Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-05 / 126. szám

vmsmaoy jtn<nrs*rxu SZOMBAT, 1943 |un1o« * tncgbasonHk önmagával, az elpusztul* a Szentírásnak ez az intelme, ha valamely népnek, akkor a magyarnak szól. Ezt körülbelül minden magyar ember tudja. de tartühbrn ogy szeretnék megvalósítani a nemzeti egységet, hogy a többi alkalmazkodjék Ölioxsá és járjon az 6 utjain. Ez az a pont, ahol a magyar n6 nemzetvédö és nemzetépítő munkát tudna végezni: elhárítani a "••marti egység akadályait. — A nő ezt a hivatását — folytatta TTcrczeg Ferenc — a es*ládon keres/, tul tudja teljesitent. A családból kell kiindulnia annak a láthatatlan, meleg golfáramlatnak, amely magával hozza a tavaszt, amely virágot és gyümölcsöt tud fakasztani a jég és hö orszásában és tatán a magyar politikában is. A nő legyen misszionáriusa annak a szeretetnek, amelyet minden magyarnak éreznie kell miden magyar iránt. A nő értesse meg a férfival, hogy a evfllölat gyengeség s erő csak a szeretetben van. mert Isten maga a szeretet. Rendkívül nagy tetszéssel fogadott előadásának befejezése ntáu Herczeg Ferenc megnyitotta a díszközgyűlést, köszöntötte a megjelent vendégeket, előkelőségeket és előadókat s bejelentette, hogy Pataky Tibor államtitkár családjában történt betegség miatt nem Jelenhetett meg a közgyűlésen « helvette dr. B ó g n e r József szabadkai országgyűlési képviselő tart előadást a nemzetiségi kérdésről. F.zután Török Sándor főtitkár ter^ jesztette elő nagy gonddal megszerkesztett évi jelentéséi. Gölz József pénztáros a zárszámadást, dr. Széchenyi István a költségvetési elöiránvzalot terjesztette elő. majd Herczeg Ferenc javaslatára ugy döntött a közgyűlés, hogy az évi tagdijai 4 pengőben állapítja meg. A közgyűlési tárgysorozat pontjaink elfogadása tilén dr. Bógner József tartotta meg nagy érdeklődés mellett a nemzetiségi és a kisebbségi kérdésről szóló előadását, majd a közgvülés befejezéseképpen P n s r. t a Sándor, az ismert papköltő szavalta el nagy hatással élénk tetszés melleit néhány hangulatos költeményét. A közgyűlés után társasebéd volt Hercr.ee Ferenc tiszteletére Negyedmilliónál több sokgyermekes család van Magyarországon Gazdagil-e a SOK gyermek, vagy szegényit? A »hősi halott« maga vette át a haláláról szóló értesítést Csongrád, junius 4. A maga űemében párját ritkító eset történt Csongrádon. A Magyar Vöröskereszt Tudósító Irodától arról érkezett értcsités a városhoz, hogy Szabó János Tanya 967. szám alatti földműves hősi halált halt a szovjet fronton. Az értesítést a városi kézbesítők annak rendje és módia szerint azonnal továbbították .Szabó János szüleinek, de nagy volt a meglepetésük, mert maga n »hősi halolt. fogadta őket. Meglepetésükből azután csak akkor tértek magukhoz, amikor Szabó János elmondotta, bpgy az osztrogoskkörüli harcokban csakugyan eltűnt, de nem halt meg, hanem csupán megsebesült és kórházba kerüli. Bár sérülése rendkívül súlyos volt, 4 hónapi gondos kórházi ápolás után niégis felgyógyult és 3 héttel ezelőtt le Is szereit, most pedig a legjobb egészségnek örvend. A város a kézbesítők jelentése alapján Szabó János hősi haláláról szóló értesítést rzekután természetesen visszaküldte a Magyar Vöröskereszt Tudósító Irodának s megírva a történteket, kérte a derék csongrádi földműves »visszahelvnzését* az élő honvédek sorába Vizsgára legszebb virágok olcsón CSONKA virágüzletben Korzo Morinl szemben. (STUD) Az Országos Szociális Felügyelőség, amelynek legeisöreiiilü feladata a sokgyermekes _ legalább négy együttélő gyermeket nevelő — családok gondozása, lapjában most közölte az 1941. évi népszámlálásnak azt a nagyon érdekes ercdménjéL hogy 267.000 olyan családot talált az országban, amelyekben az együtt- és otthonélő gyermekek száma legalább i.