Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-06 / 127. szám

Herczeg Ferenccel Itt ülünk a városháza díszes nagySoméban, sssemköM a 80 éves íróval 6 tekintetűnket egy pillanatra sem tudjak levetni róla. A szem csodálkozik a fiatalos külsőn, a lélek a szellemi frissesben. Mert olyan töretlen oz a nagy férfi ma is, oly teljességet rejtő és hordozó, amely különös isteni kegyre vall A terem hangos zajában kitűnik ez a tiszta, páratlanul finom hang. Most óppea vermei élményeiről mesél a akik hallgatjuk, próbáljak vissza híj tani az Idő rettenetes kerekét, hogy elképzeljük azt a kort, amely döntő •olt az Írónak s amely egy gyermeket hordozott még az eljövendő századok halhatatlanjából... Különösen ezép ajándéka vámsunknak ez a nap. Bér szerény külsők között, de most köszönti az irót nyefcvattdik születésnapja a lkaimé Szígöd, hbcIt misoéfb éöosastyjf* Ferencnek Ezt vallotta meg eeküzA, Tóth Béla h. polgármester üdwöriő szaraira válaszolva. U: 1, . f-liffif r.- ,.i _ XX f T 11 fl — —— zuor lepotttiirk • Paranm s Meiratkoetaak a giianáxhimha. a szegedi háziasszonyok valóságos hizlalóW ^ta—I i i i /I ii • I • li 1. . •• - J.L z serazp renoemea, nogy imne jodbaa éicmtéi magánkat — mondotta. Soha nem miit jobb sorsunk, mint ebben * Tárasban s én tflj ftí i jjoodo^iodást sóba < nem fogom ittsiKfML holnap irasbelí tétrföt lesz a Pogányok. Az író felnéz s mosolygó szigo rusággal mondja: — Aztán meg ne bukjatok belőlem!... Végre megvan a rengeteg sufogram is s most búcsúzni kezdünk. Herszeg Ferenc iröi fejedelmünk, aki korát meghazudtolva ma is szemüveg nélkül ir. olvas és nem támaszkodik botra, ha jár; feláll és először a kislányoktól vesz bucsut, illetve hagv nekik egy életre szóló emlékei az/a' hogy atyai mozdulattal homlokon csókolja őket. Megható jelenet, némelyik lányka könnyét látom ősülogva ksiroggyamri. Paszta Sándor parányi humorral megszólal mellettem: — Lánykák, most legalább har minc napig nem szabad megmosni a homlokukat! Aztán indulunk is lefelé a lépcsőn s a kapu előtt még egy pillanat. A lenese szava következik s Herczcg Ferenc engedelmesen áll a lánykák közé Puszta Sándorral együtt, hogy mosolyukat megőrizhessék ezek az áhítatos, rajongó leánylelkck! Ertsey Péter TuCHtMHdi SXCAKtUsik a vetitífyfyv tntHett... Be kellett csukni az alsóvárost „ferences-mozrí44 — Mozikuitara. amelyet a ferencrendi barátok terjesztettek Az impozáns DMKE-közgyülé után együtt sétálunk át a Tisza-szálló éttermébe. Vetünk Tan Paszta Nándor is. a kiváló papköltő, aki amellett, hogy eredeti- tiszt ah angu köftő, még kitűnő iuterpretátor ls. Szóba kerté az irodalom. Gyanútlanná megkérdezem Herczeg Ferencet, mondja et, ki volt hói eszményképe? Pályája kezdetén az indíték? — Nekem tulajdonképpen nem is •olt ilyen *e«za»éayi« Íróm. — mondja. — Magam tanultam meg irni s ha valakinek a hatása látszik vagy tát«m>tt rajtam, hát nromozea ki az Utókor. Süssék ki a kritikusok. Valóban eredetisége mindenkori fő erénye marad. Szóba kerülnek az élő nagyok, sorra. Márai Sándort mindketten olvassák, raeretik. Persze Puszta Sándor ecAt a dekadenciájára is rámutat Az'án Illyés, Erdélyi, Szabó Lőrinc, Mécs, nrfnd a »nagyok« között vauMk. Mire felérünk az étterembe, már terített asztal fogad. A Táros a mai időkhöz méltó szerény, de ízletes ebédet ad ffemaeg Ferenc tiszteletére. Jó hangulatban, három óra tájban oszlik saét az illusztris társaság s megyünk át a Szent GeUért-tonrik*nsba, ahonnan rövid időn belül visnszsantaznak a vendégek. Budsrpestre. o A konviktosfcan nagyon kedves jelenet tanúi vagyunk. Fiatal diáklányok, akik már a délelőtti ülésen ott voltak, meglátva és megszeretve a r.agynevü irót, rózsaesokorral fogadják. Persze boriak egyet Puszta Sándornak is és áhítatos arccal nyújtják át neki. Aztán rögtön megkezdődik az antogram-ostrom s Herczeg Ferenoet •beveszik* Hiába, az Írói mesterség la név egyik velejárója ez, kinövése, amely elől nem lehet menekülni. Lé kell ülni és szorgalmasan irogalui a nevet, tízszer, húszszor, kl tudja hányszor? De Herczeg Ferenc nem haragszik, sőt bókol is a kislünvc&nak " — Mondjátok, itt Szegeden csupa ssép lányok vannak? •agy tréfálkozva megkérdi: — Ázfán kaptok-e hat fillér! egy íiftiirésérl? Tvcfiiéjcm, iffiii adtoli olcsóbban! — Nem, nem. Semmi péaeért nem adjuk Kegyelmes arat had irigyeljenek a többi lányok — zengi kórusba a kin leánysereg. .Valaki megjegyzi közölök, hogy (A Détmagyarország munkatársától) Messze földón példabeszédes híre vaa már, hogy Assisi Szent Ferenc rendjének szegedi szerzetesei: az alsóvárosi ferencrendi barátok, milyen áldozatos munkát végeznek. A barnaruhás barátok nemcsak a hitélet fejlesztése terén teljesitik hiven a krisztusi parancsot, hanem — ha a szükség megkívánja — vállalkoznak a legnehezebb fizikai munkára is. Pár évvel ezelőtt lelkes munkájukkal szinte újjávarázsolták a hatalmas alsóvárosi templomot. Az évszázadra templom belseje ma egyike az ország legszebb, legművészibb barokk templomának, tele áhítatra indító ragyogással, fénylő pompával. Amikor a barnaruhás barátok elvégezték a templomi ájtalosságot, kék munkakötényt kötöttek maguk elé és munkához láttak. Fúrtak, faragtak, gyalultak, aranyoztak, éjjel-nappal dolgoztak, hogy rendbe^ hozzák a templomot. Az öles falakat kikezdte az idő, felszívódott a nedvesség: magas állványok tetejéről javítgatták ki a szerzetesek nz idő és a talajvíz okozta pusztításokat. Lassankint műhellyé vált az egész templom a hozzásimuló öreg zárdával együtt és benne a renaissance-kor templomépitő hangulata lebegett. Évekig tartó szorgalmas után elkészültek a művészlelkű alsóvárosi szerzetesek áldozatos munkájukkal: újjáépült az évszázados Mátyás-templom. Az alsóvárosi barátok munkája Négy esztendővel ezelőtt életrevaló terv fogamzott meg páter Sehneider Vencel, a szegedi rend ház érdemes főnökében. Elhatározta, hogy az alsóvárosi kultúrházban mozielőadásokat rendszeresít és az egyházközség közbenjöttével vetítőgépet szerez be. Vasárnapont int tartottak itt mozielöadásokat és minden alkalommal teljesen benépesült a 460 személyes kultúrház nézőtere. A legkitűnőbb magyar filmek kerültek bemntatóra, igaz. rendszerint félesztendővel azután, hogy a nagy mozik müsorác szerepeltek, de a* újdonság varázsával hatottak az alsóvárosiak kismozgószinházában. Mert »z alsóvárosi nép a magáénak tekintette ezt a mozit. dédelgette, kedvelte és párfocolta. Az a szeretet, amely Alsóváros népének lelkét tölti meg évszázadok óta a ferences szerzetesek iránt, most is megindító módon nvilatkozoft meg, amikor a ferencrendi mozi pártfogásáról volt szó. Vasárnaponkint szinte szétkapkodták a jegyeket és lelkes közönség fapsolfa meg a magyar fii mek egyes szép jeleneteit, akárcsak a srinházhan szokás. Az előadásra kerülő filmeket a ferences barátok segítségével az Egyházközség vezeffll választották ki. Szigorúan katolikus szemmel nézték végig, hogy melyik filmet mutatják majd be Alsóváros vallásos közönségének. Az alsóvárosi mozi a Magvar Távirati Iroda keskenvfilmüzeméve! és az UFA-val volt összeköttetésben és előzőleg megnézték a bemutatásra OaCWAGYAHOHSZAG VASARXAP, 1913 jnniua A - 1 ? JUNIUS 8. Ez a nap a magyar királyi jótékonycélu állami sorsjáték legközelebbi búzásának a napja! fia mé.g idejében gondoskodik arról, hogy beszerezze állam sorsjegvCt (ára: egész 3 P, fél 1.50 P), akkor önnek is esélye lehet a nyerésre! FGNYEREMENY: 40.000 P. filmre voJt berendezve, — mondotta Gráezián páter. Egy-egy előadás alkalmával mintegy ezer méter keskenyfilmet mutattunk be. Számos ilyen keskeny ti lm-mozi működik szerte az országban és az ujabbj belügyminiszteri rendelet értelmében olyan helyeken, ahol széles filmet játszó mozi it.