Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-06 / 127. szám

Cselényi JózsefTe9hzeG6rberM>,Báránypái,Bánkyjana,H°ntEríka rádióénekes Rendezd: Foqas G. junius 8-án este pontosan 7-kor Tisza nagytermében Jegyek I pengőtől Délmagyarorszáqnál. Régi szegedi utcanevek A Délmagyaror»/4g egyik múltkori száraaban azokról az utcanevekről irtunk, amelyeknek hagyományos alakját a nagy víz után félreértésbőt, vagy tudákosságból eltorzították. Most azokra a régi, patináshangzású, művelődéstörténeti értékű utcanevekre szeretnék sort keríteni, . amelyeket teljesen megváltoztattak és helyükbe új, gyökértelen, mindenütt jelképzeilittő neveket erőltettek. Ezek a régi utcanevek napjainkra már a szeged! nép emlékezetéből is jórészt kivesztek. Az új nevek között kétségtelenül akadnak találóak is, de legnagyobb részüknek semmi lokális jelentősége nincs. Járjunk körül először a Belvárosban. A Kárász-, Feketés**- és Kálvártaofea elnevezése szerencsére megmaradt. A mai Kálvin-teret a vfz előtt Fcrrne-pincnak, n Kossuth Lajos-sugánitat Nagypnsta-ntnak, a Szilágviuteát VárnsMálló-ntránafe, a Püspökutcát Kiskaszárnya-utcának. az Attilaubát Német-utcának, a Margit-utcát ördöcluk-ntcának, a Polgár-utcát Kulcs-utcának. a Eondoni-könitat Ráctcmctö-sornak, a Zoltán-utcát Itiizaszentölő-ittoának. a Báró Jósika-utcát Kocsonyá.s-ufcnnnk (epy kocsma után, ahol kitűnő kocsonyát főztek. A kocsmárost. Kovács Pált és Ivadékait a Kocsonyás jelzővel tisztelték meg. Ezekből a Kocsonyás Kovácsukhét származik Kovács István, a híres szegedi építőmester is). A mai Horváth Mihálv-uteának a régi filésház-utca, a Kazinczy-ntcának á kár közelsége miatt a Sáne-ntca felelt meg. A mai Zrinyt-utca neve SAncparton volt. a szemklinikához vezető Arpád-utcál pedig Sőrház-utcának nevezték. A Vitéz-utca helyén » Itáromfcjsze-. illcfve nyugati folytatásaként a NacyfesfŐ-ntca állott. Alsóvároson megmaradt a Paprika-, Sárkány-, Rorbás-, Galamb-utca róci neve. Az illető utcákban törzsökös nemzetségek után nevezték el « Masa- (ma Pásztor-), a Csfzik- (ma Itöszkei-), a Mátyás- és Piityt- (ma Délibáb-), Kovács- (ma Tompa-V Reák(ma Harmat-), Fazekas- (ma Kisfaludy-), Csonka- (ma Világos-). Varg«(mn Nyíl-), Fitnts- (ma Füzes-utca nyugati része) utcákat- A királyt biztosság azonban nz ősi magyar nemzetségi településnek ezt a beszédes maradványát eltörölte és semmitmondó neveket adott helvétté. A mai Vám-tér táját Pétörváradlkapúnak, az Alföldi-utcát In-ven-utrának, a Szent Antal-utcát Fölhásréote.ának, a Bálvány-utcát Káka-utcá nak. a Dobó-utcát Sárköznek, a Szabadsajfó-ntca egyes szakaszait Olajos-. Nfnrskí-, Rntn-nfcának, a Bóka utcát KApolna-ntcának, a Boszorkánvszlcef-utca egy részét Görbe-ntcának. a Pálffv-ufca egv részét pedig Csfikély-utrának, a Közép-utca nyugat' felét Középkanu. a keletit pedig Háromiáb-ntcának nevezték A ma? Ballagilósor neve egyszerűen Szél volt. Bóknson a mai Hétvezér-utcának a Fehérié-nfea, a 7,ákány-utcának a Háromdob-utca, a Damjanich-utcának az FprlW-utcA, az Osz-u teának a Hárnmfejsze-ntca, az Arva-utcánfek a Kékkakas-utca feleit meg. Felsövároson a Kálmán-utca táját Ráopiacnak, a mai Rom-utcát Varsák-utcájának, a Vásárhelyi-sugárut cgyrészéf pedig Gazdaffék-nteájának nevezték Még jó, hogy a Hóbiárt baM-. Ki»liMt-. Birka., Mnlitór. és Timár-utca neve megmaradt Bálint Sándor KözpontositfáU a Széchenyi-téri piacot & Tisxa-sxáltő elől a váeotháxa ét a Zsótér-háx előtti részre helyezték a magyavtxabók tátrait (A Délmagyarország munkatársától) Iamerotes, hogy a inugyarszabók és kés/,ruhások piaca jelenleg a Széchonyi-téren, annak keleti részén, n törvényszék, a Tisza-szálló és főposta előtt elhúzódó úttesten van kijelölve. Ez