Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-15 / 85. szám

vyA magyar nemzet el fogja foglalni megillető helyét a nap alatt" Antal miniszter beszéde az ország időszerű kérdéseiről Budapest, április 14. Dr. Antal István nemzetvédelmi propasrandamiuiszter a Faluszövetség nagytér mében hosszabb beszédben tájékoztatta a különböző társadalmi szerkezetek kiküldöttjei az ország időszerű kérdéseiről. Utalt az elnralt tél súlyos harcaira, amelyek a keleti fronton a német győzelmi akarat szilárd elszántság és hősies helytállás átütőerejét igazolták a keresztény civilizációért folyó védelmi harcban s megemlékezett a magyar honvédség önfeláldozó harcairól, amelyekre lelkes büszkeséggel gondolunk, mert jelentékenyen hozzájárultak az orosz fnpnt elháritó küzdelmeinek sikeréhez. Ezntán az ország belső életéről ssólt. jólesően állapítva meg. hogv a magyar közvéleményen a nehéz hónapokban sem tudott úrrá lenni a csüggedés szelleme. Történjék bármi a világon — mondotta —. a magyarság minden veszedelemhö' bt fogja magát, verekedni, h* ragaszkodva a maga sajátos életfor máihoz, a legmagasabbra fokozza hagyományos nemzetépítő erőit, ha nyugalommal, hidegvérrel, az ezeréves nemzeti múlthoz méltó fölény nyel és biztonságérzéssel teljesíti t nemzeti élet kötelességeit. Magvar ország részvétele a háborúban egyrészt ezeréves európai küldetésünk teljesítése, a keresztény knltura védelme. másrészt nemzeti függetlenségünk, ősi jussunk és szentistváni eszmények megvalósítása. Jöhetnek még és jönni is fognak nehéz órák. kemény megpróbáltatások, de tudjuk azt is, hogy a külső és belső front rendithetetlen helytállása minden körülmények között biztosítékot nyújt arra. hogy a magyar nemzet el tudja foglalni a háború után kialakuló európai rendben ni őt megilető méltó helyet a nap alatt. A háború a külső és belső front vonalán egyformán erőteljes magatartást és szakadatlan kötelességteljesitést kiván. Változatlan kötelességünk ma is, hoary a belpolitikai élet nyugalmát és békéjét továbbra is fenntartsuk. Ma esak egyetlen front lehetséges? az Igaz. a jó. az áldozatkész magyarok frontja a magyar ügy védelmében. Tudatában vagyunk a helyzet nehézségeinek. de számításba vesszük a nem zet töretlen erőit is. Ha megőrizzük lelki egyensúlyunkat, hidegvérünket, nyugalmunkat, belső rendünket s a nemzeti élet magasabb fegyelmét, a történelem minden viharával szemben is helyt fog állni a magyart Holnaphoz egy híiie lesz a Tömörlíény-szohcr leleplezési ünnepsége Tömörkény-kiállitást és Tömörkény-ülést rendez a Dugonics-Társaság (A Délmagyarország munkatársától) Nagyszabású ünnepségeket készít elő a Dugonics-Társaság. Ünnepi külsőségek között leplez;k le Tömörkény Istvánnak, a társaság jtaő titkárának- ékesszavu, nagy ma gyar irónak szobrát. Ismeretes hogy a Dugonics-Társaság, élén dr. Banner János professzorral, a társaság elnökével társadalmi akciót inditott Tömörkény István szobranak felállitása érdekében. A társadalmi akció nagy sikerrel járt. a szükséges költségek összegyűltek egész rövid idő alatt, hiszen az or szág minden részéből érkeztek önkéntes felajánlások a gzoborakrió javára. A társaság elkészíttette Tő. m örkéuy István állószobrát Tápay Antal szobrászművésszel, aki —mint ismeretes — Móra Ferencnek, a szegedi kultúrpalota előtt áUó mellszobrát is készítette. A Tömörkény-szobor megnyerte a Műemlékek Országos Bizottságának tetszését s most leleplezésre készen áll Tápay Antal műtermében. A sze bor leleplezésére április 23-án nagypénteken kerül sor. Délelőtt 11 órakor kezdődik a leleplezési ünnepség s ugyanakkor nyílik meg a Tömörkény kiállítás is Gábor Jenő festőművész „Vízenjáró" cimü kiállításával együtt. Délután Szeged fiatal Írói a Dugonics-Társaság ülésén hódolnak Tömörkény IsfcTán emlékének. Árdróglfóstrt feltcfcntctte Szeged városát egg csórva! gozda (A Délmagyarország munkatársától) R ő t b Dezső tanácsnok és Láng FeKűiöuős árdrági ási ügy került szerdán délben dr. Újvári István törvéuyszéki egyesbiró elé. A feljelentő: Biacsi Imre Csórva 677. szám alatt (akó földműves ádragitó visszaélés rádjával kérte perbe fogni Szeged sz. ktr. várost és a királyi ügyészség a feljelentésben előadottak mérlegelése ilapján ugy találta, bogy jogosult a vád a várossal szemben. A furcsa árdrági tasi ügy előzménye az, bogy Szeged gazdasági bivafala az etmulf esztendőben hirdetményben közzétette, hogy a városi erdőből kikerülő rőzsét, ágfát és gallyakat nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek el fogja adni. Különböző időpontokban több ilyen árverést tartott a v&ros gazdasági hivatala, többek között december 10-én a ruki erdőben is volt ilyen buíladékfaárverés, arae lyen az árverelők között megjelent Biacsi Imre csorvai gazda is. Ez alkalommal 23 űrméter ágfa és 73 kazal rőzse került eladásra. Az ágfából egy 24 mázsás tétel Biacsinak jutott, mint legtöbbet ígérőnek. 222 pengős áron Ebből a vételár tulajdonképpen csak 200 pengő volt. míg a többit árverési illeték cimén számította fel a város Négy nap múlva Biacsi Imre pataszt lett a rendőrségen, hogy az árverésen jogtalannl tnlfizettették vele a vásárolt áefát, mert annak maximális mázsánkinti ára mindössze 480 pengő, mig neki csaknem 8 pengőbe ssik mázsája. A nyomozás során rendkívül bonyolult probléma merült fel: az nevezetesen, hogy ha történt esetleg ártu) lépés, azért büntetőjogitag a város nerében ki felelős? Végül is megtalálták a felelős személyt Fogas Pál 44 ívfs. Hétvezér-utca 54 szám alatti lairts, városgazda személvében, ő vezette le 'az árveréseket, amelyeken egyébként a város részéről jelen volt dr. Meggyilkoltatta elmebajos feleségét A tábla életfogytiglani (egyhazra ítélte a felbujtó férjat, a gyilkost pedig tízévi fegyházzal sújtotta renc pénztáros is. Fogas Fái városgazda a vizsgálat sorau Lett vaüomasaüan azzal véuekezett, hogy az árverést nem saját kezdemenyt zesére, bűnein a városi hatóság hirdetményekben is közzétett intéz kedesére tarióita meg. Hivatkozott arra, hogy az 1886. évi XA1L törvény cikk 164. szakasza érteimében a városi törvényhatoságnak a sajat kezeléseben álló ingatlanok termenyeit elsősorban nyilvános árverésen kell értékesítenie. Szeged szabad királyi városnak tehá nemcsak joga, de törvényszabta kötelessége is volt az erdejéből kitermelt hulladcklát elsősorban árverésen értékesíteni. Az ügyészség álláspontja ezzel a védekezéssel szemben az, hogy árverésen sem szabad a maximális árat túllépni. A szerdád megtartott főtárgyaláson Fogas Pál vádlott további védekezéseképpen még azt adta elő, hogy tulajdonképpen nem tüzelési célra szolgáló hulladékfát veti Biacsi Imre, hanem szerszámkészitésre alkalmas ágakat a szerszámfa ára pedig nem volt maximálva. Hivatalos bejelen'é? is történt egyébként a főtárgyaláson, hogy Szeged város vezetősége eljárt illetékes helyen annak tisztázására helyesen értelmezte-e a város a vád fott által hivatkozott törvényszakaszt, amikor az árverést kitűzte és megtartotta A kérdésnek ex a tisztázása most van folyamatban az illetékes kormányzati tényezők előtt, a törvényszék errevató tekintettel bizonvifáskiesrészités cimén elnapolta a főtárgyalást (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi ítélőtábla Curry-tanácsa szerdán tárgyalta Gajdos illés és Kövesdi Mihály moholi ia Kosok szándékos emberölési bűnügyét. Gajdos Illés 45 éves mohod kocsmáros 1927-ben vadházasságra lépett Marjanov Lyubica nevü válófélben levő asszonnyal, akit 1933-ban, mikor az elvát urától, el is vette feleségül. Később rájött, hogy az asszony őt megcsalja és emiatt, valamint azért, mert az aszszony kicsapongó életmódjával súlyos betegséget szerzett, amelyet tőle a férje is megkapott, napirenden voltak köztük a civódások. Gajdosné állapota később az orvosi kezelés ellenére, annyira rosszabbodott, hogy eleinte elbutulás, később pedig elmebaj tünetei mutatkoztak rajta, ugy, hogy orvosi tanácsra kórházba akarta szállítani az aszszonyt, aki ideges viselkedésével nemsak a házi békét, de férje testi épségét is veszélyeztette. 1941 áprilisában, egy héttel azután, hogy a honvédcsapatok elfog Jalták a Délvidéket, Gajdos Illés összebeszélt Kövesdi Mihály 32 éves moboli földműves napszámos ismerősével, aki akkor, mint nemzetőr teljesített fegyveres őrszogálatot és , rábirta arra. hogy tegve el láb alól jazonb^p(ér^n. fogtauozoU , ... .... . . ,, |az üggyel. hanem áttette axi az asszonyt akinek kibírhatatlanI tőtacácshoz Előfizetőink navi 8O fillérért mindennap es*rélhetn*k könyvet • uttT.M MFYAttotttíZAü KCdösögftönyv tárában. A szegedi tábla az Ítélet ellen beadott fellebbezésekre a szerdai fellebbviteli tárgyaláson az elsőfokú bíróságnak Gajdos Illésre voaatkozó részét megváltoztatta és büntetését életfogytiglani fegyházra változtatta meg, Kövesdi büntetését ellenben helybenhagyta. A kir, főiigyészhelyettes az ítélet ellen feltelvamodással élt a Kúriához. Gyermekek önként kérik a Hashajtót, ha egyszer Darmolt kaptak A Darmol ize kitüno 4* fájdalom nélkül hat Ezért gyermek Hathónapi börtönre ítélt a törvényszék egy rémhír* terjesztő ügynököt (A Délmagyarorszag munkatársától) A törvényszék első számú húnlelő tanácsa Ungvár; tanácselnök ávolletében dr. Rónay Dezső tanácselnök einöklésévei tartott szerdán délben fölárgyalási Fried Simon 57 éves szegedi ügynök rémhirterjesz.ési ügye-, ben. A bűnügyben egy alkalommal már tartott az ötöstanács főiárgyalást, jtaikozot* a hunteviselkedé*e miatt pokollá lett sz élete. Kövesdi hajlott a szóra és 1941 április 22-én a község határé ban a Tlszaparton szolgálati fegyverével hátúról, orozva lelőtte Gaj dosnét- majd Gajdos ösztönzésére a puskatussal szétzúzta az asszony fejét. Ezután a holttestet Gajdos segítségével beledobták a Tiszába. A szabadkai törvényszék február 22-én tartott főtárgyalást ebben az ügyben. A törvényszék Gnjdos Illést házastárson elkövetett szándékos emberölés bűntettében, mint felbujtót mondotta ki bűnösnek és 15 évi fegyházra ítélte. Kövesd Mihályt szándékos emberölés bűntettében találta bűnösnek a törFried Simon a mnlt év októberéhen a szegedi M a 1 i n g e r-féle fodrászüzletben borotválkozás közben többek füleballatára a frontok katonai helyzetéről a valóságnak meg nem felelő híreket terjesztett A vádiolt védekezését a kihallgatott aniik sorra megcáfolták és egybehangzóan a vádirattal egyező formában adták elő a borbélyüzletben lejátszódott jelenetei. Délután fél 4-re járt már az idő, araikor a terjedelmes bizonyítás befejezése, valamint dr. G&l ödön vádbeszédének és dr. Hajnal István védőbeszédének elhangzása ntán * törvényszék ítéletet hirdetett. Ebben bűnösnek mondotta ki Fried Simont a honvédelem érdekeit sértő izgatás bűntettében és hathónapi börtönbüntetésre itélte. A vádlott és védője, vavény*zék PS io évi fegyházat s-Ckilamint a királyi ügyész fellebbezést bott ki rá büntetésül. !jelenteit be az itélet ellen. t