Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-06 / 127. szám

Fröhlich Pál rektor nagyszabású beszédben vázolta a tanévzáró ünnepélyen a szegedi egyetem fejlődési körvonalait „Nincs rá példa a magyar egyetemek történelében, hogy egy magyar város egyetemé­éit ilyen óriási áldozatot hozott volno" — Szeged eayeteme az alföldi tudományok szolgalatában — Délszláv tanszéket kap a szegedi egyetem - Fel kell állítani a Tiszai Biológiai Intézetet ,,Horthy Miklós zászlóját mindig hűségesen és hittel kell követnünk mindhalálig" (A Délmagyarország munkatársá­tól) Ünnepélyes külsőségek között tartották meg szombaton délben az egyetem aulájában a Horthy Mik­lós-tudományegyetem harmadik tan­évének befejezését A tanévzáró ün­nepélyen megjelent dr. Glattfelder Gyula érsek. iBsanádi megyéspüspök ss. a Magyar Tudományos Akadé­miát dr. Polner Ödön nyugalmazott egyetemi tanár, a kolozsvári Fe­•rencz József-tudomáuyegyetemotdr. Szenpétery Zsigmond. a knltuszkor­mányt dr. Molnár Andor miniszteri tanácsos és Ruday Rezső miniszteri osztálytanácsos képviselte- S/.eged város hatósága részéről ott láttuk a tanévzáró ünnepségen dr. Tu­kats Sándor főispánt és dr. Tóth Béla helyettes polgármestert, a ta­nácsnoki karból megjelent dr. Pálfy György és dr. Röth Dezső, vitéz Ma­gyar Pál vezérőrnagy vezetékei tiszti küldöttség is résztvett az ün­nepségen. Az aulát ez alkalommal díszítette először az egyetem név­adójának, Horthy Miklós kormány­zónak, a kultuszminiszter áltat ajándékozott bronz mellszobra Fröhlich Pál rektor megnyitó beszéde Az ünnepség az egyetemi énekkar Magyar Hiszekegy-évei vette kezde­tét, majd az ülés megnyitása után dr. Fröhlich Pál rektor meleg sza­vakkal köszöntötte a megjelenteket, majd igy folytatta beszédét: — Legelőször mélységes hálával köszönjük meg az isteni Gondvise­lésnek, hogy megengedte, hogy ak­kor, amikor vér- és lángtengerbe borult körülöttünk az egész világ,' amikor a világtörténelem leggigá­szibb és legszörnyűbb küzdelme .tombol körülöttünk, hogy akkor, amikor emberéletek ezrei és emberi alkotások pillanatok alatt pusztul­jak el ée dőlnek romba, a ml ha­zánkban, városunkban és egyete­münkön nyugodtan folytathatjuk az épilő és alkotó munkát. És most szálljon minden gondolatunk és minden imádságunk oda, ahol a magyar katona, dicső ősöknek méltó utódja, sziklaszilárdan és rendü­letlenül áll őrhelyén, hogy védje mindannyiunk tűzhelyét. Az egyelem fejlődésének körvonalai Beszédnek további részeiben per­spektívákkal vázolta a rektor a szegedi egyetem fejlődésének körvo­nalait. — A Horthy Miklós-tudomány­egyetem fejlődésének irányát és jö­vőjét Szeged városának speciális helyzete szabja meg — mondotta. — A Duna—Tisza köze és a Délvidék határvonalán fekvő városban, a Duna—Tisza köze és a Délvidék egé­szen sajátos kulturális, társadalmi, jogi és gazdasági problémái kell, hogy az egyetem jellegét megszab­ja. Szeged városa természetes centrumává kell, hogy fejlődjek a Duna—Tisza köze és a Délvidék jigi, társadalmi és kulturális életé­nek• A csonkaegyetem jelenlegi ke­reteit ennek megfelelőképpen job­ban ki kell töltenünk, másrészt eze­ket a kereteket szélesen ki kell tá­gítanunk, hogy egyetemünk teljessé váljék és nagy feladatainak eleget tehessen. Figyetemünk jövő kialakí­tása három irányban kell, hogy egyszerre történjék. Üi tudomány­karok felállítása, a meglevő karok­nak uj tanszékekkel és intézetekkel való kibővítése, nj egyetemi épüle­tek és ezzel egy virágzó egyetemi város felépítése, A jogi