-iszik, nem adnak eneedélyt kerülő jobb filmeket. Ha a ferencrendi ikeskenyíilm mozira. Szegeden 3 nagy barátok bizonyos szempontból kifő-1mozi van és ezért megvouták a mi gásokat támasztottak, akkor a film engedélyünket. Ki kell azonban jelen a szegedi nagymozik a legteljesebb megértést vonatozó részét kivágták és csak igy került bemutatásra az alsóvárosi moziban, „Ferences mozi*4, ahová a legszegényebbek ts eljárnak Az utóbbi időben már azt a rendszert valósították meg az alsóvárosi ferencrendes moziban, hogy nem szedtek belépődijat, hanem az előadásokat csupán az alsóvárosi egyházközség tagjai látogathatták, a tagsági dijak lefizetése ellenében. Ekkor még nagyobbra dagadt az érdeklődés a mozi iránt s napokkal előbb már mindenki igyekezett biztositani helyét, a vasárnapi előadásokra. Eseményszámba ment már Alsóvároson »a ferences mozi*, a legszegényebb emberek lenem, bogv mindenkoron mutatták velüuk szemben, hiszen mi nem jelentettünk kookurrenciát Sőt Horvav moziigazgato ur egyizben kijelentette hogy az alóvárosi •filléres* mozi jó szolgálatot is tesz a nagymoziknak, mert ráneveli a mozira a közönséget és ha jobb film megy, elmegy a nagymoziba az alsóvárosi is. A nagymozik részéről tehát semmiféle nehézségeink nem voltak, ellenben tudomásul kell vennünk, hogy miniszteri rendelet értelmében nem működhet városban keskenvfilmmozi. Tudomásunk is van arról, bogy már oly nagyszáma keskenyfihnmozi játszik faluhelyeken, hogy nehéz ezeket is ellátni keskenyfilmmef, WJS mégis csak foutosabb, hogy a famegengedhették maguknak, hogy ebből az. ártatlan szórakozásból kivegyék részüket. Lenn, Alsóvároson a mozibajárás lelkes kötelességszámba ment már, annál is inkább, mert hiszen a moZgószinház bevételét az utolsó fillérig karitatív-célra: az egyházközség templomalapja javára fordították a derék ferencrendi barátok. Az alsóvárosiak érezték, hogy filléreikkel, amellyel a belépőjegyüket váltják meg a moziba, a szeretelet is szolgálják. Alsóváros istenfélő népének szivéből pedig sohasem halt még ki a szereleL Egy minisztert rendelet... Az elmúlt vasárnapon a Kultúrház ajtói zárva maradtak, nem tartottak Alsóvároson mozielőadást. A közönség lehangoltan vette tudomásul, bogy a belügyminiszter nem hosszabbította meg a mozi engedélyét és be kell szüntetni az előadásokat A muskátliablakos aisóvárosi házak közólt egymásnak adták tovább az emberek a búsító hírt: nem lesz többé mozi Ab sóvároson Érthetetlenöl állott mindenki szemben ezzel az eseménnyel és voltak, akik már azt gyanították, hogy talánlán a szegedi nagy mozik irigyelték meg az alsóvárosi mozgó sikerét és közbenjártak, hogy vonják be az engedélyét Erről azonban szó sincs, a mozi megszűnt, mert a miniszteri rendelet ezt igy írja elő. Ahol nevelték mozira a közönséget — Az alsóvárosi mozi keskenyügyeit a ferences barátok megbízásából Páter Gráezián atya, a népszerű szerzetes intézte, fáradhatatlan buzgalommal. Hozzá fordultunk felvilágosításért: — A zalsóvái osi mozi kcskeujlusiak hozzájussanak mozihoz, mént olyan város, ahol bánom nagy ntó is működik már. Elmondja még Páter Gráezián, hogy szeretnének áttérni széles-filmre, ennek azonban anyagi akadályai vannak. Az alsóvárosi mozit tulajdonképpen az alsóvárosi <gyházkórkulturális szakosztálya tartotta fenn és nem vezették eddig sem üzleti számitások. A cél az volt, bogv Alsóváros népének biztosítsák ae mlr cső szórakozást fillérek ellenében. K nyáron uj vetítőgépet is vásároltak, arra azonban már nem telik, hogv most esetleg széles filmet játszó vetilőinasinát szerezzenek be. A kérvényünk benn van a belügyminiszternél, hogy engedélyezze továbbra is az alsóvárosi mozi működését. — hangoztatta előttünk Páter Gráezián. Egy-két jóemberünk talán személyesen is eljár ennek érdekében a minisztériumban. Ha az engedélyt megkapjuk, tovább játsrwnk és a mozikulturát — amely ma már helye* felfogásában, valójában kultúra —• terjesztjük továbbra is Alsóváros derék polgárai körében. Alsóvároson a templom közelében van a kultúrház, ahol éveken át mozi működött. A szentéletü és kulturekedvelő ferences barátok bebizonyították, bogy Isten szeretete és az igazi hivatást betöltő mozikultura nem zárhatják ki egymást.». Jöjjön most a qyönyöcíi SZOVÁTÁRA Szivét, idegeit sóspáráe levegője meggyógyítja. Most nagy kedvezmény. Prospek'usf küld: SSskaEteljziRiM bérlője. Szováta-Fördő. )