Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-07 / 78. szám

ünnepélyesen fogadták az olaszországi utfáról hazatért miniszterelnököt Budapest április 6. Háromnapos Olaszországi tartózkodás után kedden délelőtt érkezett vissza Budapestre. Kállay M iklós. . Magyarország miniszterelnöke. Nagy közönség várta az érkező miniszterei nők öt és a Keleti-pályaudvar érkezési csarnokát úgyszólván teljesen megtöltötték az országgyűlés mindkét házának tagjai, a diplomaták és az ér-d^Vlődő közéleti kitűnőségek. Testületileg vonult ki a fogadásra a német követség von Jogosa követ, vezetésével, megjelent az olasz követség is báró Ferrari olasz ügyvivő vezetésével. 'Jelen volt a miniszterelnök érkezésénél az egész kormány. Pontosan órakor befutott a vonat és a szalonkocsi ajtajában feltűnt Kállay Miklós miniszterelnökalakja. LukdCs Béla miniszter a kormánypárt nevében köszöntötte a hazatért, miniszterelnököt. — Kedves barátaim! — igy válaszolt a miniszterelnök — hálásan köszönöm a. megtisztelő baráti fogadtatást, "Boldogan jöttem haza és megnyugvással léptem a haza földjére. Külföldi tárgyalásaim során meggyőződtem arról, hagy a nagy olasz nemzet nagy államférfin a Puce. teljes megértéssel, viseltetik hazánk ügye és sorsi iránt. — Pe nemcsak az olasz nép nagy vezetője, de az olasz nép minden egyes tagja rendithetetlenül velünk van azzal a barátsággal, amellyel hosszú idő óta állott mellettünk. (Zajos éljenzés.)' — Köszönöm ezt a meleg fogadtatást, — folytatta ezután Kállay Miklós miniszterelnök —, mert ebből is látom, hogy uj jöhettem baka, mint bennünket a külföldön is elképzelnek és ismerik a valót, hogy a magyar nemzet egységes és lenyűgöző nagy többsége rendíthetetlenül áll egységben az igazügy. a magyar problémák mellett. És ebben a meggyőződésben semmi sem ingathatja meg és semmi sem Kavarhatja mej* azt az összetartást. amelyre a, moslani nehéz időkben. nehéz küzdelmes harca'nkban. amelyet a szövetségeseinkkel együtt folytatunk a magyar igazságért- magyar hűséggel és magyar becsülettel és amely összetartásra annyira szükség van a magyar jövendő érdekéhen. Újólag megköszönte a miniszterelnök az üdvözlést, majd a német és olasz követség megjelent képviselőivel, nagybaezoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszferre!, a külügyminisztérium vezetőivel, a képviselőház és a .felsőház elnökével Belvárosi Mozi SZERDÁN IS A NAGYSIKERŰ iBOBOWüáSÍP RöWk Marika és Viktor Staal * ragyogó világfilmjei Előadások 3, 5, 7 órakor beszélgetett pár percig és azután feleségével, akit nagy szeretettel üdvözölt és menyével, Kristóf fiának feleségével beszélt pár percig, majd az egybegyűltek éljenzése között hagyta el a pályaudvar csarnokát és hajtatott fel a miniszterelnökségre. Bucsutávirot a Dúcéhoz Róma. április 6. Kállay Miklós miniszterelnök Olaszország területének elhagyásakor a. következő bucsutáviratot intézte a Pucához: ,,Abban a pillanatban, amikor elhagyom Olaszország földjét., őszinte. hálatelt szívvel szükségét érzem annak, hogy Nagyméltóságodnak még egyszer meleg köszönetemet fejezzemm ki azért a bensőséges fogadtatásért. amelyben részesitett. Találkozásunkból és megbeszéléseinkből azzal a szilárd meggyőződéssel térek vissza hazámba, hogy az olasz és magyar nemzet a közös civilizációnkat és kereszténységünket megsemmisíteni törekvő erők elleni küzdelemből csak megerősödve kor ülhetnek ki. Hiszem, hogy az ígazs'ág elvién feTSpfflő uj' Európa nemzeteinket szoros barátságban egymás mellett fogja találni a felépítés nehéz munkájában is. Kérve Nagyméltóságodat, hogy hódolat.omat Viktor Emánnel király, és csáezár őfelségének tolmácsolni szíveskedjék. örömmel ragadom meg az alkalmat, őszinte tiszteletemnek és ngyarabeCsüléscmuek kifejezést adjak." A m'niszterelnölc a Kormányzónál Budapest, április 6. Kállay Miklós miniszterelnök kedden délben kihallgatáson jelent meg Magyarország Főméltóságu Kormányzó Uránál. A miniszterelnök jelentést tett az állraafőnek római útjáról. (MTI) Kállay miniszterelnök megkapta a Rámái sasrend íiagykeresztját Róma. április 6. A Duee Kállay Miklós miniszterelnöknek olaszországi tartózkodása nla»t átnyújtotta a háborn alatt alapított ..Római sasrend" nagykeresztjét. Ennek az uj olasz rendjelnek rendfokozatait csak külföldi állampolgárok kaphatják. Kállay Miklós miniszterelnök a harmadik személyiség, aki megkapta a Római sasrend nagykeresztjét. HÉ!MAGVAROHSZAG SZERDA, 1943. Április 7. Ki tartsa el a színházat: a közönség, a hatéság, a rádió vagy a mezi? Szegedi és országos tervek a színház anyagi egyensúlyának biztosítására (A Délmagyarország munkatársától) A szinhóz teoretikusai és a gyakorlati szinházvezetők évek óta kutatják auna,k a kérdésnek a nyitját, hogy mi lehet az oka a kétségtelenül megállapítható s elsősorban a vidéken jelentkező színházi dekonjunktúrának. A hanyatlás említésénél azonban napjainkban önkéntelenül is felvetődhet az ellenvetés, hogy éppen most tapasztalható — főleg a fővárosban. de több vidéki városban is egy (flyan színházi konjunktura — a tömegek özönlenek a színházba —. amire az első világháború óta nem volt példa. Az ellenvetés mérlegelésénél azonban feltétlenül figyelésibe kell venni azt- hogy a jelenlegi helyzet a háborús pszihizis számlájára írandó. A háborús időkkel mindenkor és mindenütt együtt jár a hátsó teriileteken a gondoktól mentesítő szórakozások keresése s vonatkozik ez a színházra, a mozira, a sportveresnyekre. egyéb más előadásokra. Ezek a jelenségek éleseu megfigyelhetők Szegeden is s bármily különösen hangozzék, hatalmas konjuktura alakult ki a mostani szezonban a szegedi színház körül is. Ez is pVe„fmondásnak Korzo D a n Állandóan táblás há« gyönyörködik Fénye* Alice—Jávor Pál brilliáns alakításán « A láp virága Motorszerelőket Urbach, felveareb Budapest, VI., Hunvadi-tér 12. látszik, merthisaen többizben irtunk ezeken a hasábokon a szegedi szinház jelenlegi anyagi helyzetéről, ami a jelentős összegű anyagi ráfiztés képét mutatja, A kérdés tüzetesebb vizsgálata azonban mindenkit meggyőzhet arról, hogy a szegedi szinház látogatottsága és a ráfizetés között nincs meg az a természetes okozati összefüggés, ami ilyenkor mutatkozni szokott. K szegedi színházban a kitűnő s általunk is elismert magas művészi nivó megteremtése mellett jelentkezik a költségeknek egy tuldimmenziondltsága, amit a fokozott mértékű színházlátogatás sem tud ellensúlyozni. Ennek a szezonnak tapasztalatait azonban valószínűleg levonja a szinház vezetősége s as anyagi egyensúlyt a jövőben könynyebben tudja majd biztosítani. Almóssy Endrétől Kardess Gézáiq Ha mindezeket a felmerülő mellékszempontokat kikapcsoljuk a helyzet megiteleséből s kizárólag az elmúlt két évtized nyers eredményeit vizsgáljuk, megállapítható a hanyatló tendencia. Ennek a két évtizednek szegedi eseményei tipikusak voltak. Almássy Endrétől kezdve Andor Zsigmondon, a konzorciumon, a városi házikezelésen, Görög Sándoron, Sziklai Jenőn, a stagione korszakán át tapasztalhattuk, hogy a színházi vállalkozás egyik esetben sem tudott még Csalt rentábilissá se véllni. nemhogy hasznothajtó lett volna. Az egyetlen kivétel talán Kardosa Géza, aki olyan kiesi rezsivel dolgozott, hogy j még gyenge szlnházrnenetel mellett is keresett az üzleten. Az igazgatók hosszú egymásutánban vonultak ki a színházból anyagi csődöt hagyva maga után s a négy esztendeig tartó Itázkezeléses korszak magáinak Szeged városának kereken egymillió pengőjébe került, ami azután a huzikezelés sürgős megszüntetéséhez vezetett. Ezekért az összeomlásokért az egyes esetekben lehetett bűnbakokat keresni, lehetett kutatni, hogy mennyiben volt könnyebnii és felelőtlen egyes igazgatók színházvezetése, hiba volna azonban a problémát csak ezen a szemüvegen át nézni s nem tételezni fel azt. hogy lehetnek mélyebben járó okok is. amelyek meggondolásra kell, hogy késztessék mindazokat, akik felelősek a magyar: ari"házi kultúráért. Ez annál is inkább igy van. merthiszen jól tudjuk, hogy hasonló jelenségek egész soroznia követte egymást a fővárosban.. és a vidéki nagyvárosokban is s igy a szegedi eseményeket nem lehet lokális jelentőségűnek tekinteni. Az összefüggések és döntő sulyu hajtóerők kutatásába most nem kívánunk belemélyedni, csak * konstatálására szorítkozunk, ami ugy fejezhető ki. hogy valahol meggyengültek az anyagi egyet* súlyt tartó pillérek s ez vezetett a hanyatló tendenciához. Ennek a megállapításnak nyomán került napirendre már évek óla a magyar kultnra illetékes kormányhatósági tényezőinek munkaprogramjában as a kérdés, hogy miként lehetve segíteni a színházon, miként lehetne működésének anyagi egyensúlyát biztositanÜ Szeged város áldozatkészsége Szeged város hatósága mindenkor messzemenő anyagi áldozatkészséget tanúsított ennek az anyagi egyensúlynak biztosítására s tanúsít ma is. Csak nem régen emelte fel a szinház évi 25D00 pengős szubvencióját 30.000 pengőre, amin felül még természetbeni fűtést és világítást is nyújt a színháznak, arai hozzávetőleges számítás szerint a mai árviszonyok mellett éri 100.000 pengős készpénztámogatásnak felel meg. Valószínűnek látszik azonban, hogy a támogatásnak ez a mérete egymagában a jövőben sem fogja biztosítani a zavartalan gazdálkodást, mert ezt a szubvenciót, ma is megkapja a szinház, megkapta a múltban is s mégis napirenden volA közönség ugy megszerette, olyan jól mulat Pista tekintetes ur huncutságain, hogy még mindig nem engedi elmenni Ma is 3, a, 7 órakor • Széchenyi Moziban