fakultás A továbbiakban az egyetem jogi fakultásának kérdését ismertette a rektor s kifejtette mindazokat az okokat, amelyek szükségessé teszik a megnagyobodott Magyarország déli központjában a fakultás fel állítását, amit egyébként törvény is biztosit Szeged részére­— Szeged városa, a Duna—Tisza köze és Délmagyarország méltán megkívánhatja, hogy egyetemén a jogi oktatás ne szüneteljen tovább — folytatta a rektor — és hogy er­ről az egyetemről kerüljön ki az itt élő nép jogi és közigazgatási szol­gálatára hivatott vezető réteg. Sze­ged városának és a viszakerült Dél­magyarországnak ifjúsága joggal megkívánhatja, hogy ne kelljen messze idegenbe mennie, hanem sa­ját otthonában szerezhesse meg jogi. képesítését. Sokszor hallani hogy Magyarországon jogászokban túltermelés van s ezért nem kívá­natos a jogi kar felállítása. De ez­zel az állítással éppen ellentétben kiderült Erdély és a Délvidék visz­szatérése alkalmával, hogy szűköl­ködünk jogi képzettségű emberek­ben. Ha bekövetkezik, amit bizton hiszünk és remélünk, hogy az or­szág többi részét is visszanyerjük, akkor jogi és közigazgatási képzett­ségű munkaerőre olyan nagy mér­tékben lesz szükség, hogy a jogász­hiány következtében a legnagyobb zavarok fognak előállni. Szeged vá­rosa az. egyetemért eddig 25 millió pengő áldozatot hozott. Lehetetlen, hogy ilyen nagy áldozat után a szegedi egyetemen a jog- és államtu­dományokat ne lehessen művelni és lehetetlen, hogy az ország második városát ilyen nagy áldozat, után ezer joghallgatótól megfosszák Nincs rá példa a magyar egyetemek történetében, hogy egy magyar vá­ros egyetemért ilyen óriási áldoza­tot hozott volna. Ezt az áldozatot rnitiden hivatalos tényező is elis­meri, de az elismerésen felül ezt azzal kell honorálni, hogy az or­szág második városának, az Alföld fővárosának, a magyar feltámadás városának egyeteme teljes legyen. Egyetem jog- és államtudományi kar nélkül elképzelhetetlen. Minden illetékes kormányzati tényezőtől az egyetem jogi karának felállítása te­kintetében határozott, biztosítást kaptunk. És éppen ezért hisszük, bí­zunk benne és minden reményünk megvan rá, bogy a Horthy Miklós tudományegyetem és Szeged város vezetőségének a jogi kar felállításá­ra vonatkozó együttes szakadatlan nagy erőfeszítése a legrövidebb időn belül meg fogja hozni a kívánt eredményt. A másik három tudománykar fejlődés* Ezután az orvostudományi kar helyzetével és fejlődésének kilátá­saival foglalkozott a rektor. Min­denekelőtt fel kell építeni az ideg­klinikát és bonctani intézeteket, mert ezeknek a helyzete tarthatat lan. Az Alföldön, elsősorban a Ti­sza—Duna köze és a Délvidéken pusztító népbetegségek leküzdése céljából az orvosi kutató intézete­ket és klinikákat kell nagy mérték­ben továbbfejleszteni. Az alföldi tudományok müvelésé­re speciális hivatása van a szegedi egyetemnek s éppen ezért ennek a szempontnak megfelelően a bölesé­szetkart tanszékekkel, intézetekkel és szemináriumokkal kell kiegészí­teni. Kilátásba van helyezve, hogy délszláv tanszéket is kap az egye­tem, amivel szolgálatba állhat majd a magyar—délszláv kapcsolatok ki­építésének• Éppen speciális adottsá­gai folytán szüksége van az egye temnek mezőgazdasági és állator­vosi fakultásra is. A Kormányzó ur őfőméltósága megnyitó besézde sze­rint a szegedi egyetem hivatott kü­lönös gondot fordítani a természet­tudományok korszerű művelésére, eredményeinek ismertetésére, a ré­gebben annyira elhanyagolt Alföld kultúrájának szolgálatában. Súlyo­san