Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-07 / 102. szám

OKIMAGYAROBSZAO P g y T K K. 1913 májn* 7. helyzetről*, amely «Sztalinnak a New­York Timeshea in'ézett levele követ­kezléheri előállt.* (MTI) Az angol sajtó hűvös maga­tartása a lengyelekkel szemben Stockholm, május 6. A Német TI jelenti: »A szovjetorosz diplomácia* cimen az AlfonUaded hosszabb cikket kfczöl, amelyben megállapítja, bogy a Szovjetunió erélyes fellépése a len­gyel emigráns bizottság elten a Szov jetunió tekintélyének kétségtelen növe­kedését jelenti. Az angol sajló a ten­gyelekke, szemben feltűnő hűvös ma­gatartást tanusit. A szovjet vezetőség tehát kétségtelenül lá ja, hogy szövet­ségeseik — irja a lap — sokkal fon­tosabbnak tartják, hogy tűrhetőbb vi­szonyt tartsanak fenn a Szovjetunió­val, mint azoknak a jótállási Ígéretek­nek pon'os betartásán, amelveket Chamberlain 1939 nvarán Lengyelor­szágnak adott. (MTI) Berlini vélemény a szovjet—lengyel kérdésben adott Sztalin-nyiiatkozatról Berlin, május 6. Berlin átlátszó próbálkozásnak nevezi azt a vá­laszt., amelyet Sztálin a Newyork Times moszkvai tudósítójának adott a szovjet—lengyel viszonyra vonatkozó kérdéseire. Ez a válasz semmivel sem változtat azon a té­nyen, hogy a Szovjetunió továbbra is hatalmába igyekszik keríteni Len­gyelországot is. Berlini vélemény szerint Sztálin mai ígéretei érvénytelenné válnak, ha visszaemlékezünk nrra hogy Sztálin 1911 végén ugyanezeket az igéreleket tette Sikorskynak és ugyanakkor további, terveiben ezek semmiképpen sem zavarták. Az „erős és független Lengyelország" Sztálin szemében bolsevista Len­gyelországot jelent. A Balti álla­mok is biztonságban érezték magu­kat a szovjetorosz jótállások alap­ján és az sorsuk bizonyítja legjob­ban. hogy milyen értéket szabad azoknak a baráti és szövetséges határozatoknak tulajdonitanl, ame­lyekkel Sztálin most ismét Lengyel­országot csalogatja. (MTI) Dawis moszkvai utia Elmegy-e Roosevelt a Szovjetunióba l Washington, május 6. A Buda­pesti Tudósító jelenti: Dawis, Roo­sevelt elnök külön megbízottja még e hét folyamán elutazik Moszkvá­ba. Beavatott körökben hírlik, hogy Dawist Litvinov washingtoni szov­jet nagykövet is eüeiséri. (MTI) Berlin, május 6. Illetékes német helyről közlik tájékoztatásul: Berlin politikai köreiben élénk vita tárgya, hogy Roosevelt valóban ellátogat-e Moszkvába. Jóllehet er­revonatkozólag amerikai és londo­ni megbízható utalások még hiá­nyóznak, mivel Sztálin eddig a Szovjetunió területén kivül min­den találkozót lemondott. Roosevelt moszkvai útját nem tartják kizárt­nak, mivel Rooseveltnek nyílva n­valólag érdeke, hogy Sztálinnál sze­mélyes találkozón tisztázzon több függőben levő kérdést. (MTI) Támadás készül a Szov etunióba menő hajókaraváno* ellen Bázel, május 6. A Budapesti Tu­dósító jelenti: A National,zeitung tudósítója szerint az angol főváros­ban attól tartanak, hogy a Szovjet­unióba menő hajókaravánok ellen erőteljesebb tengeri hadműveletek kezdődnek. Ezzel kapcsolatban utal a tudósító a Daily Telegraph stock­holmi jelentésre, amely szerint Trandhjemből kifutottak a német hadihajók, hogy a szövetségesek Mitrmaszkba és Archangelskbe me­nő hajókaravánjaival felvegyék a harcot. (MTI) Légyédelmi tornyok épültek Berlinben Berlin, május 6. Az utóbbi időben Berlinben légvédelmi .tornyok* épül­tek. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda munkatársi elsőizben kapott enge­délyt, bogy beszámolhasson a német főváros légvédelmének ezekben a leg­korszerűbb gócpontjaiban tett látoga­tásáról. A Westwall 15 kilométeres szakaszán ugyanannyi vasbetont hasz­nálnak el, mint egyetlen berlini légel­hárító torony épilésénél. Egy-egy to­rony nemcsak a 200 főnyi legénység­nek nyújt a legnagyobb űrméretű bom­bákkal szemben is biztos menedéket, hanem nagyszámú olyan járókelőnek is, aki a toronyban keres menedéket. Az egészségügyi készültség elsőrangú, többek kőzött egy legkorszerűbben Jelszereit szülőszoba is rendelkezésre áll. A hatalmas betonfalak védelmé­ben értékes műtárgyakat helyeztek el. A »ti»ronv« elnevezés nero azt le­lenti, hogy ezek a védőmüvek valóban karcsú tornyokhoz lennének hasonlok. Vonalaik inkább az erőt, mint a kar­csú szépséget tejezik ki. A légvédelmi tornyokba négy-négy ikerüteget épi­•eitek be, igy tehát nyolc ágyú össze­sített tüze íogadja a támadókat. A tornyok szamara uj űrméretű és kor­szerű összeállítási! lövedékkel működő ágyukat gyártottak. Magasan vagy alacsonyan szálló ellenséges gépek ellen ez a légvédelem egyarunt teljes sikerrel képes működni. Nem annyira a nyersanyag és a hadiipari munka okozott gondot a lég­védelmi tornyok felépítésénél, mint in­kább az ütegek műszaki személyzeté­nek előteremtése és kiképzése. A Hit­ler-ifjak az eddigi lapasztalatok alap­ján kitűnően beváltak az ütegek ke­zelésénél, 15-16 éves Uffler-lfjakat osztottak ide be, akik a hét három napján iskolába járnak, a többi napo­kon pedig tanáruk jön el hozzájuk. Az ifjak néhányhetes tanfolvtwon el­sajátították a szükséges műszaki Is­mereteket és kitűnően beválnak a me­teorológiai, mérő- és hírszolgálatban. A Hitier-ifjak eddig két támadásban állták meg helyüket. Az első alkalom­mal hat bajtársuk halt mer. 'MTI) Brilliáns ékszert bizomini Mra elfogadok. Fi scher-e kszeresz Sztaed, Klauzál-tér három Most készítette el Hamar Béla református lelkész a bukaresti refor­mátus egyház elmúlt évi népmozgalmi adataiból összeállított kimutatását. Született 26 gyermek (10 fiu és 16 leány) (21 törvényes és 5 törvényte­len), az 1941. évi 43 születéssel szem­ben. Házasságot 10 pár kötött (4 eset­ben mindkét fél református volt, hat esetben vegyes házasságot kötöttek), az előző évi 16 esketéssel szemben. 37 reformátust temettek 1912-ben (23 férfit és 14 nőt) az 1941. évi 30 halot­tat szernber. Tavaly 8 gyermek kon­firmált, tavalyelőtt 14. Ugyancsak mult évben 4 személy a református hitre tért. református vallását pc.dijg; 22 személy hagyta el. Tavalyelőtt ez a szám 9. illetve 11 volt. (PEKT> MAGYAROK ÉLETE BUKARESTBEN Huszonnégyezer magyar lakik a román fővárosban és környékén (S'Í'UD) Az 1930. évi román nép- árukészlet jelenlegi értéke meghalad­számlálás 2i.b«0 magjai uepi eredetű, ja a tízezer leit. illetve 21.490 magyar anyanyelvű |a-' kost mutat ki a Bukarestet és koiuyé két i» magúban foglaló Jlfov megyé­ben. Tényleges szamuk azonban több­szöröse Jehc ett ennek. Ma a Buka­restben élö magyarok pontos lélek­számát nem lehet megállapítani. Ma­guk az egyházak is csak hozzávetőle­ges adatokkal rendelkeznek. Bizonyos azonban, hogy a régebbi magyar Ja­kosságnak csak kis töredéke maradi olt, a többi Északerdély visszacsato­lnia ufán Magyarországba költözött át." A lélekszám változás azonban nem befolyásolta az egyházak munkáját, amelyek ma is ugyanolyan buzgalom­mal végzik híveik lelki gondozását, mint az előző években. A katolikusok vasárnaponként ellátogatnak az ér­seksége, a Szent Ilona, vagy a Bara­tiei-teniplomba; az utóbbi templomban főleg Zudor páter 10 órai szentmi­séjén van sok magyar. Sajnos, isten­tisz'elct után szétszélednek, hitbuzgal­ini, egyesületi, vagy egyéb közösségi kapocs nem fűzi őket össze. Kivétel csupán a Szent Ilona-templom lelké­sze, Horváth Sándor állal vezetett hitbuzgalmi egyesület, az Imaapostol­ság bukaresti magyar tagozata, amely vallásos tárgyú templomi ünnepélye­ket is szokott rendezni. Az egyik va­sárnap jól sikerült, lélekemelő temp­lomi ünnepség volt, amelyen felolva­sásokat, énekszámokat és más hason­ló műsorszámokat hallgattak végig a hivek. Hivatalos helyen is Bukarest egyik legjobb elemi iskolájának tartják a reformátusok négy tanerős, jelenleg hat osztállyal működő Takács Pál igazgató irányítása alatt álló tanin­tézetet. A tevékeny iskolaigazgató szivvel-lélekkel dolgozik tanítványai­ért. Számára a tanórák között szüne­tei jelző csengetés hangja nem a pihe­nést jelenti, mert ilyenkor 85 reformá­tus, római katolikus és evangélikus növendékének iskolaszöve kezeti mű­ködését irányitja, vagy uzsonnával látja el ökei Az iskola minden egyes gvermeke naponta egy pohár friss, meleg tejet és kenyeret kap, teljesen ingyen. Minden nap 15 liter tejet mér­nek ki a leánykák és fiúcskák részé­re. A faluról vásárolt tejet az eladó csak a város széléig szállítja, onnan maguk a gyermekek, felváltva, villa­mossal továbbítják az iskoláig. M á ­tis Endréné tanítónő vezetésével ebé­deltetés! akciója is van az iskolának, naponta 25 gyermek, főleg külvárost apróságok Jó meleg ebédhez jutnak. Ezenkívül 16 ugyancsak messze lakó növendékének, szegény magyar mun­kásemberek gyerekeinek ingyen villa­mosbérletet ad az iskola. Az iskola ebédeltetési akciójával kapcsolatban említendő meg. hogy nem egyszer a jobbmódn tanulók szülei látják vendégül a szegény gyermeke­ket. vállalva az aznapi "bed költségét. Legutóbb Száva Gábor elsőosztá­lyos fiúcska születésnapi ajándékul ,cmi mesrqZeryezésének azt kérte tehetősebb szütcPől, hogy osztálytársai! és az iskola kicsiny kosztosait lássák vendégül ebédre. Kí­vánsága teljesült. A szegény gyermekek gondozását, a tejkiosztást, ebédeltetésüket, vala­mint téli ruhanemückkel való ellátá­sukat Bukarest tehetős magyarjai és az itteni református és evangélikus e.gyházak teszik lehetővé önkéntes adományaikkal. Az iskola karácsonyi ünnepségén például 180 gyermek ka­pott ajándékcsomagot. A >szorgalom« iskolaszövetkezet, amelynek az egyik hetedik osztályos leányka: Lenkey Ibolya a vezetője, ebben a tanévben már több, mint 50 ezer lei forgalmat eredményezett. Egy üzletrész ára 10 lei, sok gyermek tiz­husz üzletrészt is jegyzett. A kis szö­vetkezeti boltban bármilyen iskola­szer besxeruzbeö, ugyanannyiért, amennyiért 4 városban árulják Az Muntyán István előadása Apponyiról (A Délmagyarország munkatársá­tól) A Horthy Miklós-tudomány­egyetem Barátainak Egyesületa csütörtökön délután fél 7 órakor e% ogyetem aulájában szabadegyetemi előadást tartott. Az előadó dr. Mun­tyán István ny. Ítélőtáblai elnök volt Előadásának eime: „Gróf Ap­ponyi Albert halálának 10 éves év­fordulójára." Az idős előadót dr*. Balö József egyetemi tanár, az ülés elnöke meleg szavakkal kérte fel előadásának megtartására. Az előadó rámutatott gróf Appo­nyi Albertról való emlékezésében, hogy kevés olyan alakja volt és van a magyar közéletnek, akitől annyi jót, annyi magasztos jellom­tulajdonságot, annyi tökéletességet hirdettek volna- mint ApponyiróL Politikai működése mégis pozitív, kézzelfogható eredmények nélkül való volt, ellenben szónoki beszédei ma is sokatmondók, szemnyitogatók. Apponyi Albertet a romantikus adottságoktól elfordulni szerető mámoros törekvés, a poétikus tilta­kozás az élet vélt vagy valóságos sérelmei, igazságtalanságai ellen, a» örökös ellenzékieskedés jellemzi. Apponyiban az elérhetetlen ntán vágyó lelkiségnek ki nem elégiiltsé­ge parázslik. Pályafutása áthullám­zik a közjogi maradiságtól egészen a közjogi radikdlizmusig, hogy az összeomlás után végül a párt nél­kül maradt jászberényi program­ban ós a legitizmizmusban keressen uj utat. Apponyi lelke a nemzetközi élet nagy problémáival való foglalkozó­szárnyain felemelkedik a ei vili* Hl emberiség politikai, gazdasági s?el­grai dió'ns gondolatába — egyenesan a világ­béke kultuszába. Ez a lelkiség ha­tározza meg aztán a békekonfere i­cia és a Népszövetség előtti szerep­lésnek formáját és taktikáját egy­aránt. Apponyi nagysága — fejezte he előadását dr. Muntyán István — a nemzet közmeggy Szidáséban, a magyar társadalom köztudatában lehorgonyzott erkölcsi tény Az igazi nagyság sokkal inkább a nem­zet jogaiért való harc nagyle'kii vállalásában és állhatatos vígig­küzdésében van, mint azokban a sokszor nagyon ls mulandó sike­rekben, amelyeket a politikai kon­junktúra juttat érdemtelenül ke­gyenceiuek. Az ö'oadást dr Baló József elnök köszönte meg az előadónak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom