Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-09 / 104. szám

c O (SCMXOY'A PORSZAG b • A f A W M A p, 1948 m A J a « ». -orra láthatta Kassát, Ungvári és a lobbi felvidéki városokat. Időközben többször járt az akkor még román megszállás alatt lévő Erdélyben is, majd a visszacsatolás után végleg oda lette át székhelyét. Koloxaváron, Besztercén és Marosvásárhelyen -működött* aa atóbbi években és tartózkodási helyét olyan sürün váltogatta, mint az álneveit Betörő körntja során legutóbb a marosvásárhelyi iskolákat látogatta sorra, majd a tankerületi főigazgatóság irodahelyiségébe tört be. Mindenünnen elvitte az Írógépeket, de ahol a fölfeszített fiókokban pénzt talált, azt •em hagyta ott Marosvásárhelyi Mák mánya töhhezer pengőre tehető. Itt azután rajtavesztett, a detektívek éppen akkor caipták el. mikor egyezerre két lopott Írógépet akarf elzálogosítani. Rátnonyi nem sokáig >üdült« a marosvásárhelyi rendőrség őnzeles cellájában, mert csakhamar kikérte a besztercei királyi ügyészség, hogy elszá moltassa az ott elkövetett cselekményeiért. Ennek megtörténte után minden valószínűség ezerint Szegedre hozzák, mert az itt elkövetett negyven betöré ses lopása sem évült el, tekintve, hogy körözését állandóan megújították és cselekményeit figyelőlapon tartották nyilván. Áz írógépek szerelmesét tehát utoléri a nemezis. (k. b.) 167 fő jut Szeged területének minden négyzetkilométerére Három ávtixod alatt 22 fővol emelkedett az egy négyzetkilométerre eső népsűrűség (A Dél magyar orrai g munkatársától) Érdekes statisztikát állított öszsze a Központi Statisztikai Hivatal a városok népsűrűségéről. Tizennyolc törvényhatósági város adatait dolgozza fel a statisztika, köztük Szeged népsürüségi viszonyait ts. A legutóbbi népszámlálás szerint Szeged lakossága 136.375 fő és a város közigazgatást területén egy négyzetkilométerre 187 fő jut. Foglalkozik a statisztika az elmúlt évtizedek népsürüségi viszonyaival is és megállapítható, bogy az elmúlt 30 esztendő aiatit a négyzetkilométerre eső népsűrűség fokozatosan emelkedett Szegeden. 1910-hen ugyanis 145 fő jutott a város egy-egv négyzetkilométerére, 1930-ban pedig már 165 fő volt az egy népzetkilométerre eső népsűrűség. tt év leforgása alatt ezekszerint ti fővel emelkedett Szegeden az egy négyzetkilométerre jutó népsűrűség. Valamivel jobb • tekintetben a helyzet * rivális városban: Debrecenben, ahol 1910-ben még 97 fő jutott egy négyzetkilométerre, most pedig 131 a népsűrűség, az emelkedés itt 84 fő. Budapesten egy-egy négyzetkilométerre a legutóbbi népszámlálás szerint X09é fő jut, ami arra mutat, bogy a főváros rendkívül sűrűn lakott. Ilarsatae év alatt a főváros népsűrűsége négyzetkilométerenkint 1655 főval növekedett. A rangsorban közvetlen Budapest etán Nagyvárad következik, a vidéki városok között Nagyvárad a legsűrűbben lakott város; itt egy-egy négyze'kilométerre 1933 fő jut. A harmadik hellyel Mlskole dicsekedhet, ahol 1405 fő esik minden négyzetkilométerre. Marosvásárhely szintén sűrűn lakott város, egy-egy négyzetkilométerére 1320 fő jut. Utána következik Ungvár, hol a négyzetkilométerre Jufó lakosság száma: 1212 fő. (Vérben 1057, Pécsett pedig egy-egv négyzetkilométerre 1018 fő jut. A mecsekaljl város