Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-05 / 126. szám

Antal miniszter beszéde Zrinyi Ilonáról és a magyar nő hivatásáról Budapest, junius 4. Az Országos Irinyi Ilona Emlékbizottság Áldozócsütörtökön a Vigadóban emlékünnepélyt rendezett Zrinyi Ilona születésének 300. évfordulója alkalmából. Az ünnepélyen Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter mondott ünnepi beszédet. Rámutatott arra, hogy Zrínyi Ilona a magyar szabadság egyik legnagyobb, leguemesebb hősét, a „nagysagos fejedelmet" adta a hazának s ha mást nem is tett volna, már ezzel is megérdemelte, hogy örökbe szivébe zárja őt az utókor kegyelete. — Elámul és elkáprázik" a szemünk e Zrinyi Rónának emberi nagyságán. áldozatkészségén, hősiességén — mondotta a miniszter —, de tisztelettel kell megállni a mai keserves élet asszonyainak, az urát és gyermekét sirató vagy féltő anyának, a férfi helyett dolgozó munkásnőnek, n szerény fizetéssel helytálló tisztviselőnek, a mindennapi kenyérért naponta uj és uj harcot viró háziasszonynak néma hősiessége s nap, mint nap megujuló küzdelmeinek kitartása, megpróbáltatása előtt is, — Ezeknek a napról-napra megujuló szürke és sivár hétköznapi harcoknak névtelen hősi asszonymilliói azok, akiknek kitartása, helytállása, hite és bizalma tartja fenn a családi élet melegét, a vallás vigasztaló, szelíd fényét, a társadalom jó szivét, mindazokat a lelki és erkölcsi javakat, amelyek nélkül a földi élet nem élet, hanem valóban a „siralomvölgye" volna, Antal miniszter hangoztatta ezután, hogy elsősorban a női feladat a lelki eldurvulás, az antiszociális gondolkozás, a testvérietlen önzés és a közösség érdekeit semmibevevő magatartás ellen való küzdelem— A legélesebb harcot kell felvennünk a közösségellenes viselkedés minden formája elleni az oktalan fényűzés, « könnyelmű pazarlás, a lelketlen önzés, a szivnélküli elzárkózás, a durva közöny, « sötét cinizmus, a silány haszonlesés, a léha élet és a komoly időkhöz nem ülő bármely társadalmi magatartások ellen — folytatta a miniszter. — Amikor a nemzet vezetőinek gondot okoz az elemi életfeltételek biztosítása. akkor senkinek sincs joga szükségleteinek mértéken tnl való kielégítését gynkorolni, mert ma minden fölös módon, dnsan feritett asztal azt jelenti, sok-sok apró asztalra nem jutna el n mindennapi. Kiemelte Antal István, hogy a társadalom részéről ezen a téren •még igen sok a 1 ennivaló s e tcnniBeivárosi Nozi Szombat, vasárnap EGY SZOKNY EGY NADRÁG LATABAR, TURAY, MALY CSORTOS. VESZ EL Y Ezt megelőzi: Róma szimfóniája színes kultuifilm. A legfrissebb Uf%»hiradó! Előadások 3, 5, 7 valók súlypontja éppen a mai magyar női társadalom vállaira nehezedik: a nőknek kell előljárniok esclomnak a küzdelmet, mert elsősorban a női lélek rendelkezik a kiegyensúlyozás. a meghitt-ég, a sz* retet, a hnmónia és a bizalom felkeltésének csodálatos varázsszereivel. Zrinyi Ilona, a magyar történelem csodálatos asszonybőse életével példázza a hitvese oldalán a legnagyobb szerncsétlenséghen is kitartó, lekvésben. Beszéde végén hangsu-iönfeláldozó, hűséges feleség, az odalyozta a miniszter, hogy g belső [adó édesanya és a hazájáért minden front rllen irányuló lelki hadjárat áldozatra kész magyar asszony ellen is kell vennie a női társada-' ideális alakját. A 80 éves Herczeg Ferenc ünneplése a DMKE közgyűlésén „Szeged nekem második édesanyám s itt lettem magyairó" — mondotta beszédében Herczeg Ferenc — A magyar toll fejedelmének előadása a magyar nő kötelességeiről (A Bélmagyarország munkatársától) A Délmagyarországi Közművelődés Egyesület a város széles társadalmi rétegeinek nagy érdeklődése mellett tartotta meg csütörtök délelőtt évi rendes közgyűlését a városháza közgyűlési termében. Az egyesület ezen a közgyűlésen ünnepelte alapításának negyvenedik, újjáalakulásának huszadik évfordulóját, valamint elnökének, Herczeg Ferencnek, a magyar toll fejedemének nyolcvanadik születésnapját, Az ünnepi közgyűlésen dr. Glattfelder Gyula érsek, csanádi megyéspüspök képviseletében megjelent Raskó Sándor püspöki helynők, ott láttuk vitéz Gyimessy Frigyes altábornagyot, a szegedi hadtest parancsnokai, dr. Tukats Sándor főispánt, dr. Pálfy József polgármestert, dr. Tóth Béla heyettes polgármestert, dr. Buócz Béla rendőrfökaptányhelyettest s kívülük még a szegedi társadalmi élet számos vezető tényezőjétA disközgyülésen elnöklő Herczeg Ferencet a terembelépésekor nagy tapssal és éljenzésel fogadták. Az ülés megnyitása után dr. Széchenyi István kormánybiztoe. közjegyző, a DMKE ügyvezető elnöke méltatta a díszközgyűlés hármas jelentőségét, rövid visszapillantást vetve az elmúlt negyven, illetve hnsz esztendőre. Az egyesület nevében meleg szavakkal köszöntötte a 80 éves irófejedemet s megnyitóbeszédét azzal a kívánsággal fejezte be, hogy a teremtő még hosszn ideig adjon erőt és egészséget és szellemi frisseséget elnöküknek, hogy működését a magyar kultnra javára még soká kifejthesse. Dr. Széchenyi István nagy tapssal fogadott megnyitó szavait után dr. Tóth Béla helyettes polgármester köszöntötte DfiCMACT AROPJSZAO SZOMBAT. 