Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-20 / 138. szám

ö B B M A O Y KB OB S Z * n VASÁRNAP. 1913 innitt« 2P. kának elérése hosszú évek kísérletezésének az eredménye és ezek a kísérletezések éppen itt, Szeneden folytak le a vezetésem alatt álló intézetben. Én mayám már 10 esztendővel ezelőtt, 1034-ben mentettem az előterjesztésemet az akkori kormányhoz és javasoltam ennek a különleges paprikakészitménynék forgalombahozatalát. Akkoriban azonban ez a terv a paprika szaktanács elutasító állásfoglalásán megfeneklett. — Azóta többször megújítottam előterjesztésemet — folytatta érdekes nyilatkozatát S/anyi igazgató — annyival is inkább, mert időközben sikerült a termelt paprika minőségét is még jobban javítani és a kikészitéH ejárások is tökéletesedlek technikailag. Elárulhatom, hogy ennek a paprikfajtának az előállítása, már mintegy két év óta rendszeresen folyik és a szegedi és szegedvidéki őrlemények 60—70 százaléka eddig is különleges minőségű volt. Bizonysága ez annak, amit nem lehet eléggé hirdetni, hogy a szegedi a világ legelső paprikája, amelynek jellegzetes tulajdonságai nem mérhetők össze sem a spanyol, sem a más tájakról származó Paprika vaL — Az ntolsó évben megvizsgált és márkázott, mintegy 200 vagont kitevő paprikamennyiscgből 130—140 vagonra tehető az, ami ilyen kiválóan finomnak minősült. Tgy a most kiadandó' rendelet egy meglevő helyzetet rögzit meg és egy már bevált készítménynek szerez polgárjogot a hazai és külföldi piacon. Szegednek ez ujabb dicsőséget jelent, egyben pedig ÓTiási anyagi •dőuyt is, mert különlegessé minősítés révén a paprikából a városnak évente legalább 800.000 pengő bevételi többlete lesz. Szanyi István igazgató nyilatkozata örömmel és büszkeséggel tölthet el minket, szegedieket, inert az ujabb siker ismét bizonyság arra, hogy Szeged a maga munkájával jelentős és dicsőséggel teljes részt vállal az ország gazdasági életében. A kormány a Vöröskeresztnek engedte át a kormányzói emlékérmek eladásából befolyó jövedelmet Budapest, június 19. A Kormányzó ír őfőméltósága 75. születésnapja alkalmából kibocsátott emlékérmekből származó tiszta jövedelmet a Magyar Vöröskereszt háborús feladatának támogatására engedte át a magyar királyi kormány. Az emlékérmek verésével a magyar Királyi kormány módot kiván nyújtani mindenekelőtt arra, hogy az ország szeretett kormányzójának képét 75. születésnapjáról bárki megszerezhesse, megkaphassa vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó urunk képmását és a magyar angvaios cimert viselő emlékérmet. Az érem igen Ízléses tokban darabonkint 20 pengős áron kerül eladásra. Kapható a Magyar Vöröskereszt gazdasági hivatalában (Budapest VlIL, Baross-utca 15), illetve az ugyanitt megrendelhető az összeg megelőző beküldése mellett a Magyar Vöröskeresz1 1275. számú postatakarékpénztári csekkszámlájára. Az érem árulésátval egyideejüleg a Magyar Vöröskereszt nemes célúit is támogatják. magyarorszagi szerbek és az unió Irta: Kóródy Katona Jsnos volt orsz. képviselő A magyarországi szerbek és a magyarság régi jó viszonyának helyreállítása igen fontos tényezője a jövőnek. A magyarországi szerbek egyik legdédelgetettebb nemzetisége volt a kiegyezés utáui magyar időknek. Az ország legjobb termőföldjén éltek, a Bácska és Bánság földje valósággal öntötte a jómódot. A magyarországi szerb nem kívánkozott Szerbia gyöngébb földje felé. Egyházi autonómiájukban szabadon éltek, virultak iskoláik. templomaik, intézményeik, melyek között a Tbökölyánnm külön említést érdemel. A magyar és szerb családok összeházasodtak, békességben éltek. A szentistváni magyar birodalom közigazgatásában, politikai életben, kulturális terein a legnagyobb polcokra emelkedhettek. Szerbek a magyar politikai pártokban is elhelyezkedtek, amire élénk példa, hogy