Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-09 / 104. szám

SZEGED NEPE A szegedi gyermek liost a Nemzeti Gyermekbét alkalmával talán nem lesz érdektelen, ha a gyermekhez fűződő szegedi hagyományokról szólunk. A gyermekei a szegedi uép — különösen régebben nagy tisztességnek érezte. A gyermekleien házaspár mindig gyermek után •óhajtozott. Ha a gyermekáldás elmaradt, inkább őrökbefogadtak valakit, nevüket ráruháztak, mert — mint mondották — nem akartak kutyara hagyni. Annál nagyobb volt az öröm, ha bizonyossá vált a gyermek jövetele. A várandós asszony ideje a születendő uj élet érdekében tele van szigora kiváltságokkal. Minden kívánságát teljesíteni kc'.!, mert az a bit, hogy a kívánság a magzattól ered. Vigyáznál arra is, nehogy megcsudáljon valakit, mert a gyereke ahhoz fog hasonlítani. Ha az asszony érzi órája közeledését, assaonybarátai elkészítik a gyerekágyat, amelyet Boldogasszony ágyának is szoktak nevezni Tesznek bele fokhagymát, kenyeret, sót, kést: mindez a gonosz lélek elriasztására szolgált Valamikor az ágy fölé szúnyoghálóé mennyezetet szereltek, hogy a gyerekágyast elrejtsék a szemverés előL Törekednek arra, hogy az aszsaony arccal az ablak, azaz a világosság felé fordulva szülje meg gyerme két. A gyerekágyas asszony valamikor gyermekét addig nem szoptatta, amíg meg nem keresztelték, tehát a születés és keresztelés napja rendesen egy napra esett A gyermeket keresztelés előtt Nemtndomkának hívják, bogy a gonoszok meg ne tudják mi lesz a neve, mert különben a keresztelésig könnyen megronthanák. Keresztnévül még nem régen is a gyermek születése napjára, vagy a bozzá legközelebb eső, olykor kevéssé ismert szentnek nevét választották. A szülők nevére rendesen nem szoktak keresztelni, mert az a hiedelem, bogy egyikük igy fölöslegessé válik és hamarosan meghal. A gyermeket a keresztanya, vagy komaasszony viszi a keresztelőre a bábaasszony kíséretében. Hazatérve így szólnak: Dicsértessék a Jézus! Pogányt vitünk, körösztény báránykát, búvó galambot hoztunk. Ezt bárom szor szokták ismételni Bent a szoba ban a gyermeket leteszik a földre és a család valamelyik férfitagjának kell fölemelni Ez ősrégi hagyománynak, a gyermek elismerésének, nemzetségbefogadá&ának töredéke. A bábaasszony régebben áldomást ivott ilyenféle sza vakkal: hála Istennek, bogy est a kis leiköt megszabadította. Tartsa mög az Isten édösapjának, édösanyjának ürömire, más emböröknek dicséretire. Ilyenkor keresztelői lakomát is szóklak tartani amelynek vidékünkön esők a neve. Az a hiedelem, hogy aki csököt nem tart, annak szerencsétlen lesz a gyermeke azért, mert nem esznek, isznak az egészségére, boldogságára. A csökbe meg szokták hivni a keresztező léken és a bábaasszonyon kivül a legközelebbi rokonokat és a szomszédokat is. A csök végén a keresztanya néha még most is kezébe veszi az újszülöttet, néhányszor a levegőbe lendíti e szavakkal: örzsébet mondotta, Mária fogantafta. Szent József tartótta: édes Jésnsom, növeszd mög ezt a kicsit nagyra! Hasonlóképpen cselekszik a keresztapa is, de ő ezt mondja: Ábrahám hirdette, Dávid énekölte. János körőMtölte: édös Jézusom, téritsd mög ezt « pogánf a körösztségre! Keresztelői ajándékul, korozsraánl rendszerint ruhát szoktak venni, rendesen akkorát, amibe csak később fog belenőni. Már n gyermek bölcsőjében következtetnek későbbi természetére, foglalkozására is. Igy ha a markát őszszeszoritja. fukar lesz. Ha álmos természetű, akkor nem él hosszú élefel, Fa könyv tt'án kap, okos ember lesz belőle. Különösen féltik az egészsé 0éU féltik a szeaveréstől és tneccsndálástól. A becézgetés mellett kis csúnyának, förtelmesnek nevezgetik, nehogy a gonosz elirigyelje tőlük. Ha nehezen kezd járri, koldus botjával ütögetik me.g a talpát Ha lassan tanul beszélni, koldustól kért kenyérrel etetik meg Ha a kicsi beszélni kezd, édesanyjának első dolgai közé tartozik, hogy megtanítsa imádkozni. Most már gyorsan fejlődik, növekedik és magáI

töl is eljátszogat Nemsokára M utcán, a többi gyermektársa között ta. Iái ja fel legjobban magát. A régi szegedi gyermekjátékokban megdöbbentő régiségek maradtak fönn, a hagyománynak éppen a gyermekek voltak a leghűségesebb őrei. Ezek a játékok megérdemlik, hogy más alkalommal . részletesebben szóljunk róluk. Szöged) Bálint Hölgyem! Ecyszerre 130 kötőtű STftV&ttV;1W.Í7™ A XX. Mázad ezenzAoIdla! Munkája kézimunka. Minden minta kOtheté. Néhány éra alatt köthet poloyert blnzt tüít.v rnhát. Rezzléze cnyzzerö. Ara 62.10 P. „RAPID" :98 tövei) ára: (8.30 P Kérje 19. fzn ertelöt. AHUFORGAI.MJ KFT. Budapest, IV., ROtS-utca 2. félemelet 3. Telefon: 188-856 KOZSZOLGALAT , ES SZABAD FOGLALKOZÁSOK MAGYARORSZAGON (STUD) Magyarországon 1930-ban minden 10 dolgozó közül ölen végeztek olyan munkát, amely a közszolgálat és az értelmiségi szabad pályák körébe tartozott. E dolgozok lélekszáma 195.312 fő volt és e csoport baD minden 100 keresőre 122 eltartott esett. Ez magasabb arány a többi foglalkozásokénál, de érthető, ha arra gondolunk, hogy az értelmiségi dolgozok gyermekei általában véve hosszabb ideig járnak iskolába, több időt töltenek el tanulással, tehát tovább maradnak eltartottak, mint a többi foglalkozási ágakban született kortársaik. A közalkalmazott és értelmiségi foglalkozású rétegek arányszáma 10 esztendő alatt 18 százalékkal nőtt, ami szintén meghaladja a keresők számának átlagos 7 százalékos gyarapodását. Azonban e tiz év alatt az őstermelés dolgozóinak száma nem növekedett, hanem 4 százalékkal apadt. Ha az őstermelést kikapcsoljuk, a többi foglalkozási ágak keresőinek száma a tíz esztendő alatt ugyanabban az arányban emelkedett, mint a közalkalmazottak és az értelmiségi szabad pályák keresőinek száma. Ezzel a mértékkel mérve tehát a közalkalmazottak és az értelmiség keresőinek 10 éves növekedését egyáltalán nem lehetett túlzottnak mondani. Ugyanezalatt az idő alatt csak t7 százalékkal nőtt a réteg eltartottjainak száma. Ez a jelenség éppenugy kapcsolatban lehet s születések számának apadásával, mint azzal hogy az évtized folyamán a nők közül is mind többen igyekeztek kereső foglalkozást találni és ez apasztotta a köztisztviselő családok eltartottainak számát, miután ezek valószínűen könnyebben hl tudtak helyezkedni, mint más foglalkozásbetiek. Eszerint tehát.Magyarországon átlag minden 2D-ik dolgozó munkáját foglalja le a közszolgálat és az önálló értelmiségi pályák. Azonban maga a közszolgálat még ennek is csak egy része. A 196.000 főnyi kereső közül 