népsűrűsége Is Jelentősen emelkedett az utóbbi évtizedek során, 1910-ben ugyanis még 701 fő vol-t egy négyzetkilométerre eső népsűrűség, 1930-ban 868 és a legutóbbi tiz év alatt 130 fővel növekedett Pécs népsűrűsége, addig, mig Szegedeu ez az emelkedés csupán 2 fő volt. A népsűrűség tekinte'ében Szegellet megelőzik még Komárom, ahol cgv négyzetkilométerre 790 fő jut, továbbá Kassa (720 fővel), Kolozsvár (681 fővel), Székesfehérvár (402 fővel), Szatmárnémeti (335 fővel), Sopron (324 fővel). Ezekben a városokban az elmúlt tiz érv folyamán a négyzetkilométerre eső népsűrűség feltűnően emulkedett. A statisztikából megállapítható, hogy a népsűrűség tekintetébe* a 18 törvényhatósági váron között Szened a tizenegyedik helyet vallhatja magáénak és az egy-egy uégyzetkijométerre ju'6 népsűrűség .—..a Ujabb adatok Szegedi György ötvösmesterről A müncheni állami levéltár közlései a szegedi szármázta* ötvösdinasztiaról többi városokéhoz viszonyítva — nem számottevő. A lakosságnak ezt az aránylagos elosztását az a körülmény idézi elő nálunk, hogy Szegednek igen kiterjedt a tanyavílóga és amig például a legsűrűbben lakott Nagyvárad területe alig 48 négyzetkilométer. Szeged közigazgatási területe — beleértve természetesen a tanyavidékei is — 818 négyzetkilométert foglal macában. Szegednél sokkal kisebb a népsűrűség a következő négy törvényhatósági városban: Baja, Debrecen, Kecskemét és Hódmezővásárhely városokban. Baján az egy négyzetkilométerre eső népsűrűség 161 fő, tiz év alatt itt is 22 fő volt ebből a szempontból a népesedés. Debrecen népsűrűsége 131 fő, kevesebb lélek jut itt egv négyzetkilométerre, minit Szegeden. Igen figyelemreméltó körűimé,nv ez. meri hiszen Debrecen közigazga'ási területe nagyobb • szegedinél. 957 négyzetkilométeren terül el Debrecen városa. Kecskemét népsűrűsége ugvancsak feltűnő, a gyümölcs városában egyegy négyzetkilométerre 93 fő jut. Tiz évvel ezelőtt még 81 volt a népsűrűség. Annál szembetűnőbb a lakosságnak ilyen elosztása, mert Kocskemé'rek is rendkívül kiteríted! a tanyavidéke. 939 négyzetkilométer. A 18 tőrvényhatósági város között * szomszédos Hódmezővásárhely sz egyedüli város, ahol az elmúlt 36 év alatt nemhogy emelkedeft, hanem csökkent a négyzetkilométerre jutó népsűrűség. Vásárhelven ezidőszerint egy-egy négyzetkilométerre 81 fő Jut, 1910-bén pedig 82 fő esett minden négyzetkilométerre. Feltűnő ez a csökkenés azért ls, mivel Hódmezővásárbely szintén azok közé a városok közé tartozik, amelynek natay a tanyavidéke. A szomszédos város közigazgatási területe 761 négyzetkilométer, tehát mnfdnem megközelíti Szeged területét ls. Foglalkozik még a statisztika az egyes vármegyék népsürüségi viszonyaival ls. Csongrád-vármegyében egy-egy négyzetkilométerre 86 fő esik, 19t0-ben a megyében még 72. 