Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-19 / 137. szám

9nrmirwr HIV 16 1943. turnus 19. XIX. evt. I3T. SZ. llATonia 3 20 P. ncaufdovrc 9 20 1» KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Magyarország ünnepe Kormányzónk 75-ik születésnapján Kállay miniszterelnök üdvözlő beszéde a rádióban Budapevt, június 18. Káilay Mik­lós miniszterelnök, Haeíler István miniszteri osztálytanácsos és Kál­1 a y Kristóf miniszteri titkár kísére­tében a Nemzeti Színház díszelőadá­sáról érkezett a Magyar Távirati Iro­da és a Rádió Sándor-utcai épületé­hez. Az épület bejáratánál vitéz Na­r a y Antal ny. vezérőrnagy, elnók fo­gadta. A rádió épületének előcsarno­kában dr. Koncz Sándor igazgató és llalász Gyula cégvezető fogadták a miniszterelnököt és kíséretét és a hármas számú stúdióba vezették. Két órakor Gecső Sándorné müsorközlö­nő bejelentette, hogy a íőméltóságu Kormányzó urat 75. születésnapján kállay Miklós miniszterelnök üdvözli. — Főméi tósága Kormányzó urj _ kezdte beszédét a miniszterelnök. Az ország és minden bő magyar hódo­latát éa szeretetét tolmácsolom ma, 75. születésnapján. Fömcltóságu urunk megtiljotta az ünneplést, az üdvözlést, a szeretetnek és tiszteiéinek minden külső megnyilatkozását. Ve nem tilt­hatta meg a magyar lelkek ünnepét. Így van ma az egész országban, en­nek tolmácsolása szerény szavaiu. Szavam pedig ha Főméltóságodhoz szól, ha örömet és megértést keres és akar adni, nem szólhat másról, mint magunkról, az egész nemzetről — mert tudom, csak azt akarja hallani, értékéi ennek látja. Amikor a mai napon minden ma­gyar goudolata Főméltóságodhoz száll, mert szereti, mert szivébe zárta, mert minden reménysége ez nemcsak az összeomlott magyar világ ujjáterenitc­sének, a közel 25 éves bölcs államfér­finak magyar nagyságunk visszahúzó­jának szól, de annak is, hogy cz uz egész nemzet sokfelé tagozódó, sokfé­leképpen gondolkodó, minden, de min­den magyar egységét Kormányzó úr­ban találta és találja meg. Mert fajtá­jában a legmagyarabb, mert Jelkében A legtisztább "és szivébe zár mindent, ami jó és előkelő, szegényt és rászo­rultat, ha tiszfa és magyar. Aki öt megérti, az a magyart is megérti. A magyar egyéni és büszke, a barátjá­nak mindent felajánl, életét, kincsét, szivét — még az ellenféllel is nemes és lovagias, de soha, soha senkinek sz«»l­rája nem lesz. Itt ezen a földön meg­tört minden nemzetnek minden invá­ziója, amiófa mi állunk itt őrt. _ Vitézül harcollak velünk együtt más népek is, de esak mi nem adtuk meg magunkat soha. Irthatlak, de szol­gák nem lettünk. K/t tudja meg min­denki. aki a mi földünkre vefi szemét, mert ami nem sikerült Trianonban, az nem fog soha megtörténni. lOlíf nekünk Horthy Miklóst adott és a nem/e* ugv rázta le magáról az. összeomlást, az árulást, az elbukást, az ellenségek ha­rapófogóját — lingy alig etiili-kezünk reájuk. — Hol vnn mindez, de él a nemzet. Oisca. ura a magyar és él, élen áll rendíthetetlen, változatlan tesff éa lel­ki fiatalságában a Vezér, a "5 éves vre-M-v Miklós s Itorm-iorzó SVrrefek. amikor köztetek jár, magyarok, tekint­setek a szemébe, hallgassátok meg a szavát, milyen fiatal, milyen határo­zotf, milyen bölcs. — Nincsenek fiatal nemzetek és öreg nemzetek, csak örök nemz.e|ek vannak, vagy eltűnő tiszavirágéletiiok. Az, örökéletű