nélkülözi az egyetem a mate­matikai és természettudományi ka DCLMA6V ARÜHSZAti c VASARNAP, 1943 junius 3 Szobám, mázolási szabd istuan I. r. kivitelben a legújabb külföldi mintákkal vállal szobafeslő- és mázolómester, festékkeresked Telefon: 18—33. — Református-palola. ron a csillagászat tanszékét. A me­zőgazdasági problémákkal kapcso­latos ipari kérdések vizsgalata és az ipar számára megfelelő művelt­ségű szakemberek kikérzése céljá­ból pedig az egyetem természettu­dományi karán több uj tanszéknek, és intézetnek felállítása volna szük­séges. Meg kell szerevezni a termé­szettudományi kar keretében a már régen tervbevett Tiszai Biciógiai Tntézetet is. Az Alföld problémái­nak átfogó, nagyvonalú, összefog­laló vizsgálata az Egyetem Alföld' Tudományos Intézetnek lesz felada­ta, ezt a nagyra hivat ott intézményt minden irányban támogatnun kell. Az egyetem elhelyezkedése — Lzt a uugy egyetemei, ezt a nagy oiganizaciut megíeleiötb el is ken helyezni — loiyuuta Frouikli rektor. A szegedi pályaudvartól a iiszahidig terjeüo területet teljes ege­szében egyetemi várossá kell alalaKi­laiu. A központi egyetemnek, az egye­temi kónyviarnak es a jelenlegiCKUez hasonio magasnivoju, jol lelszereli uj intezeteknek, klinikakuak, mteriiatu­soknak és kollégiumoknak keli ezen a területen települniük. _ Ahhoz, uogy egyetemünk nyernie fejlődjek, nem kell kérnünk Szeged va­rosanak tamogaiásat. Mert tudjuz, bogy inint a múltban, a jövőben is er­re kérés nélkül biztosan számítha­tunk. — Lüktető, virágzó tudomauyo* élet centruma kell, nogy legyen az egyetem, mely mint vnagito íaklya, messzi sugározza szét a teüyét, mesz­szi a Tisza—Duna kóze eddig elhanya­golt vidékeire, homokbuckák között fekvő kicsiny tanyákba, a Délvidék sokrétű, sokszínű nemzetiségei közé é» ezen tul messzi, a Balkán vad vidékei­re, od kell bogy sugározza a keresz­tény erkölcsöt és a magyar tudományt Az ifjúság problémái Beszédének további részeiben *» egyetemi ifjúság problémáival foglal' kozott a rektor A mai ifjúságnak » magyar sorsközösség tudatában kelt élnie, örömmel állapította meg, hogy az ifjúság tudatában van ennek. Az egyetemnek viszont igazi Alma Mater­nek kell lenni. Ki kell tágítani a diák­védő intézményeket. Otthont kell nyúj­tani az ifjúság számára. Fel kell épí­teni a diákházat, hogy a mainál még tágasabb, még szebb, még kedvesebb otthonunk legyen, mert ugy kell érez­nie magát az ifjúságnak itt, hogy va­lamikor majd ugy gondoljon és ugy vágyódjék vissza ide a tiszaparti egye­temre, olyan mélységes vágyódással, mint az édesanyjuk ölelő karjába. — Amilyen az ifjuságunk, olyan lesz a jövőnk. Hisszük, hogy a tls/.a­parti egyetemről kikerülő Ifjúsággal bizfositva lesz a boldog, az örök nia. gyar jövő. Beszédét a kővetkező szavakkal fe jezte be a rektor: — Lehet, hogy ez a jövendő egye­tem, amit most felvázoltam, csak álomkép még. De álmok nélkül az életünk nagyon sivár és nagyon re­ményfelen volna. Hiszen az emberiség nagyot értékeset és maradandót mindig csak ugy tudott alkotni, ha szép álmai valósággá Táltak. Ha erősen hisszük, ha kitartóan akarjuk, akkor a fisza­parfi nagy e-yetPm álma egyszer va­lósággá válik. A pályadijak kiosztása A megjelentek hosszan tartó és lel­kes tapssal fogadták Fröhlich Pál rektr nagyszabású megnyitó beszédét, amely után kiosztották a pályadíj és szorgalomdij nyerteseknek a jutalma­kat. Az orvostudományi kar pálvadij­n>ertrsiei: dr. Kopasz Ernő, ifj. Ve­ress Elemér. Orosz János, Fiam Béla,

Next

/
Oldalképek
Tartalom