Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-04 / 76. szám

PATKOSNÉ virágüzletében kaphatók Kiqyó-utca 6. tzám. Telefonszám i 49—OB. Készül a jezsuiták nagyszabású rendtörtenete Ma, amikor alig van család Magyarországon, ahol ne keresnének régi anyakönyvi kivonatokat, korszerűen érdekes ujabb kiadvánnyal. lépett a nyilvánosság elé dr. Petruch Antal szegedi főiskolai tanár. Miután második kiadásban is közrebocsátotta a hires jezsuita rendfőnők Biró Ferenc életrajzát, most a régi trencséni ufoncház anyakönyvét tette hozzáférhetővé a kutatók számára. Az anyakönvv 300 évre visszamenőleg közli a Magyarországon tanuló Ö9Szes újoncok adatait eredeti latin szöveggel, de magyar összefoglaló tanulmánnyal 216 oldal terjedelemben. Laikus szemlelő csak figyelmesebb olvasás után fogja észrevenni a munka tudományos értékeit. Ez a munka olyan a történetíró számára, mint a statisztikai adatok a politikus és közéleti ember számára. Pomos adatok nélkül nincsen történetírás. Petruch ezeket a pontos adatokat akarja adni elsősorban. De nemcsak a szakember, hanem a gondolkodó ember szeme is felcsillan a könyv adatainak, életszerű összeállításának olvasásakor. A jegyzék összesen 2430 jezsuita személyi adatait sorolja fel. Ezekből került ki a XVII, és XVIII. század szellemi irányitóinak elitcsapata, akik nemcsak mint papok működtek, hanem számos iró, szervező, szónok, művészember, festő és szobrász is került ki közülük. A 200—800 év előtti magyar élet számos uj szint kap ettől a könyvtől. Nemzeti szempontból talán legérdekesebb ezeknek a fiatal jezsuitákrak a népi bová'artozása. Tanulságos megállapítás, bogy a trencséni novici&tusban bár minden európai népnek megtaláljuk a képviseletét, mégis a magyarok vannak túlsúlyban. A növendékek nemzetközi összetétele nagyban emelte szellemi horizontjukat. Vannak szűklátókörű emberek, akik a jezsuitákat szeretik nemzetköziséggel vádolni. Ez a vád azonban csak tudatlanságon alapszik. A jezsuiták igenis nagy nevelő értéket láttak mindig abban, ha növendékeik lehetőleg sok nemzetet megismernek és több nyelvet elsajátítanak a közvetlen érintkezés által; de éppen a trencséni példa mutatja, hogy ezzel nemzeti önérzelük semmit sem veszített, hanem inkább megerősödött. Jellemző erre a ma gyar nemzeti öntudatra, hogy még olyanok Is magyarnak vallják magukat, akiknek anyanyelve töt, vagy német és magyarul egyáltalán nem Is beszélnek. A nemzeti szellem térfoglalására vall, hogy magyarul az idegenek is tanulnak, amit az ottani fegyelem meg is kívánt. Érdekes az is, hogy a jezsuita rendtagok nagyobbrészt1 nemesi családokból került ki. Petruch professzor értékes munkája tulajdonképpen egyik száma annak a tudományos könyvsorozatnak, amelyet Gyen is András szerkeszt s amelynek eddig 38 kötete jelent meg. Gyenis András neve még sokak előtt ismeretes Szegeden, hiszen innsbrucki hittudományi tanulmányainak elvégzése után itt volt az egyháztörténet tanára. Innen Belgiumba került a hires Bollandisták társaságába, ahonnét mint kitűnő specialista tért vissza Budapestre s azóta itt készíti elő a magyar jezsuita rendtörténetet. E nagyszabású rendszeres munkát természetesen nem lehet addig megkezdeni, amig az egyes részletkérdések nincsenek felderítve. Ezt a "élt szolgálja az évenkint megjelenő 'Jezsuita történeti évkönyv* és a számos tudományos értékű monográfia. Gyenis András munkatársai külön munkakózöségbe tömörültek, akiknek munkássága magyar művelődéstörténeti szemeoutbáL is . islentős^Mindezeknek az előmunkálatoknak az a céljuk, hogy előkészítsék a nagy magyar rendtörténetet, amely eJőrelá'hatólag sok magyar történelmi mozzanatra foguj fényt deríteni. A széles alapozással elindított tudomáryos munkálkodás után nagy érdeklődéssel várjuk, hogy a következő nagyarányú történetíró és kiadó tevékenység is