égy. De ebben az adatban mégniics benne a hazatért Délvidék adata. Miután olt is egymillió lelket meghaia dó lakosságot nyertünk vissza, azok kőzött sokgyermekesek is vannak, bár a szaporodás üteme a Délvidéken ál talában véve meglehetősen alacsony. Mégis azt kell mondanunk, hogy a nagv egykézés közepette és amikor a családok inkább szükülni igyekszenek semmint terjeszkedni, mégis mintegy 300.000 olyan hitves van a hazában, aki legalább négv gyermek gondjá: látja el és annyi férj, aki legalább Dégv gyermekre keres. A sokgyermekes családok statisztikai feldolgozását sem nálunk, sem másutt nem végezték még el. Sajnos, nem tisztázták, hogv vájjon a sok gyermek szegényit e hát vagy gazdagít. Az angol Bever'dge-terv errevonatkozóan azt mondja, hogy azokban az esetekben, amelyekben a családokat az átlagos életszinthez mérten határozott Ínségben talállak, ennek az ínségnek ké| főoka volt: vagv az, hogv a családfő a keresőiét elvesztette, vagy az. hogy sok volt a gyermek De az tlven kijelentések lehetnek bármilyen határozottak, mégsem világítanak meg mást. mint annak a Mfogását, aki véleménvt nyilvánít. Ha a munkaalkalmak csökkennek, először nem a jó munkásokat bocsátják el. tehát a munkaelvesztésnek a legelső oka mégis magában a munkanélküliségben van. Sőt mée az is kérdés, hogv vájjon ha minden dolgozó jó lenne, sornak kellene-e egyáltalában kerülnie munkanélküliségre? A sokgyermek pedig nem lehet ok. csak következmény. A nén ösztöne ilyen vonatkozásokban téliesen megbízható s hogy a sok gvermek éppen a szegénv. a birtoktalan esatádokhan van annak a magvarázala énpen az., hogv a felnövő gyermek naivon korán segít hordozni a család terheit és segít az noánnk a esalád»l|nrtás trondjáhnn. A sokgyermekes családok között az őstermelő lakossag ma is túlsúlyban van. A mai Magyarországon az őstermeléshez tartozó lakosság aránya 60 százalék — magasabb, mint a trianoni részen volt, mer| a hazatéri lakosság iparos fele jovai gyengebb, mint a középső részeké —, de ez a 60 százalékos őstermelő nép a sokgyermekes családoknak csaknem 70 százalékát szolgáltatja. A 267.000 csa Iád közül 184.000 az őstermelő és csak 82.600 volt másfoglalkozásu Az őstermelő rétegből viszont számukhoz mérten ma is a birtoktalanok járnak elől. Ez a réteg a régebbi népszámlálások szerint az őstermelő népnek 44 százaléka és a hazatért tészeken aránylag kisebb, mint az itthoniakon, mert ezeken a részeken mindig erősebb volt a kicsiny és a törpebirtokos elem, mint az Alföldön és a Dunántul, ma pedig, az azóta végrehajtott földreformok után ez az elem a mai területen aligha lehet több az őstermelők 40 százalékánál, a sokgyermekes családoknak azonban a fele, sőt egy árnyalattal még a felénél is nagyobb résez kerül ki az Ő soraikból. A régi adatokkal ezt az uj adatot még nem lehet egybevetni, mert a 1930. évi népszámtálás köteteiben azt dolgozták fel, hogy az anyák Lány nyermeket szültek és azok közöl hány éi, de azt nem, hogy hányan élnek ezek közül odahaza, az uj adat pedig éppen azt foglalja magában, mert a szolgálatában állította egybe a Központi Statisztikai Hivatal éppen ezt a számot. 1930-ban az akkori szűk területen 410000 olyan anya (törvényes hitves) élt, akinek legalább négy gyermeke életben is volt a népszámlálás idején. Ez sem teljes adat a népes családokra vonatkozóan, mert nincsenek benne az özvegy férfiak népes családjai és mert azok a családok is hiányzanak, amelyekben az anya és apa nem esküdtek meg. Ha az 1930. évi adatot a* azóta bekövetkezett !élekszámcmelkedés arányában arányosan növeljük, ma százezret meg kell haladnia az iiyen termékeny családok számánnk. S ha nzznl is számolunk, hogv az utolsó |iz év alatt megszaporodott azoknak a családoknak a száma, amelyekben legalább egy gyermek van, de a sokgyermekeseké viszont csökkent, akkor fs axt érhetjük, hogy a valóságos sokgyermekes családok száma körülbelül a kétszere-l se lesz ennek a most közölt, szűkebb I értelemben vett népes családtömeg-1 cek. Megtartotta első szefedi előadó ülését az Iparügyi Bizottság szegedi tagozata (A Délmngyarország munkatársától) Az Országié Iparegészségügyi Bizottság — mint az Országos Közegészségügyi Egyesület szakosztálya — szegedi tagozata pénteken délután tartotta első előadóülését a Horthy Miklós-tudományegyetem Saukováthy-téri nagy előad ótermébene. Az előadóülést dr. Kanyó Béla egyetemi tanár, elnök nyitotta meg. Előadásában rámutatott az Országos Iparügyi Bizottság szegedi tagozatának feladataira. Hangsúlyozta, hogy nagy szükség van az ipri munkások egészségügyi gyógyítására és ápolására; ez azért is fontos, hiszen Szegeden 130 gyár van, ezeknek zok munkásuk van