az úttest a koroskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelkezéso folytán a 431. számú nemzetközi vt utvonalává vált. Mivel a piaci árusok a szabályszerű, gyors, akadálytalan és veszélytelen közlekedést akadályozzák, az államrendőrség a polgármesterhez intézett átiratában ezen a helyen a piac megszüntetését kerté. A kereskedelmi és iparkamara, az ipartestület és az érdekelt iparosok bevonásávnl megtartott helyszíni szemle alapján a magyarszabók és lean Mis Jer' készruhások piachelyéül a Széchenyi-térnek a Zsótér-ház előtti — jelenleg is piacnak használt — területét jelölteid. Ezen a területen czidöszerint megfelelő hely áll rendelkezésre az áthelyezett árusok részére. mivel a mostanában jelentkező áruhiány következtében ezen a részen régebben tömötten álló piaci sátrak sora megritkult. Ugyancsak megritkult a készruhások sátorsora a Tisza-szálló előtt is. Ilyonmódon a rendőrség indítványától függetlenül feleslegessé vált, hogy ezek a sátrak továbbra is itt maradjanak. Ez is hozzájárnlt. az illetékesek döntéséhez, amikor elhatározták, hogy a magyarszabók árusitó helyének áthelyezésével a Széchenyi-téri piacot központosítják. A leketépiac Franciaországban A múltkor, egy este, regi pansi baratannnáJ vacsoráztam, öarthe-ból két csirkét kaptak; egyszerűen és kedvesen xogadtak, egy Mirus-rendszerű kályha az ebédlőt egcsz kellemesen bemelegítette. Még csak légiriadó se volt- S ha nem a földalattin kellett volna odamenni s ugyanazzal hazatérni 11 ora tájban, azt mertem volna hinni, minden különösebb képzelő erő nélkül, hogy 1939-ben élünk. Alig negyedórái beszélgetés után azonban minden illúzió szertefoszlott: az asztalnál, melynél mind intelligens és müveit vendégek ültek, másról se beszéltek, mint a fekete piacról. Egy hölgy: Nahát önnek,uram, aztán igazán szerencséje van, hogy néhanapján csomaigot is kap vidéki birtokáról. A házigazda: Még éppen hogy csak kezdek hozzászokni. Száz éven át ez a birtok számunkra csak jégverést, tűzvészt, száj- és körömfájást és a bérengedmeny iránti kérelmet jelentette. A mai időkben bizony alapo san jóvá teszi, visszafizeti minden rápazarolt időnket, vcsződésfinket. Baloldalon ülö hölgy (hozzám fordulva): És a másik zónában, (még akkor a nemetek nem vonultak be!), ahol ön gyakran megfordult, uram. az ellátás könnyebben megy? Én: A másik zónában, éppen az ellenkezőjét hiszik, de én azt hiszem, hogy a nehézségek, a bajok az ellátás körűt hasonlóak. A nyugdíjas fáblomok: Pontosan ugyanazok; én itt 11 kilót fogytam, testvérem Toulouscban ugyanannyit, pontosan ugyanannyit. A házigazda: Az ön családjában. tábornok úr. aztán igazán van egyetértés! Baloldalamon ülő hölgy.Valahogy mégis csak megélünk; mikor aztán már nagy baf van. a páNévnapra legszebb virágok olcsón CSONKA virágüzletboa Koxzo Mozival szamfíea. risi ostromra gondolva vígasztalom magamat. É n : Hát igen, a híres patkánybecsinált-leves se volt kutya. Majd a társalgás vajról, cukorról, főzelékről és csokoládéról folyt. Az volt az érzésem, anunt hallgattam őket, mintha őrültek között ülnék. — A virágárus hölgy, akinél vásárolni szoktam, azt mondta tegnap, hogy friss olajat vár. A tejesasszony szenet ajánlott vásárlásra. A fodrászom megígérte, hogy camembert-sajtot szerez A maszirozónak már nem lehet hinni, egy éve hiteget a teameséjével ... — és igy tovább. Eközben az egyik vendég — gimnáziumi tanár — elmesélte, hogy osztályában a tizenhat éves kölykök mást se csinálnak már. mint >csencselnek*. adnak és vesznek. Megszületett nálunk a szabályos és a szabálytalan fekete piac. Nem szabad azonban azt hinni, hogy a rendes haszonnal járó ár az, amelyhez ragaszkodni kell, nem, hanem az árú megbízhatósága