magyarság fiatal erejé­nek, lelkének megtestesülése, megsze­mélves itője Horthy Miklós, amikor At ünnepeljük, magunkat becsüljük. Ami­kor őt köszöntjük, magunk mellett te­szünk hitvallást Hitvallást tenni ma­gunk mellett ma a legnagyobb köteles­ség. Hogy it|, ahol állunk, mi vagyunk az ezeréves vezetők, a mi népünk, a mi fajtánk a legdolgosahb, a legbecsü­letesebb, hogy mi kaptunk legtöbbet a nyugat szelleméből, de adtunk is leg­többet, ezt tudni, hinni és hirdetni a magyar hitvallás. _ Föméltósáen nram! A legkülönb­nek közülünk, a büszke magyarok hó­•dolatát hozom. Segítse meg az Isten, mert ha megsegíti, bennünket is meg­segített. Élfét és egészségét, tartsa meg, mert ezt nekünk tartja — ennek a nemzenek, amelynek visszaért ré­szein most megkondulnak a harangok, hogy szavaimat befejezzék és szónál jobban szálljon a hangjuk mindenüvé, ahol magyar él és vigyék a hírét, hogy ma iinnep van minálunk, a'magyarság, a becsület, az igazságosság, az erő, a jövő ünnepe, mert 75 éves Horthy Mik­lós és éppen olyan hittel és megingat­hatatlan elszántsággal halad ma a nemzet élén, mint ahogyan 25 évvel ez­előtt tett fogadalmat, hogy a nemze| újra nagy lesz, mindig magyar lesz. Megtartoun, most igy is le|t. Az Isten ridja meg! A miniszterelnök rádióbeszéde után a Himnusz és a Rákóczi-induló hang­jei csendültek fel, majd megkondultak Magyarország különböző vámsainak harangjai. A harangok köszön'ő sza­vát vitéz Somogyvári Gyula tolmá­csol la. Szeged hálája és hódoiata az országgyarapitó Kormányzónak A törvényhatósági díszközgyűlés a város népének szeretetéről es ragaszkodásáról biztosította a Szegedről elindult Legfőbb Hadurat (A Délmagyarország mnnkalársá­tól) A városháza erkélyén zásziódisz hirdette már a korareggeli óráktól Szeged népének ünnepi örömét. A ka­pubej^rattól vörös szőnyeg terült a közgyűlésre érkező vendégek lába elé a közgyűlési teremnek örökzölddel diszvtett ajtajáig. Bent a teremben zászlódísz: az erkélyekről nemzeti­színű és a város színeit ölelő drapé­riák lenglek, az elnöki emelvénytől kétoldalt két négyméteres piros-kék zászló függőit alá a magasból: a ílor­thy-nemzetség szinei. körülölelve a búzakalászt tartó páncélos kart ábrá­zoló címerpajzsot: a Ilortliy-esalád ősi címerét. Magasan fent. az emel­vény fölött, középen az angyalos ma­gyar címer. Az ablakokon beáramló júniusi napfény csillogva törf meg az ünnepségen részfve't tiszti küldöttség diszegyenruháinak aranygombjain. A honvédség részéről vitéz Gvirnes­sv Frigyes hadtestparancsnok veze­tésével minden fegyvernem képvisel­ve volt, a törzstisztek részére az emelvénytől johbra cső szék- és pad­sorokat tartolták fenn. Dr. Glat»­fclder Gyula érsek. Csanádi püspök képviseletében dr. R a s k ó Sándor püspöki helynök jelent meg a dísz­közgyűlésen. amelyet 12 óra után né­hány pereeel nyílott meg dr. Tukats Sándor főispán. A tanácskozó asztalnál a főispán jobbján »dr. Pálfv József polgár­mester. balján pedig dr. Tólh Béla polgármesterhelvettes foglalt holvet, kétoldalt a tanácsnokok teljes szám­ban. továbbá dr. Raek Kálmán ár­vaszéki elnök és vitéz dr. T ó | h Bé­la városi tiszlifönrros. valnménnvier. fekete magyar ünneplőben. A székso­rokat megtöltötték a városatyák, a karzaton pedig a közönség foglalt he­lyet. A balodali erkélyen a'MAV »Ha­zánk' Dalkör