Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-25 / 166. szám

Szegedi prádés kocsisok TL (A Délmagyarország munkatár- olyanok, mint a gyerekek. Jaj, de szé­•Atal) Lázár György polgármester pek ,milyen érékesekl h igyon szerelte a szép kocsikázásl, de Pálfy elmondott róluk mindent, ami sz igazi lószakértö öreg Pálfy Fe- teljes megismerésükhöz vezet, ecsetei­renc vott, akit annakidején ugy csa- te a jövőjüket és mivel a referens bitott el tanyai gazdaságából a koz- jegyzője mar harmadszor nyitotta rá­iigy, mint valamikor Clncinnátust. íjuk az ajtót, csendes rezjgnációval be­\z ö polgármesterségekor még fejezte a témát, nem járta egyfolytábnn a hivatalosJ — Nagyon örülök neki, bogy fel­idő. délután három óra táján ott tc-: szellek magának, fiam. Látom, ért a referélt a hivatalnoki kar a városhá-jlovakhoz. r< előtt, tartotta őket szóval Sza | — Én ne értenék? — düllesztette káli Lajos számvevő, a város leg- ki a mellét a tenorista Írnok, népszerűbb Mici nénijénfk ura. Mol-| — Derék dolog ez, hasznos szóra­likfoglalkozásában szenvedélyes ón-,kozás. hát most menjen csak vissza a kéntes tűzoltó, most , is rajta a vilá-j hivatalába. Azaz, mintha akartam vol­goskék szolgálati öltöny, — nyilván na még valamit mondani[ igaz, ni, tű­mért ugy tüz a nap. hogv már-már.dom már. Hát én most magát sz.igo­LSífr egy pfffanatra felütötte a Te­jét, nini, hát ezt honnan tudja az öre& de hamar lesütötte a tekintetét. — Hát mondom, egyáltalában nem volt biztos, mikor szabadulhatok, ké­szenlétben kellett lenni. I — De befogott lovakkal! Nem szc­jfeted te a lovat, Gyurikám, ha ezt meg tudtad engedni. Tudod, hogv mi­lyen nemes állat az, mennyi kímélet­re szorul amiért leénybevesszük, kí­nozzuk, hajkurásszuk a magunk ké­nyelme érdekében? Fiam, fiam. na­gyon elszomorodott a szivem, mikor ezt a dolgot hallottam. Lázár csak ült lehajtott fejjel, bűn­bánóan. — Ne haragudj, Feri bácsi, ar, aka­pyiijt —, azonban odalép egyenkint kartársai elé és mondja. — Van szerencsém magamaf ugy is bemutatni, mint a csongrádvárme­gyei tűzoltószövetség kitüntetettjét. — Mi az Lajos? — szólilja meg Pálfy Ferenc, aki mosf érkezik a Fe­kefesas-utea felői a hivatalába Szépen, kénrelmesen érkezik, amin! az lehiggadt (egész életében higgadt) öreg úrhoz illik, mire Lajos haptákba rágja magái. _ Van szerencsém igy is bemu­tatni magam... — Nagyon derék, nagyon derék, derül fel az öreg podeszta arca Azon­ban nézzük az. után. amiből élünk. ruan megdorgáltam, máskor foglatja magát jóba. Kimenet küldje he, fiam, a Szendrev Pali aljegyző urat. Az utcán is megállt, ha szép lovat látott, gvönyörkldött benne s nagyra­tarlott embere volt Kecskés Pál. az. akkori parádés kocsisok gyöngye, bosszú időn ál a város szolgája. <5 di­rigálta a városi macskaköveken Is ugy a négyest, hogy csak az édesany­ja ölében érezhette puhább helyen macát az ember. Milyen édeseket szundított Alséfa­nva felé haladtában az ft oltalma alatf L á z á rG'yörgy. Még a szivarfüstöt is esak három kilométeres távokon en­gedte ki a szájából, mikor is az. a füsf Rátörnöm kivül esett meg, de tőbbef nem fordul elő. — Szeretem hinni, hogy ugy is lesz, végezte be a ki nos jelenetet Pálfy Ferenc. Most pedig szent a bé­ke, haladjunk tovább. Azt hiszem, ezt a jelenetet sosem felejtette cl Lázár, mint ahogy min­den megmaradt az ő termelő agyá­ban- Akkor szerette meg ugv a lovat, Ihogv az embereken esett sérelmeket jhamarább mcgbocsálotta, mini az ál­latot ért bántalmakat. Parádés kocsisokról, lovnkrol ír­ván azonban meg fogiák érteni, hogy nem hagyhattam ki ezt a két kis tör­1 ténetet. Rítta RIPORTER Mindennemű kenyérgabona crlését vállalom a Tisza Malomban és a legfigyelmesebb kiszol­gálást fogom minden gazdával szemben teljesíteni Tisztelettel: 3 E N E I FERENC a Tisxa Halom bérlője Szeaed, Vám-tér 6. Megszűnik a Hombár Arra megindul az elkoptathatatlan hosszasan elHömpölyaött. uszálya nötf léei-sők felé a toronyalaftl gárda kö és térképet rajzolt Szeged nacvságá­veti falanxként, elkísérik egészen a jövőjéről, aminl