méltó lesz a magyar katolikus történettudomány régi hírnevéhez. Majtényi Béla Vesemedence- és hólyagavu fadásná! a gyulladást csökkenti, a hurutos nyákot oldia az „ANNA"-gyógyforrás vize! Serdülőkor a mérlegen Miben 'ótia a gyermekek elzü Késének okát a lelkivezető és a siüíő (A Délmagyarorszdg munkatúrsdiól) Általános érdeklődést keltett ankétunk során a mostani alkalommal első helyeu a lelkivezető nyilall ozatát adjuk közre. Dt. Ta kács Endre bittanár, a Szent Imre kollégium prefektusa a következőkben fejti ki a véleményét: — Kétségtelen, bogy baj van a mai gyermekek lelkiélete körül. Mint lelkiatya szomorúan látom, hogy a dikákok legnagyobbrésze megtanulja ugyan — ha megtanulja! — a hittan leckét, de ebben csak a napi penzumot látja ós eljár — bizony gyakran elkésve — a templomba, de csak azért, mert ez iskolai előirás. Azt. hogy miért kell hittant tanulnia, nem érti. de nem is kutatja és a templomban is többnyire csak ottvan, testben, lelkileg azonban nem kapcsolódik beie az istentiszteletbe, szívét nem tölti be áhítat. — Sajnos kevés gyermek él vallásos életet és a keresztényi mivolt a legtöbb diáknál ösak a külsőségekben nyilvánul meg. minden mélyebb belső tartalom nélkül. Ezért nemis annnyira a gyermek hibázható, mint maga a szülői ház. mert a gyermek felfogása, vallásossága, vagy ezzel ellenkező magatartása az otthon látott példát tükrözi, eszerint alakul. Ahol a családi élet nem a valláserkölcsi alap szilárd talaján épült, vagy ahol a szülők a vallás iránt közönyösek, ott a gyermektől sem lehet mást várni — A lelkiatyának bizony nehéz a dolga az ilyen családokból kikerülő gyerekekkel, de mégnehezebb azokkal, akiknek környezete megbomlott. feldúlt, vagy szétzüllött családi élet. Igyekszünk őket viszszavezetni a helyes útra. felébreszteni bennük a hit iránti fogékonyságot és a felszínes, vagy még ezt is nélkülöző, névleges keresztényi máz alatt rejtező, de valójában pogány lelküket kereszténnyé nevelni. Természetes és természetfölötti eszközökkel igyekszünk őket megnyerni és megtartani Krisztus egyházának és a keresztényi életnek. sajnos azonban nem mindig sikerül az otthon, vagy másutt látott rossz példa káros behatását megfelelően ellensúlyozni. A természetes eszköz az oktatás, a tanítás, a jó példamutatás a természetfölötti pedig az Egyház nyújtotta kegyelmi eszközök. Aki meggyőző lésből és nem csak a látszat kedvéért val végzi a penitenciát és áhítattal áldozik, abból a gyermekből hitében erős és ahhoz hűséges keresztényt és tisztességes, becsületes embert lehet nevelni, értéke*, hasznos tagot a társadalom számára. — A lelki eltévelyedések főoka éppen az istenfélelem hiánya. Ezért is vezetnek lelki romlottságban és rosszhajlamokban a városi gyermekek. szemben az aránylag sokkal tisztább és vallásosabb lelki életet élő falusi gyermekekkel, akik otthonukban is kevesebb rossz példát látnak, mint a városi kőrengetegek bérkaszárnyáiban élők. Minél sokrétűbb és differenciáltabb az élet, annál több alkalma és lehetősége van a kísértéseknek ós annál gyengébb az ezekkel szemben való lelki fölvér tezettség. Vallásos ember és vallásos gyermek, aki hisz Istenben és fél az isteni büntetéstől, nem lesz soha bűnözővé. Ezért van rendkívüli fontossága annak, hogy a szti lői otthon neveléssel és oktatással, amit nem ront le a meggondolatlan rossz példamutatás, térítse a heiyes útra a fejlődő, alakuló gyermeklelket. Ehhez pedig az szükséges, hogy elsősorban a szülők élete telítődjék mélységes valláserkölcsi tartalommal és a Osaládi otthon valóban a gyermek egészséges irányú lelki fejlődésének legyen hitet és szeretetet sugárzó kerete. telt általánosságban is, minden, vagy legalább is a legtöbb családi életre vonatkoztatva. — Kár volna eltagadni, hogy a mai családi élet, még a látszólag legharmónikusabb is, tehát