Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-12 / 106. szám

OELMAGYARORSZAG. fószinfi azonban, hogy a megmotózása­SZERDA, 1913 m 41 n • 12.1 kor tárcádban talált 5400 pengő kész­pénz a verses könyvéből folyt volna be. viszont semmi elfogadható magya­rázatot nem tud adni arra ar állásta­lan asztalossegéd, hogv honnan telt szert ilyrn nagyösszrgfi pénzre. A rendőrség most ebben az irányban is megindította a nyomozás' annyival l« inkább, mert Fehér Ottó László sze Szegedi ferülei-e a lápéi komp feljárója ? Félévi börtönre ítélték a lejdrágitó tápéi réti asszonyt (A Délmagyarország munkatiV'sá­lól) Ez a fogas jogi kérdés foglal­koztatta kedden a kir. ítélőtáblát egy árdrágítás) ner kapcsán, amely­nek vádlottja, Papdi Pálné tápéi réti földművesasszony a komp fel­járatánál 40 fillérért árusította a tejet. Az ügyészi vádírat szerint Papdiné ezzel ekövette az árdrágí­tást mert csak Szeged város terü­letén jogos a tej literjéért a 40 fil­lér felszámítása, egyebütt a környé­ken Csupán 34 fillért szabad a fenn­álló rendelet értelmében számítani. A törvényszék helytadva az ügyészi érvelésnek. Papdinét, aki árdrágí­tásért egy ízben már egyhónapi fogházra volt büntetve, ezalkalom­mal már bűntettben mondotta ki bűnösnek és Ő hónapi börtönre és 500 pengő pénzbüntetésre ítélte. A tábla Curry-tanáosa kedden tár­gyalta az elsőfokú ítélet ellen be­adott fellebbezést, amelynek előter jesztése során a vádott védője- dr. Ördög Attila azzal érvelt, hogy a komp Szeged város tulajdona, igy az tulajdonképpen városi területnek tekinthető, ahol jogosnak látszik a mindössze hnt fillérrel magasabb ár felszámítása, amit egyébként a vé­dő állítása szerint a vádlott nem követelt, csnpán elfogadott. A táb­la Ítéletében a hathónapi börtön­büntetés kiszabását helybenhagyta, r mellékbüntetésként kirótt 500 pen­gő pénzbüntetést azonban 100 pen­gőre szállította le az ítélet jogerős. Honnan vette az 5400 pengőt Fehér Oltó László poéta őstehetség? (a Délmagyarország munkatársától) A városi zálogház hónapokkal ezelőtt bejelentette a rendőrség nünügyi osz­tályán, bogy az elmúlt év cszeptem­her 7-én egy ismeretlen fiatalember el­zálogosított egy szürke átmeneti kabá­tot, amelyet a becsüs 200 pengőre ér­tékelt és arra 60 pengő kölcsönt folyó­sítón. A kabátot október 12-én kivál­tótták, de a záiogházj lakiárkezelő té­vedésből egy másik szfiik* térlikabá­lot adott ki • jelenliitvönck. Ennek a kabátnak az ériéke a 600 pengőt is meghaladta. a rendőrség hónapokig tartó m«g­figyelés után a kabátcserével Jogosu­latlanul jó! járt fiatalembert Fehér László asztalossegéd személyében ki­nyomozta. A fialalembert előállitolfák » rendőrségre, ahol kihallgatása u'án (•eismerte, hogy valóban az ő kabátjá* cserélték el az annál értékesebbel és a cseré' ő rücfön észre ia vette. A ka­bátot azonban nem tudta előadni, mert illiíásn ezerint a*t még akkor melegi­Iten » villamoson eladta egy férfinek. TŐ pengőért. Kfiiönősnek találták a rendőrségen, hogy Fehér Ottó László pontosan vissza tudott emlékezni arra is. hogy a kabát vevője Pelsőezv Kde néven mutatkozott be. sót mpgadta a detektiveknek aa illető nontós la­káscímét is. Rövid»sen kitűnt azonban, hogv eznel esak félre akarta vésetni a rendőrséget Fehér Ottó László, mert Budapesten sem a megadott ei­men. sem egvfbiitt ilyen nevü emberi nem talállak". Fehér Ottó Oszló a mnl' év őszén egvszrr már szerepelt a nyilvánosság előtt mini poétaőslehetség. Egy ver­seskönyvet edoff ki amelvnok megle­hetősen szép anyagi tikéra volt mer' fl maga árusította és a tórftsztés ké­jtfL-oaiw aíilMsi-IeilfcttJű*-Nenx_va: snélvét Igen gyS-rnssá teszi m a körül­mény, hogy zsebében találtak egy no­teszt az ország minden részéből össze­szedett különböző rímekkel és egész különböző bélyegzőlenyomatöhkal. A rendőrség most azt igyekszik kideri­teni. hogv milyen célt szolgáltat a cim- és bélyegzölenvomatgyüjteménv Ennek tisztázásáig Fehér Otfó Lászió a rendőrség őrisetében marad. Mit hoz Pongrác, Szervác és Bonifác? Aldés volt a májusi eső, most már derült, raeles: napokat vár a föld — Hogyan seeit a tanvai hadbavonu tak hozzá­tartozóin a bajtársi munkaközösség ? (A Délmagyarország munkatársá­tól) Sándor, József. Benedek neve­zetes a szentek naptárában. A nép­hitnek az a meggyőződése, hogy zsákkal hozzák a meleget. Van úgy. hogy igazolják is képességeikbe ve­tett eme meggyőződést, van úgy is, hogy rácáfolnak, mindez azonban semmit sem változtat azon. hogy a tavasz kezdetét általában ennek a három szentnek megérkezésétől vár­ja a nép. Ugyanígy vagynnk a fagyos szenteknek, Pongrácnak, Szervác nak és Bonifácnak ma kezdődő és három napig tartó névünnepével. Ezeknek a szenteknek névünnepé­hez a hideg napok emlékei fűződ nek. Az évszázadok óta tartó ra"g­figyelésekből azt a tapasztalatot vonta le a nép. hogy május 12—14 napjainak környékén hirtelen lg­hül a hőmérséklet, nem ritkán fa gyok vannak s a három szentet ép­pen ezért fagyosaknak nevezte el a találó jelzőkben annyira gazdag nép. Azonban ezzel is úgy vagyunk mint az előbb említett szentek triá­szával: amiért fagyos szenteknek nevezzük őket, nem feltétlenül bizo­nyos, hogy meg is hozzák a hide get. Sőt: reméljük, bogy az idén úgynevezett „fagyos" szentek az egész magyar mezőgazdasági ter­melésnek. ha rácáfolnának a róluk terjesztett riasztó hírekre. A ma­gyar földnek ma mindenre inkább szüksége van. mint fagyra, vagy akár csak erős lehűlésre is. A hosz­szantartó tavaszi szárazság után már-már aggodalom lett úrrá a me­zőgazdaságban. mert az a veszély fenyegetett, hogy ha nem jön eső, a legsúlyosabb helyzettel kell szá­molni. A várvavárt eső május ele­jén végre megérkezett. Eleinte in­kább osak borulás volt s az eső csak szemerkélt. A gazdák a fejüket csóválták: ez nem az igazi, nem ez kellene, hanem egy kiadós, jó nagy eső. Aztán ez is megérkezett Hét­főn valóságos felhőszukadá,s zúdult Szeged környékére. A földek szom jasan itták a termékenyítő esőt Ér­deklődtünk a földrajzi intézetben a májusi csapadékmennyiség Iránt s a következő felvilágosítást kaptuk: A meterolóeus a májusi esőről — A hónap elején egész ki­mennyiségű csapadékokat mértünk. Az esős napokon egy milliméter kö­rül volt az átlagos csapadékmeny nem járnak a fagypontig csökkenő I nyiség. Nagyobb eső volt 7-én. ami­kor a műszerek 10.7 miliméter csa­padékot mutattak, 8-án 7.4 volt a csapadékmennyiség, míg végül 10­én hétfőn szokatlanul nagymennyi­ségű eső hullott le. Ezen a napon 32.1 milliméter volt a lemért csa­padék. Hogy ez milyen nagy mennyi­ség, azt csak azzal az összehasonlí­tással lehet szemléltetni, hogy a nyári hónapok egész havi átlagos •Csapadékmennyisége 10—15 millimé­ter szokott lenni. < hőmérséklettel. A néprajzkutató tudós a fagyos szentekről Dr. Bálint Sándor ogye^mi ma­gántanár, a kitűnő néprajzkutató fiatal szegedi tudós, a következőket mondotta érdeklődésünkre a fa­gyos szentek körül csoportosuló né­pi elképzelésekről: — A népnek élete és foglalkozá­sa révén sok alkalma van a termé­szeti megfigyelésre és mintán bol­dogulása jelentős mértékben függ az időjárás kegyétől, törvényszerű­ségeit iparkodik kifürkészni. Ta­pasztalati tény az, hogy hazánkban május derekán átmenetileg lehűl a hőmérséklet. Ezt a néphit a fagyos szenteknek Pongrácnak, Szerváé­nak és Bonifácnak tulajdonítja, akiknek ünnepe történetesen szintén ezekre a napokra esik. A „fagyos' szentek életéről alig tudunk vala­mit. Egy biztos: a nem éppen ma­gasztaló jelzőt a magyar néptől nyerték, amely az időjárás és a ka­lendárium szentjei között Összefüg­gést keresvén azt tartja rólak, hogy nevüket könyörületes tégük miatt kapták. Ugyanis betegeket ápoltak volna, akik a hűvösre for dnlt időben nagyon fáztak s ezért| vetkező és bosszú ideig tartó tava. ruhájukkal takarták be őket. A be-lszi szárazság azzal a veszéllyel, fe­tegek meggyógyultak, ők azonba.n'nyegetett, hogy a ssendülőben levő A mezőgazdasági szakér tő a terméskilátásokról A fagyos szenteket megelőző nagy esőzés alaposan átáztatta a kiszáradt földeket Az eső nyomán a természet éledni kezd elaléltságá­ból s a pesszimizmus eltűnt a lel­kekből. ' Aa általános" időjárási helyzet­kép további kiegészítése céljából az eső hatását illetőleg dr. Kiss Fe­rene nyugalmazott miniszteri taná­csoshoz, a város kiváló mezőgaz­dasági és időjárási szakértőjéhez fordultunk elsősorban információ­ért Dr- Kiss Ferenc • következő­ket mondotta érdebiődésünkre: — A csapadékmentes tél után bö­meg fagylak. Aa idei tavasz időjárási körül méevei között Vágteleaül uagr szol* gálatót ...tennének a fent-- idézett termés elpusztul A* eső éppeu legjobbkor jött a tatai megkapta a régen nélkülözött nedvességet < különösen a hétfői nagy, egész na pos eső títán ma már egész máz­ként, sokkal kedvezőbben lehet meg­ítélni az általános mezőgazdasági helyzetet. Az eddig lehullott csapa­dók éppen elegendő volt többre mit nincs is szükség s most már jöhet­nek a meleg napok. Most a szép me­leg időjárásra éppen olyan szük­ség van, mint május elején as eső­re volt. A meleg még azt is jóváte­heti, amit az április közepén érke­zett talajmenti fagyok elrontottak. A legelök nem a szárazság, hanem a fagyok miatt pusztultak el Ha a további időjárás kedvező lesz, me­leg napok következnek, ez nem esak a vetemériyekre, de a legelőkre is jó hatású lesz. Sokat jelent az is. hogy mit hoznak a fagyos szentekf Ha ezeken a kritikus napokon átes­tünk, ilyenfajta nagyobb veszede­lemtől már nem kell tartani. Igaz, hogy Orbán is lehűléssel szokott járni, de ez már ritkább, mint « május derekán szokásos lehűlés. Egy esetre emlékszem, még gyer­mekkoromból, hogy június 6-án olyan fagy volt 1866-ban, hogy édes­apám egész repcetermése elfagyott. Szerencse, hogy az ilyen csapások a legnagyobb ritkaságok közé tar­toznak s így a mostani esőzés ntán bizakodva lehet megítélni a hely­zetei A gazda a földről éa az idő­járásról Végül megkérdeztük a legköz­vetlenebbül érdekelt tényezőt s gaz­dálkodót, hogy milyennek látja a pillanatnyilag a mezőgazdasági helyzeteit Ebből a nyilatkozatból is csak a bizakodás árad felénk. — A földek és a termés képe né­hány nap alatt teljesen megválto­zott — hangzik a válasz. Az aggó­dást a reménykedés váltotta fel. A városban élő ember, akinek csak bosszúságot okoz az a^zfaltmélye­désekben összegyűlt esőlé, el sem tudja képzelni, hogy a földnek er az alapos átázása milyen lelki fel­szabadulást, milyen lelkendező örö­met jelent odakünn a tanyán. Meg van mentve mindaz, amit már-raáf elveszettnek kezdett hinni a tanyai magyar. Ez pedig a mindannyiunk kenyere. A kalászosok egy hét alatt arasznyira nőttek s ha most már megkapjuk a terméskilátások továb­bi javulásához feltétlenül szükségé s meleget is, a legszebb eredmény elé nézhetünk a mezőgazdaságban, ami­re az elmúlt szűk esztendők Után igen nagy szüksége van nem Bsofc az egyes embernek, hanem as egész országnak is. Vonatkozik mindé* nem csak a szántókra és konyha­kertekre. hanem a gyümölcsösökre is. A földek Iegnagyobbró-ze min­denütt meg van művelve, ami nagy részben köszönhető a bajtársi munkaközösség áldozatkész közre­működésének. Azokon a családokon, ahol a munkát végző családtag, apa, vagy férj. vagy gyermek had­bavonult. az ittbonmaradottak gítették s közös munkával művel­ték meg a földet, hogy kára ne ló­gyen se a munkáskéz nélkül ma* radt családnak, se a nemzetnek". e As "áldott magyar fekete föld, meg a sárga homok lélekzetbez ju­tott: esőt kapott s most meleget vár, azép kék eget, ragyogó napsü­tést s bízik benne- hogy úgy Szent Pongrác, mint Szervác és Bonifáö megértő szívvel lesznek iránta » «B idén megkímélik a hidegtől. Ráfér. Aí elmúlt években sókafc saanvédett 0*v*íh Tibor Ott*

Next

/
Oldalképek
Tartalom