Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-25 / 166. szám

Szép anyáink Szegedje » Böngésző* a „Szegedi Híradó*4 1873—74. evfolyamaból ben a sugo vált lösaerepiöve. A szín­padon tükröt állítottak fel a 6Ugó­lyukkal szemben és — természetesen véletlen malőr folytán — a tükörben a sagó egész arcjátéka, heves geszti­kuládója tökéletesen visszatükrözö­(A Délma«y*ForsaAg munkatársa- ves gyógy táplálék' mindent gyógyít d6tt A közönség persze gurult a ka­tél) Történelmi idők világzajlása ide-[a világon, még a .mélakórt* is... 75 cagiistól s inv a dráma _ sikert ara­Jén jólesik elábrándozni néha azon, ezer gyógyulási bizonyítékból idéz is tojt hogv milyen is lehetett az élet nagy-ja hirdetés vagy kettőt, a 68.471 és a; >Most tapasztaltuk csak, milyen ._x 75.705. számú bizonylatot.., [eleven és bizonyos mértékig izgalmas (szerepet visz az, kiit sem látni, sem „A nemzeti színészet ügye" hallani nem kívánunk, de aki nélkül Igen sokat foglalkozik a 70 év előadást mégsem lehet tar tani < i r­clőtti sajtó a szegedi színház ügyével.'}* « SzcSedl Hirado színházibeszamo­anyáink, vagy szépanyáink korában? Miről beszéltek, miért lelkesedtek és miért harcoltak abban a békességes korban, amikor a technika legfőbb vívmányát a petróleumlámpa jelentet­te és nagymamáink négyfogatú gumi­rádlin gördültek tova az Anna-bálra... Minderről igen érdekes képet kapunk, ha belepillantunk néhány 70 év előt­ti szegedi njságpéldányba, amelyek hiven őrzik a letűnt Idők szellemét, •api történéseit és eseményeit. A Szegedi Híradó 1873 és 1874. év DELMAfiY A KOKSZXfi tf VASÁRNAP. 14M3 julius 25. Ti+ot* Nök tiszta teintjüket gyakran csak annak köszönhetik, hogy 'emésztésükre kettő figyelmet fordítanak. Kitünó hatásával önnek is használ a Nagy baj, hogy nincs színház és ha vau, akkor rossz. A Szegedi Hiradó több számában hosszú cikkben köve­tel sürgős megoldást. Igy az 1873 lója. A szegedi szinügyi bizottsággal sein volt megelégedve a sajtó. A »Fő­városi Lapok* cimü budapesti lap dó­cikkben is foglalkozik a »nemzeti szí­nészet ügvéc-vel. Az egyik elsőoldaii megjelent "számaiban "bnvárkod- ^kk a város vezetőségében megindult tunk és nem mindennapi érdekességü mozgalomról ir, amely .városunk föl­rnirZTVin íl. rongolta le a szegedi szinügyi bizott­raarcius 30-an megjelent szam két . * 1 . . .. * . , x: vak olyanok napjainkra Járt Szeged város szeptember havi renden közgyűléséről szóló tudósítás: »Ea alkalommal idején látjuk meg­Jelezni írja a Szegedi Hiradó het­ven év előtti, szeptember 30-án meg­jelent száma —, hogy a mi közgyűlé­sünket már kezdjük ad absurdum vin­ni. A bőbeszédüség általános nyava­lyánk, de seholsem harapózott el ugy, mint nálunk és sehol sincs az, ami nálunk, bogy rendes közgyűléseink a hónapok végéig tartanak; s igy ott vagyunk, hogy közgyűlésünk perma­nenssé vált« hírekre akadtunk. Némelyik ma már virágoztatását, valódi nagyvárossá le­•csodabogár.