1936-ban pedig 78 volt az egy négyzetkilométerre Jutó lélekszám. A vármegyék közö't a legsűrűbben lakott Pcst-PillsSolt-Kiskun vármegve. ahol egy négyzetkilométerre 129 fő hit. A legritkábban lakott ezzelszemben Csík-vármegye, itt 32 fő esik minden négyzetkilométerre. A vármegyék és városok népsürüségi viszonyait tekintve. Csongrád megye és Szeged !s a közéfisö helvét valihatiák magukénak. BELYEGEIT a legmagasabb áron veszem meg B&tyegkereskedés, fogadalmi templommá] etemben. TeL: íö-03. (A Délmagyarország munkatársától) Beszámoltunk már arról az érdekes felfedezésről, amely a XVI. század Szegedjének őtvöskuitnrájára utalt. Riportban ismertettük a Szegeden ismeretlen Szegedi György ötvösmesternek részben kinyomozott, részben feltételezett életét és művészetét. A XVI. században fénykorát élte a magyar, alföldi ötvösművészet. Az ötvösség egyik centrumában. Sze;eden született Szegedi György, Békésgyulán lett ötvösmesterré s a török veszedelem kényszeritefte szűkebb pátriája, majd bazája elhagyására. O is, akár csak Dürer Albert, Békésgyuláró] vándorolt ki Bajorországba. Münchenben telepedett le, ott a legkiválóbb udvari ötvösmesterré fejlődött a olyan ötvösdinasztiát alapított, amely generációkon át fean'artotta a családalapitónak európaszerte becsült nevét. Megírtuk azt ts, hogy az akkoriban rendkívül zavaros helyesírás, illetva írástudatlanság miként torzította el Szegedi György nevét, a Münchenben vég locessé és hivatalossá vált Georg Zegginre. Ennek a név torzulásnak lett eredménye, hogy az idegen hangzású név, egy nagy magyar művészt, illetve müvészgenerációt lett ismeretlenné hazája előtt. Nálunk Szegedi György az ismeretlenség homályába tűnt, Németországban pedig az idők folyamán magyar származására borult feledés. Ma Szegedi Gvörgyö'. mint a müncheni ötvösművészet XVI. századbeli kiválóságát regisztrálja a művészettörténetem. Mi magyarok, főleg alföldiek, nem mondhatunk le történelmi korunk egy kiválóságáról sem, különösen olyan kimagasló egyéniségről, akinek művészete egy feldúlj kor elpusztult művelődésére vet fényt. Sajnos Szegedi Györgyöt s korának művészetét eredménytelenül kerestük Szegeden, Békésgyulán, a küzdelmes korok elpusztítottak minden célravezető nyomot. Válasz Németországból •zeeedi kérdésekre A mai világalakulás katharzisában félve vettük fel a régelmult kor szülötiónek követhető nyomát, hogy a totális báborul folytató Németországban keressük Szegedi György művészetének és életének adatait. Levéllel fordultunk a bajor állami levéltárhoz, hivatkoztunk azokra az okokra, amelyek meggátolták a belföldi kutatás tehetőségeit s felkértük a levéltár vezetőségét, hogy közölje velünk Szegedi György származásáról, nevének eltorzulásáról szóló, esetleg magyar hazájára utaló, ott fellelhető adatokat. Nem nagyon mertük remélni az érdemi választ ma, amikor Németország gigászi erőfeszítést teljesít és az angol bombák éppen Münchenben okoztak igen jelentős pusztulást. Csekélynek tűnt az ok s a cél, amely csak egy ember idejét is leköti és elvonja a nagy küzdelem közös munkájától. Mégis megkaptuk Münchenből a választ. A B. Hauptstaatsarchiv vezetője, dr. K n ö p f 1 e r igazgató küldte az érdekes adatokat, amelyek tartalmazák mindazt a Münchenben fellelhető dokumentumot, amely a városi főlevéltárban és a kerületi levéltárban megtalálható. Ezeknek nagyrészét már ismertük s annakidején riportunkban is ismertettük. szerződés • XVI. századból Szegedi György nevének eltorzulására vet világosságot dr. Knöpflcr igazgató által közölt két szerződés. Ezeknek egyikén Szegedi György »aját aláírása szerepel, a másikon leányának aláírása. Mindkét írásban másmás helyesírási felfogás érvényesül. A müncheni