Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-15 / 85. szám

4 DB 1-MAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1013 április 15. A yoghurt karrierje Inierjtt a népszerű tejtermékkel Amióta eltűnt a tej a szegedi tejcsarnokokból s a hangos csörömpöléssel közlekedő kerékpárok tejeskannáiból, nemremélt karriert futott meg az egykor üditö eledelnek használt s nem tnl nagy becsben tartott yoghurt. Azok a páréves hölgyek és urak, akik a dolgok természete miatt ragaszkodnának a tejhez, mint tápanyaghoz, kénytelonek megalkudni a háborús viszonyokkal s áttérni a flsak hidegen élvezhető, savanykás — előkelően yoghurtnak becézett — bakterizált tejtermékkel. Abból az akutomból. hogy az aludttej e féltestvére közmegbeesiilt vendége lett az aprógyermekes háztartásoknak. felkerestük, hogy olvasóink részére interjúra kérjük fel. Egy tejcsarnok polcain találkoztunk vele, rengeteg 2 decis üvegbe szétosztva várta, hogy teljesíthesse hivatását. Kiválasztottuk a sok üveg közül egyet, s illő tisztelettol adtuk fel neki a kérdést: — Mondja el nekünk yoghnrtségod. hogyan sikerült ilyen kiugrásszeriien magasba Ívelni a népszerűség teTén. A yoghnrt savanykdsah elmosolyodott s alig kocsonyásodó állományát könnyedén megrázva felelte: — Félreismeri a Helyzetet, megtéveszti önt is a viseletem. Engedje meg, bogy régi közmondással kezdjem válaszomat Nem a ruha teszi az embert, illetve nem az üveg teszi a yoghurtot Én valójában tej vagyok. Nem is volt egyéb életcélom, minthogy mint te.1 töltsem be hivatásomat. Az emberi kapzsiság változtatott yoghnrttá. Én s tejtestvéreim is büszkék voltunk arra. hogv megőrizhetjük egészaferes •szervezetünket s mint tiditően hideg, vagy simogatóan meleg tej kerülhetünk a családok asztalaira. Kissé szomorúan gondoltunk azokra a testvéreinkre, akiknek egészségét baktériummal fertőzték meg. vagy akik életre képtelenül maguktól megahidtak. Sajnos most. mindannyiunkat ez a végzet ért... — Nem értem — vetettem közbe mi az a szükségszerűség, ami »zl okozzál önöket tejformájukban is megbecsülték az emberek, sőt talán még jobban, mert ha tnl soknak találták, mindenki maga elvégezhette ezt a kis boavatkozást, ami Önöket yoghnrttá változtatja. — Ja uram. — .., tempi passati boldog idők voltak azok. De megmagyarázom e nagyarányú bakterizálás okát Nagyon egyszerű gazdasági oka van ennek. Amint tudja, mi mint tej, élelmezési közszükséglet vagyunk s mint ilyennek hatóságilag maximált árunk van. Mint yoghurt. azonban szabad áron vagyunk eladhatók. Többet nem is kell mondanom, obből megértbet mindent! — Tehát ugy gondolja yoghürtságod, bogy nem a közigény kívánja Önöket jelenlegi állapotukban, hanoin nagyobb üzleti haszon? — Természetesen. A magasabb Haszon, a nagyobb kihasználhatóság az ok". De tekintsen rám, vagy ízleljen meg. Nem is vagyunk mi valódi yoghurtok. A baktériumokból sem kapunk eleget s időt sem hagynak a nyugodt megalvásra. Hja-bja. háborús idők ... nehéz az élet. Sokáíor sajnálom azokat a gény kis gyermekeket, akik reggelente kábultan az álmosságtól a jó meleg tejeskávé helyett kapnak bennünket. Milyen fanyalogva fogadnak. Legtöbbjük el sem akar fogyasztani, fenyegetéssel szülői kényszerrel lehet csak bennünket rájuk erőszakolni. Lealázó ránk ez nagyon. — de mit tegyünk. Belátjuk a gyermekek igazát s a szülők igazát is. A kis gyermek természetétől fogva vágyódik az édes, meleg Italra, amely az anyatej emlékeit idézi a szülő pedig kényszeríteni kénytelen, mert tudja, hogy a gyenge kis szervezetnek elengedhetetlenül szüksége van a tejtermékre. A yoghurt kissé elérzékenyült, nem akartuk további kérdésekkel molesztálni, igy is eleget tudtunk meg ahhoz, hogy megismerjük karrierjének felfujt, erőszakolt voltát Elgondolkoztunk a hallottak felett s szórakozottan kanalaztuk ki interjúnk tárgyát.., (t) fiz Irodalmi és Művészeti Tanács szakvéleménye a vasutasemlékmii