ás igy a munkában szerzett betegsegek is számottevők. A munkások egészségvédelméről, különös tekintettel az iparegészségtigyre dr. Petrányi Győző egyetemi tanár, az OTI egészségvédelmi főosztályának vezetője tartott előadást- Bizonyos időközökben — mondotta — meg kell vizsgálni a munkásokat, hogy mielőtt veszélyes stádiumba jutna betegségük, elkezdhessék kezelésüket. A válla latnak kell ezt elsősorban szem előtt tartani, hogy munkásai átessenek a vizsgálatokon, mert egészsége® munkásokkal többet tnd elérni üzemük. Azonban a munkásoknak is be kell látniok a vizsgálatoknak a helyességét, éppen ezért az Iparügyi Bizottság tanfolyamokat rendez, ahol megfelelő kiképzést kapnak a tanfolyamokon részt vett munkások. Ezt Szeged város ls megrendezheti budapesti mintára. Előadás után szines filmen mu tatt be a fiatalkornak üdültetését, nyaralását Dr. Peoséri Imre. az OH egészségvédelmi főosztálya iparGgészségiigyi osztályának vezetője tartott .előadást „Ipari porártalom" cimmeL Előadását amelyet veti tett képekkel illusztrált a por okozta betegségek gyógyításáról és a pornak a tndőro tett kártékony hatásáról, tudományos színvonalon tartotta meg. Az előadóülést dr. Kanyó gyakorlati családvédelem céljainak Bál* eiaök zárta oa. A sc^jjsswFW^kaa isilMsI foga ima nem is zagyoa egyszerű éa «za tömeg nem egyöntetű. A népszámlálást barmikor tartják meg, mindig szükségképpen van egy csomó olyan házaspár, amelynek még nem is lehet gyermeke. Hiszen egy év alatt W)— 90.000 aj házasság keletkezik. A negyedik gyermekig pedig éppen évek kellenek s közben még meg is bal az újszülöttek egy része. Tulajdonképpen azt kellene mondani, hogy az a házaspár, amelynek az elsői év végére megvan az első gyermeke: már sokgyermekesnek számit, azaz vele nem ugy kellene foglalkocni, mint azzal, amelyik a baranyai »törvény« szerint csak a hetedik évben engedi meg az elsőt- De az az egy bizonyos, hogy amikor a magyar szociálpolitika a sokgyermekes családoknak és általiban a családi életnek oltalmit, támogatását tűzte kt célján), a legjobb uton indult el. Mert a nemzetet a sokgyermekes családok épitlk tovább. Egy gyermek a nemzet kihalása és két gyermek is szükségképpen arra vezet, mert nem él mindenki az emberi kor legvégső határáig. A *ekgyermekes családokból épül a nemzet jövője éa ez jói van igy, mert csak bennük van meg az a* életerő és életöröm, ami nélkül egy nemzetne* sem lehet jövője. (mm) Meohalt gróf Széchenyi Bertalan, a felsőház elnöke Budapest, junius 4. Gróf Széchenyi Bertái au, a felsőház elnöke esíitörtököu hajnalban meghalt Halála mély gyászba borította ti politikai és tudományos életet Nagy magyar hazafi, pártok felett, álló bölcs politikus éa jeles tudós távozott el vele, a Széchenyi-nemzetség kiváló fia. aki egésa közélet! pályáján a „legnagyobb magyar" eszméinek és tanításainak volt hirdetője. Gróf Széchenyi Bertalan 1866-ban született Sopronban. Középiskoláit Pozsonyban végezte, utána jogi tanulmányokat folytatott a budapesti tudományegyetemen, majd a magyaróvári gazdasági akadémián gaszdászokevelet szerzett Tanulmányának befejezése után hosszabb utazást tett Enrópában. Azaiábaa és Afrikában. Hazatérve elsősorban gazdaságának élt birtokát a legjobb gazdaságok egyikévé fejlesztette, de sokat munkálkodott knlttfrális és közjótékonysági téren ls. 1893-ban a király főrend iháni taggá nevezte ki. A főrendiháznak 1893 tói 1912-ig jegyzője volt 1913ben a bizalom a főrendiházi aelnöki székébe emelte s tisztét 1917 júniusáig töltötte be. Mint a főrendihá* alelnöke, 1916-ban kapta a belső titkos tanácsol cimet Az újonnan alakult felsőház is először alelnökévé választotta meg, 1935 áprilisában pedig báró Wlassics Gyula örökébe, az elnöki méltóságba került. Közéleti érdemei eliemeréseül 01 kormányzó 1931-ben a Magyar érdemrend nagykerosatjével tűntette ki. A Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja, * Magyar Nemzeti Muzeum tiszteletbeli tanácstagja és Széchenyi Tudományos Társaság elnöke. Gróf Széchenyi Bertalan temetés* szombaton délelőtt fél 11 órakor leaa az Országház kupolacsarnokából. A Kormányzó éa a miniszterelnök részvéttáviratot intézett gróf Széehonyi Bertalan özvegyéhez 19, -36 DfflmaBvarorszu ttwmi