ötvösművészetet feldob gozó Max Frankerburger munkájából tudjuk, hogy Szegedi György amikor elmondta magáról, hogy >ic.h bin der Georg, Goldschmied aus Segedin*, ezt különféle iratokban, könyvekben. (ötvösök cim'ára, anyakönyv, szerződések, stb.) ilyenféleképpen Írták: Seggcin, Sekin, Sökhiia, Sökcheii, Zeggin. A kapott adatokból azt látjuk, hogy ugy Szegedi György, mint családja is, többféleképpen Írták le nevüket Az első Iratban, amely adásvételi szerződés. Szegedi Gvőrgy mint tanú szerepel. 1567 augusztus 16-án Jörg S t a i n ötvös özvegye eladla bá/ zát Orlando di Lasso hercegi karmesternek. Ezen a szerződésen Szegedi Gvőrgy, Georg SJck h i c»-nek irt* alá nevét. 1582 március 16-ból való * másik adásvételi szerződés. Ezt egy évvel Szegedi György halála után kötötték, itt Mária nevű leánva szerepel, mint vevő. Nevét a következőképpé* irta a szerződésen: >Mária, Torhter des verst. Goldschmieds Georg Seggi* und dcssen Frau Anna Wisreiterin. A családi névnek egymástól különböző leírását indokolhatja Szeged város nevének a különböző korokban változó és használatos leírási módja is. Tndjuk. hogv Sigedin. Rcedved, Zegedvn, stb neveket váltakozva találhatjuk különféle írásos emlékeken. Abban az időben a családneveknek" még változatosabb használati, illetve leírási módjai voltak. Az állami levéltár közlése szerint a bajor udvari számvevőség rengeteg feljegyzést, számlát őriz Szegedi György müveiről, sajnos ezek között olvan természetű feljegyzés nem található dr. Knöpfler igazgató szerint, amely az ötvös magyarországi életéről számolna be. Szegedi Györgynek az ötvösségbe* utódja volt fia (akiről már előbbi cikkünkben megemlékez ünk), majd ennek fia Paul és Emánuel. Mária leányának fia, Hans Jörg is ötvösmestér volt. Paul é« Emánuel, a Zeggin családi nevet használták. Ezek után következő generációk — irja dr. Knöpfler igazgató — már leányágon következtek, a Szegedi Illetve a Zeggin név viselői kihaltak. A legkülönbözőbb ékszerek, érmek, kupák, ezüstés aranyneműek — amelyeknek mindegyike az ötvösművészet remeke — német muzeumokba, a Szegedről elszármazót) magyar ötvöslegény pedig a művészettörténetembe került, minit kora egyik legkiválóbb német Iparművésze. Dr. Knöpfler Igazgató levele végén sajnálkozva Jegyzi meg, hogy • rendelkezésre álló okiratok alapján nem szolgálhat olyan adatokkal, amelyek megvilágíthatnák az alföldi magyar tájnak egykori értékes művészt életét. A müncheni levél nem juttatta kutatásainkat a kívánatos eredményhez, mégis tanulságos. Azt látjuk belőle, hogy egy kulturn-Jinzet életének legnagyobb küzdelmeiben sem hanyagolj* el a szellemi életet. A tudomány s * művészetek még nagyobb lendülettel törnek előre, mint a legnyugodtabb békeidőkben Ez a példa azt mutatja, hogv nekünk sem szabad zavartatni a kuliura haladásának folytonosságát a háborútól. A magyar nemzet áz évszázadok folyamán * reijgeteg értéket, tudóst, műrészt adott az egyetemes európai kultnrának s ha már a mnlt sok viszontagsága és mostobasága vándorbotot adott sok kiválóságunk kezébe, most kövessünk el minden lehetőt, a régieket felkutatva, a most élőknek teret biztosítva, bogy szellemiekben jól felfegyveraetten ve**iő poziriót tölthessörik be, Európa megújulásában. l " • a»