az ország keresztény államiságáért harcoló és polgári házasság ellen küzdő néppárt tagjai között ott volt a szerb Ada uiovich képviselő is. Ezt a harmonikus életet rombolta szét Trianon és a „jugoszláv" állameszme. Most, már higgadt szerb fejek is kezdik megállapítani, hogy nem. volt egészséges összekeverni a szerbeket, a horvátokat és a szlovéneket egy államban s ha ezt ismét megpróbrílná valaki, végeláthatatlan viszály magvát vetné el, A horvátok és 6zerbek egyszerűen nem tudnak egy államban élni, a horvátság önálló államban akarja kifejleszteni nemzeti ideáljait, amelynek alapja, tagadhatatlanul a r.yugati katolikus kultúra; A szerbeknek a történelem útmutatása alapján bele kell nyugodniok, éppen nemzetük megmentése érdekében, a régi Szerbia kereteibe, igazságos határokkal, ahol a vitéz, erős nacionalista hajlandóságú a magyarokkal, sőt rokonvonást mutató r ép leéli a maga szépnek Ígérkező életét, jugoszláv ábrándozások nélkül. Ha a magyarországi visszaCsa tolt szerbség látja majd. hogy a keresztény magyar államiságban szabadon élhet, megőrizheti faji tulajdonságait, fiai boldogulnak, semmi oka sem lesz visszavágyódni a zűrzavaros jugoszláv életbe. A Magyarországon nyugodtan és megelégedetten élő szerbségnek, nincs szüksége Jugoszláviára- Rendkívül fontos mozzanat lenne a szerbség életében, ha sikerülne, úgy az ószerbiai, mint magyarországi szerbekkel elfogadtatni az unió gondolatát, a görögkatolikus szertartást. A szerb nemzeti egyház az ortodox egyház tönkretétele óta, szinte álakarta venni az orthodoxia vezetését. Felkarolta az orthodox törekvéseket és azokat propagáló Doszitej püspököt. Ez a szerb nemzeti egyház telítve van erős nacionalizmussal. Mennyi erőt jelentene azonban, ha Rómával egyesülne a szerb nép. •Józan nacionalizmusról uem kellene lemondania, mint ahogy a horvát nacionalizmusra s az ukrári görögkatolikusok nemzeti érzéseid sem Volt beuít» hatással Róma. A nyugati kereszténység beasőséget' friss áramlatot, új auergiát vinne M Szerbség lelkébe, megőrizve az erthodoxoknál meglévő eddig is értékes vallási vonásokat. Mennyire enyhülne az unió végén az együttélés lehetősége, az egyes vidékeken összekevert szerbek és horvátok között Róma nem a hódításért akar hódítani, hanem a kereszténység szent egységéért, amely még olyan messzeségben van. Valaki nemrég azt mondotta nekem, hogy európa balkáni sarkában majdnem lehetetlen az élet, a remzetiségi ellentétek miatt Nincs igaza, mert a gyűlöletet a nyugati felfogású kereszténység enyhíteni tudja s ha csak ö tud.ia enyhíteni, ami ha érvényesülne, sok tusakodást szüntetne meg. Ennek a nyugati felfogású kereszténységnek, amely kellő értékben becsüli a nacionalizmust, érvényt kellene szelezni az unió .útján. Szépek a „Keleti-napok", melyeket az nnió érdekében rendeznek, ezeket a keleti napokat azonban a Délvidéken l» meg kellene rendemi és arra meghívni a szerbeket. Az unióért való munkát gyakorlativá' kellene tenni. Érdemes lenne, ha e sorainkat minden községben, ahol szerbek laknak valaki, katolikus pap, vagy világi megmutatná, az ottani görögkeleti papnak és Miteligenciának, ki kémé a véleményéi a vezetőnek s ezek a pársoros írásbeli vélemények, minden oldalról, megvilágítanák ezt a nagy hord-* erejű kérdést. Magyarország a Balkán határ át hivatott arra. hogy az unió gondobjában, vezető szerepet vigyen. Fzt az ügyet csak nagy türelemmel és szeretettel lehet előbbre vinni, mert sok előítéletet kell eltüntetni érveléssel megszüntetni, sok érzé> kenységet kell megnyugtatni. -Aki az unióért dolgozik a szerbek körében, az nem csak a kereszténység szent egységéért munkálkodik, hanem a magyarság és szerbség teljes megbékülését segíti elő. Több n?int 10.000 növendéke volt az idén a kamarakerület tanonciskoláinak A kereskedelmi és iparkamara 393 tanoncot juialmazott meg (A Délmagyarorszóg munkatársától) A tauonekérdés és nevelés nagy fontosságát hangsúlyozza a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint az iparügyi minisztertől kezdje minden illetékes tényező és valóban ennek a célnak érdekében nz iparosok, kereskedők és tanintézetek odaadó, lelkiismeretes munkát végeznek. A kamara a legteljesebb érdeklődéssel és támogatással igyekszik ennek a munkának mindenkor segítségére lenni és ezért a tanonciskolák szorgalmas és példaadó nö vendékei részére jutalmakat ad- Az eimult évben pénzjutalmakat osztott ki a kamara, mig most elismerő leveleket és könyvjutalmakat adott az arra érdemes iparos- és kere-keriőtanoneoknak. A szegedi kamara kerületében 109 iparos és kereskedő tanonciskola, illetőleg tanonctanfolyam van, amelyekben az 1942—43. tauévben több, mint 10X100 növendék volt beíratva. A tanintézetek iga»gatój a kamarának 393 tanonc jutalmazására tettek javaslatot, akik mindegyikének elismerő oklevelet adott a kamara. Ezenkívül min'deni tanonc jutalomkönyvet is kapott, amelyeket a kamara ugy választott meg, hogy lehetőség szerint legalább egy szakmai és egy irodalmi értékű általános műveltséget nyújtó kötet, legyen. Töty), mint 800 kötél könyvet juttatott el a kamara a tanonciskolák és tanonctanfolyamok! igazgatóihoz, akik megfelelő ünnep"ég keretében, az összes növendékek előtt, buzdító szavak kisóretébcP osztották ki a jutalmakat A beér* kező köszönő levelekben az iskolák' igazgatói hangsúlyozzák a kamara elismerésének a tanoncokra gynko' rolt nagy erkölcsi értékét akikre példát matató társaik kilüntetésa igen értékes buzdító hatást tett Szándékos emberöléssel vádolták, hözcsend elleni kihágásért neitek el Holtával támadt vadtiázasiársának udvariólára nz ulszcnttvánl gazda (A Délmagyarország munkatársától) B a u e r János 40 éves ujszentiváni gazdálkodó szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt került szombaton a törvényszék N o v á k-tanácsa elé. Az ügyészség vádiratából kiderült, hogy Bauer közös háztartásban él Fiiig Annával és két gyermekük született Filip Anna mivei szorult anyagi helyzetben voftak, több izben vállait sókára el is következett. Április l2-é» este felé Dornbach. ismét felkerestél Filip Auuát. Amikor távozni készült, Bauer eléje állott és lakása udvarán felelősségre vonta. Dornbach azt hangoztatta, hogy ujabb szőllökötözésre toborzott munkásokat és mivel már ismerte Filip Anna munkáját, megkérl<V hogy jöjjön el hozzá napszámba. A védekezést Bauer nem fogadta ef alkalmi munkát egyes ujszentiváni'és megfenyegette Domhaehot a kezégazdáknál. így került összeköttetésbe [bp„ ievö baltával. Mikor pedig látta, Dornbach Miklós ujszentiváni gazda- , hogy az rá sem bederit a fenyegetéera val, akinél szöllőkötőzést vállalt 'és távozni akar, utánament és baltival Dornbach többször igyekezett meg-.feléje sújtott, de nem t«UDa el az e|üj* nyerni az asszony szerelmét és pénzt!te haladió szőllösgazdát is ajánlott fel neki Az asszony azon-j a szombaton megtartott WtárffiT* ban elutasította Dornbach ajánlatai, ,|ás során M eset szemtanúinak vallóbár az kitartóan zaklatta a nöt és!mása a|apján ugy találta a bírósági többször el is látogatott lakására. jhoay BallPr Dcm akarta megölni Doriö Bauer az elején nem tudott a dologrcl bnibot, ezért a szándékos emberöléd semmit, eevszer azonban esrvlk cver- i..-. „„.„ semmit, egyszer azonban egyik gyermeke elmondotta neki, bogy nemrégen járt ott a wöllösgazda. büntette nem áll meg. Bauer csupán jos viselkedésével, közcsend ellen! kihágást követett el, öíért Baiwt V búBkuor vart az alkalomra, hogr Jó- [napi burásra ítélt*. Az ittlét ktlen • számolhasson vadbázastirsinak királyi j^gyész^fellebbezést jelentett be^ relmes üldözőjével. Az alkalom ntm-J --•-.... ^