Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-20 / 138. szám

Elfogták a postai csomagok fosztogatóit fj Délmayyarország münkatársá­tél) A pMtaifUfatósáe feljelentést tett « raadőrségen ismeretlen tette­sek ellen. A feljelentés szerint a vo­natokkal érkező csomagokat huza­mosabb idd éta dézsmálja valaki olymódén, hogy a csomagokat fel­bontja, vagy ha spárgával összekö­tött csomagokról van szó, kioldozza és a csomagban lévő holmik közül aa értékesebb dolgokat kiemeleL A feljelentés alapján a rendőrség eré­lyes nyomozást inditott az ügyben és megfigyelés alatt tartott több olyan személyt, akivel kapcsolat­ban gyanuokok merültek fel A nyomozásnak rövidesen meg is lett as eredménye, mert a rendőrség kedden délelőtt elfogta a tetteseket. A oiomagf osztogatók ngynevezett báxlszarkik voltak: Pete György és Bálint Sándor, akik a Szeged-pá­lyaudvaron teljesítettek szolgálatot, mint csomagátvevők. Mindketten a mult év julius 3-án álltak szolgá­latba és a csomagok fosztogatását már belépésük ntán pár hétre meg­kezdték­A rendőrség letartóztatásuk után kihallgatta a csomagfosztogatókat, akik bevallották, hogy a csomago­kat feltörték, majd miután a zsák­mányt kivették belőle, újra lezárták, kogy a postán ne vegyenek észre semmit. Egyideig ment is ez a do­log, de amikor a Címzettek bejelen­tették keresetüket a postához, tart­hatatlanná vált a helyzet. Kihall­gatásuk után átkísérték a két tol­vajt az ügyészségre, ahol előzetes letartóztatásban vannak, esetben tünt ki tántoríthatatlan aka­raterejével, bátor küzdőszellemével és példaadó magatartásával. Legjelentő­sebb fegyvertényét 1942. évi decem­ber 11-én hajtotta végre. Ekkor fél­századerejü, vegyes összetételű egysé­gével átkelt a Don jegén és megtá­madott egy ellenséges támponlcsopor­A téli csata magyar hősei Aa aleundrovluu retesiáliást — súlyos elhárító harcok közepette — három napig eredményesen urtó gya­logezred bátor védőinek önfeláldozó hőstettéről már többször volt szó a tóti csata magyar hőseinek sorában. Aa ezred további bőseinek fegyverlé­nyei a következő: Aa aleaandrovkai reteszállás bal­szárnyát a *Gibraltárc támpontban -r. mely a Donra támaszkodott — védte századával Horváth II. Ist­ván főhadnagy. Az ellenség nyomása január 15-én ezen a részen volt a legnagyobb. A század __ bőslelkü parancsnoká­nak személyes példaadásától buzdít­va —- az ellenség minden támadását fölényesen utasította vissza, csak ak­kor tört ki parancsra, mikor az el­lenség már a század jobbszárnyán keletkezett résben számottevő erővel behatolt és a századot a bekerítés ve­szedelme fenyegette. Másnap, 16-án Horváth IL főhad­nagy már nj állásban fogadta száza­dával az ellenségei s itt ugyancsak minden támadást eredményesen vertek vissza, sőt ellentámadásba menve át, Borschtscbeweig vetették vissza a bolsevistákat. Január 17-én az esti érákban in­dított harckocsikkal is támogatott túl­erejű ellenséges támadás, a már há­rem napja paszta havon fekvő védő­ket _ akkor, mikor a 46 fokos hideg miatt aa önműködő fegyverek felmon­dották a szolgálatot, sőt a puskák is befagytak, megingatta Horváth II. fő­hadnagy, bár homlokába aknaszilán­kot kapott, sebesülése ellenére felvet­te a harcot, a tömegben támadó el­lenséggel, eredményesen késleltetve annak térnyeréseit Homlok sebével még ezután sem hagyta el ezredét hanem január 23-án átvette egy újonnan szervezett fél­sászlóatj parancsnokságát és annak élén vett részt a téli esata további küzdelmeiben. Csak akkor távozott 9 becsület mezejéről, mikor a Stary­Oskol környéki harcokban nj sebet kapott. Itt súlyos karlővés bénította meg a példát adó katona további boMállását Horváth II. István főhadnagy egyébiránt már a donmenti állásha-r­cokban is kitüntette magát, 1943 ja­nuár 4-i nagyerejü vallaikozasával. Ekkor egy igen erős és védelmünket súlyosan fenyegető bolsevista támpon­tot semmisített meg. E páratlah bátorsággal, hidegvér­rel és teljes sikerrel végrehajtott vál­lalkozásának eredménye egy bolsevis­ta tiszt és 24 legénységi halott. 8 fo­goly, 10 felrobbantott iölderőd. A vál­lalkozó csoport 2 géppuskát, egy go­lyószórót, egy gránátvetőt, több pus­kát ós sok lőszert kitevő zsákmány­nyal tért vissza. Ugyanennek a vállalkozásnak so­rán már másodízben tüntette ki ma­gát Szájbély Ferenc zászlós, aki árkászainak élén személyesen szedte aa ellenséges műszaki zár aknáit, hogy utat nyisson saját vállalkozó csoport­jának. Bátor, haláltmegvetö munkája közben sluyos 9ebet kapott egy ellen­séges kézigránáttól. Egységét azon­ban sebesülése ellenére is tovább ve­zette és csak a vállalkozás befejezése után árkászaival együtt tért vissza a Don innenső parijára. E vállalkozás két alcsoportját Sü­meg by zászlós és Némedy őr­mester vezették, kik szintén páratlan bátorságuknak adták tanújelét e vál­lalkozás alatt. Szabó János főhadnagy ugyan­ennek a gyalogezrednek egyik század­parancsnoka Oskinó védelménél irta be nevét aranybetükkel ezrede törté­netébe. 