, egyedül Istennek őrizte meg az oltárt P. Schneider Vencel 25 éven keresztül. Ecce sacerdos, íme egy pap lép az oltár elé, hogy hálát adjon Istennek, a neki megőrzött oltáron. Méltó volt P. Schneider Vencel arra, hogy pappá szenteljem, hogy elhangozzék a szó, a vágyó és bizakodó szó a sejtéses holnapba akaor, amikor az ellenforradalom idejében szinte vértamiságra jelentkezett. Tudom és hirdetem és tanúskodom, hogy méltó volt arra, amennyire az emberi gyarlóság engedi, hogy Isten papjává felkenjem. — Adja az Ur kegyelmét továbbra is — fejezc be szentbeszédét dr Zadravecz István — Páter Vencelre, hogy munkálkodhasson még sokáig ott, ahol a templomok romokban állnak, ahol Istent meggyalázzák, ahol szennyes fertőjében tobzódiK a bün. És most. amikor ezüstmiséjét folytatja, imádkozzunk vele, érte, magunkért, nemzetünkért és áldását fogadva ismerjük el, hogy a papok munkája tisztit meg bennünket. Az ünnepi ezüstmise után a bivek térdenállva fogadták P. Schneider Vencel áldását. Majd az ünneplő közönség átment az alsóvárosi kultúrházba, az alsóváros! római katolikus egyházközség díszközgyűlésére. A díszközgyűlést dr, Sándor István főiskolai tanár, a szegedi-alsóváros í római katolikus egyházközség vuág; elnöke nyitotta meg, üdvözölve a megjelent előkelőségeket, az időközben megjplent dr. moóri G i a ttfelder Gyula érsek, csanádi püspököt Majd végigvezette P. Schneider Vencel 25 éves papi tevékenységét. Hiven nagynevű elődeihez, Vencel atya istápolója, továbbfejlesztője volt 20 éves szegedi tartózkodása alatt nemcsak az alsóvárosi városrésznek, hanem Szegeden keresztül az országnak is. Majd felsorolta azokat az erényeket és munkákat, amelyek állomásaikkal hirdetik a jubiláló ferences plébános! működését. Majd átadta P. Vencelnek a Mátyássy Sándor ötvös által készített ezüst kelyhetAz elnöki megnyitó után dr. Tóth Béla helyettes polgármester üdvözölte a jubiláló alsóvárosi plébánost Nógrádi Imre aranykalászos gazda tett ezután fogadalmat, hogv mindég hü lesz hozzá. Dr. vitéz G á r g y & n Imre a zákányi egyházközség, Kiss Károly az alsóvárosi férfi- I r á k i Hona pedig az alsóvárosi loányifjuság nevében köszöntötte P. Schneider Vencelt. Majd a Miasszonyunkról elnevezett zárda növendékei: 4 kisleány és 2 kisfiú virágot adott át plébánosának verses kőszöntö keretében,. Üdvözölték Vencel atyát a Földművesutcai népiskola, a Miasszonyunkról elnevezett zárda polgáriiskolai, zárdai és tanítóképzői növendékei. A déli harangszókor elmondott Úrangyala után P. Próth Pál ferences tartományfőnök üdvözölte ünneplő rendtársát, felolvasva Maglione bíborosnak és a Páter Generálisnak üdvözlő táviratait. Ezután P. Schneider Vcnoel megköszönte az ünneplést. — Az ünnepi szónokok mondotta az ezüstmisés plébános — olyan papot állítottak elém, akit követnem kell, de ami még nem vagyok. Az üdvözlések után dr. moóri Giattfelder Gyula érsek, csanádi püspök emelkedett szólásra. — Mulasztást követne el a főpásztor — mondotta az érsek —, ha nem állna be az üdvözlők sorába. Ez kötelessége is, de kedves kötelessége. Amikor hosszú papi élete, fáradtságot nem ismerő munkája domborodik ki előttünk, nekem is meg kell emlékeznem papi tevékenységéről. Mint minden pap, Vencel atya is az Ur Jézus lábanyom&n járt. Ennek bizonysága, hogy a Szentatya