eíheiyezése ügyében (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi vasutasok hősi emlékmüvének elhelyezése ügyében, mint ismeretes, néhány héttel ezelőtt Szegeden járt az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács bizottsága, hogy megvizsgálja ez emlékmű elhelyezésével kapcsolatos terveket. A bizottság helyszíni szemlét tartott a MÁV üzletvezetőség előtt levő kis térségen, ahol az emlékmüvet óhajtják elhelyezni. Ezen a helyen jelenleg az Anna gyógyforrás ivócsarnoka áll s abban az esetben, ha ide kerül az emlékmű, az ivócsarnokot le kell bontani. illetve másutt kell elhelyezni. A Országos Irodalmi és Művészeti Tanács szakvéleménye most érkezett meg a városházára. A szakvélemény közli, hogy ez ellen az elhelyezési terv ellen semmi kifogása nem merült fel, mert az emlékmű a lebontandó ivócsarnok helyén méltóan illeszkedne be a környezetbe. Az emlékmű elhelyezésének kérdése az Országos Irodalmi ée Művészeti Tanács szakvéleményével együtt legközelebb a városrendezési bizottság elé kerül, a végleges döntést pedig a közgyűlés hozza majd meg. Fanyul, fatojás faragott bárány, de falatnyi sonka is akad — jegy ellenében... Körséta a húsvéti árucikkek frontján (A I)élmagyarország munkatársától) A közelgő húsvét már előreveti árnyékát a gondok komorló felhőiben: lesz-e terkabimes, izes és illatos húsvéti öröm? Alig egy hét választ cl még ma is hivseges őrizője a falu néházi vonatkozásain túlmenően egy kicsit magyar ünnep is. Azzá avatták a sokévszázados tradíciók alapján kij formálódott népszokások, amelyeknek még ma is hivságes őrizője a falu népe. A városi ember számára a megszokott kedves külsőségek ma is elmaradhatatlan kellékei az igazi ünnepi hangulatnak, különösen, ha ezeket a külsőségeket meg- és be lehet szerezni. Piros tojás, sonka, foszlósbélü kalács, rózsavíz, esokoládényuszi, a mai anyagbeszerzési problémáktól terhes háborús világban csupa olyan cikk, ami »nem cikk*. Az üzletek kirakatai máskor ilyen idötájt már megkezdik átalakulásuka', hogy szemkápráztató, szivetderitő kavalkádiát sorakoztassák a vásárlóhajlandóságu szemlélődök elé a sokfajta alkalmi gyönyörűségnek. Az idén a kirakatoknak ez az ünnepi disze nagyrészt elmaradt, ahol mégis mutatkozik egy kis ünnepi színváltozás, ot' is más az elénktámló kép. min} amit megszoktunk. A fénves staniollal burkolt nynszik nem csokoládéhói készültek. hanem ostváhól és belül üresek. Éppen csak az illúzió fölkelfésére alkalmasak, de rsnk azért, hogy azután csalódást okozzanak. Oukortojásoknak sincs nvoma sehol: belvettök kaucsukból sajtolt és fáhól esztergálvozotf tojások húzódnak meg az üvegtáblák alat. A cukrász Megkérdeztük az egyik belvárosi cukrászda tulajdonosát, bogy készül a húsvétra? — Az igazat megvallva, egyelőre még sehogy hangzik a felelet. — Máskor ilyenkor már zsúfolt kirakattal és roskadozó pultokkal állottunk készen vendégeink kiszolgálására, az idén azonban a rendkívüli viszonyok akadályoznak abban, hogy elegei tegyünk ennek a tradicionális kötelességnek. A csokoládéanyagból készült nyulak bárányok, tojások kora letűnt, mart csokoládé egyszerűen nincs. Azok a húsvéti márkás cikkek, amelyeket ilyenkor nagy tételekben szoktak rendelni a kereskedők a pesti gyárosoktól, ma nem kaphatók. A nagy pesti cégek egyáltalán nem gyártanak ilvesmit. Mi magunk esetleg készitünk majd néhány dolgot, ha idejében megkapjuk a kilátásba helyezett cukorkiutalást. Ez esetben cnkortojást és marcipánfieurákat fogunk készíteni, azonban természetesén csak igen korlátolt mennyiségben. — Az édesipar egyébként tőle telhetőleg gondoskodik arról, hogy a^ ünnepek alatt Se maradjon keserű a közönség szájize. azonban mindent csak módjával! Panaszra nem lehet ok és reméljük, nem la lesz. A közönség megértő és alkalmazkodik a változott viszonyokhoz Így van ez jöl és kell is. hogy igy legven, mert az Igénvek csökkentése, mini az önfegyelmezés eszköze, nagymértékben hozzájárul a nemzet lelki egvségének és ezzel a belső front szilárdságának biztositásához. Ha előfordul is, hogv egvik-másik kivárságo* nem tudjuk teljesíteni, zokszót nem hallani, mert ma iparos és fogyasztó egvaránf átérzi ezeknek a sorsdöntő időknek a komolysáeát és mindenki tndja. hogy a legkevesebb, amit meghnzhajonk a győzelem és a boldogabb jővő érdekében. ha öntudatosan vállaljuk a ránkhámló konzekvenciákat. És mert ez így van. ezért lehe' meg minden reményűnk, hogy megérjük rövidesen többek kA^tt •< ünnepek iDaziólnat külsőségekben ia érzékelhető viaszatérését. Az illatszeré** Az illatszer-kereskedésekben még annyi változás sem észlelhető, mint ® cukrászoknál. Ahány helyre belátogatunk, mindenütt azt" a kategorikus választ kapjuk: — Nincs kérem semmi előkészület és nincs is rá kilátás, hogy a megszokott keretek között állhassunk vevőkörünk rendelkezésre. Máskor százszámra, ezerszámra rendeltük a különféle húsvéti locsolókat, elegáns, tréfás és célszerű formákban. Az idén bire-hamvát sem láttuk azoknak az ügynököknek, akik máskor már februárban szokták felvenni rendeléseinket. Egyszerűen nem gyártják ezeket a cikkeket, igy nem is lesznek kaphatók. De nemcsak ezekben, hanem üveglocsolókban is a legnagyobb hiány mttttakozik, ugy, hogy kölnit, vagy rózsavizet majd csak annak adhatunk, aki üveget hoz, mert legesével még pén/é-rt, vagy kölcsönbe sem szolgálhatunk. Kölnivíz és rózsavíz tehát mégis kapható lesz, azonban a rózsavíz szokásos mennyisége, amit máskor fillérért mértek, most legalább 1 pengőbe, pengő húszba fog kerülni, a kölnivíznek pedig szintén ugyanennyi dekája, tehát egy üvegiocsoló megtöltő se (annak, aki visz magávalI) mintegy öt dekányi kölnivízzel, legalább öthat pengős kiadást jelent A kirakatok A bazárok kirakatai máskor szín tén tele vannak húsvéti locsolás céljára szolgáló figurákkal. Most sehol az egész városban egyetlen darabot nem iehet kapni. Ellenben a kirakati polcokon tucatjával sorakoznak a tanyulak, fatojások. A legkisebb fanyul ára 2 és fél pengő, de van 5 pengős is. A fatojások már aránylag jóval drágábbak, 4 pengőn alul ncmige0 látni ilyen portékát, ami érthető is, mert ezek legtöbbje iparmüvészi készítmény, faégetéssel díszítve. A legolcsóbb még a kaucsuk-tojás, ilyet már pengőért is lehet kapni és az a praktikum benne, hogy szétcsavarható ée megtölthető cukorkával. Itt csak éppen az a hiba, hogy a jellegzetes húsvéti > tojáscukorka* egyáltalán nem kapható. Látható még a kirakatokban sok fából faragott bárány is, ezeket, valamint kéreglemezből kivágott nyulakat háziipa rszerüen készítenek meglehetősen primitív kivitelben és valósággal elárasztják velük az üzleteket, Stílustalan, nem túlságosan fejlett Ízlésrőt tanúskodó tömegcikkek ezek, amelyekkel a csokoládényuszlka' akarják helyettesíteni és az áruk valóban olyan magas, mintha legalább is tiszta és tömör csokoládéból öntötték volna. Megállapítható azonban, hogy ennek a pótléknak nincs valami nagy sikere. Piros tof»s és húsvéti sonVx A valódi pirostojásra vona'kozólag több háziasszonyt is megkérdeztünk. Egybehangzóan azt a feleletei kaptuk, hogy a mai időkben őrülni kell, ha a háztartási célokra sikerül elegendő tojást beszerezni, a pl r->stojás luxus, amit majd jobb időkben ismét lehet csinálni, egyelőre azonban gondolni sem lehel rá. Há'ra van még a húsvéti kellemetességek sorában a jófajta pácolt, füstölt sonka. — Van kérem, hoeyne volna —feleli készségesen a hentesmesler. akit megkérdeztünk. — Természetesen azonban esak jegyre adhatjuk. E-z más szóval azt jelenti, hogv egy szép hátsó sonkáért, ami legalább bét kilót nyom, nem kevesebb, min 35 húslegyet kellene beszolgáltatni. Minthogy pedig ez lehetetlenség, igy nz idei húsvéton a sonkából kinek-kinek csak akkora falat jul. amekkora a trusjegyévet párosult élelmessége .. k. V.