azt az álmodozó hivatalos szobájáig. mondhatnám. |polgármester elképzelte színes képek­hegy harangzugás közben, mert hocv;ben. fpp akkor húzzák meg három órára * harangot. Olyan bevett szokás volt ez, lélek­ben meghonosodott és természetes, liogv sosem maradhatott el. ösi időket Hozott vissza, amikor a polgármes­tert két huszár kísérte. akármerre járt. este viszont fáklyavivő világosi­Intta meg az esetleg sötéten terpesz­kedöt időt. A tiszteletadás azonban csak dél­utáj; történt, mert öreg Pálfv reggel kilenc felé érkezett hivatalába, akkor pedig a többinek már ott illett ülnie a héiyén. Maga, fiam, bejön hozzám, mond­ta az ajtóban irodistájának, a pajkos Gabriellvnek, egy kis hivatalos dolgunk lesz. Pajkos Gabrielly ugyanis olykor megjátszotta magát, tenorista Papp líe/.ső is szerette kis kocsmákban ter­jeszteni a dalkulturát. mikor is me­leg hangja erejétől megreszkettek a fjzemközti házak, — egvszóval gyak­ran találtattak apró bűnökben, ami azzal a következménnyel járt, hony polgármesteri dorgálásra bcrcndcltct­tek. Ez nagy aktus volt és valahogyan igy folyt le. — Nem nehéz a lépcső nagyságos polgármester urnák? — .Tó lépcsők azok', kényelmesek, vigyáztunk rájuk', mikor a városhá­zát építettük. Könnven bírom. — >Polgármesteres«-nel< voltam ki­rendelve. mondta a szakkifeiezést Kecskés is. aki szintén régen elmúlt, mint a másik derék kocsis, a Szeke­res István. De őket rendelték ki nngvurnk megknesikáztatására is. Mikor nvugdijba ment Kecskés, egv­ideig a Mars-tért mázsátónál nauidi­jaskodotf. aztán felhúzódott Pöstre a lányához, ott is halt meg. Szekeres mesélte ezt nekem még régen, emlé­kezvén a tanvai esetekre. — Csak" megálltunk' a tanyákon egy-egy ház előtt, a Tüzér nagvságos ur, akif jaj de sokat hordoztam, le se szállt, esak heszólt. — Eljöttem megnézni, hoív vagy­tok? _ Hijták. hogv jőijön Be egv pohár borra, de nem vállalta az unszolást. Mennem kell? Mentünk a másik" tanyák' felé, in­spieiálta a népeket. A Vadász ka­pitánnval nagvon szeretett Beszélget­ni, sokszor kint is hált nála. ...Van egv emlékem, mosf mondom el először, öreg toronralatfi emhertől hallottam, aki tanuja volt. Nincs Ben­ne kegvelelsértés. Lázár a mult század végefelé még esak főügyésze volt a városnak, ak­kor szokott össze olyan nagyon a néppel, megszeretve erényeiben, hibái­ban. Hétfőn délelőtt tiz órakor Pálfy Ferenc számnnveMe a szenátorokat és — Hej hej. azért a szabad tanvai! megnvitotta a tanácsülést. Ttoferádá­lrvegő mégis esak különb a városi­nál Tegnap is, hogv künn jártam a nagvságos urék táján, majd lekéstem a hivatalból, annyira elbámészkodtam a kis esikókon. Pálfv podeszfa közelebb hnzfa a szivaros skatulvát. — Ovujtson rá. fiam. Azt mondja, hogv látta a esikalmat? —. Láttam ám. soha azoknál kü­lönbeket Az cgvi|< szebb, mint a má­sik. meghasadna a szivem, ha válo­gatnom kellene bennük. Hát nem is akármilyenek azok. rn nevelem őkel. kitűnő a származá­suk. Csak látná, hogyan • ismernek, mikor a nevükön szólítom őket s ők rohannak felém! Akárcsak a gyere­kek. virgoncak, játékosak, lesik, hogy mit hoztam nekik. Papp Dezső, főbenjáró bűnös Ír­nok ur' tudós arcot vágott­ra nem került uvomban a sor. apro kis közéleti pletvkákat ismerteltek, ő maga azzal számolt be. hogv vasár­nap bánran lártak Újszegeden. A bid­jegrpkből állapították meg ezt. mert aj,-kor még fizetni kellett a hídon. Ha a tizezer körül járt a létszám, különösen ragyogott a szeme. — Szeretik az emberek TTisz.egedef. nagvon szerelik De igazuk is van. Aztán odafordul T.ázár felé, aki szombaton tanya? kiküldetésben járt. — Hogyan szórakoztatok, Gyuri­kám? Nagron kellemesen teli az Hő, virradt már. mikor hazatértem l-'olv­tnp akartam jönni de nem engedlek.. órpg Pálfv a füstölgő sz.ivariára nézett.