Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-22 / 139. szám

Glattfelder Gyula érsek pásztorlevele a Katolikus Diákotthonok felállításáról (A Délmagyarország munkatársától) Glattfelder Gyula érsek, csanádi püspök pásztorlevélben fordult papjaihoz a katolikus Diákotthonok felállítása érdekében. A pásztorlevél igy hangzik: Az Actio Cafholica országos elnöksége a püspökökön és a papságon keresztül felhívással fordul az ország katolikus társadalmához, hogy annak a nagyszabású nevelő és szervező lervnek. amely a katolikus deákinternátusoknak minden társadalmi fokon megvalósítása érdekében megindult, munkatársaivá szegődjenek. Amit a magyar szellemi élet rekrisztianizálása érdekében messzelátó lelkek már félszáz év előtt elgondoltak _ Prohászka Ottokárok és 7, i c h y Nándorok generációjának álma megvalósulásra vár. Aminek hftlrsőjéf Mária-kongregációkban. szentirnrés infézménvekben. Szívgárdákban ';?ós ese rkészotfhonokban. egyetemi hallgatók otthonaiban és tnnoneinternátosokhan. meg legényegyletekben eddig ringatták, az A. C. elgondolása szerint beteljesedésre vár. Mindannyian túláradó örömmel Vettünk részt a pesti Vigadó nagytermében azon a nagvszabásn május 25-i gvülésen, amelyen az ország prímásától és miniszterelnökétől fogva a kis diákig és iparosifjuig mindenki arról szólt, hogy nemcsak szép szavakkal, de komoly tettekkel kell e nagy lelkek vízióját életbe átültetni. Ott ült és lelkesedett valósággal egész Magyarország elitje s büszkeség volt látni, hogy ezek a kiválóságok majdnem mind valamelyes vonatkozásban vannak azzal az intézménvr.yeL, amely Szent Imre égisze alatt vállalkozott egy teljesen hitetlen és szabados korban a magyar lélek végleges megkeresztelésére s a társadalom arcának Krisztus kegyelme szerint való formálására. Ennek a kiszámíthatatlan jelentőségű gondolatnak a szolgálatát kéri tőlünk különösképpen is az A. C. elnöksége — csanádi papoktól —, akik oly nevet őrzünk, atnely a történelemben is kezdést jelent ezen az utón. Szent Gellért papjainak valljuk magunkat. Szent Gellért iskolájában pedig olt látjuk azt a Szent Irmét, akit 9 megindult mozgalom mintául kivánt 4 állítani a magyar értelmiségi és munkás fiatalság elé. Szent Gellért olda Ián ott látjuk munkatársait, akik az ti ihlettségével fölszántották a Tisza— Maro.sszögén az avart s a barázdába ?lvetették a keresztény civilizáció magvát. Szent Gellért társaságában ' látjuk a müvészekpt és mesteremberekef, akik kolostorokat és iskolákat építettek a szemnek gyönyörűségül, a éleknek pedig gazdagodásául s virágos kertté varázsolták ezt az áldott vidéket amelyen nagv elődök kezemüvét hiába pusztitotfa el a föröktatár és modern hitetlenség —. mert azt a csirát, mely Isten kegyelmében s a lánsbuzgalmában rejtőzik, megölni nem lesz lehetséges soha. Ennek a csak nagyvonalú azért szeretettel kérem és várom papjaimtól. Elvárom, hogy az országos főbizottságnak az egyházmegyei főbizottságon keresztül adott utasításait nemcsak készségesen, de találékony lélekkel fogadják majd s érdeklődést kellenek mindenkiben, aki a nagy cél szolgálatára alkalmas és kész. Hiszem, példaadó módon fogják megmutatni az ország közvéleményének, mint lehet és kell nagy pro.cramot megvalósítani. Az első értekezlet, amelyet e célból a központi papsággal s espereskerületi kiküldöttekkel junius 7-én tartottam, igen knmnlv és tanulságos volt. A konkrét megvalósítási módok tömege hangzott el s utána mindjárt egyik-másik paptestvér meglepő áldozatkészséggel tette le nagy adományát a szent ügy oltárán. Bízom, hogy a példa megértésre talál s ez a klérus nemcsak szeretettel fog főpósztorához — mint a megvalósulásra váró terv egyik legrégibb munkásához — ragaszkodni, hanem az áldozatkész agitáció és jó emberek megnyerésének ügyessége terén is — mögötte derült lélekkel felsorakozni. Szent Gellért példája ragyogjon előttünk, az ő mennyei közbenjárása eszközölje ki számunkra a kegvelmot. Iiogy nagvot merni s megvalósitani képesek legyünk. Percekig tartó viharos taps és éljenzés követte a miniszter beszédét,' aki az ipartestület díszülése után) volt osztálvtársainak vacsoráján vett részt. (MTI) Betörök tártak Szent Györaul Albert uíszegedf villáját) en Ruhaneműt es értékes ezüst cvOeszkOzühef roptak (A Détmagyar ország munkatársától) Szegeden az, utóbbi időben elszaporodott betörések károsultjainak sorába most egy világhíres név viselője lépett: dr. Szent-GyöríAH Albert, a szegedi egyetem' No bcl-dijns tanara. A tudós professzor hétfőn délelőtt elpanaszolta a rendőrség bűnügyi osztályán, hogy Újszegeden, a Bethlen-utcában bérelt villájában betörők jártak, akik a padlásajtót leitörve, a padláson elhelyezett ruhásládát teljesen kiürítették. A nagyértókti vuhanemüek kel együtt az ismeretlen tettesek magokkal vitték a profes-zor 19 személyes ezüst evökészle,t*nek tühb darabját is, igy az okozott kár értéke meghaladja a 2000 pengőt. A rendőrség a feljelentés alapján erélyes nyomozást indított, amelynek gyors eredményét. azonban egyelőre hátráltatja az a körülmény. hogy a lopós időpontját ed dig nem sikerült pontosan megállapítani. A házbeliek c-ak ritkán járnak a padláson és igy ők sem tudnak errenézve támponttal szolgálni. Lehetséges, hogy hetekkel ezelőtt elkövetett bűnesetről, van szó. A detektívek most mas nyom hiányában azt kutatják, hogy az isroerelen tettesek hol értéke-itetlck a lopott ruhanemüeket és ezüst, evőeszközöket. Bemélik, hogy ezen az utón mégis sikerül nyomára jutni a Szent-Györgyi-villa betörőinek. A kormány megvizsgálja az egész magyar társadalom kötelezd biztosításának kérdését Bornemisza miniszter fontos bejelentése Debrecenben Debrecen, junius 20 Bornemisza Gcza iparügyi miniszter szombaton Debrecenbe érkezett. Az ipartestületben tiszteletére elöljárósági díszülés volt, amelyen a debreceni iparosság rendkívül meleg ünneplésben részest lette a minisztert. Ezután Bornemisza Géza szólalt fel. _ Ami 1935-ben — kezdte beszédét a miniszter — nekem mint első magyar iparügyi miniszternek álmom volt, az nyolc év alatt többé-kevésbé valósággal vált. Az én álmom volt, hogy a kézmüvesiparosság sorsának intézését elsősorban a* iparosok kezébe, az iparosok szervezetének kezébe kelt tenni. — Ma már az ország legtöbb beI

lyén ním látszalipartestiiletekkel dolgozom, hanem életet sugárzó fesilu mórion történhetik s (öletekkel és nincs messze az az idő. amikor az ipatrtestületek központi szervezetébe. az 1 POK-ha is nj életet tudunk lehetni. Ma nagyon nehéz időkben élünk — folytatta a miniszter !— a háború negyedik esztPndejé ben. Min( n múltban mindig, amikor Belvárosi Mozi Kedden is ua ÉH éli gyors SARDY, BILICSI, BOR.BY. BELLA, GREGUS és Kormányzó urunk 75-ik év ér « készült film Fél 3,'S éa fel 9 órakor !

Korzóban Ma 3—fél fi és 8 órakor Hormy rrnnios normánw 75 éves születésnapja alkotnia hol kcszül film. Azonkívül CLARA CALAMAI India trópusi dzsungt'ljében lejátszódó izzó szerelmi regénye Maláji kalózod a magyarnak kardhoz kellett nyúlnia az volt a döntő probléma s ma is az a tét forog kockán, meg tudunk-e maradni a Kárpátok medencéjében magyaroknak és tudjuk-e élni önalió nemzeti eletünket. — A mai emberfeletti küzdelem mindenkitől áldozatot kiván, a föld népétől, a tisztviselőtől és az iparostársadalomtól. Felelősek vagyunk mindnyájan a bekövetkezendő napokért, nem szabad ettől a felelősségtől visszariadni. Bízunk a legelső magyar emberben és azokban, akik izig-verig magyarok, ismerik ezt a földel, szerétik rz|, nem szaladnak semmiféle fantom és délibáb ntán, hanem reálisan a magyar rögbe épifve akarják vezetni tovább a nemzetet azon a ne héz. veszélyes és fáradtságos u|on. amely ínég előttünk áll. — Meg vagyok győződve arról, hogy a nemzeti alapon álló magyar társadalom hatalmas többsége ugyanígy gondolkozik, ha pedig igv érzünk és gondolkozunk, akkor nines okunk félni a jövőtől Elszánt, szilárd alapokon álló nemzeti érzésben megingathatatlan társadalommal mindenkinek minden köriilménvek között számolnia kell. Ennek a társadalomnak a városokban egvik vezető rétege az iparosság. Tudom, hogy az iparostársadalom megbecsülésének emelésére még sok tennivaló van fgy elsősorban az öresrséei biztosítás. \ törvény elökés/itésp folyamatban van. a szükséges matematikai számításokat «űrs:efem s bejelenthetem, hoey amint megrnvilifc a lob"tősége, a törvényt mielőbb megalkotjuk s mer* izsgálink a kötelező biztosítás kérdését az egész társadalomra, » F ! M A fi V ARORS /Afl kedd. 1943 junins 99, Megsürgetik a baktói építkezésekhez szükséges anyag kiutalását Junius 28-án lesz a Közjóléti Sző' vetkezet közgyűlése (A Dél magyar ország munkatársától) Hétfőn Szegedre érkezett, dr. Valkó László szociális felügyelő, hegy a belügymitfisztérium kiküldetésében felülvizsgálja az Or-zágos Nemzet- és Család védelmi Alap célkitűzéseit valóra váltó kö'jóiéti szövetkezet ügymenetét. A miniszteri kiküldött ezúttal is azt állapította meg, hogy a xzövekezet munkája a lefektetett, irányelveknek megfelelően és mindenben nz előre kidolgozott program szerint folyik. A hivatali megbeszélések után dr. Valkó felügyelő Kovács Sándor, a szövetkezet igazgatóisnak ós dr. fíiacsy Béla tb anácsnok, a népjóléti hivatal vezetőjének tár.-aságában kiment. Ujsomogvitelepre és a helyszínén tárgyalta le a bölcsődnépitkezéssp! kapcsolatos kérdéseket. Déli fél 1 órakor dr. Pdlfy József polgármester elnöklésével a varosháza kistanácstermében tartotta, meg a Közjóléti Szövetkezet közgyüléstelökészitő igazgatósáig ülé« ést, amelyen dr. Valkó László felügyelő is résztvett. Az üles után a felügyelő Kovács igazgató és Biac.sy tanácsnok társaságában meg-* szemlélte a baktói építkezések'l. Itt. mint ismeretes. 31 családi há* zat. épittet a családvédelmi alap er ezek közül 7 épület falait már fel« húzták, most kerül sor a tetők rábuzására. Az építkezés eddig fenn* akadás nélkül folyt, a munkák el<V rehaladása most már időszerűvé telte az ujabb hét épületből állói házcsoport építkezésének megkezdett. Pillanatnyilag akadály merült fel, mert a permetezesi időszakra való tekintettel az épitkezesi oélckra szolgáló mész szállitása hátráltatást szenved. Hogy elkerülhető legyen a késedelem és az építkezés még az őszi időszak beállta előtt befejeződhessek. Kovács igazSzéchenvi Mozi Ma 3, 5, 7 órakori A magyar filmgyártás legragyogóhfb alkotása! GÜL BIBI HPSZKA JENŐ világsikert ara tolt örökszép daljátéka. Káprázatos kiállítás, meseszép díszletek TELJESEN UJ KÓPIA! Felszereplök: A magyar mozi közönség üdvöskéje: SZIXECZKY ZITA JÁVOR PÁL MAKLÁRY ZOLTÁN* RAJNAY GÁBOR HOSSZÚ ZOLTÁN KftMTVES SÁNDOR TOMPA PUFI