üdvözlő táviratával boldoggá tette ünneplő paptcstvérünket. Ebből látszik, hogy ami Szegeden történik, az az egész világ érdekében. történik és magára vonja a Szentséges Atyánk figyelmét. A főpásztor! köszöntő után ér. moóri Giattfelder Gyula áldását adta a megjelent ünneplő közönségre. Majd dr. Tukats Sándor főispán szoros barátságukra hivatkozva P. Schneider Vencellel, üdvözölte őt. Köszöntőjében megemlékezett arról a nehéz kezdetről, amit a rendház cellájában közösen elhatároztak és lassan-lassan meg is valósítottak. Egyben biztosította az alsóvárosiakat, hogy mindig mellettük fog állni, munkájukat figyelemmel fogja kisérni és ezért a városrészért minden áldozatot meghoz. Az ünnepi díszközgyűlést ezután dr. Sándor Tstván elnök berekesztette. Aida a Margitszigeten A margitszigeti Szabad Színpadon már a mult esztendőben kísérleteztek operák oratóriuniszerü előadásával. Mindazok a szakértők és zenekedvelők, akik valaha hallottak igazi szabadtéri operaelőadást, már tavaly tiltakoztak a margitszigeti kisérletezéseto ellen, mert a sziget egyáltalán nem alkalmas olyan szabadtéri produkciók céljára, amelyeknél az akusztika fontos tényezőként szerepel. Az idén lőbb operaelőadást iktattak a szigeti Szabad Színpad műsorába, elsőként az /Aidát/, amelyet már egy izben az nlkalmatlan időjárás miatt elhalasztottak. A feledhetetlen szegedi szabadiéri Aida-előadások után néni volt kétséges, hogy a szigeti próbálkozás sikertelen marad. A szombat e*ti oratóriumszerü szabadtéri Aida-előadásról a /Pest/ kritikusa igy ir: »A szabadtér szinpada bizonyos korlátokat állit fel az operák klasszikus világával szemben, mindon bája és természetes varázsa ellenére sem alkalmas bizonyos miliőben játszódó dalmüvek díszletek számára. Természetesen ez a probléma egyesapásre megszűnik abban a pillanatban, amin' ezek a különben kényes kiállitásn operák oratóriumszerfi előadásban kerüi nek színpadra. Igy kerülhetett toi szombaton este egyébként a mostoha időjárás miatt egyszer már eiiialssz toft Aidára. A minden szabadtéri előadásnál najgy gondot okozó hangproblémák n különféle technikai újítások ellenére is ugy látszik megoldhatatlanok. Különösképpen áll az operák, hangversenyek, egyszóval a zenei szempontból kénvesebb müvek előadásaira: az erősítő egyrészt zavarja az énekest, aki ngy érzi, hogy égvesapásra elveszíti organumvarázsát, de ugyanakkor torzítja a hangszert is./ Akkor, amikor Magyarországon van Európa legideálisabb szabadtéri színpada, ahol mindazok a gátló okok, amelveket a fenti bírálat elsorol, nincsenek meg. legalább is furcsa dolog, hogy a szigeti gvepszinpndon kell a» Aidát /oratóriumszerfi/ előadásban ki hozni... A szegedi szabadtéri színpad adottságai páratlanok, ezt éppen a» Aida-előadások csúcsteljesítménye bizonvitotta legjobban s ilyenkor, amikor a különféle kísérletezésekről érkeznek hirek. fáión emlékezünk arra, bogy a szegedi szabadtéri produkció immár negyedik esztendeje szünetel.., A szombati margitszigeti Aida-előadáson egyébként a világhíres magyar Aida: Németh Mária énekelte a címszerepet. akit ebben a szerepében többször ünnepelt a közönség a szegedi szabadtéri játékokon. A többi szereiteket a szegedi származású Kovács Jolán. Uaczó István, IJosonczv György Székely Mihály és Szmolányi 'János énekelte, _