Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-06 / 149. szám

Kállay Miklós miniszterelnök a tanári és tanító kar nemzetnevelö hivatásáról Ludapesl, julius 5. Kállay Miklós hogy a tanári kar minden tagja •miniszterelnök szombaton délután két beszédet mondott Nyíregyhá­zán. Első beszédét már vasárnapi szamunkban már közöltük. A má­sodik beszédet a miniszterelnök az például tudományos munkáját az iskola padján kivül is széles kör­ben gyakorolná és folytatná- Igen, ha majd ott látjuk a magyar neve­lői kart széles körben minden tudo­irkolánkivüli népművelési bizott-j niányos megmozdulásban, kutatás­iig záróünnepségén mnodotta A beszéd igy hangzik: — Ha tauitóva! vagy tanárral •állunk szemben — mondotta többi között —, mindgi bizonyos elfogult­ság kell. hogy erőt vegyen rajtunk, hiszen mindannyian, akik eljutot­tunk valahová az életben, tanítvá­nyok is voltunk. Én mindig a leg­nagyobb szeretettel tudok vissza­emlékezni tanítóimra ós tanáraim­ra. mert e karnak oly kitűnő szel­• lemét ismertem meg, hogy mindig esak igen nagy megbecsüléssel és szeretettel tudok rájuk emlékezni. Közéleti működésem során is ter­mészetesen állandóan figyelemmel ki sértem ós kisérem a magyar mű­velői kar munkásságát. Meggyőző­désem, hogy a többet tanítanak az iskolában, mint ahogyan az a mi időnkben volt. Meggyőződésem az is. hogy a mai tanítói és tanári kar képzettsége nagyobb, mint azé volt, emely az én fiátalságommal kap­csolódik össze; viszont azt is lá­tom, hogy a tanári és tanítói kar minden egyes tagja a mai magyar élet sok vonatkozásában nem tölti bn jelentőségének teljesen megfe­lelően azt a szerepet és hivatást, amelyet be kellene töltenie. Azt lá­tom, hogy egyesek uél megszűnik tanítóság és tanárság hivatása, amikor az utolsó fin vagy leány el­hagyja az iskola kapuját s utána már nem érzi magát épp oly nem­zetuevelőnek, mint amilyen hiva­tást az iskola padjai között betöl­tött. Arra kérem tehát a magyar tanári és tanítói kar minden tag­ját, hogy egyikőjük se adja fel az iskola után sem nemzetnevelő hi­ynfottságát, hanem az egész életben .töltse be azt a szerepet, amit a fiafalság nevelésében vállalt, mert nem tud nevelődni, fpjlődni a nem­re, ha a tanitó. a tanár esak az ábécét vagy a matematikát tanitja. — Sugározzák az elhivatottság a nevelői kar minden tagjából, mert ha igy tölti be helyét falujában és városában, ha igy működik a ma­gyar életben, csak növeli és öreg biti pozícióját az országban. Ha végignézünk a vidéki városokon, látjuk, milyen jelentős és nagy kép­zettségű tanári kar működik ott.de ba végigtekintünk a vidéki kultu­rális intézményeken, ha a vidéki és •fővárosi lapokat a_ tudományos, • vagy társadalmi természetű folyó­iratokat, könyveket lapozzuk — régóta nagy figyelemmel kisérem őket — nem látjuk nyomát annak. ba n, munkában, megbecsülése, amely ma is kijár és amelyet ma is élvez csak fokozódni fog s igy teremti és alapozza majd meg azt. hogy a nemzetnevelésnek ós a nemzetépitésnek olyan legmegbe­csültebb tényezője legyen, amelynek támogatása és irányítása nélkül nem lehet politikát csinálni, — ter­mészetesen nem pártpoltikát. ha­nem nemzetpolitikát értek alatt* — ebben az országban. A tanári kar és a tanitó testület minden egyes tagjának rá kell ébrednie elhiva­tottsága tudatára, arra, hogy mi­lyen nagy feladat vár reá a nem­zetnevelésben s e gondolatot most azért vetem fel, hogy az öntudatos­ai iskolánkivüli népmüvelésnek- A tanitó kell, hogy a jegyzővel együtt a falu vezetője, szellemi, lelki és er­kölcsi életének irányitója legyen s higyjétek el. a státusrendezés és fizetésrendezés és minden más pro­bléma, ami a nevelői kar gyűlésein felmerni, t\em viszi előre annyira e tpstület és társadalmi réteg ügyét, mint az, ha e nevelői kar minden egyes tagja lelkesen beáll a nemzeti erő kimunkálásának szogálatába. Mert missziós feladat vár a magyar ne.velői karra! Hiszen rengeteg lel­ket és embert azért nem tndunk a nemzeti munkába állítani, mert ed­dig nem neveltük rá megfelelően. 9 K V MTA 6 T A R O B S Z A 6 « ft Rj 1SU&43Í 6­Belvárosi Mqzí Jön! az ERÉNYCSQSZ rleinz Rnhmani$ Kell az iskolánkivüli népoktatás - egészségnek örvendve gyakran fel­de ez néesak továbbképző tanfolyam,^ fl Orosházára is, a polgármes­örok legyen, hanem a magyarság szellemének iskolánkivüi megerősí­tése a magyar népben. A bit. a bi­zalom. a magyar elhivatottság, a soha él nem fáradó, soha el nem csüggedő magyar lélek fejlesztése és megerősítése a magyar fiatalság­ban — ez a magyar nevelői kar fel­adata! Ez az a nagy hivatás, amely­nek munkálására a magyar tanítói testület s a magyar tanári kar min­den tagját kérem, mert irni-olvsni ság e fellendülésére irányuló moz­galom magából a testületből indul-l többé-kevésbbé tudó és elfelejtő jon ki, {ifjúságból még nem lesz nj magyar — Az iskolánkivüli népmüvelés generáció —. hanem csak azokból, nagy feladatot jelent. Abban az akik öreg napjaikban is visszaemlé­teri teendőket azonban változatla­nul dr- Tóth Béla helyettes polgár­mester látja el. A polgármesteri szék esetleges megrí rii lése és ai esetleges polgármesterváltozás ügye hónapok óta nyilt kérdés a városban, de tekintettel arra. hogy az összes érdekelt és illetékes té­nyezők semmiféle formában nem foglalkoztak a nyilvánosság előtt ezzel a rendkívül nagyfontosságú kérdéssel, a közvélemény csak a ^ í^íví®8^* r^lS té^ieae*heíyzetet iáiia * tájékozatlan kíváncsisággal várja a fejlemények alakulását. Közben együttélésben, amely különösen a faluban fejlődik ki a tanitói kar és a lakosság között, benne kell lennie köznek szeretettel arra a tanítóra és tanárra, aki őket a magyar élet utján elindította. Napirendre kerül a polgármesteri kérdés Hiv szerint a Juliusi közgyűlés napirendiévm felveszik dr. Pálfy József polgármester szol­gálati idejének betöltését — Visszatartja-e vagy nyugdliazxa a Uöxgyiiiés dr. PáIfy Józsefei? — Kombinációk és találgatások a polgármes­teri szék betöltése körül (A Délmagyarország munkatársa- ;rcgaum, kényszerű helyettesítés, Belvárosi Mozi Kádi Ml Harc az aranyért Hans Schonckerrel 3, 5, 7. tói) Közel fél esztendeje nyilt és számos találgatásra bőséges alkal­mat nyújtó kérdés Szegeden a pol­gármobtcrkérdés, ami abban jelent­kezik, hogy ezév január 25 óta tu­lajdonképpen nincs polgármestere a legnagyobb magyar vidéki vá­rosnak. Nem azt jelenti ez, miutha a polgármesteri hatáskörbe tarto­zó ügyek intézésében zökkenő vagy szünet állott volna elő. A közigaz­gatási szervezet minden részében ugy van megkonstruálva, hogy a funkciók folytonossága nem sza­kadhat meg, mert ha egy láncszem kiesik, a pótlás, a helyettes kéznél van, aki tovább viszi az ügyeket. A helyettesítés lényegével azonban együttiár, hogv az nem lehet kosz- , .... J , . , , , ... súlyos borulmenyek kozott szantartó és folyamatos, mert ebből sem a közélet, sem a helyettes, sem [ a helyettesitett részére nem szár­mazik semmi előny s éppen ezért természetes törekvés minden inler­Korzóban Ma utoljára! URAY, MALY GE31Ö, HAJ­MASSY, MÉSZÁROS AGL FETHES, MAKLARY „ft 28-as 99 vagy bárminemű ilyenfajta átme­neti állapot idején a mielőbbi vég­leges megoldásra való törekvés. A tisztázatlan helyzet bizonyta­lansága Szegeden \fél esztendeje tart. A város polgármestere beteg­szabadságon van s a polgármesteri munkakört a helyettes polgármes­ter tölti be. Amilyen feltótlen nagy­rabecsüléssel veszi körül mindenki a városban dr. Pálfy József pol­gármester személyét s amilyen nagyra értékeli kilencesztendős pol­gármesteri működését, olyan elis­merés illeti dr. Tóth Béla helyettes polgármester ambiciódus és sikeres űgybuzgalraát, hogy Közmegelége ciésre láthassa el nehéz idökbeq ós a ezáz­11 ricgyvenezres város vezetését a pol­gármesteri székből, azonban mind­ezeknek ellenére nemcsak hogy mindenki — elsősorban maguk az érdekellek — érzi a városban, bogy a helyzet mennyire fnresa és tisz­tában van vele, hogy miyen előny leien ez a helyzet a városra, de azt is tudja mindenki, hogy ennek az állapo'nak a hátterében a polgár­mesteri nyugdíjazó* ügye dil. Dr­Pötty József polgármester január 25-én tényleg súlyosan megbetege­deti és sokáig beteg is volt, egész­ségi állapota azonban szerencsésen 'helyreállott s egy, idő óta teljes ogymásután bukkantak fel és Hin­tek el aspirációk a polgármesteri szék körül, önjelöltek, klikkjelöltek, hivatalosjelölteknek emlegetet ne­vek kerültek forgalomba, mint töb-1 bé-kevésbbé. vagy abszolút esélyű leendő polgármesterek s dr. Pálfy József betegszabadságát háromszor egymásután egy-egy hónapra enge­délyezte a kisgyűlés. A harmadik meghosszabbítás julius 1-én lejárt, a polgármester nem kért ujabb meghosszabbítást a kisgyülestöl s a kérdés igy automatikusan napi­rendre került. Ebben a szituációban a kérdés igy formulázódott: ma­rad-e, vagy nyugdíjba vonul-e dr. Pálfy József * amennyiben az utób­bi esetre kerül sor, ki lesz Szeged polgármesteref Dr. Pálfy József érdemdús köz­életi és közigazgatási működése nyomán indokoltan alakul ki az az általános meggyőződés a városban, bogy a jelenlegi körülmények kö­zött a város érdekében álló legjobb megoldás az volna, ha legalább is egyelőre nem kerülne sor a nyug­dijbavonulásra s a városvezetés változatlan keretek között halad­ra tovább az eddigi utón. Drök po­zíciók nincsennek s természetes rend az életben, a kicserélődési fo­lyamat, az őrségváltás, amit más tartalommal és más értelemben ma annyira divatos dolog emlegetni. Dr. Pálfy József nyugdíjazására is egyszer sor kell. hogy kerüljön, vannak álláspontok azonban, ame­lyek arra hivatkoznak, hogy a mai rendkívüli idők azt teszik kivána­Széchényi Mozi Ma utoljára 3, 5; 7 órakori Őrségváltás Főszereplők: PAGER, CSORTOS, HIDVÉGHY Azonkívül.: HÍRADÓ Holnaptól közkívánatra! Halálos tavasz Jegyekről ajánlatos idejében gondoskodni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom