Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-07 / 78. szám

. DELMAGYARORSZAG * SZERDA, IWS. április 7. tak mindenisr az anyagi zavarok. A szinház jövőjének és zavartalan működésének biztosításával kapcsolatban CKckről a kérdésekről az elmnlt Időkben sok szó esett a városházán jg, dr tudomásunk van rólp, hogy pzéles ajapon kidolgozott tervek készülnek a társminisztériumok bevonásával a kultuszminisztériumban is. Ezeknek a tervezgetések nek közös alapja van: biztosítani kell a színházak működésének anyagi egyensúlyát. Ez pedig csak két módon lehetséges? vagy a közönség tartja el a színházat, vagy •wás anyagi erőforrásokkal .biztosítják a színház anyagi egyensúlyát. Miután aa ehlbb említett tényező meglehetősen szuverén, sőt szeszélyes és erőszakos eszközökkel nem irányitható, kézenfekvőitek látszik, hogy csak a második megoldásmód alapján lehet valami stabilitást jelentő kivezető útra számítani. Erre vonatkozólag a múltban többizben merültek már fel különböző ötletekilyen volt például az is, hogy a rádióelőfizetési díjhoz ló fillér szinháztámogatdsi pótlékot számítsanak fel, ami évente százezreket jelentene szinháztámogatási célra. A mozí-pólfllérek törve Elgondolásában hasonló ap az ötlet is, ami most Szegeden merült tel a szinház anyagi problémáinak megoldására. A felmerült terv lényege az. hogy a mozik minden elkdott, jegyhez szedjenek hat fillér pótdijat színházi célra. Ebben az Ügyben a város hatósága és a mozik igazgatóságai között már folytak oszmecserék, a kérdés azonban, értesülésiiiik szerint, meg nem jututt döntő stádiumba. A mozik természetszerűleg nem nagy lelkesedéssel fogadták a tervet, mert az az aggodalmuk, hogy közönségük ujabb megterhelése csökkenteni fogja a l/átogatott ságot, de egyébként is az a vélemény, hogy egy ilyen áremelésnek is tekinthető uj intézkedéshez kormány hatósági hozzájárulás szükséges. A tárgyalások folyamatban vannak s amennyiben megegyezést sikerülne létrehozni, azt is kétségtelen hogy Szeged város hatásága minden törekvése azon volna, hogy a kormányhatósági engedélyt megszerezze, A terv megvalósítása azonban komoly összeget jelentene szinháztámogatási célra. A három szegedi mozi a mult évben összesen L20U.IHW pengő bruttó bevételt mutatott kiEzt az összeget hozzávetőleges számítás szerint másfélmillió darab jegy eladása által érték el. Ha most feltételezzük, hogy gz idei jegyforgaloui nem esik a tavalyi alá, ennek a feltételezését pedig inindeu valószínűség indokolttá teszi, a jegyeukénti hat fillér pótdij szedése azt jelentené, hogy ezen a címen '10/M pengő gyűlne össze a szinház lámggatásá,rg. ami olyan komoly összeg, hogy erre már feltétlenül tol lehetne épitenl a szinház nyugodt anyagi egyensúlyát. Helyi vagy országos megoldás Tekintettel azonban arra, hogy a kérdésnek sok mellékhajtása vau. a megoldás körül sok megfontolandó szempont merült fel s éppen ezért szükséges a legszélesebb körültekin (éh a tárgyalások még sem ériek meg | döntésire. Mindenesetre érdé keg körülménynek lehet tek'nteni, hogy ezekkel a problémákkal foglalkozva csak néhány nappal ezelőtt adták hiriil a budapesti lapok, hogy a kultuszminisztériumban is napirendre tűzték a kérdés megoldását országos vonal hozásokban, vizsgálat alá vették az összes edfiíg felmerült terveket s igyekeznek egy olyan megoldást találni, amely magán és egyéni érdekek lehető legcsekélyebb érintése nélkül megnyugtató módon terelje végleges mederbe ezt a régen zajló problémát. Valószínűnek látszik az is, hogy amennyiben a kultuszminisztériumban megtalálják a helyzet kulcsát, ez országos és egyetemes megoldást eredményez s ebheu az esetben külön helyi megoldásokra nem lesz szükség. (ö. T. 0.) Az Olvasó irja Helyet a fizető utasokna* a vonaton Tisztelt Szerkesztőség! Nem uj jelenség, hogy a háború óta, helyesebben, amióta csökkentették a vouatok számát, óriási a tolongás a vonatokon. A heripges hordqval való hasonlat nagyon is helytálló ez esetben. Ezt azok is tudják, akik nem utaznak, mert elég gyakoriak a vasutigazgatóság és egyéb batoságok figyelmeztetései, hogy csak az utazzon, akinek feltétlenül és halaszthatatlanul utaznia kell. llál még akik utaznak! Azok nemcsak tudják, de a saját bőrükön, precizebben: a saját tyúkszemeiken ;apasztalják az utazás nehézségeit. Nem mintha az utasok száma emelkedett yolna a háború óta, ellenkezőleg — csökkent. De természetes, hogy nem kópés két vonat annyi utast szállítani, ahányat azelőtt öt vonat szállított. Persze, azt a figyelmeztetést, hogy ne utazzék, akinek nem okvetlenül kell, igen sokan ugy értelmezik, hogy a másik ne utazzék, de ő csak utazgat akár kell, akár nem. Ha ugyanis az utas szóba elegyedik útitársaival, akkor megtudhatja, hogv Kövérné nagyságos asszony nem biija ki. ha egy hónapig nem látja Pesten lakó leányát. Sovány ur pedig azért u'azik havonta, hogy ellenőrizze tanulófiát. hogy szorgalmasan jár-e az előadásokra és nem pocsékolja-e apja drága pénzét és a saját drága idejét haszontalan dolgokra, meg miegymás. Az utasok javarésze azonban mégsem ezek közül kerül ki, amennyire sikerülj, megállapítanom. Hivatásos utazó vagyok, senkisem foghatja rám. hogy passzióból tapasztalom és tépetem magam és elég időm és alkalmain van kitapasztalni a zsúfoltság igazi okát. Ez pedig nem más, mint a sok szabadjegy és mérsékelt áru jegy. Nem áll persze semmiféle statisztika réndelkezésemre, sőt valószínűleg nem is készül ilyen mert ha készülne, akkor már az iilelekesek is foglalkoztak volna ezzel a problémával, de inegfigyriéseimből megállapítottam, hogy hol van a kutya eltemetve. Kétségtelen ugyanis, hogy a Hl. osztályú utasoknak alig 60 százaléka utazik egész jeggyel vagy teljes áru bérletjeggyel. A többi szabad jegyes, kedvezményes jegyes, személyzeti jegyes, rezsijegyes és a jo Isten tudja kivel, miféle jégyes. Persze, tisztában vagyok vele. hogy ezek a jegyek nagvrészben Szolgálati érdekből kerülnek forgalomba, másrészük szerzett jog alapján. Amdc hol áll az megírva, hogy a szerzett jogot pont a vonaton nem lehetne a háború ideje alatt kissé korlátozni? Miért kell Göhöly Panelnak, a szörcsögi pályaőr feleségének minden áldott nap beutazni Pestre, hogy azta pár tojást, fél kilónyi vajat és miegymást pont ojt értékesítse és azt seíyemhgrisnyára és hasonlókra váltsa be. mivelhogv ott mégis lehet kapui — cserébe. De nemcsak ezen a vonalon van igv Megfigyeltem egy csinos fiatal hölgvel aki minden délutáu kiutazik a Szegedtől harmadik állomásra és mindennap hoz ejrv li ter tejet. Egyszer megkérdeztem: —: Mondja kisasszony e detnes >v\ sz égy liter tejért aituyü költeni és iÜ mr Mosolyogva világosított fel: — De ínég mennyire érdemest Az utozás ugyanis nekem alig pár fillérembe kerül, a tejet pedig ingycB kapom, mert az édesanyám lakik ott és vau tehene. Dolgom pedig délutánonként nem igen akad. Igy persze igen. Ámde sokan utaznak a környékre, akiknek riem lakik ott az anyjuk és akik fizetnek a lejért. A jegyért persze nem! Tévedés azonban azt hinni, hogy csak a III. osztályon van ez igy, mert a II. osztályon viszont aligha utazik teljes jeggyel az utasok 40 százaléka. Ezt onnan tudom, mert akárhányszor kénytelen vagyok ráfizetni a jegyemre, csakhogy valamiképpen feljussak a vonatra. És tessék elhinni, hogy a II. osztály úgynevezett »jobb< közönsége ugyancsak azért utazik, hogy egyrészt ellássa élelmiszerekkel Budapesten vagy más városban lakó családja*, vagy hogy valamilyen divatcikket vásároljon, ami kisvárosban vagy községben nem, vagy már nem kapható. Ezek tulnyoniórésze vasutas, vagy vasutas-család tagja. Ne tessék félreérteni tekintetes Szerkesztőség, nem a vasutasok ellen akarok én itt ágálni, mert tudom, hogy nekik szolgálati szabályzatuk értelmében jár a szabadjegy. Igen ám. de az utazási szabáivzat értelmében pekein meg ülőhely jár a vonaton, ha a jegy árát megfizettem és még csak állóhelyet sem kapok Azt mondják, háború van. Ez igaz, dé ne csak az én részemre legyen háború, hanem a vasutas-család részére js és ne foglalják le a helyet a fizető utasok elől. Nem azt akarom mondani, hogy egyáltalán ne utazhassanak, de szerértv véleménvem szerint a vasutas nem kereskedő, nem is iparos, tehát elésedjék meg; azzal, ha havonta egyszer utazhat jnjryen vagy fillérekért, A többi útról bizonyosan le fog mondani. ha teljes áru jegyet kell váltania, niin» a közönséges halandónak. Nem vonatkozik ez természetesen a vasutas gyermekére, aki a közeli városba jár iskoláha reggelenként. Szerény véleményem szerint a kedvezményes utazások ilyen korlátozása egy csapásra megváltoztatná a mai tűrhetetlen utazási állapotot és nem fordulna elő, hogy fizető utasok lemaradnak a nyugati pályaudvaron a szegedi gyorsvonatról állóhely hiányában. Ila majd azután elmúlik a háború és ismét öt-hat vonatpár bonyolítja le a forgalmat Szeged és Budapes' közö't, akkor utazzanak ismét a vasutasok kedvük szerint akár naponta és hordják fel a sok mindenféle jót a városokban lakó kedveseiknek. De addig, adjanak mekiink is helyet a vonaton, akik pénzért utazunk! Tisztelettel egy lemaradt ntas. mmmam—^mmm—mmmmammmtmm Uj finn-törok kereskedelmi szerződés Helsinki, április 6. A finn külügyminisztérium közlése szerint a mult vasárnap uj finn török kereskedelmi szerződést irtáig alá Aak§rábanT (MTI) Finn ujságirók látogatása Budapesten Budapest, április 6. A dr. Rágna ^ nmei in külügyi sajtófőnök vezetése alatt álló nyolctagú finn újságíró küldöttség kedden délután sl boriin—losonoi gyorsvonattal Budapestre érkezett. A vonatról lelépő finn külügyi sajtófőnököt ós a lapszerkesztőket elsőnek Ullein-Reviczky Antal rendkívüli követ m meghatalmazott miniszter, sajtófőnök üdvözölte rendkívül szívélyesen. A finn vendégek a kölcsönös bemutatkozás és bensőséges fogadtatás után szállásukra, a Dunapalotába hajtattak. (MTI) Belejez ődőtt a Menyasszonyok Iskolájának előadássorozata (A Délmagyarország munkatársi. tói) A Menyasszonyok Iskolája cimi előadássorozat, amely a Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület rendezésében folyt le, hétfőn veget ért. Aa utolsó előadást dr. Halász Pál kanonok, esperes-plébános tartotta az egyesület székházában. Az utolsó előadás, miként az előbbiek, a házasság és az élet problémáit tárgyalta és hivatva volt a jövőhitvestársait és anyát kereszténvi életjellogásra vezetni. Dr. Ha I ász Pál előadása az* fejtegette, hogy a házasság szentségi kegyelme Isten természetfölötti ereje. Bej ett isteni erő, amely szembefeszül Világi erőkkel, amelyeket nagyon nehéz legyőzni a házasságban. Ezeket csak a kegyelem isteni erejével lehet legyőzni. Ilyen világi erő a3 ösztön, anieiyet az ész és a gondolaj uralma alá kell kényszeríteni, mert emberi erővel nem lehet kormányozni. Másik ilyen emberfeszülő erő a türelmetlenség. A türelemhez akkor kell az isteni erő, amik nagy szenvedéseket, fájdalmakat kelí legyűrnünk. Ebhez nagylelkű szereet szükséges, amely nem vár ellenszolgáltatást. A továbbiakban kitért Halász Pál a házasság szentségének lényegére, A hazasság olyan szentség — mondotta —, amelyet egymásnak szolgáltatnak ki a házastársak. A nő megszenteli * férfit és a férfi megszenteli a nőt és ha hivők: lelküket kitárják Istennek, A házasságban legnehezebb az igazodás törvényének alávetni magukat. Mert minden ember egyéniség, szereli érvényesíteni akaratát. A házasságban pedig igazodni kell a házastárshoz, családhoz és • gyermekekhez. Nagy hiba ezzel kapcsolatosan 8 házasságra lépő önző felfogása: mit ad pekem a házasságban a másik. Mi lesz, arai eddig liiányzott. De az', nogy mit viszek én a házasságba, azt nem igen tartják szem plőtt. Pedig ez a legfontosabb. Mert az az igazán boldog házasság, ahol a házastárs alárendeli a másiknak önmagát Ezzel ugyan elveszi látszólag egyéniségét, de tni keresztények tudjuk, hogy aki megalázza magát, felmagasztaltatik. Ehhez azonban isteni erő szükséges. Komoly tudományos sikere Volt dr. Bános Alajos főorvos magántanári próbaelőadásának. Kedden délután a bőrgyógvászati klinika előadótermében nagyszámú bal igatóság előtt tartotta meg magántanán próbaelőadását dr. Bános Alajos klinikai tanársegéd, a vároisi gyermekkórház főprvosg. Az egyetem professzorain kívül megjelent a magántanár! próbaelőadáson vitéz Meskó Zoltán orvostábornok, az urvoskamara elnöke is. Bános tanársegéd alapos felkészültségi! előadásában a gyermekkori betegségekről, különösen a.gümftkóros betegségekről szólt. Előadásg titán a megjelentek meleg I

ünnóplésbgo részesítették q nagytedá4U, fistzl főorvost.