Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-07 / 54. szám

A külső és belső arcvonal problémái Litiomericzky vezérkari alezredes és dr. Széchenyi István előadása a háborús helyzelról az Egyetembarátok Egyesületében (A Délmogyarorszdg munkatár sdlól) Ritkán tapasztalható hatalmas érdeklődés nyilvánult meg szombat este az Egyetembarátok Egyesületének előadása iránt, amelynek előadói ezúttal Littomericzky O-zkár alezredes, a szegedi hadtest vezérkari főnöke és dr. Széchenyi István közjegyző, országmozgósitási kormánybiztos volt. Mindketten napjaink legaktuálisabb és legfontosabb problémáiról, a háborús helyzetről s az ezzel összefüggő kérdésekről tartottak előadást. Az érdeklődés már jóeleve oly nagymértékben nyilvánult meg, bogy az aula Helyett a Szukováthy-téri egyetemi épület uagy előadótermében kellett megtartani az előadást. Az auditórium maximumot már 6 óra előtt zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, amelynek első soraiban a város katonai és polgári társa-! dalmának és hatóságainak számos j vezető tényezője megjelent. Az előadás első részében Littomericzky Oszkár alezredes lépett a közönség elé, aki hatalmas térképvázlatokkal és grafikonokkal szemléltette az előadás egyes részleteit. Littomericzky alezredes az általános háborús helyzetet világította meg a hivatott szakértő széles látókörével és a katonai megítélés szempontjaival. Előadásának célja az volt, hogy eloszlassa a társada-: lom egyes rétegeiben esetleg megnyilvánuló téves értelmezéseket. Mi a he'yzet a keUti fronton A keleti frontról szólva Littomericeky alezredes mindenekelőtt arról szólott, hogy 1942 telén a ném< t csapatok a keleti fronton a támadásból védelembe mentők át, mert nyilvánvaló volt, hogy a téli időszakban is folytatott támadások eredménye nem állana arányban a' várható veszteségekkel. Elsősorban az orosz tél keménysége tetto indokolttá a csapatok egy részének viszszavonását az arcvonalból, hogy ezeket a csapatokat pihentessék és .Újraszervezzék a megindítandó tavaszi támadásokhoz. Az arcvonalban maradó erők feladata igy még nagyobb lett, mint volt azelőtt. Számításba kellett venni ezzel kapcso-i Karády Katalin nagy sztárok filmje, az Ópiuntkeringe ma és a következő napokon a Belvárosi Moziban Úpiumkeríngo öt férfi egy nő. forró szenvedélyek és az áldozatos barátság filmje. A főszerepekben: KARÁDY KATALIN, JÁVOR PÁL PETROVICU IVÁN, GREGUSS ZOLTÁN, PALÓCZY LÁSZLÓ és BAKSA SOÓS LÁSZLÓ Hiri Vasárayp 2. fél i d 6 4, 5, 7 órakor latban azt is, hogy a 2800 kilométer hosszúságú keleti arcvonalból 1320 kilóméter harcászatilag alkalmatlan terep, mocsaras, lápos, folyckszelte vidék. A tél, amikor a folyók, lá-, pok, mocsarak befagynak és eltün-: nek a terepnehézségek s az arcvonal 2880 kilométerre nyúlik, uj helyzetet teremtett s ebben az uj helyzetben felmerült a terület meg-1 tartásának problémája. Azzal kap- f Csolatban, hogy mennyire nem jelent semmit a terület feladása, hivatkozott Napoleon hadjáratára, aki előtt feladták az oroszok a területet, végül mégis kénytelen volt megverve távozni Oroszországból. Ha az orosz hadvezetőség ebben a háborúban nem helyezkedett volna a terület minden áron vadé megtartásának álláspontjára, most 18 millió emberrel több állana rendelkezésére s ez a haderő másként ud.ua szemben állani a német csapatokkal, mint a jelenlegi erőeen csökkent szovjet hadsereg. A szovjet téli támadása bizonyos területek visszaszerzésével akart eredményt elérni. Felmerült a kérdés, hogy a németek vájjon nem számoltak azzal a lehetőséggel, hogy az oroszok délen támadó hadjáratot akarnak indítani a télent Háborúban mindig bizonyos adottságokkal kell szembenézni. A németeknek fontos volt a kaukázusi terület birtoklása, főleg az olajmezők miatt. Az orosz támadás megindulásakor Sztálingrád hősi védői önfeláldozásukkal tették lehetővé, hogy három orosz hadsereg itt hosszú időn át le volt kötve s az orosz hadvezetés tervei nem ugy sikerültek, mint arra számítoltak. A tél enyhülésével a szovjettámaddsok mindenütt leállottak. Felvetette ezután azt a kérdést Littomericzky alezredes, hogy az orosz tél miért kedvezőtlen számunkra és miért kedvez a szovjet hadvezetésnek! Első oka az, bogy az orosz klímát, az ottani lel nagy hidegeit mi nem birjuk ugy. mint az odavalók, azok, akik ezek kötött a körülmények között élne'r állandóan. November közepén megindul egy állandó ssteppe szél, ami az arcvonalra merőlegesen tör és a védőt szinte megbénítja. De figyelembe kell venni a mai orosz ember igénytelenségét is, ami a téli idŐKben az ellátását cs az utánpótlást számukra lényegesen megkönnyíti A távolkeleti helyzet Ezután a távolkeleti helyzet fejtegetésére tért át Littomericzky alezredes. 1942 második felében Japán szinte passzív magatartást tanúsított s ekkor RZ amerikai és angol zsoldban álló emberek ragyogó arccal terjeszteni kezdték a hirt, hogy Japán kimerült és kilép a háborúból. Mitt ezzel szemben Japánt Megkezdte a birtokba vett területek kitermelését. Hogy mi lesz a következő lépés, azt nem lehet tud ni. Lehet, hogy India következik, bár itt nincsenek területi igényei, I de fel akarja szabadítani az oltani lakosságot az angol nralom alól. I Lehet azonban, bogy Ausztrália vau soron, ahol számításba jönnek a letelepülési lehetőségek s a terület nagy nyersanyaggazdag- ága is. Felmerült az a kérdés is, miért nem tört ki még eddig a háború Japán és a Szovjet közötti Ennek magyarázatát abban adta meg Littorae-1 riizky alezredes, hogy mindkét telnek érdekében áll a jelenlegi helyzet tel utartása, valószínű azoubnu az crofcz—japán háború kitöuse. azonban csak akkor, amikar * sz.v;ct| légi ereje nem lesz már abban a helyzetben, hogy Japánhoz közellovő légi támaszpontjairól su'yos támadásokat tudjon indítani a ja varészt faházakkal beépített japán területek és városok ellen. • Eszakafrika és a második front Részletesen foglalkozott Littomericzky alezredes az afrikai helyzetiéi is. Amikor az amerikaiak partraszálltak Afrikában, megindult a propagandahadjárat: elvesztettük a háborút g az embernek ökölbe szorult a keze az utcán, látva bho Dyog ragyogó arcokat. Az amerikaiak döntő támadása azonban elmaradt, arra a mai napig sem került sor, ami természetes is, ha figyelembe vesszük azokat a rendkívül nagy utánpótlási nehézségi ket, amelyeket le kell küzdeniök. KomflFÍTM AGY AROBSZAO • YASARNAP, 1943 márefus T. mel ellenben visszavonta csapatait, a tengelyerők egyesülni tudtak s az elmúlt hetekben mór eredményes támadást inditotak az ellenség ellen. Ma az a helyzet, hogy a tengelycsapatok mindenképpen kedvezőbb helyzetben vaunak Afrikában, mint az angolszász csapatok, amelyeknek nem áll módjában a támadás megindítása és a következmények megkockázta tása. Számolni kell azonban azzal, hogy az angolszászok, az afrikai sikertelenség láttára másutt fognak partraszállással kísérletezni. Nyugaton ez nem lehet, mert betonés acélfalba ütköznének. Délen v.ilahol könnyebb volna a partraszállási lehetőség, azonban itt is az utánpótlás problémájával