a fontos; a múltkor például az egyik tanulót társat alaposan helybenhagyták, mert minden doboz cigarettából kivett egyet, aztán a doboz védjegyét gondosan leragasztva árulta, 19 cigarettát húsz helyett. Jobboldalomon ülő hölgy: Nemrégen megismerkedtem egy kávénagykereskedővel; megígérte, hogy ad egy kis kávét, ha szerzek neki mustárlisztet. — Mi a csudának? — kiáltott fel kórusban az egész társaság. Hát a guta környékezi — jól él és nagykereskedő —. mindennap mustárlisztes lábfürdőt vesz. Mindenki kacagott és a hölgy, aki örült sikerének, esküdözött, hogy a történet Igaz. 'Közben elgondoltam, hogy micsoda következményekkei jár majd a mustárliszt megszerzése és ezzel kapcsolatban Reoé C1 a i r e-nek egy falrengető bohózata jutott eszem be: a hősnő, hogy mustárlisztet szerezzen. az óráshoz fordul, aki megígéri, de csak azzal a teltétellel, ha orvossággal itatott rágógumit kap TaJán a házi állatorvosa tudna szerezni, aki Paf-ot, ak kis kutyát gondozza. Hja, a rágógumi nagy ur, nem terem meg minden bokorban, igy a házi állatorvos cserébe nehény dzsezzgramofonleniezl kér. Az úrhölgy mit csináljon, a mauikürös kisasszonyt kéri meg, aki tudna dzsezz-Iemezeket szerezni, azonban gyapjúra van szüksége, hogy trikót köthessen. Hogy gyapjút szerezhessen az úrhölgy az ügyvédjéhez fordul, akinek birkanyija van Aisne-ban. — A legnagyobb örömmel, Asszo nyom — mondja az ügyvéd —, csak egy kis kávét kérek viszonzásul... De beszéljünk komolyan. Egyáltalán nem veszem tragikusan, hogy * franciák háromnegyed része így beszél és gondolkodik, ahogyan mosl lefestettem őket alig karrikafurázva. A baj, amelyet ez a csekélység tudna okozni, már régen megvan, de az a borzasztó, hogy a gyermekek mindennap hallják az effajta beszélgetést. Ezek után aztán igazán nen» lehet csodálkozni azon. ha a gimnáziumi ifjúság követendő eszményképei a Vieux-Porf ópiumcsempészfőntökei, vagy a Rhum-i körül tflzkövező éí ezerédesező csavargól lesznek. Vas azonban még ennél is nagyobb tr» gédia és ez az, hogy megszervezett rsempészbandák garázdálkodnak mii* dcnfclé. amelyek aztán már nem U gyermekek ártalmatlan módján kereskednek. hanem vagonokra menő árúk* kai üzérkednek sokmilliós napi haszonnal. Ezeknek a gazembereknek megvan a maguk bárja, vendéglője, éjjeli mulatója, hová autókon járnak, miközben az orvosok kerékpáron teszik meg a mindennapi fáradségoe kőrútjukat; dőzsölésük, tejbe-vajba fürdő életmódjuk égbekiáltó ellentétben van a becsületes emberek küzkőrlésével és számtalan család nyomorúságával: a nők pedig, akik gyémántoktól tündöklően, drága prémekbe bújva kísérgetik ezeket a csirkefogókat, élő falragaszai a kommunista propagandának. A termékeket^ amelvekket üzérkednek, a nehezen összegyűjtött készletből lopják el, U szigorúan kimért kicsiny adagok kárára. az asszonyok és a gyermeke* rovására. Ott kell rajtuk üfni, ahol minden jőban duskálkodnak, féktelen kedvvel és pénzadta gőggel dőzsölnek; az ártalmas állatot vackában het megcsípni. A kormánynak az «l* iertük vállalt harcát mrtndenki mlnf egy emberként támogatja. S ba eztaB aljas bandát még Idejében ártalmatlanná teszik, a magánosok fekete piaca, a családi csereberélés, nmeimet: tereferélt halljuk a párisi földalattikon, a Ivoni yillamosókon és amely annyi időt elrabol, ártalmatlan dolog lesz! de a hiénák, a güzük. a nagygazemberek leszámolásával sietni kell mert a társadalmi béke csak ezeit az áron válfhatö meg. Fordította: Madáesy Lásrtö elsőrendű kir'telben gviri áron készülnek Soős la'M-é rao'aaiizemében. Szeve<\ Deák F. u i. FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ Hannáit tankönyveket vásárol Traub B. <• Tért* - - • wónrrterMWoí'ie aiiniiMXr. Klán Q-paWa.