Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-09 / 104. szám

SZEGED NEPE A szegedi gyermek liost a Nemzeti Gyermekbét alkal­mával talán nem lesz érdektelen, ha a gyermekhez fűződő szegedi hagyomá­nyokról szólunk. A gyermekei a sze­gedi uép — különösen régebben nagy tisztességnek érezte. A gyermek­leien házaspár mindig gyermek után •óhajtozott. Ha a gyermekáldás elma­radt, inkább őrökbefogadtak valakit, nevüket ráruháztak, mert — mint mondották — nem akartak kutyara hagyni. Annál nagyobb volt az öröm, ha bizonyossá vált a gyermek jövete­le. A várandós asszony ideje a szüle­tendő uj élet érdekében tele van szi­gora kiváltságokkal. Minden kívánsá­gát teljesíteni kc'.!, mert az a bit, hogy a kívánság a magzattól ered. Vigyáz­nál arra is, nehogy megcsudáljon va­lakit, mert a gyereke ahhoz fog ha­sonlítani. Ha az asszony érzi órája közeledé­sét, assaonybarátai elkészítik a gye­rekágyat, amelyet Boldogasszony ágyának is szoktak nevezni Tesznek bele fokhagymát, kenyeret, sót, kést: mindez a gonosz lélek elriasztására szolgált Valamikor az ágy fölé szú­nyoghálóé mennyezetet szereltek, hogy a gyerekágyast elrejtsék a szemverés előL Törekednek arra, hogy az asz­saony arccal az ablak, azaz a világos­ság felé fordulva szülje meg gyerme két. A gyerekágyas asszony valamikor gyermekét addig nem szoptatta, amíg meg nem keresztelték, tehát a születés és keresztelés napja rendesen egy nap­ra esett A gyermeket keresztelés előtt Nemtndomkának hívják, bogy a gono­szok meg ne tudják mi lesz a neve, mert különben a keresztelésig könnyen megronthanák. Keresztnévül még nem régen is a gyermek születése napjára, vagy a bozzá legközelebb eső, olykor kevéssé ismert szentnek nevét válasz­tották. A szülők nevére rendesen nem szoktak keresztelni, mert az a hiede­lem, bogy egyikük igy fölöslegessé vá­lik és hamarosan meghal. A gyermeket a keresztanya, vagy komaasszony viszi a keresztelőre a bábaasszony kíséretében. Hazatérve így szólnak: Dicsértessék a Jézus! Po­gányt vitünk, körösztény báránykát, búvó galambot hoztunk. Ezt bárom szor szokták ismételni Bent a szoba ban a gyermeket leteszik a földre és a család valamelyik férfitagjának kell fölemelni Ez ősrégi hagyománynak, a gyermek elismerésének, nemzetségbe­fogadá&ának töredéke. A bábaasszony régebben áldomást ivott ilyenféle sza vakkal: hála Istennek, bogy est a kis leiköt megszabadította. Tartsa mög az Isten édösapjának, édösanyjának ürö­mire, más emböröknek dicséretire. Ilyenkor keresztelői lakomát is szók­lak tartani amelynek vidékünkön esők a neve. Az a hiedelem, hogy aki csö­köt nem tart, annak szerencsétlen lesz a gyermeke azért, mert nem esznek, isznak az egészségére, boldogságára. A csökbe meg szokták hivni a kereszt­ező léken és a bábaasszonyon kivül a legközelebbi rokonokat és a szomszé­dokat is. A csök végén a keresztanya néha még most is kezébe veszi az új­szülöttet, néhányszor a levegőbe len­díti e szavakkal: örzsébet mondotta, Mária fogantafta. Szent József tartót­ta: édes Jésnsom, növeszd mög ezt a kicsit nagyra! Hasonlóképpen cselek­szik a keresztapa is, de ő ezt mondja: Ábrahám hirdette, Dávid énekölte. Já­nos körőMtölte: édös Jézusom, téritsd mög ezt « pogánf a körösztségre! Ke­resztelői ajándékul, korozsraánl rend­szerint ruhát szoktak venni, rendesen