-számba vehető, de van- Cndö emelését tűzte ki célul*. A tőr-lKO„: ságot, mint olyat, amely .jóformán di­lettáns elemekből áll* és .nagy tevé­kenységet nem fejt ki*. Ennek tulaj­donították, hogy Aradi G. színtársula­tának összetétele .fölötte fogyaté­is ráhúzható Itt vau mind- »*©j. eILatá^ mán megirt kis srinházi hirecske. Az­Ügyanebben a számban, amelyben vas,ftot: az árvaház megalapítását és egyéb szociális problémák megoldását. De szellemi téren megindult egy olyan mozgalom is, amelytől .közművelődé­sünk egyik legfontosabb kérdésének megoldását* várták. Értették alatta a .nemzeti szinészet ügyét*. A Szege­di Hiradó állandó szinház létesítését követeli s e tárgyban elsőoldalas, .va­sárnapi tárcá*-t ir bizonyos >Kék Hiacvnth* .Eszmék az állandó szegedi szinház kérdéséhez* cim alatt. Tréfá­san ajánlja az állandó szinház kérdé­sének megoldására a következő ja­• szigorú vezércikkíró kikel a várost közgyűlések bőbeszédűsége ellen, a városi bérházban megrendezett kép­zőművészeti kiállításról ir tárcát »K« szignóval minden valószínűség sze­rint Kaeziány ödön, aki rajztanár volt Szegeden. Nem kisebb hazai képző­művészeti értékek kerültek kiállítás­ra, mint Than Mór. Markó Károlv, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Munká­csy Mihály, Barabás Miklós, Székely Bertalan képei. Benczúr Gyula >XV. Lajos Dwbarry boudoirjóban* cimü festményéi 5606 forint értékben ki­sorsolták a képzőművészeti társulat pártolótagjat között Furcsa házasság és egyéb furcsaságok A lap beszámol arról is, bogy .ügyvédeink száma ismét szaporo­dott egy derék, fiatal taggal: Pillicb Kálmán ur kóztórvényhat. biz. tag tegnapelőtt tette le a fővárosban «» ügyvédi vizsgát*. Egy másik társa­dalmi hir: v >L6w Immánuel, Lőw Lipót tudós főrabbi széptehetségü és nagyreményű fia, ki a berlini szemináriumban ké­szül elő a papi pályára, mnlt vasár­nap tartá magyar nyelven első hit­szónoklatát* Kedves és eredeti stilusu a követ­kező hirecske: .Furcsa házasság. Nagyvára­don a napokban egy 62 éves ember elvett égy 19 éves özvegyet; de e há­zasságban RCTH a pár életkorának nagy különbsége a különös, hanem az, bogy az özvegy elhalt férje a mostani vőlegénynek a fia volt és igy az öreg saját menyét vette el. — Derék gye­rek!* A hirdetések rovata egy .csoda­sesr* reklámirozásáral kezdődik; Minden betegnek erő s egész­ség gyógyszer és költség nél­kül, n fölséges REVALESCtÉRK 1)U BARRY Londonból, A továbbiakból félhasábon kereső­tfit sikerül megtudnunk, hogv »a ked­Mórkós töltőtollak nagy raktál Troub B, és Tórse rószerteudskadés Kim*! tár Kiss Dirid "lota .írjon valami helybeli dramaturg egy olyatén egy vagv kél fölvonásos színmüvet, melyben a főcselekménv abból áll, hogy a szegedi színtársulat minden tagja kifizettetik — természe­tesen a szinpad világában divatozó pénznemmel s ez a színdarab adassék elő havonként egyszer, akkor t. 1., mi­dőn a gage nnpia elérkezett*. A szinígazga^ik ngvanis ahiban az időben is telo voltak panasszal. ho<*u ráfizetnek a 'szinházra és nem bírják a magas rezsit. Rtnpa Andor szegedi színigazgató a Hiradó 1874 február 25-t számában nvilf Tevelet Irt a .Nagyérdemű közönséghez* s feljár­ta .helyzete mostohaságiát minden szemérem nélkül*. .Mint egves ember és szerénv mi­gánvállakozó eljutottam ' az áldozatok azon fokáig — irja —. melven tul végromlás nélkül nem léohptek: az ön­fentartás kénvszere rendkívül! eszkö­zök alkalmazását követelt tőlem*. Fz a rendkivüT eszkőz az volt. hogy a sziniidénv befelezte el öt. akarta el­hagyni a »neems város falait*. A Szegedi Híradó azonban nem hagyta meglrgvzés nélkül Stnpa ön­dor színigazgató nr sorait és hozzá­fűzte a nvilf levélhez, hogv isen egy­sz.erif a megoldás: esináTIon ffiipa jó színházat s akkor a közönség láto­gatni fogja! .Legven Változatos ?s tartalmas játékrend. nem ugv. mint eddig volt; adjon az idénv hátralevő részében pé­hánv nj darabot, ezek között egvn'ár operettet is; frissítse föl az erőket egvpár olvan vendéggel, aki művészi sulvlyal bir s mi bizfositni merifik. bogy nemcsak* Itthagyni nem IPSZ kénvtelen városunkat az Idény befe­jezte előtt, hanem még eddigi veszte­ségét is. ugv lehef egészen, de min­denesetre főrészben helyrepótolandja*. íme: semmi sem uj a nap alatt... A sucA a tülc őrben . . . Hetven év előtti színházi beszámo­lót olvastunk s .Betvár kendöfe* cimü szinmflről, melvben a kritikus kifogásol­ja. hogv a rtrnber szereplő .betyár ken­dője* tulajdonképpen nem te a betyá­ré. hanem — a gutvásé ... Sokkal ér­dekesebb az a kritika amelv Tfopu­novitsné Laura asszonv szegedi ven­dégszerepléséről számol be A .Mar­san hercegnő* cimü. mindössze htt felvonásos dráma legérdekesebb megirt zal a hírrel kapcsolatosan, hogy a hetven év előtti Mannsberger nevü színigazgató nyáron Temesvárra ké­szült magyar társulatával s cserébe a temesvári német színtársulat opera­ensembléja Szegeden akart vendégsze­repelni, a következő cikk jelent m«gj a »Szinpad«-ban: .Mannsberger mindenesetre figve-' lemre méltatja a tanácsot (melyet neki egv temesvári lap adott), mert Németországban magyar társulattal működni és a magyar nyelvet a néme­tekkel megkedveltetni nera könnyű föladat. Stelzernek — (ez volt a te­mesvári német színtársulat igazgató­ja) — sokkal könnyebb a helyzete: ő a német múzsával a szegedi magyar publikum részéről biztosan számithat pártfogásra*. Ehhez a Szegedi Hiradó csupán a következő dodonai megjegy­zést fűzi: .Nahukodonozorl* Érdekes .magyar daltársulat* ren­dezett előadásokat esténként a Pálfi­féle sörcsarnokban 1873 nyarán. A társulat Jakabffv Gábor vezetése alatt állott és a kálvárauti sörcsar­nokban a következő cimü bohózatokat adta elő: .Hőher Peterl*, .Izsák von Silberstein*. »Schőne Dóvidl* és .Schmüle Peichelesz*... A szegedi sajtó ugy vélte, hogy magyar éneke­sek ajkán magyar dalok jobban elmu­lattatnák a közönséget, mint ezek a fentebb idézett cimü idétlen bohóza­tok .. ­Csilcy Gereeív nem röstelli felvenni a pálvadij'at Ugyancsak a Szegedi Hiradö szá­mol be arról az akadémiai pályadíj­ról, amelyet egy ismeretlen, fiatal szerző: dr. Csiky Gergely temesvári teológiai tanár »nem röstellt* meg­nyerni. A cikk igy hangzik: .A Teleki-pályadijat az akadémia azon megszégyenítő föltétet alatt ha­tározta kiadatni, hogy jöjjön érte a .Jóslat* szerzője s ha nem röstelli föl­venni, tehát vegye föl. ügy halljuk, hogy el is jött érte egy katolikus pap, ki írt novellákat s e<ry egyházjogi munkát, munkatársa volt a .Magyar Allam*-nak. most pedig theológiai ta­nár Temesvárit, dr. Csiky Gergelv Nincs módunkban érdemleges Ítéletet mondani Csiky urnák sem ezelőtti iro­dalmi működéséről, sem nyertes da­rabjáról, de nézetünk szerint helye­sen cselekszik, midőn az akadémiai bírálók illetlen és ugv az intézet, mint az Irodalom méltóságával ellenkező szidalmaira —, mert egvébuek az ügy­rend famózus 110. paragrafusát nem nevezhetjük —. nem hederitve, a rös­tellést azokra hagvja, kik e paragra­fust reá alkalmazták, maira pedig: föl­veszi ama dijat, melyet n pályázat szabályai szerint megérdemelt és me­lyet. hogy más jobban nem érdemelt, kétségkívül nem az ö hibája*. Dr. Csi­ky Gergelv a uálvadijat csakugyan nem röstellte fölvenni... Előtte ugyanis a Trtekt-pátysdtTai tése szerint — Isten tudja hányszor egymásután Szigligeti nyerte meg.,. Külföldi hitek A külföldi jelentéseknek, nem sok helyet szentelt a hetven év előtti ma­gyar sajtó. Az egyik legérdekesebb külföldi hir például az volt, hogy Pá­risban a .Figaro* cimü lap előadást rendezett Offenbach mellszobra javá­ra. Az előadáson részt vettek az Ope­ra művészei, akik — a jótékonycélra való tekintettel — operettben léptek­fel... Ez alkalomból a szegedi lap megtámadja nemzeti színházunk mű­vészeit, akik soha semmiféle jóté­konycélra nem lépnek fel... A másik hir a Morning Post cimü new­yorki lap tudósitása, amely a hiszé­keny amerikaiak lelkivilágára vet de­rűs fényt. A philadelphiai .spirituá­listiák* (spiritiszták) körében határ­talan izgalom uralkodott néhány hó­napig. Egy Katié King nevü médium — mellesleg igen szép .delnő* — hónapokig bolondját járatta a .spi­rituális* férfiakkal. Bebeszélte nekik, hogy 200 év előtt élt s most csak szel­lemileg van jelen a szeánszokon. Szel­lemkarjaira azért elfogadott kincsel­érő karpereceket és egyéb hivságos földi kincseket gyűjtött a hiszékeny amerikaiaktól... Henry Wilson. az Egyesült Államok elnöke állítólag szintén meglátogatta a philadelphiai üléseket és az ott látott dolgok miatt — könnyekre fakadt! Végülis egy kis­sé hitetlen ur vett részt az egviic sze­ánszon és azt tapasztalta, hogy a cso­dálatos Katié Kinig egy kissé — hagymaszagú ... Igy leplezték le a csaíónőt, akit letartóztattak. Boldog idők, boldog emberek! Uven és hasonló .világszenzációk* izgatták szépanváink fantáziáját 70 évvel ez­előtt. Katié King históriáját tálalta számukra a reggelihez a napisajtó és nem a rombadöntött városok halálos áldozatainak listáját vagv a lezuhant repülőgépek, felrobbantott hajók és aknára futott torpedórombolók - napi statisztikáját CS.4NYT rtr08ka Törkölypálinka cséplésre kapható Kucska Mihály söntésben. Kossuth L-s.-ut 21. Tel:29-33 sze aa utolsó két fölvonás volt amelv- — ngvancsak a Szegedi Hiradó jeien­A BUDAPESTI CZÍJI CIRKUSZ világvárosok szenzációj a FATME a titkok királynője, mindent tud és megmond és 15 vllágattrak clóy.al kezdi e napokban rövid vendégjátékát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom