Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-22 / 139. szám

»or mmiT íin rrvr * y * n KFT) D. 1943 jnnius 22. orstö Bise«y tanácsnokkal kedden Budapeslra utazik, hogy a szüksé­B8U anyagok kutatását és H mész­szállítás megkezdését kisürge->e. A Közjóléti Szövetkezet hétfőn, junius 28-nn tartja meg ezévi ren­des közgyűlését, amelyen a szövet­kezeti vezető részletesen beszámol majd az elmúlt szövetkezeti év munkásságának eredményéről. Jól végzett munkáról tanúskodott a levenieév záróünnepsége Fogadalomujitás a Hősök Kapujánál (a Délmagyarország munkatársá­ról) Vasárnap véget ért a leventeév. A leventeév országszerte ünnepsé­gekkel zárult. A szegedi leventék is nagyszabású, egcsznapes program keretében ünnepelték meg az év befe­jezését, Reggel 8 órakor a József fő­bcroeig-téren tábori mise volt a kato­likus leventék részére, ugyanakkor a református leventék a református templomban vettek rézst istentiszte­leten. A vallási tiszteletadás után a le­ventenlakulatok leventéi zárt sorok­ban a Hősök Kapuja elé vonultak. Itt bárom leventevezelő megko-| szoruzt* a hősi emlékművet, vezető­jük rövid beszédet mondott, hitet téve a hősök iránti szeretetéről és a hősö­ket álltiotta követendő példaképpen a leventék elé. •Vitéz Berthy János ezredes, a szegedi Levente Egyesület parancsno­ka ezután megujittatt* a 'érit és női leventékkel a levente fogadalmat. Az egész teret betöltötte a leventék fo­gadalma, amint egy emberként mon­dották parancsnokuk után: >A leven­te hazájához mindig hü!« Az ünnepi fogadalom után zászlótisztelgés és díszmenet következett. Délután fél 6 órakor került sor az országos leventeuap szegedi ünnepsé­gének második részére. Zárt rendben, tömött sorokban vonultak fel a le­venték zenekaruk hangjai mellett a felsővárosi Pálfy József-leventepályá­ra. Lélekemelő csendben vonlák fel a leventezászlót, majd a zászlófelvo­nás ünnepélyes aktusa után ima kö­vetkezett Ezután a leventezenekar hangjai mellett megkezdődött a zenés szabadgyakorlatok bemutatása, amit a fegyelmezett egyöntetűség, a rugal­mas testek fiatal lendülete jellemzett. Ezután a nagyszámban összegyűjt kö­zönséget a leányleventék ének- és táncbemutatója ragadta magával. A leányleventék nagy tetszéssel foga­dott ének- és táncbemutatói ulán sportbemutató következett, majd ta­laj- és szertorna bemulató tanúsko­dott a szegedi leventék fejlett scort­fculturáj&róL Fegyveres és fegyvernélküli ki­képzési bemutaló következett ezután. a nehéz gyakorlatokat játszi köny­nyedséggcl oldották meg a derék le­venték, szinte fiatalságukat megha­zudtoló gyakorlottsággal, szemet, lel­ket gyönyörködtető módon. A kikép­zési bemutató bizonysága volt annak, hogy a leventeparancsnokok, levente­oktatók nem hiába foglalkoztak a rá­juk bízott leventékkel tíz hónapon ke­resztül, mert az elért teljesítmény bő­séges kamatokkal fizette vissza n munkára fordított órák, napok és hó­napok idejét. A levenlenap diszmenet­ie| ért véget vitéz Berthy János ez­redes előtt. Jwrnan lamaK meg Hahón a hózlóietl szóvefhezeteh idei heroicfi meset Jövőre Szegeden rend :zlh a szövetkezeti napot (A Dél magyar or szag munkatársá­tól) Az Orzágos Nemzet- és Gsalád­rédelmi Alap alföldi körzetéhez tartozó szövetkezetek fennállá-uk óta évente más és más alföldi vá­rosban rendezik meg az úgyneve­zett „szövetkezeti napo]c"-at, ame­lyeken a kerület valamennyi érde­kelt szövetkezete résztvesz. Ezalka­lommal együttes megbeszélések so­rán ismertetik meg egymással köl­csönösen végzett munkájuk ered­ményeit és ugyanígy közösen be szélik meg a további tennivalókat is. Ezáltal a kerület valamennyi szövetkezete egymással összhang­ban és egymást kiegészive tevé­kenykedik. Az első szövetkezeti évben, 1941­l»en Hódmezővásárhelyen, 1942-ben Gyulán tartották a szövetkezeti na­pokat. mig az idén Makón ülnek össze az aktuális kérdések megvita­tására. Szegedre a jövő esztendő­ben keriil sor. az errevona'kozó ja­vaslatot a szövetkezetek központja már magáévá is tette. Az ezévi szö­vetkezeti napokat junius 23-ára és 24-ére. szerdára ós e-ütörtökro hivta össze Fercnczy Béla alispán, a csanádmegyei közjóléti szövetkezet eluöko. A két. napon ót tartó meg­beszélésre meghívást kapott Szeged város polgármestere is, akit. azon­ban hivatali elfoglaltsága akadá­spletében dr. Biacsy Béla tb. ta­nácsnok, a népjóléti hivatal veze­tője vesz részt az értekezleteken. A szövetkezeti napok megnyitó ülését szerdán reggel 9 órakor tart­ják a makó vármegyeházi közgyű­lési termében. Ferenczy Béla alis­pán elnöki megnyitója ntán dr­Bécsy Bertalan polgármester is merteti a makói város; szövetkezet működését, majd dr. Valkó László szociális felügyelő tart előadást a szövetkezeti napok céljairól, a szö­vetkezetek termelő üzemeinek mun­kájáról és. a szociális Intézmények közcllátásúról, majd a társszövetke­zetek kiküldötteinek soriban dr. Biattey Béla, a szegedi szövetkezeti tevékenység eredményeiről fog be­számolni. Az értekezlet résztvevői a máso­dik napon megtekintik a vármegyei és a városi közjóléti szövetkezet szociális alkotásait, házépítéseit, a roezőhegyesi állami birtokot, a föl­deáki és a magyarbánhegyesi me­gyei szövetkezetek gazdaságait, öt törvényhatóság kilenc egyesülete­Makó város és Csnnádmegye in­tézményei kivül Szeged vá os, CVongródrnegye. Csongrád. Szentes, Hódmezővásárhely és Gyula varo­sok, valamint Béké«megye szövet­kezetei vesznek részt a szövetkezeti lyoz a megjelenc-ében és igy képvl-1 napokon. a magyar hazával szembeni kötelességek teljesítésére hivta fel Pataky államtitkár a nemzetiségeket BÉLYEGEIT a legmagasabb áron veszem meg. BfcLYEGKJSRESKEDfiS, fogadalmi templommal szentben. Tel.: 39-03. Máramarosziget, junius 21. ür. Pataky Tibor államtitkár jelenlé­tében avatták fel va-urnap Mára­marosszigeten az országzászlót. Az ünnepségen felszólalt Munkáes vá ros kiküldöttje is, aki a két város testvéri sorsát vázolta, majd hitelt tett amellett, hogy a nemzetiszinü zászlók örökké megmaradnak Má­ramarosziget és Munkács főterén. Az avatóbeszédet dr. Pataky Ti­bor államtitkár mondotta. — Magyar erő, magyar akarat, tnngvar képesség vetette meg az alapját az állami szervezetnek — mondotta. — Nincs elődünk és nem lehet utódunk. Mutatja a mult azt, bogy magyar vér folyt, magyar gazdaság pusztult abban a sok harcban, amelyet megvívtunk. Má ramaros vármegye fial mindig pél­dát mulattak az áldozatos közössé­gi szellem szerint való magatartás­ra. Példás volt ez az együttélés Trianon előtt s ezt az itt élő ma­gyaroknak és uera magyaroknak fgyformún kell betudnunk. Azzal a hazugsággal kürtölték és kürtö­lik tele a világot, hogy a magyar a vele együttélő nemzetiségeket el­nyomja. azokat megsemmisíti. Az adatok tömegével bizonyíthatjuk be ennek a vakmerő állitásnak az alap­talanságát. Mutassanak Svájüon kivül még egy európai államot, amelyben a nemzetiségek népi ere­jüket, nefnzetUégi mivoltukat olyan mértékben tudták megóvni, mint nálunk- Nincs ilyen! — Ha mi ezer éven keresztül csak halvány kópiáját csináltuk volna nem magyar ajkú népekkel széna ben annak, amit a mi elszakított véreinkkel szemben 20 éven át al­kalmaztak, hírmondója nem volna itt nem magyar ajkú nemzetiség-, nek- A magyar türelmes, természe­ténél fogva ilyen és szeretetteljes más népek felé. Ilyen, mert a ma­ga magyarságában erős. Szeretni, r agylelkünek lenni esak az erős tud. — Nem magyarok Is, e megyé­ben románok, rutének — folytatta beszédét az államtitka* —, kövessék azt az utat, amelyet elődeik jártok. Ettől függ. bogy méltók leeznek-e és azok maradnak-e arra, bogy az országzászló róluk is hirdesse, hogy ők hü és igaz fiai ennek a hazá­nak. Ez az ország befogadta őket, otthont adott nekik, gazdasági bol­dogulásukat biztosítja, lehetővé te­szi nyelvük, népi szokásaik, hagyo­mányaik, népi kultúrájuk ápolását, a teljes és tényleges egyenlőséget. De ezzel szemben feltétlenül elvár­ja tőlük, hogy fenntartás nélkül teljesítsék kötelességüket a magyar állammal, a magyar hazával szem­ben. Türelmesen várunk azokkal nem megy máról-holnapra. — mert szemben, akiknél a lelki étlátá­feltétlen meggyőződésünk, hog.v előbb-utóbb rájönnek arra, hogy a magyar uralom óm csalc a magyar urglom tudja számukra WgtQsitOei azt, hogy külön népiségüket ka­landoktól menlee 'államban, modern fejlődési lehetőségeket adó, tiszta erkölcsű állami közületben, teljes jogegyenlőségben és jogi bigtoneig­ban örzihetik meg és fejleszthetik. Valahányszor az államtitkár a Kormányzó ur nevét emiitette be­szédében, a hatalmas tömeg a jkiról mindannyiszor felharsanó tapa és lelkes éljenzés vol a válasz. Meglopta a házbetíeket a kisegítő cselédlány (A Délmagyarország munkatársától) Notórius büoözőt tartóztatott le a rendőrség egy foglalkozás- és laké­hely nélküli cselédleány személyében. A 20 éves cselédleány, Koza Mária junius 10-én szabadult a Csillagbör­tönből, ahol lopás miatt kiszabott 3 hónapi fogházbüntetését töltötte. Ki­szabadulása uán elment munkát ke­resni. Munkakeresés közben benyitott Nagy Ferencná Kossuth Lajos-sugár­ut 50. szám alatti lakására, ahol Nagy Ferencné junius 15-től kezdve alkal­mazta. Mivel a leány panaszkodott, hogy nincsen lakása és szeretne rög­tön munkába állni, Nagv Ferencné el­küldte őszeszékre közeli wlkonához, Orosz Jór.sefnéhoz. Koza Mária ki is ment a pünkösd­re Orosz Józscfné őszeszékl tanyájá­ra még. Két nap múlva megérkezett Oroszuó tanyájára Kordos Piros­ka szegedi kalapkészutőnő, akit Orosz­né meghívott az ünnepekre. Junius 12-én Orosz Józscfné Gordos Piros­ka, vaJamiut Tótb Rozália, Oroszré cselédleánya és Koza Mária elmentek a szentkuti búcsúra, ahonnan 13-én érkeztek vissza a késő délutáni órák­ban. Ekkor ellátták a gazdasági teen­dőket, megetették az állatokat, majd fél 10 óra tájban megvacsoráztak. Vacsora után még beszélgettek egy kicsit, majd Gordos Piroska a áltól való kimerültségére hivatkozva azt indítványozta, hngy feküdjenek le. Koza Mária azonban azt mondotta, bogy ő még nem fekszik le. Amikor mar mindenki lefeküdt és csend volt a szobában, munkához látott Koza Mária, A szobában le>vö összes fehér­neműt, Gordos Píroskának a vendég­ségbe magával hozott garderobját összecsomagolta, ellopta továbbá lótb Rózáinak cselédfizetéséből összeku­porgatott 50 pengőjét, amit az asztal­fiókban talált és Orosz József nő aranygyűrűjét. A lopott holmikat Gordos Piroska táskájába pakolta é* abban behozta a városba még aznap éjszaka. Másnap, junius J4-én reggel a re­h a neműek nagyrészét abban a szálltv dában hagyta, ahol megszállt Egy kii táskában magóhoz vett pár rubát éa kiment » Mars-térre, ahol az ócaka­piacon 22 pengőért eladta azokat. Ko­za Máriát, aki 20-ik életévét a lopáa napján töltötte be. Oroszné feljelen­tésére Junius 14-én délután letartóz­tatta a rendőrség a Mars-téren. Kihallgatása során Koza Mária részletesen elmondotta a lopás moz­zanatait, csupán az ellen védekezett, hogy a lopást az elsötétítés ideje alatt követte volna eL Ennek kivizsgálásá­ra dr. Kamarás Lajos rendőrtaná­csos, a bűnügyi oazály vezetője ősze­székre ment, ahol kihallgatta a káro­sultakat. A károsultak Koza Mária vallomásával ellentétben, aki a lopás időpontját fél 10 órára mondotta, azt vallották, hagy a lopást 11 óra utá* követte el a büntetett előéletű cseléd­leány, mert Gordos Piroska mielőtt lefeküdt volna, megnézta karéráját és azon már 11 éra elmúlt. Koza Máriát kihallgatása ulán át­adták az ügyészségnek, ahol dr. G a á 1 ödön, a statáriális ügyekben vádira­tot alokésíitő ügyész újra kihallgat­fa. Koza Mária 'aJÓMÍoüteg ttatáriá- , lis bíróság álé körűk

Next

/
Oldalképek
Tartalom