az is, amely a házasfelek belső lelki meggyőződéséből fakadó, igazi valláserkölcsi alapon áll, ma nem az, aminek lennie kellene. Ma a szülő, még az is, aki lelki tulajdonságainál, szemlélete emelkedettségénél és szellemi képességeinél, műveltségénél és anyagi tehetőségénél fogva egyébként teljes mértékben hivatott lenne arra, hogy helyesen nevelje gyermekét, nem képes ezt af«4ndatát maradéktalanul elvégezni. Bármennyire szeretné Is, nem tudja ezt • hivatását a saját lelki megnyugvására betölteni, mert a mai élet tempója, fettételei és nehézségei gátolják etsben. — Normális Időkben az apa a kenyérkeresetén kívül, az anya a háztartási teendőinek ellátásán tul bö•en szakithatott időt gyermekei lésére, tanítására, testi é« lelki gondozására. Manapság, ha az apa nem katona, a napi mnnkája annyi™ !*foglalja, hogy alig jnt ideje másra. Az anyát is fokozottabb mértékbén kőtik le a háztartás vezetésének teendői, vagy, hogy a megélhetés gondjnin könnyítsen, maga is kenyérkereső foglalkozást vállal, otthon, vagy hivatalban, gyárban, műhelvben. Más* kor, ha a családfő jövedelme biztosította anyagiakban a család eltartását. ezzel a megélhetés problémája már meg Is volt oldva, most azonban az igazi probléma a beszerzés. Az üzletek előtti sorbanállás és az a rengeteg utánjárás, amelyet az élelmicikkek beszerzése ieénvel. órákat rabol el az otthontél. Ezeket a rendkívüli körfilménveket bizony megsínyli a gyermek nevelése. -1 Ezzel szemben a nevelés ma nehezebb. mint más időkben volt. A mai serdülő gyermekkel több gond és baj van. mint azelőtt: nyugtalan kor nyugtalan szülöttjei ők. Idejük is alig van. Délelőtt iskola, a délutánjuk megoszlik a különféle egyesületek és a lerketannlás között. Ez a felsöhbosztályosoknál bizony belenyúlik a késő éjszakába. Tgy nemcsoda, ha a gvermek nem tud a család életének részese lenni. Kívánatos lenne, hogv a gyermek idejéből jusson egy kiesi a családi He* számára is! Azt hisszük, ezzel a nyilatkozattá* s<*an o<rvet fognak érteni, nemcsak a Tehát a lelkipásztor véleménye is, mint az eddig közölt nyilatkoza-| szülők, de a tok legtöbbje, a szülői otthon felé J mutat, mint legfőbb hibaforrásra. Hallgassuk meg tehát, mit mond KOZMA BÉLA a sxQlő Intelligens, középosztálybeli többgyermekes családapát kérdeztünk meg, aki igy válaszolt: — Nagy figyelemmel kisértem az ebben á tárgyban eddig közreadott nyilatkozatokat, amelyekből súlyos vád olvasható ki a szülők ellen. Nézetem szerint azonban ezek a vádak csak azokból válthatnak ki méltatlan kodást, akik találva érzik magukat általuk Tárgyilagosan el kell ismerni, hogy a szülői házra ée a családi élet zavaraira, zökkenőire ntaló állításoknak nagyon Bókban igazuk van. Való igaz, hogy a szülők életének példája kihat a gyermekek lelki fejlődésére és ott, ahol a gyermek rossz példát lát, egyenetlenséget, civakodást, ahol a szülők nem bocsülik meg egymást, a gyermektől sem lehet sok jót várni. A magam részéről azonban még meg is toldanám ezt a vélekedés' azzal ,hogy €x nemcsak egyes klrivó esetekre áll, legfeljebb ezekben az esetekben mutatkozik meg a gyerme kek rossz hajlamainak szembeszökő él ezekkel az eszközökkel, bűnbánat-1megnyilatkozásában, hanem jogosultnak tal gyón. a jószái dók felindít: á- érzem a szelői házat érintő észrevéSzomoru szívvel jelentjük, KUCSKA JÍN0SNÉ SZÜL. GKROLD ANNA életének 42, boldog házasságának 24. évében hosszú és kínos saenvedés után f. hó 2-án elhunyt Drága halottunkat a Dugonics-'emető halottasházából f. hó 4-én délután 5 órakor kisérjük utolsó útjára. Gyászoló csatád. MÜitilMáS Mindazon rokonoknak, jébarátoknak. ismerősöknek, kik felejthetetlen jó Édesanyánk özv. Kakusxi Irtván né temetésén részvétükkel, koszorú és virágadományaikkal fáidalmunkat enyhíteni igyeke®tek, ezúton mondunk hálás köszönetet. Gyászoló gyermekei