1943 január 14-én az Oskino ellent nagy szovjettámadás elhárítása köz­ben százada élén aknaszilánkot kapott a karjába. Sebének bekötözése után nyomban újra átvette százada vezeté­sét és az elkeseredett utcai harcban, kézigránáttal küzdött emberei élén. Ekkor oltotta ki e retten:hetetlen magyar katonatiszt nemes életét egy szovjet páncéltörő ágyú gránátja. Szabó János főhadnagy oskinot küzdelme azonban már csak befejező­je volt hősies, fegyvertényei sorozatá­nak. Mintegy esztendőt kitevő elsővo­1 n ütheti szolgálata alatt számtalan tot. Kézigránátharccal verte szét a támpontok őrségét, 30 halott bolse­vista maradt a küzdelem szinterén, 12 oroszt pecíig foglyul ejtett. A föld­íerődöket azután sorban felrobbantot­jta honvédéi vei és tetemes zsákmány ­nyal tért vissza a Don innenső part­ján húzódó saját áliásokba. Kiesett a robogó vonatból egy fiatal leány Állapota életveszélyes (A Délmagyarország munkatársá­tól) Súlyos vasút baleset történt hétfőn éjszaka a Szegedről Buda­pestre induló személyvonaton. A baleset egyelőre szerencsés kimene­telűnek mondható, mert az áldoza­ta egy fiatal lány életben maradt, de nem lehetetlen, hogy tragikusra fordul a dolog, mert sérülései igen súlyosak. A szerencsétlenség Kisknndorozs­ma tájékán történt A személyvonat teljes sebességgel robogott, amikor hz egyik kocsiban hirtelen megrán­tották a vészféket és a szerelvény hirtelen megállt. A hirtelen féke­zéstől meglepődött utasok az első pillanatban nem tudták eltalálni, hogy mi lehet a nyilt pályán való megállás oka, azután futótűzként terjedt el a vonat utasai között a hír, hogy valaki kiesett a vonatból. A vonat személyzete az utasok' né­hány tagjával együtt leugrált a. vo­natról. hogy a sötétben megkeresse a vonatból kiesett utast. Hamaro­san meg is találták a vasúti töltés aljában, ahol eszméletlenül feküdt. A szerencsétlenségről a dorozsmai állomás utján telefonon értesítették a szegedi mentőket, kik a helyszlu-_ re robogtak és a súlyosan sérült nőt a bözkórházba hozták- A szeren­esélenül járt leány egész éjszaka válságos állapotban, eszméletlenül feküdt és csak kedden délelőtt tért magához, ugy hogy ki lehetett hall­gatni Elmondotta, hogy Szarvasi Ilonának hivják, 23 éves kispesti postatisztviselőnő. Az utazá-s során rosszullét fogta el, rosszullétét an­nak tulajdonította, hogy az utnsfüL kében, ahol nagyon sokan voltak, fülledt és meleg volt a levegő. Ki­ment a folyosóra, hogy friss leve­gőt szívjon. Rosszulléte még ekkor sem múlott el. ezért kinyitotta a vouat ajtaját, hogy friss levegőt kapjon, ekkor hírtelen szédülés veti rajta erőt és kizuhant a robogó vo­naból. Kihallgatása után Szarvasi Iíona ismét elvesztette eszmélet;:!. Állapota életveszélyes. Az Olvasó írja Gondozzuk a Tisztel Szerkesző url Szegedi szár­mazású ember lévén, most bogy láto­gatóba jöttem fezülővárosomba, első utam a temetőbe vitt, ahol hozzátar­tozóim alusszák örök álmukat. Utána felkerestem a hősök temetőjét, mert szerettem volna a mostani háború hő­seinek sirjánál egy-két pillanatra meg­állni, de azoknak temetőjét sehol sem találtam. Végül hosszas keresés után a hősi temelő egyik legelhanyagoltabb részén, bokrokon át bukdácsolva felfe­deztem néliány egyforma kereszttel el­látott sírt, amelyeknek fejfái mögött a ránőtt giz-gazok elburjánzása elle­hcsi sírokat nére megtaláltam a mostani háború el­esett hőseinek elhanyagolt sirjait. Gon­dolkodóba ejtett, hogy az egyik olda­lon a hősök kultuszát szép sorokban magasztositjuk fel, addig a hősök kul­tuszának a temetőkben levő sírjait egyszerű kaszálókká »egyszerüsiljük« le. Annál inkább fájó lélekkel szem­léltem ezeket az elhanyagolt sírokat, mert a keresztekről ősi magyar harg­zásu neveket olvastam le. Szeretném, ba ez a kis figyelmeztetés nem találna süket fülekre az illetéke­sek előtt, akikre a hősi sirok gondozá­sa tartozik. Tiszteleltei: aláírás. ÓRIÁSI SIKER Zsúfolt nézőtér ORIASi SIKER TIHANYI MESTER8Magyvarásstó és társulatánakr SíSSr BUVÉSZREVUJE Gttftörtök •»<« 3 óroAor és csütörtök * órakor olcsó helyárakkal JoovacuéJgl q ssinhásplnttórnáf

Next

/
Oldalképek
Tartalom