állanak szemben. Ha történ k is egy ilyen kísérlet, az uagyobbszabásu neai lehet s inkább csak a propaganda Páljait szolgálná, hogy az angol és az orosz rádió beszámolhasson a partraszállásról. — Mindenesetre egy ilyen ki érlettel számolnunk kell s el kell készülnünk az ellenséges légitámadásokra — mondotta Littomericzky alezredes nagy érdeklődéssel kisért előadásának befejező részében. — Lehet, hogy lesznek támadások, lehet, hogy nem, nem szabad azonban elveszteni higgadtságunkat » az eseményekkel szembe kell néznünk. Háborúban vagyunk s ettől a háborútól sok iügg, létünk vagy nemlétünk. Háborúban áldozatot kell hozni, mert nincs győzelem áldozat nélkül. Áldozat nélkül háborút még nem nyertek meg, mi pe-. dig meg akarjuk nyerni ezt a háborút! A mindvégig tendkivü érdekes előadást viharos tetszésnyilvánítással fogadta és köszönte meg a jelenlevő közönség. Dr. Széchenyi István a belső arcvonalról Korzóban Ma és mindennap seufolt házak előtt MurátI Lili AJTAY—PERÉNYI, GREGUSS—RACZ VALI uj és merész filmje Sz éjszaka lánya Az előadás második részében dr. Széchenyi István kormány biztos, közjegyző beszélt a belső frout problémájával kapcsolatos kérdésekről. — A belső front gyengítésére két dolog szokott rendszerint befolyást gyakorolni — kezdte beszédét dr. Széchenyi István. — Az egyik a különböző közszükségleti cikkek ára közötti aránylagosság megbontása es az árak felverése, a másik, olyan híreknek a köztudatba való bevetése, melyek alkalmasak a nagyközönség körében élő hitet megingatni és elhitetni az emberekkel, hogy a küzdelem céltalan, kilátástalan, eredményre nem vezethet. — A hamis hírverést csinálhatják ügynökök, csinálhatja a rádió. Az ellenséges országok ügynökei keveset csinálhatnak ezúton, mert egy országba sem tudott az ellenség ügynöke beférkőzni. De sajnos ügynőkévé szegődött az ellenségnek nálunk is maga a, középosztály egy igen tekintélyes része. Bizonyára meg vannak sokar ütközve ezen a kijelentésen, pedig ez így van. Ügynökévé vált a rádió útján, a barátainak suttogva elmondott hírein akaratlanul és öntudatlanul anélkül, hogy tudná, milyen kárt okoz a maga nemzetének, a maga fajtájának, a maga Hazájának s mindezeken keresztül önmagának. — Nem lehet eléggé hangoztatni, hogv ne hallgassanak az emberek kül'öldi rádió adást. Amikor először be á'lítja a rádió; Moszkvára vagy Londonra. azok magvar adásaira. a leg több embc'-nek erős a hite. hogv tőle ugyan beszélhet, amit akar. Az is megtörténik nem egyszer, hogy a londoni vagy moszkvai rádiók magyar adásai közben dühödten csavarják el egyesek a rádiót, felháborodva azon a hazugságon, amit az bemond. De másnap alig várja az időt, hogy beállítsa rádióját, mert 24 órát meditált a moszkvai adáson s lassan rabja tesz a hallgatásának, már lassan azt kezdi elhinni és nem azt, arait a i magyar rádióban hall. Es egy pillanatig sem gondol arra, hogy minden ország rádiója a saját országának egyéni érdekeit szolgálja, a saját országa iegyéni céljainak megfelelően formálja meg a híreket s úgy bocsátja azi a világűrbe, hogy az neki használjon és ellenfelének ártson. Már pedig a/ok a tendenciózus beállítású hirek, : amelyek Londonnak, vagy Moszkvának jók, nekünk csak ártanak. I Az ilven rádióbal'sató azután iZcCHENYl MOZI Nagy nevető verseny! A BARÁTNŐM Két fiatalember vidám szereim' története sok akadályon keresztül. Főszereplők: Hltda Krahl Paul Hubschmide Fi t-a Benkhoff Azonkívül: Deltengerl hajtóvadáaxat Előadások ma 2, fél 4, 5 és 7, holnap hét őn 3. r, 7 órakor.