138.000 volt tulajdonképpen értelmiségi jellegű, a többi segédszemélyzethez tartozott. Eszerint e csoportban tehát körülbelül kétharmadrész az értelmiségi és egyharmadrész a segédszemélyzet száma, A törvényhozás szervezete összesen 260 értelmiségi alkalmazottat foglalkoztatott. Maga a szorosabb értelemben vett közigazgatási szolgálat pedig 34.504 ttsztviselőt látott el munkával Ha kereken kilenc millió léleknyi lakossággal számolunk, az azt jelenti, hogy átlag minden 383 lakoshoz szükséges volt egy olyan értelmiségi dolgozó, akinek feladata az volt, hogy ennek a csoportnak közigazgatási tennivalóit ellássa. Ennek a tisz'viselörétegnek, amely az egész értelmiségi osztálynak negyedrészét megközelítette, majdnem a fele, vagyis 15.343 tisztviselő szolgáltatta az állami közigazgatási szervezet tisztikarát. A várniegvek 2500 tisztviselő' és dijnokot foglalkoztattak, a törvénvh"1 tósági jogú városok fi200 tisz'visn'ö a megyei városok csaknem 3000 tisztviselőt fizettek, a községeknél pedig mintegy 7500 jegyző, segédjegyző, díjnok és más tisztviselő tevékenykedettAz igazságszolgáltatás értelmiségi dolgozóinak száma 16.177 fő volt; ezek közül 1779 birö és ügyész, valamint 3813 tisztviselő és díjnok volt az állam alkalmazottja. Az ügyvédi kar 5473 főt számlált. De ezenkívül még volt 1503 ügyvédsegéd és jelölt is, valamint az ügyvédi irodákban 3022 irnok és dijnok. Eszerint az igazságszolgáltatási szervezet szabad fele jóval nagyobb az állami félnél. Egy bíróra és ügyészre körülbelül 4 ügyvédjelölt esik és az ügyvédi írnokok száma megközelíti az igazságügyi tisztviselőkét. A közoktatásügy az értelmiségi karnak leghatalmasabb ága, összesen 40.609 értelmiségi dolgozóval. Ebből a hatalmas rétegből az állam aránylag csak kis részt foglalkoztat fgv 1524 óvónő közül csak 600 volt az állam alkalmazásában és több, mint 20.000 elemi iskolai tanitó közül nem egészen ötezer. A középfokú iskoláknál már nagyobb az, állami szervezet aránya. 3139 polgári iskolai tanári karnak, 3485 középiskolai tanári karnak mintegy 40 százalékát az állam fizette. Az egyetemek és klinikák személyzete már teljesen állami alkalmazásban van. A közegészségügy ma még aránylag csak kicsiny részben állami jellegű, bár ez az arány egyre nő. A közegészségügy értelmiségi személyzete kereken 19.000 fő s ezek közül 8285 orvos, 2819 gyógyszerész és gyógyszerészsegéd, továbbá 5453 szülésznő. Az állatorvosok száma ahhoz a nagy fontossághoz merten, amit gazdasági* életünkben az állattenyésztés jelenR meglepően kicsiny. Az egész országban mindössze 858 állatorvos működött 1930-ban. Ugylátszik, az állatorvosi kar létszáma nem az állatok számával, hanem az értelmes és képzett gazdák számával áll egyenes arányban. A magánmérnökök és vegyészek száma mndössze 1271, vagyis a műegyetemi végzettségűeknek legnagyobb része alkalmaztatásba megy és az ipari tisztviselők csoportjában szerepel. Csak megközelítő adat, hogy a magyar ipar 37.000 férfi tisztviselője közül 4761-nek volt főiskolai végzett, sége. Ezek köziül bizonyára a nagyobb rész a műegyetemieket foglalja magában. Kulturális életünk és egyesületi szervezetünk magas színvonala mutatja, hogy a tudományos és egyéb közérdekű társulataink 6733 értelmiségi