- minfba attól akarna erőt kér­ni a következőkre, vééül mégis ki­mondta a szivét terhelő szót. — A Iot-sV pedig azalatt ott álltak — Bölcsen méltóztatik mondani. befoeva a híz előtt. Eeész éiiel. Az 1943—44. évi terményértékesí­tési rendszerben tudvalévőleg a me­zőgazdasági termények forgalmát a közellátási kormányzat az újonnan cletrehivott áruköapontok utján sza­bályozza. Ennek következtében a ga­bonaforgalom hatósági jellegű irányí­tását és ellenőrzését a Gabonaforgal­mi Központ veszi át a Hombártól. Két évvel ezelőtt alakult a Hom­bár olyaténképpen, hogy a közellátá­si minisztérium — saját szervezete hiján — a kötött gabonaforgalom irá­nyítására és ellenőrzésére igénybe­vett© a Fufura terményosztályának szervezetét és személyzetét és azt •Hombár* gabonagyüQtési főosztály néven a maga közvetlen vezetése alá helyez,te. Már annakidején* világos volt, hogy ez esak átmeneti megoldás, mert — amint a szakemberek már akkor is előre látták — a háború folytán szükségessé vált adminsztrativ feladatok végrehajtása inkább a hatóságok, mint a kereske­delem ügykörébe tartozik s a >Hom­bár* létesítése határozottan eltávolo­dást jelentett a Fnlnrának attól " fennállása óta követett, közel negyedszázados célkitűzésétől, amely elsősorban a. termények fel­vásárlásának és értékesítésének min­denkor a termelő érdekei szerint való l< bonyolítására irányult. A kormány előrelátó politikája folvtán a központi és vidéki közellá­tási (szervezet kiépítésével (párhuza­mosan most végre sor kerülhetett a gabonaellátás közigazgatási és keres­kedelmi jellegű munkakörének szét­választására. A gabonakészletek központi nyil­vántartását és szétosztását — mint bevezetőben említettük — az uj gaz­dasági évben már a közellátási mi­nisztérium kebelében megszervezett Gabonaforgalmi Központ, a tényleges készletgyüjlés és értékesítés munká­ját pedig az erre feljogosított gabo­nakereskedelem látja el. Ezzel a szét­választással azután megszűnt az á'­menctileg adminisztratív teendőkkel is megbízott TTomhár különállásának és fennt«rtásá.nak a . szükségessége is A Hombár ténykedésének megszű­nésével egyidejűleg a Budapesti Köz.­lönv folvö évi julius 21-i 161. számá­ban 3820—1943. M. E. sz. rendeleté­vel megszünteti a Futárához kiren­delt kormánybiztos megbízatását is. F.zt a megbízatást tudvalévőleg dr. jF.altinger Sándor ny. államtitkár töl­Í 'lőtte be., aki rendkívüli nehéz viszo­nyok között látta el közérdekű fel­adatát és önfeláldozó, fáradhatatlan munkájával maradandó érdemeket. I szerzett e kivételes időszak közellátási nehézségeinek leküzdése és az ország gabonanemüekkel való folyamatos el­látásának biztosítása érdekében. Értesülésünk szerint a Hombár meg­szűnése folytán a Futura gabonagvüj­(ési főosztálya, mely a jövőben ismét csak értékesítési tevékenységet fejt ki, tekintélyes bizományosi hálózatával tovább folytatja működését » gazdaér­dekeket szolgáló eredeti hivatásának megfelelően. Ez a kétezres létszámot meghaladó bizományosi kar, amely a keresztény magyar gabonakereskedelem legjobban megalapozott képviselője, a Futura két és fclévlizedes céltudatos szervező tevékenysége, továbbá messzemenő támogatása mellett ismétellen bebizo­nyította nélkülözhetetlenségét nemcsak most az irányított gazdálkodás, hanem már a szabadkcreskodelem idején is, A Futura bizományosai ezentúl is mindenkor közvetlenül a helyszínen állnak a termelők rendelkezésére és gondoskodnak arról, hogy a gazdák, ugv a beszolgáltatási kötelezettség ke­retében felajánlandó, mint pedig » ponlkötclezettségen felül forgnlómba hozható terményeiket a vonatkozó ha­tósági árszabályok szerint elérhető legelőnyösebb árakon és legkedvezőbb feltételek mellett értékesíthessék. A Futura a Hombár megszűnése folytán igen sok hatósági jellegű ad­minisztratív teendőtől mentesül, te­hát most már kiterjedt üzlethálózatát és sokszorosan bevált munkakészségét ismét kizárólag a gazdakőzönaég ér. dekeinek szolgálatába tudja állítani. 46 , i és smaragd ékszereket nagyon magas árért vásárolunk Reich-ék8zeresz Kelemen-utca 11 A legrégibb szegedi ékszerész. Asztaicissegéüehet cs tanoncokat felveszek fizetéssel Hegedűs Somogyi-utca lő. BEVONULÁS MIATT Bélyegei! ' veszem meg Bélyegkereskedés fogadalmi templommal szemben. Telefon 39-03. ' ÍM

Next

/
Oldalképek
Tartalom