akkorát, amibe csak később fog be­lenőni. Már n gyermek bölcsőjében követ­keztetnek későbbi természetére, fog­lalkozására is. Igy ha a markát ősz­szeszoritja. fukar lesz. Ha álmos ter­mészetű, akkor nem él hosszú élefel, Fa könyv tt'án kap, okos ember lesz belőle. Különösen féltik az egészsé 0éU féltik a szeaveréstől és tneccsn­dálástól. A becézgetés mellett kis csú­nyának, förtelmesnek nevezgetik, ne­hogy a gonosz elirigyelje tőlük. Ha nehezen kezd járri, koldus botjával ütögetik me.g a talpát Ha lassan tanul beszélni, koldustól kért kenyérrel ete­tik meg Ha a kicsi beszélni kezd, édes­anyjának első dolgai közé tartozik, hogy megtanítsa imádkozni. Most már gyorsan fejlődik, növekedik és magá­I töl is eljátszogat Nemsokára M ut­cán, a többi gyermektársa között ta­. Iái ja fel legjobban magát. A régi sze­gedi gyermekjátékokban megdöbbentő régiségek maradtak fönn, a hagyo­mánynak éppen a gyermekek voltak a leghűségesebb őrei. Ezek a játékok megérdemlik, hogy más alkalommal . részletesebben szóljunk róluk. Szöged) Bálint Hölgyem! Ecyszerre 130 kötőtű STftV&ttV;1W.Í7™ A XX. Mázad ezenzAoIdla! Munkája kézimunka. Minden minta kOtheté. Néhány éra alatt köthet poloyert blnzt tüít.v rnhát. Rezzléze cnyzzerö. Ara 62.10 P. „RAPID" :98 tövei) ára: (8.30 P Kérje 19. fzn ertelöt. AHUFORGAI.MJ KFT. Budapest, IV., ROtS-utca 2. félemelet 3. Telefon: 188-856 KOZSZOLGALAT , ES SZABAD FOGLALKOZÁSOK MAGYARORSZAGON (STUD) Magyarországon 1930-ban minden 10 dolgozó közül ölen végez­tek olyan munkát, amely a közszolgá­lat és az értelmiségi szabad pályák körébe tartozott. E dolgozok lélekszá­ma 195.312 fő volt és e csoport baD minden 100 keresőre 122 eltartott esett. Ez magasabb arány a többi foglalko­zásokénál, de érthető, ha arra gondo­lunk, hogy az értelmiségi dolgozok gyermekei általában véve hosszabb ideig járnak iskolába, több időt tölte­nek el tanulással, tehát tovább ma­radnak eltartottak, mint a többi fog­lalkozási ágakban született kortár­saik. A közalkalmazott és értelmiségi foglalkozású rétegek arányszáma 10 esztendő alatt 18 százalékkal nőtt, ami szintén meghaladja a keresők szá­mának átlagos 7 százalékos gyarapo­dását. Azonban e tiz év alatt az ős­termelés dolgozóinak száma nem nö­vekedett, hanem 4 százalékkal apadt. Ha az őstermelést kikapcsoljuk, a töb­bi foglalkozási ágak keresőinek szá­ma a tíz esztendő alatt ugyanabban az arányban emelkedett, mint a közalkal­mazottak és az értelmiségi szabad pá­lyák keresőinek száma. Ezzel a mér­tékkel mérve tehát a közalkalmazot­tak és az értelmiség keresőinek 10 éves növekedését egyáltalán nem le­hetett túlzottnak mondani. Ugyanez­alatt az idő alatt csak t7 százalékkal nőtt a réteg eltartottjainak száma. Ez a jelenség éppenugy kapcsolatban le­het s születések számának apadásá­val, mint azzal hogy az évtized folya­mán a nők közül is mind többen igye­keztek kereső foglalkozást találni és ez apasztotta a köztisztviselő csalá­dok eltartottainak számát, miután ezek valószínűen könnyebben hl tudtak he­lyezkedni, mint más foglalkozásbe­tiek. Eszerint tehát.Magyarországon át­lag minden 2D-ik dolgozó munkáját foglalja le a közszolgálat és az önálló értelmiségi pályák. Azonban maga a közszolgálat még ennek is csak egy része. A 196.000 főnyi kereső közül 138.000 volt tulajdonképpen értelmiségi jelle­gű, a többi segédszemélyzethez tarto­zott. Eszerint e csoportban tehát kö­rülbelül kétharmadrész az értelmiségi és egyharmadrész a segédszemélyzet száma, A törvényhozás szervezete összesen 260 értelmiségi alkalmazottat foglalkoztatott. Maga a szorosabb értelemben vett közigazga­tási szolgálat pedig 34.504 ttsztviselőt látott el munkával Ha kereken kilenc millió léleknyi lakossággal számolunk, az azt jelenti, hogy átlag minden 383 lakoshoz szüksé­ges volt egy olyan értelmisé­gi dolgozó, akinek feladata az volt, hogy ennek a csoportnak közigazga­tási tennivalóit ellássa. Ennek a tisz'­viselörétegnek, amely az egész értel­miségi osztálynak negyedrészét meg­közelítette, majdnem a fele, vagyis 15.343 tisztviselő szolgáltatta az ál­lami közigazgatási szervezet tisztika­rát. A várniegvek 2500 tisztviselő' és dijnokot foglalkoztattak, a törvénvh"1 tósági jogú városok fi200 tisz'visn'ö a megyei városok csaknem 3000 tiszt­viselőt fizettek, a községeknél pedig mintegy 7500 jegyző, segédjegyző, díj­nok és más tisztviselő tevékenyke­dett­Az igazságszolgáltatás értelmiségi dolgozóinak száma 16.177 fő volt; ezek közül 1779 birö és ügyész, valamint 3813 tisztviselő és díjnok volt az állam alkalmazottja. Az ügyvédi kar 5473 főt számlált. De ezenkívül még volt 1503 ügyvédsegéd és jelölt is, valamint az ügyvédi iro­dákban 3022 irnok és dijnok. Esze­rint az igazságszolgáltatási szervezet szabad fele jóval nagyobb az állami félnél. Egy bíróra és ügyészre körül­belül 4 ügyvédjelölt esik és az ügyvé­di írnokok száma megközelíti az igaz­ságügyi tisztviselőkét. A közoktatásügy az értelmiségi karnak leghatalma­sabb ága, összesen 40.609 értelmiségi dolgozóval. Ebből a hatalmas réteg­ből az állam aránylag csak kis részt foglalkoztat fgv 1524 óvónő közül csak 600 volt az állam alkalmazásá­ban és több, mint 20.000 elemi iskolai tanitó közül nem egészen ötezer. A középfokú iskoláknál már nagyobb az, állami szervezet aránya. 3139 polgári iskolai tanári karnak, 3485 középisko­lai tanári karnak mintegy 40 százalé­kát az állam fizette. Az egyetemek és klinikák személyzete már teljesen ál­lami alkalmazásban van. A közegészségügy ma még aránylag csak kicsiny rész­ben állami jellegű, bár ez az arány egyre nő. A közegészségügy értelmisé­gi személyzete kereken 19.000 fő s ezek közül 8285 orvos, 2819 gyógysze­rész és gyógyszerészsegéd, továbbá 5453 szülésznő. Az állatorvosok szá­ma ahhoz a nagy fontossághoz mer­ten, amit gazdasági* életünkben az ál­lattenyésztés jelenR meglepően ki­csiny. Az egész országban mindössze 858 állatorvos működött 1930-ban. Ugylátszik, az állatorvosi kar létszá­ma nem az állatok számával, hanem az értelmes és képzett gazdák számá­val áll egyenes arányban. A magánmérnökök és vegyészek száma mndössze 1271, vagyis a mű­egyetemi végzettségűeknek legnagyobb része alkalmaztatásba megy és az ipari tisztviselők csoportjában szere­pel. Csak megközelítő adat, hogy a magyar ipar 37.000 férfi tisztviselője közül 4761-nek volt főiskolai végzett, sége. Ezek köziül bizonyára a nagyobb rész a műegyetemieket foglalja ma­gában. Kulturális életünk és egyesületi szervezetünk magas szín­vonala mutatja, hogy a tudományos és egyéb közérdekű társulataink 6733 értelmiségi tisztviselőt foglalkoztat­nak. Ez a szám meghaladja a törvény­hatósági jogú városok tisztviselőinek szárnál és körülbelül olyan nagv, mint azoknak a jegyzőknek, segédjegyzők­. nek. dijnokoknak egvuttes száma, (kik- MP'tfJ'""országon a községi köz­! Igazgatás helyi ügykörét irányítják. ÖELMAGYARORSZAG VA8ARNAP, 1943 m á j n s 9. Az irodalom és művészet C141 értelmiségi munkásnak adott ke­nyeret. Ennek csaknem egyharmadrte­sze a színészek csoportja, egynegyed­része a hivatasos lapszerkesztőké ét hírlapíróké, egyhatod része a festőké és szobrászművészeké. Az ének- és zeneművészek száma mindössze 405. Ezek szerint az adatok szerint te­hát Magyarországon csak minden hu­szadik lélek esik a közigazgatás és as értelmiségi szabad pályák dolgozói közé. Azonban magára a szorosabb ér­telemben vett közigazgatásra és igaz­ságszolgáltatásra összesen csak öt­venezer értelmiségi esik, vagyis ai ebbe a rétegbe sorozott öt dolgozó közül mindössze kettő. Voltaképpen meglepő, hogy ezt » számot a közvé­lemény sokalja. Nem érdemes-e a köz­igazgatás mértékéül venni azt, hogy a társadalom teljesen szabad akara­tából viseli az egyházi szolgála* 10.611 értelmiségi dolgozójának költsé­geit és terheit és ugyanakkor elvisel­hetetlenül magasnak találja a 34.506 főnyi közigazgatási tisztviselői kart. Ha ezeket a számokat látjuk, lehetet­lenség arra nem gondolnunk, hogy * közigazgatás megszervezése ma méjf csak a kezdet kezdeténél tart, mert * közigazgatásból lehet sok, de a jó köztisztviselőből sohasem lehet elég (mm) Hafhónapi börtönre ítélte a törvényszék a kenyér- és cukordrágitó fűszerest (A "Délmagyaf ország munkatársá­tól) Dr. Újvári Tstváu törvényszéki egyesbiró szombaton délután tár­gyalta Sári Béla Kossuth Lajos-su­gáruti fűszeres árdrágitási bűn­ügyét. A vád szerint Sári Béla jegy nélkül árusította a cukrot ki­lónként 12 pengőért, a kenyér kiló­jáért pedig ugyancsak jegy nélkül 2 pengőt kért. Sári Béla a biró kérdéseire el­mondotta, hogy 54 éves. tavaly no­vember óta füszerkereskedése van. előzőleg szöllőbirtokos volt. Vagyo­nosnak vallotta magát, saját érte­kelése szerint 80.000 pengőt érő háza ós 60.000 jrengő készpénzvagyona van. A vádlott beismerte, hogy „né­hány esetben" vásárolt megszorult emberektől kenyér- és cukor jegye­ket és jegy nélkül eladott cukor és kenyér árához csupán ezeknek a je­gyeknek az árát számította hozzá, ugy, hogy ő külön nem keresett « zugban való árusításon. Több tannt hallgatott ki ezután a törvényszék és a vallomások teljes mértékben igazolták a vádat. Az ügyész súlyos ítéletet kért, a védő enyhe elbírálást, különös tekintettel arra, hogy védence Idült alkoholis­ta. akinek beszámithatóságát iszá­kossága lényegesen csökkentette. Közbeszólás formájában megjegeyz­te erre a vádlott, hogy soha nem szokott vizet inni, csak bort. A törvényszék a fnrosa érvet nem fogadta el mentő körülménynek és Sári Bélát 2 rendbeli, folytatóla­gosan elkövetett árdrágító vissza­élés bűntettében mondva ki bűnös­nek, hathavi börtönre itélte, 5 évi hivatalvesztésre és 2000 pengő pénz­büntetésre itélte. kötelezte ezouki­vül 3000 pengő vagyoni elégtétel és az el nem kobozható áru valószínű értékének megtérítése címén továb­bi 200 pengő megfizetésére. A vád­lott enyhítésért, az ügyész sulyas­bitásért fellgjibezetti

Next

/
Oldalképek
Tartalom