tisztviselőt foglalkoztatnak. Ez a szám meghaladja a törvényhatósági jogú városok tisztviselőinek szárnál és körülbelül olyan nagv, mint azoknak a jegyzőknek, segédjegyzők. nek. dijnokoknak egvuttes száma, (kik- MP'tfJ'""országon a községi köz! Igazgatás helyi ügykörét irányítják. ÖELMAGYARORSZAG VA8ARNAP, 1943 m á j n s 9. Az irodalom és művészet C141 értelmiségi munkásnak adott kenyeret. Ennek csaknem egyharmadrtesze a színészek csoportja, egynegyedrésze a hivatasos lapszerkesztőké ét hírlapíróké, egyhatod része a festőké és szobrászművészeké. Az ének- és zeneművészek száma mindössze 405. Ezek szerint az adatok szerint tehát Magyarországon csak minden huszadik lélek esik a közigazgatás és as értelmiségi szabad pályák dolgozói közé. Azonban magára a szorosabb értelemben vett közigazgatásra és igazságszolgáltatásra összesen csak ötvenezer értelmiségi esik, vagyis ai ebbe a rétegbe sorozott öt dolgozó közül mindössze kettő. Voltaképpen meglepő, hogy ezt » számot a közvélemény sokalja. Nem érdemes-e a közigazgatás mértékéül venni azt, hogy a társadalom teljesen szabad akaratából viseli az egyházi szolgála* 10.611 értelmiségi dolgozójának költségeit és terheit és ugyanakkor elviselhetetlenül magasnak találja a 34.506 főnyi közigazgatási tisztviselői kart. Ha ezeket a számokat látjuk, lehetetlenség arra nem gondolnunk, hogy * közigazgatás megszervezése ma méjf csak a kezdet kezdeténél tart, mert * közigazgatásból lehet sok, de a jó köztisztviselőből sohasem lehet elég (mm) Hafhónapi börtönre ítélte a törvényszék a kenyér- és cukordrágitó fűszerest (A "Délmagyaf ország munkatársától) Dr. Újvári Tstváu törvényszéki egyesbiró szombaton délután tárgyalta Sári Béla Kossuth Lajos-sugáruti fűszeres árdrágitási bűnügyét. A vád szerint Sári Béla jegy nélkül árusította a cukrot kilónként 12 pengőért, a kenyér kilójáért pedig ugyancsak jegy nélkül 2 pengőt kért. Sári Béla a biró kérdéseire elmondotta, hogy 54 éves. tavaly november óta füszerkereskedése van. előzőleg szöllőbirtokos volt. Vagyonosnak vallotta magát, saját értekelése szerint 80.000 pengőt érő háza ós 60.000 jrengő készpénzvagyona van. A vádlott beismerte, hogy „néhány esetben" vásárolt megszorult emberektől kenyér- és cukor jegyeket és jegy nélkül eladott cukor és kenyér árához csupán ezeknek a jegyeknek az árát számította hozzá, ugy, hogy ő külön nem keresett « zugban való árusításon. Több tannt hallgatott ki ezután a törvényszék és a vallomások teljes mértékben igazolták a vádat. Az ügyész súlyos ítéletet kért, a védő enyhe elbírálást, különös tekintettel arra, hogy védence Idült alkoholista. akinek beszámithatóságát iszákossága lényegesen csökkentette. Közbeszólás formájában megjegeyzte erre a vádlott, hogy soha nem szokott vizet inni, csak bort. A törvényszék a fnrosa érvet nem fogadta el mentő körülménynek és Sári Bélát 2 rendbeli, folytatólagosan elkövetett árdrágító visszaélés bűntettében mondva ki bűnösnek, hathavi börtönre itélte, 5 évi hivatalvesztésre és 2000 pengő pénzbüntetésre itélte. kötelezte ezoukivül 3000 pengő vagyoni elégtétel és az el nem kobozható áru valószínű értékének megtérítése címén további 200 pengő megfizetésére. A vádlott enyhítésért, az ügyész sulyasbitásért fellgjibezetti