1943 Junius 8. a város hatósága és közönsége nevében az Írófejedelmet. Beszédében kifejezésre juttatta azt a nagy tiszteletet. amelyet Szeged egész népe érez Herczeg Ferenc, a város díszpolgára iránt majd lelkesedő szavakkal méltatta a nagy iró irodalmi működését, amelynek legfőbb jelentőségét az adja meg, bogy minden sorával a nemzeti eszme szolgálatában á'l. Müveinek légkörét a magyar levegő hatja át és a magyar otthon tűzhelyének lángja világítja át s történetei a boldog békeévek Magyarországának egész életét visszatükrözik. Benne van ezekben az Írásokban a magyar földet rajongva szerető zseninek minden szeretete és éleslátása. — írói érdemein felül — folytatta a helyettes polgármester —, Szegednek más oka is van, hogy nagy szeretettel emlékezzék meg a magyar toll fejedelmének nyolcvanadik születésnapjáról. A város társaségi életét sokszor díszítette délceg alakja és soha nem tagadta meg támogatását, ha a város ^érdekeinek szolgálatáról volt szó. Az árviz pusztításaiból újjáéledt 64 éves Szegednek büszkesége, disze, a törvényhatóságnak díszpolgára Herczeg Ferenc, aki azok közé a kevesek közé tartozik, akik elmondhatják, hogy mindent elértek, amit as élet adhat; vagyont, hírnevet, erőt, egészséget, bosszú életet. Életének nyolcvanadik évében büszkén és megelégedetten nézhet vissza élete folyására. Kívánjuk, hogy tovább is és még soká termelje ragyogó szellemének izes gyümölcseit a magyar kultura javára, őrizze meg Szegedet szeretetében és tartsa meg az Isten még soká küldetésének szolgálatában. Nagy tetszéssel fogadott beszéde befejeztével átnyújtotta a helyettes polgármester Herczeg Ferencnek a város virágcsokrátChlorodont fogpaszta tokáé fogoW. ét ét ; Sthoiottöl aondotlmdA. KORZOBAN ma bemutató! A bolsevista pokol filmje! VÖRÖS VIHAR Egy vörös kémnő és egy talpig hűséges északi férfi megrázó szeielme. Jegyek elővételben d. e. 10—12-ig. — Telefon: 21—85. Az elhangzott beszédekre aitatauos figyelem közepette válaszolt Hcrczeg Ferenc. Azzal kezdte, hogy az élet legnagyobb kincsei közé tartozik, ha sikerül az embernek jó barátokat talaim. Köszönetet mondott dr. Széchényi István ós dr. Tóth Béla üdvözlő szavaiért. _ Ha mindazt, amit a helyettes polgármester ur mondott, el szabad fogadni a szerénység sérelme nélkül, arra a meggyőződésre jutok, hogy életem mégsem volt hiábavaló — mondotta Herczeg Ferenc. — Kétszeresen jól esik, hogy mindezt Szegeden hallom, mert Szeged nekem második édesanyám. Mint német gyermek jöttem ide valamikor régen s itt nemcsak megszerettem ezt a népet, hanem magyarrá is lettem. Szegeddel kapcsolatban nekem mindig a legmelegebb *s leggyöngédebb érzéseim vannak. A közgyűlés közönsége hosszantartó és lelkes tapssal fogadta ezeket a szavakat, majd a lelkesedés lecsillapodása után megkezdte előadását Herczeg Ferenc. A DMKE hagyományai szerint az évi közgyűléseken mindig egy történeti névhez, vagy eseményhez fűződő előadások hangzanak el. Ennek az előadásnak témáját Zrinyi Ilona születésének háromszázadík évfordulójához kapcsolta Herczeg Ferenc. Kiemelte, hogy Zrinyi Ilona örökké mintaképe lesz a magyar nőknek « szellemének ápolására, emlékének megőrzésére soha olyan nagy szüksége nem volt a magyar társadalomnak, mint éppen napjainkban. A magyar nép nem engedheti meg magának azt. hogv a nőt teljesen kikapcsolja a közéletből és maradéktalanul engedje át őt a családban reá váró magasztos hivatá sának. A mai magyar nőnek kötelességei vannak, azonban ezeket a kötelességeket ne tévesszük össze a pártpolitikával, főleg ne annak » szennyel é-" méreggel telitelt elfajulásával. A magyar nő vegye ki részét a közéletből, de a küzdő pártok porán és lármáján felülemelkedve, a nemzeti és az emberi ideálokat szolgálja. A történelem megtanít bennünket arra, hogy a magyarság mindaddig erős és ellenállásra képes, amig egységes tud maradni, de mesrinog és elbnkik, mihelyt úrrá !«sz rajta a meghasonlás. >Amelv ország Széchenyi Hozí Ma utoljára 8, 5, 7 ór»kor 0 TITKOK VRNDORti dráma. Főszereplők: HEINR1CH GEORGE és KR1STINA SÖDERBAU8* Holnaptól 1 A talpraesett leány ragyogó vígjáték MAGDA SCHNEIDER főszerep!