tagjai a 'diszközgrülé$ megnyitásának rillanatában elénekel­ték a Magyar Hiszekegyet, aroelvet s meftelentek állva halt-atta Dr. Tukats Sándor főispán üd­vözölte a megjelent egyházi, katonai cs polgári előkelőségeket és a közgyű­lés tagjait, majd megállapítva a köz­gyűlés határozatképességet, az elnöki székből a következő ünnepélyes bejc­rcnlést tette; Tukals főispán megnyitó beszéde — Tekintetes Törvényhatósági Bi­zottsági — Szeged törvényhatósága rendkí­vüli közgyűlésre ült össze. A rendki­viili közgyűlésnek egyetlen tárgya, hogy Magyarország Nagyurát, vitéz Horthy Miklós kormányzó ur őfőroél­tóságát a város népe nevében hódoló felirattal köszöntse születésének 75-ik évfordulója alkalmával. (A Kormány­zó ur nevének említésekor harsány éljenzés és tapsvihar tör ki és a köz­gyűlés tagjai helyeikről felállva, per­ceken át lelkesen ünneplik Magyaror­szág kormányzóját.) — Az egész ország ünnepel. Ebben az ünneplésben az idők komolvságá­jiak mcgfelolőleg helyet kér Szeged népe is. Hódolatfal, mély tisztelettel és ragaszkodó szeretetlel fordul a Kormányzó ur fepkölt személye felé, ki 24 évvel ezelőtt, szörnyű kétség és bizonytalanságban, a szerencsétlenül vergődő, első világháborút kövr|ő ide­gen megszállás, vörös ncmzelkőzi ha­talmi törekvések közepette állott a nemzet élére Szögeden az 1919-cs nem­zeti ellenforradalom diadalra jutása­kor. Mint honvédelmi miniszter és fő­vezér indult el, hogy egy ország év­ezredes örökségét megmentse a jövő­nek, minden ellenkező törekvés köze­pette. Évszázadok megszentelt hagyó­Hiányainak megvédése, megőrzése es a nemzet jövő fejlődésében érvényre juttatása, megélése — amit röviden szegedi gondolatnak nevezünk — ké­pezik a Kormányzó ur elhivatottsá­gát kihangsúlyozó munkájának alap­jait. Az ezekben rejlő erötényezök tették lehetővé azt, hogy a nemzet bi­zalma és a fegyelem megerősödött, ezek tették lehetővé, hogy a trianoni évtizedek fölött diadalmasan felülke­rekedett, ezek tették lehetővé a Fel­vidék egy részének, Kárpátaljának, Erdély északi részének és Bácskának az anyaországhoz való viszacsatolá­sát. Ezek tették lehetővé, hogy önfel­áldozással, áldozatos munkával, ki­tartással egy felemelkedő országépi­tés induljon meg. Ezeknek az időknek eredője, összpontosítója Kormányzó urunk elhivatott személye. — Mi szegediek, híven évszázados tradícióinkhoz, szilárdan álljuk azt az őrhelyet, melyet nemzetünk történel­mében «uindenkor vállaltunk és ame­lyen mindenkor helytálltunk. A sze­gedi ember józan, becsületes, fegyel­mezett, megingathatatlan, kiegyensú­lyozott. Istenét és hazáját szerető jel­lemvonásával, hűségünkről, hódoló­iunkról és túláradó szeretetünkről te­szünk hitvallást s az a felirat, ame­lyet ma a törvényhalóság a Főmélló­ságu ur elé terjeszt, ismét tanúbi­zonysága ezeknek az érzelminek. Pálfy polgármester előterjeszti a határozati javaslatot Ezután dr. Tukats Sándor főis­pán fölkérte a polgármestert, hogy terjessze, elő a határozati javaslatot. Az imént még tapsóktól wiharzö te­rem sw»mT»i11nntást nlati elcsöndesült. amiker dr. Pálfy József polgármes­ter felemelkedett helyéről, lipgv « ke­zében a hódoló felirat szövegével, a hallgatóság feszült erde'-Jódéfe köze­pett« megindokolja előterjesztését. — Méltóságos föisnán nr. tisztett

Next

/
Oldalképek
Tartalom