Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-07 / 102. szám

Péntek Ara 12 fillér 1943. málns 7. XIX. Cvi. 102. sz. Havonta 3 20 P. netfuedévre 9*20 P KERESZTENY POLITlK AI NAPILAP A tunéziai arcvonalkiigazitós megfosztotta a sikertől az angolszászokat A kubáni hidfőnél változatlanul siker nélkül támadnak a szovjet csapatok — Sztálin «gy amerikai lapnak adott nyilatkozatában szirén-hangokat hallat a lengyelek felé — Eden Majszkyval tanácskozott a Sztalin-nyilatkozat teremtette uj helyzetről Scorza, a fasfszfapárí főtitkárának beszéde a háború és béke mefiiiisereséről a pártvczeíoséő ertekezletet! Berlin, május 6. A német véderő főparancsnoksága közli: A kubáni hidfö keleti arcvona­lán az ellenség szerdán az egész Da­pon át nagy erőkkel támadott. Vala­mennyi támadást visszavertük és köz­tien sok páncélost megsemmisítettünk. A keleti harctér többi részéről nem je­lentenek jelentősebb harci cselekmé­nyeket, eltekintve az Ilmen-tótól délre ez ellenség helyi támadásainak elhá­rításától. — Tuniszban az ellenségnek az északi arcvonalszakasz ellen intézeti több támadását visszavertük. Eközben Mateurtól keletre 24 támadó páncélos- elveinek végrehajtása késedelmet s/cn. ból 13 páncélost szétlőttünk. — Német és olasz repülőgépkötelé­kek mélytámadásuk során megsemmi­sítettek nagyobbszamu gépjármüvet es több páncélost. Nehéz harci repülőgé­pek a csiilörlökre virradó éjszakán megtámadtak az algíri parlon levő több kikötüberendezést. — Május 6-án a reggeli órákban német partbiztositó hajók a breton partok elölt saját ves/teség nélkül el­süllyesztettek egy angol gyorsnaszá­dot, hármat pedig súlyosan megrongál­lak. (Mii) A Tuniszban végrehajtott arcvonalkiigazitás előnye Berlin, májas 6. A Nemzetközi (inért az ellenségre. Szerda rlélig Tájékoztató Iroda jelenti a tunéziai j hét. angol—amerikai repülőgépet helyzetről: Mindinkább szemboötlőbb az az előny, amelyet a tengelycsapatok a tunéziai harctér északi szakaszán végrehajtott, az amerikaiak által észre sem vett arcvonalkiigazitás utján szereztek. Az ellenséges csa­patokat, ameb'ek az északi szaka­szon tetemes erőket helyeztek ké­szenlétbe. eleve megfosztották a si­kertől. Ehhez járult az is, hogy a közvetlen Mateurtól keletre húzódó uj állások a Mateurtól északra fek­vő nagy tavak kihasználásával lé­nyegesen megrövidüllek. Miután már előző nap Bizerta külső részét védő nagyméretű lövegei a felvo­nuló francia segédcsapatoknak és amerikaiaknak súlyos veszteséget okoztak, a tengely'itt erős repiilő­kötelékeket vetett be és ujabb tete­mes ember- és auyagveszteségeket lőttek le a német vadászok. Az ame­rikai harckocsik közül 28-at tud­tunk megsemmisíteni. Az ameri­kaiak rendkiviili veszteségeire jel­lemző, hogy csak az északi szaka­szon kereken 160 ellenséges teher gépkocsit semmisítettünk meg. Ned­zserda (őrületén az angol—francia erők a gyalogság bevonásával kita­pasztalták a tengely állásait. A gyalogság előretörését fölényesen visszavertük. A többi tunéziai arc­vonalszakaszról nem jelentettek em­lítésre méltó harcokat. Nyolc haci re­pülőgépet Bizerta előtt eltaláltak. Egy gyorsnaszádot ugy eltaláltak­hogy az oldalára dőlt. Egy másik gyorsnaszád hamarosan lobogó lánggal égni kezdett. A tunéziai harctér fölött hét angol—amerikai repülőgépet iőttiink le. Saját vesz­teségünk két gép volt. (MTI) vedett. A késedelmet azonban csakis a haza védelmében íoiyó szükségessé­gek okozták. Nincs tehát szükség for­radalmi álkotmányra, hanem az ere­deti Mussolini-féle elgondolásokhoz kell visszatérni, amelyektől némileg bizony eltávolodtunk. Nyomatékosan hangsúlyozta beorza, hogy a háború­val kapcsolatban meg kell valósítani az egész olasz nép Irtóharcot hirdelett akarnak húzni és felszólította az olas. népet, hogy működjek közre a suttogó piopaga»da es a kétség fészkeinek ki­ulásauan. Aria a kérdésre, ki lógja megnyerni a naborui, beorza igy vá­laszolt: — Ezt a háborút nem az a nemzet fogja megnyerui, amelyik katonai té­rén megnyeri az ufolsó csatát, hanem az, amelynek idegei jobbaknak bi/o­t»jiiInak cs amely egy órával lovald! tud kitartani a másoknál. A békét pe­dig az a nemzet fogja megnyerni, amely nagyobb egységgel és fegyelme­zettséggel tud majd leülni a tárgyaló asztalhoz és amelynek eredeti elgon­dolásai lesznek a haboru utáni pro­blémák megoldására. A fasiszta párt főtitkára beszédéi ezekkel a szavakkal fejezte be: — Akánni is történjék, minden idő ben és minden ponton elszántsággá' és ha kell, ádáz vadsággal fogunk harcolni egészen a győzelemig. M) elbukni sem tudnánk másként, mint éppen méltóságteljesen és becsülettel, szent egységét. 1 hogy azok, akik utánunk jönnek, mél* mindazok ellen, tóságban és becsületben élhessenek. akik a háborúból piszkos nyereséget | (MTI; Sikcrsky Iránban ta'áikozik Romerrel Stockholm, május 6. Azt a tájé­kozott körökben szerzett értesülést, hogy Sikor.sky londoni emigráns mi­niszterelnök rövidesen látogatást, lesz az Iránban állomásozó lengyel 'csa­patoknál, a Dagens Nyheter cimü lap ugy értelmezi, hogy Londonban nem hisznek a szovjet—lengyel vál­ság gyors megoldásában. Más svéd lapjelentések szerint Sikorsky kö­zeikeleti útja nem áll kapcsolat­ban a szovjet—lengyel válsággal. Még ezek a lapok is valószínűnek tartják azonban, bogy iráni utjn során Sikorsky találkozni, fog Ro­merrel, a lengyel emigráns kor­mány szovjetoroszországi nagykö­vetével, aki szintén útnak indult Iránba. (MTI), Torrer utalásra kész, London még remél Bern. május 6. A Budapesti Tu-j««tóf. Végleges elutazását már nem A jasisztapárt főtitkárának erámai beszéde a háború cs béke megnyeréséről Róma, május 6. A csütörtök dél­utáni olasz Japok ismertetik azt a be­szedet, amelyet beorza, a lasiszia part főtí'kára a partvezetöség szer­dai ertekezletén mondott. Az olasz a fasiszta embernek leg­tökéletesebb típusa es csak az lehel igazán fasiszta, aki tökéletesen olasz is. Éppen ezért a fasiszta szükségkép­pen harcos is. A fasiszta párt fölilkára ezután hangsúlyozta, kész életét is kockara tenni a Dúcéért és ügyéért, amelyre felesküdött, de ugyanakkor habozás nélkül kész kockára tenni a partveze­töEég és. ha kell, valamennyi fasjsz«a eís-tét is, ha arra a Dure es az ucy er­dekében, szükség volna. A továbbiakban hangoztatta, hogy a Lluce akaratúnak megfelelően a part eietéuek gyorsabb ütemet ad, bogy azok, akik kihullottak, lemarad­janak és olyan harcos szervezetet akar a partnak adni, bogy a csüggedok cs bátortalanok ne tudjanak lépést far­iam. A pali kebelében nincs szükség drasztikus ertetemben vett tisztogatás­ra, ez azonban nem jelenti azt, bogy nem kell szigorúbb kiválogatást vég­rehajtani és nem kell félretolni uici­tailan elemeket. A haszonlesőket és hülelcnekrT félre lógjuk tolni az útból — mondot­ta. A párt főtitkára ezu'án eli;mer!e, hogy a fasiszta ioiradaluui bizonyos dósitó jelenti: Londoni jelentések szerint a szovjet—lengyel viszály megoldása kérdésben eddig még semmiféle megoldást nem lehetett elérni. A moszkvai lengyel nagykö­vet, aki tudvalevőleg elhagyta Moszkvát és Ku.ibiscvbe utazott­meglette az előkészületeket arra, hogy a nagyk övelség egész szemely­zetcvel együtt elhagyja a Szovjet­iehet tovább halasztani, mert a je-' lek azt mutatják, hogy a legköze lebbi napokban a szovjet—lengyel közeledés terén nem lehet elérni po­zitív eredményt. Az angol fővárosban Eden nyilat­kozatából az a benyomás, hogy « brit kormány reméli, hogy a len­gyel—szovjet kapcsolatokat sikerül ismét helyreállítani. (MTI) Angol részről helyeslik Sztalinnak Lengyel­országgal szemben tanúsított követeléseit Genf, májas 6. A Német TI je­lenti: Londonból jelentik: Londoni iletékcs körükben hangsúlyozzák, hogy Sztallnuak Lengyelországgal szemben támasztott, követelései az angoli politika részéről helyesléssel találkoznak. Sztalinnak a Newyork Times moszkvai tudósítója kérdé­seire adott válaszait kimondottan hasznosnak és épilő jellegűnek mi­nősítik. A Jíeutcr-irodát fclhatal­muzlák arra> hogy erről közlést ad­jon ki. Ez a közlés a többek között hozzáfűzi, hogy Sztálin mostani nyilatkozatában nyilvános megerő­sítését látják a szovjet amaz állás­poutjáuak, amely Sztálin részéről 1341 decemberében Sikerskynak adott igényekben jutottak kifejezés­re. Ahoz a tényhez, hogy a szovjet politika az akkori ígéretek ellenére időközben igényt támasztott lengyel területekre, a lengyel emigráns bi­zottság felfogásának figyelmen ki­vül hagyásával illetékes londoni körökben nem hajlandók állást foglalni és csakis az angol és szov­jet politika teljes összhangjára utal­nak. (MTI) Eden tanácskozása Majszkyval Amszterdam, május 6. A Német TI jclen'i: Eden külügyminiszter a brit hírszolgálat szertnt csütörtökön M a j­szky londoni szovjetorotvz nagykövet­tel tanácskozást Matatott a szóvjet­oroaz—leu£A cl viszcpivban előállt »njk

Next

/
Oldalképek
Tartalom