Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-07 / 54. szám

• DRLMAWT ARtlRS '/ Ali, ** YAM1WAP. 1948 wiirMin 7, bizalmasan suttogva elmondja barát-' janik, hogy mit mondott a londoni, vagy a moszkvai rádió, a barália til­takozik, nem hiszi el, de már kivan-' csivá lett, már ö is beállítja a rádió­jót szintén abban a hitben, hogy fit ugyan nem fogja megfertőzni annak hallgatása a altg egy-két hét után már rabja lett nz idegen rádiónak s terjesztője annak, amit ott hallott. Igy válnak ügynökeivé férfiak és nők, s/ázan, ezren és még többen az ellen­ségnek és adják tovább suttogva a hí­reket az óriási német és mRgysr vesz­teségről, hihetetlen orosz és angol és egyéb győzelmekről. — Ellenőrizhetetlen a hfrek kezde­te, a kiinduló pontja. Nincs kivélel az úgynevezett helyi rémhírterjesztés­ben sem. Pontosan tudják előre pár hétre, hogy mikor lesz mozgósítás, vngy mikor lesznek nagyobb mérvű behívások, vagy mikor lesz elrendel­ve az alkoholtilalom. Ifolott egyiknek sincs semmi nyoma és nincs is tervbe véve. —• Csak a napokban járt suttogva • városban a biztos forrásból származó bir. hogy Újvidéken a szerbek felrobban­tották az önkéntesiskolát. Mikor két­ségig vontam a hii valóságát, az egyik úr, aki velem közölte, csaknem mcgHÓrtődött, mondván, hogy A nem szokott valótlant mondani. Ma már azonban egész biztosan tudom, hogy a hír nem iga* s csak annyi tőrtént. hogy a karpaszománvos iskolában az aknákról magyarázott az előadó s közben kihiviák. Meghagyta, hogy senki ne nvóljon az aknához. De nem azért 18—20 éves a karpaszományos, hogy ne nyúljon hozzá. Ha megtiltják, annál inkúhh Ketten is elkezdték pisz­kálni, forgatni a bizony az felrobbant és a kél szerencsétlen fiú elpusztult. — Íme egy hamis hir forrása, mely ewak arra alkalmas, hogy az amúgy sem nagy bizalmat magyarok és szer­bek között még lobban aláássa. — Beszélnem kellene még arról a kritikáról, mellyel igen sokan kísérik 9 felettesek rendelkezéseit. Nem tesz­nek kivételt, megkritizálják a legma­gasabb helyről jövő. minden rendel­kezésre jogosított fórum intézkedé­sét Ha ez a kritika jóakaraté és ja­vítást célzó, akkor nem baj, de leg­többször gúnyon, rosszindulatú. nem cays/iT titokzatos, rejtélyes rél/ásd szavukba öltöztetett, amely ntaes is ennak szánva, hotrv az illetékesekhez eljusson, hanem Inkáhb csak. h«iry bi­zonyos körben az intézkedő hatóságot akár n minisztérium, akár eryéb. rossz­indulatúnak. s/|ik látókörűnek, nem r.ele||enesnrk Hinte»s* fel. Hogv mi­csoda romboló hatása van ennek, kü­lön lebrlno róla beszélni. — Tartozunk valamennyien leg­a^jrh annyival ennek a nemr.elnek. de a f'-ontokon harcoló honvédeteknek, szövetségeseinknek, sőt önmagunknak is, hogy hfzzunk a vezetőinkben hosrv az iíílionniaradoíínk ne azt hirdessék. Iiogv minden elveszett, hn­iiem .i/t hirdessék, hmrv mi legyőzhe­tetlenek vagyunk és változhat a liadi­azzrnneae. de a véneredmény az nem válto/hatlk a sz nem lehet má«. mint a* i<r.*r**a ayözelnie. már pediir az itrazság a mi részünkön van. — Nem 8karom meghántani a höl­gyeket. de megmondom, hogy azokban a hírverésekben, amelyek alkalmasak az emlierek hitének megingatására, a h(vigyék járnak elöl. — Be kell vallanom, hogv az Egye­tembarátok Egyesületének mai rend­kívüli előadása nem volt célzatosság nélkül való. Elismerem, hogy fóru­mot kerestem l.ittomerleiky alezredes ur és a magam szómára, ahonnan szembe próbáljunk szállni a rémhír­terjesztők hatalmas táborával és meg­próbáljuk megmagyarázni az embe­reknek hírverésük káros következmé­nyeit és megállítani őket uzou az úton, amelyen járnak és ameiv csak romlásba vezethet, pzért beszólt az aíe/.rcd«K úr • katonai szakértő hang­ján az orosz harctér eseményeiről és azért próbáltam én szólani a hamis hirek terjesztésének korai kórlevésé­ről. TTn sikerűit megértetni magunkat s a mi hallgatóink azzal a meggyőző­déssel távoznak hogv nincs veszve semmi, akkor célba értünk. De nem egészen. Teljes céll csak akkor ér­tünk el. ha a mi hallgatóink nem­csak maguk értik meg, hogy nii|0s veszve semmi és hogv mennyire ká­ros a hírveréseknek az a hamissága, ami oly igen hisztériássá tette a nagy­közönséget. de mindazt, amit itt hal­lott, tovább Is viszi a társasagokban, családok asztalánál. kávéházakban, zsárskon vagy más összejöveteleken a meggyőzés erejével adja tovább min­día: és minden alkalommal, vnlahány­(szor egy suttogva, vagv fennhangon t fontoskodva, vagy kéinkgdve közölt a . külső, vagy a belső frontra vonatkozó , riasztó, vagy a bizalom megingatásá­ra alkalmas htrt hall, megmagyarázva és megértetve, mennyit és miként ár­tanak hazájuknak akaratlanul és ön­tudatlanul is a hamis hírverők, a könnyelmű hfrterjesztők. Sándor Béla gosig elérne, Így ezt a virágzó ás fej­lődésképes községet U be tudnánk kapcsolni. Ezt maguk a horgosíak is szeretnék, mert bár jelenleg vsn sa­ját áramfejlesztőjük, de ennek teljesí­tőképessége minőségileg nem elégik ki az igényeiket. — Ha a szeged—röszkei távveze­ték megépül, megoldódik Alsótanya villamosításának kérdése is, meri Böszkéről rövid elágazással be tud­juk kapcsolni az alsótanyai körzetet is. Az elektrifikálás klterjeszkedésé­r.ek nagy akadálya és hátráltatója ewi a környéken a tanyák szétszórt­sága. A belvárosi vezetékek terhelé­sét figyelmen kivül hagyva, hiszen Bt minden báz a fogyasztók tömegét ad­itatáru ü/tetében « Föpost nál. Viszont- K a külvárosi helyzet ma az, hogy eladóknak árkedvezmény. Tofefont 25-5* [minden egymástól 40 méterre eső ve­^^____i^—zetékoszlop átlag egy fogyasztót ad ~"" A tanyavilágban pedig esetleg hosz­szú kilométerekre netn tudunk a fő­vezetékbe fogyasztót kapcsolni, ea je­lentékenyen megdrágítja a termelést és as áramszolgáltatóst. n A villamosítási program a köz­világításra épül Minden közületnek, amely igényt tart a villamos köjcvilA­Hllfinö asztali borok kimérése Á szegedi tanyavilág villamositásáról beszél Szalay József, a gázgyár ás villamosmüvek uj igazgatója (A Itelmagyaror»zAg munkatársé- *en folytathassam. Ha túl teszünk a gi'ásra, döntenie kell afelől, hogy a* ) Beszámoltunk már róla, hogy a'háborús állapotokon, bizonyosra vc-.e£VCne* "dók hány százalékát garais­tót) szegedi Gáz- és Villumosmttvek vezc tésében személyi változás történt: Pongrácz Albert, aki három évti­zeden keresztül állott a vállalat élén, március elsejével nyugalomba vonult és S za 1 a y József főmérnököt, az ed­digi helyettes igazgatót nevezte ki a budapesti központ a szegedi üzem élé­re igazgatóvá. Szalay József néhai dr. Szalay József, Szeged literátus kerületi rend­őrfőkapitányának fia, a köztisztelet­ben álló család egyetlen férfisarja, akinek személyében nagy szakkép­zettségű kiváló mérnökember kerül most ebbe a felelősségteljes pozíció­ba. Orosházán született 1898 ban, az új igazgató tehát mindössze negyven­négy éves. Szalay József orosházi szü­lelése eJlenérf is szegedi embernek számít: itt járta iskoláit, itt maturált a kegyesrendi gimnáziumban és innen vonult a harctérre 1916-ban, mint a szegedi 1. honvéd lovas tüzérosztály önkéntese. Véglgküzdötte a világhábo­rút, járt az orosz harctéren, Bukovi­nában és az olasz fronton Montelló­nál és a Piáve mentén. A Károly-csa. patkercszten kívül megkapta a bronz és a kisezüst vitézségi érmet és mint hadnagy szerelt la. A budapesti mű­egyetemen 1922-ben szerzett mérnöki diplomát, majd Németországba ment , , állapotokon, bizonyosra®., hető. hogy óriást gazdaságii fellendü- ;íá,Í« közvilágítási célra. A tanyai vll­lés kezdődik, amelybe Magyarország-1 ,Bn,"sítá* «ak fokonként, lópóarAI-Jé­nak ez a déli része a maga nagyará- pésre valósítható meg, o. azonban csak nyű fejlődési lehetőségeinek kibaszná- ,dö kérdésé. Ennek sikerét nagymér­lásával szervesen fog beleilleszkedni, i tpkben előmozdítani az a na­Nagy szerep vár a mi üzemünkre is, gyobbsrabású terv amely a környék­amelynek kapacitását, termelőképes- i WW centrálékat teljes körben fogja ségét" Jelentékenyen fokoznunk ke)l összekapcsolni és e> a kapcsolás le­majd és gondoskodunk kell n hálózat 1 he,<*é hogy az energln­szükségszerü kiterjesztésére is. Ezen szolgáltató üzemek alkalomadtán ki­segíthessék egymást. Szegedtől! példánl Cs a nádpalotáig már kiépült körülbe­lül 63 kilométeres távvezeték. Ha ezt meghosszabbítjuk Mezőhegyesig, már megkapjuk a kör felét, alig 12 kilo­méteres vezetéképítéssel. Mezőhegvó­sen viszont keresztülvezet a battonya —orosházai távvezeték, amelynek vég­pontját azután Hódmezővásárhellyel ba, akkor látjuk, hogv vannak még, összekapcsolni. E körön belül, komolv tennivalók ezen a téren, amik főt tőle meg bizonyos tavolságra is megvalósítását csupán időlegesen kés-1 Ehetne megfelelő elagazasokat léte­letetik a háborús viszonyok, azonban I ™ sokat '™n'nV Hoktri­- jövőre vonatkozó tervek kidolgozó- Ukálás érdekében. Bizonvos. hogy a környéken úgy a gáz, mint a vil­lanyáram fogyasztása tekintetében még bizonyosfokú elmaradottság ész lelhető. Igaz ugyan, hogy az elmult harminc év alatt a fogyasztás körül­belül meghnszszorozódott. de az étet és a fejlődés további eredmények el­érésére serkent. Ha belehelyezzük Sze­ged fogyasztását az országos távlat­sát nem teszik illuzóriussá. Eovelőra: to ka rákossá i — Gáz tekfnt.etében példünl Debre­cen és Győr messze előttünk jár, mert a fajlagos fogyasztás egy mérőre számítva kétszerannyi, mint Szegeden nemcsak gazdasági téren jetentenr előrehaladást, hanem a föld népének kulturális helvzefén is sokat lendíte­ne, hiszen a villany: vllá50sság. a vi­lágosság pedig: civilizáció. Tmc, Igv festenek a szegedi és kőr­nvéki villamosítás és energiagazdál­kodás jövendő kilátásai Sznlav József Egyelőre természetesen nem lehet azó i-,,-,^ elgondolásában, akinek mnn­derem heréi ff három telies éven ét In "ra'swwg, • | várakozás meemnereig, három teljes «ven át l-u- HllVflf,gazdálkodás ezen a téren is va- sdre d,n Adolf karisruhe. professzor mel- layc^vidnltef . legnagyobbfokú ta-f" S tet folytatta tovább tanulmányai, és lt iTSÍklL* Szeged város közön­(V M ő tervezte a Schwartzwald vízierőmü­telepeit. 1926 elejétől 1929 októberéig be­járta Ausztriát, Svájcot és Észak­olaszországot és az Alpok vidékének vülnmosmíiveit tanulmányozta. Kül­földi tanulmányú,jairó! hazatérve 1929 októberében belépett a Ganz villamos­sági rt. vagongyárába, innen kerüit Szegedre 1933 július elsején. Azóta a Szegedi Gáz- és Villamossági rt. köte­lékéhen működik. Férfikora delén, munkabirása és alkotóképessége teljében veszi kezébe a fontos közmű vezetését, miután az üzem irányításába, mint a most nyu­galombavoniult igazgató helyettese és legbensőbb munkatársa egy évtizeden keresztül értékes közreműködésével sikercsen hetefolyt. Ennek a hívatott és eredményes munkásságnak a méltó elismerése és megérdemelt jutalma az igazgatói kinevezés, amely Sza­1 a v József számára a munka széle­sebb körét és táuabh lehetőségét biz­tosítja. A fövő tervei Erről a munkáról és jövendő ter­veiről beszélgettünk az új igazgató­val, aki programjáról a következőket mondotta: — Ezentúl is csak azt fogom est­gázSglnS" Modell kalapuMonsárfak mert a tüzelőanyagbeszerzés nehézsé- j tökéletes szép alakitások legjutányo­gei következtében sokhelyütt használ-' sahban ják a gázkályhákat. Állandóan ellen- ( őrizzük a magánháztartások fogyás/.­öfw Irltx D»*sön& tását és ügyelünk arra, hogy okialan pocsékolás no történhessék. Igaz, hogv ilyesmi, eddig egyetlen esetben sem tapasztaltunk, ba azonban ilyen ese, , tek előfordulnának, természetesen kö-' telességünk lenne ez ellen megfelelően fellépni. — A magánfogyasztásra egyelőre knlapiizlet. Oroszlán «. 3. M Közellátási közlemények 1. A közellátást btvalal hivatalosan közli, hogy csak cipötalpalásra tud utalványt adni. Készripőre, vagy mérték utánt ri­nincs sémmir hatósági korlátozás, de, pöre havonta csak egészen mérsékelt esetleg később erre is sor kerülhet. A számban adhaló Ui utalvány. Minthogy háború után, ha visszazökkenünk a készetpö, vagy mértékutánf cipő mtn­normális kerékvágásba ezektől a gon d»<? csak igen korlátolt számban élt dóktól megszabadulunk As ekkor ts- rendelkezésre, ezért kéri a hivatal a mét az tesz az érdek, hogy minél több város közönségét, hogy Ilyen wtalványt áram fogyjon. jcsak a legindokoltabb esetben kérjen, A avMArti imuáL T Szappanra becserélhető a zslra­... 9 Y jdékhullndék Gyüjlsük ftssze a háztar­villamositasa jtási zsiradékhultedékot. A hulladék­Megkérdeztük, bogy miféla tervek zsirtart»lmának megfelelően ki­várnak a tanyai vUlateosítAs terén Jónkint I kiló szappanra cseréli b* megvalósitásru a bkbprü utánra i"?' * HAPÉ szappanfAzö üzetp a Vó?­— Tervek vannak _ felejt elgon­dolkozva —, azouban ezek részleteiről1 ma még korai volna beszélni. Már ré­gebben folynak a tárgyalások Röszkc és Szenlmihálytelek villamosításáról. vágébid mellett PÚlni, amit eddig: dplgo«ni. Min- A yározfioz tji^r be »s adtuk az atirá­den igyekezetemmé) gzon leszek, hogy nyű előterjesztésünket. A tervezett kiváló elődeim mupkáját eredménye-1 kilométeres távvezeték egészen Hor­Abszoluf perfekt gép-és ayorsTÓnd állást Veres. Megkereséseket „RankoyaVor'At* ielinén a kiadóhivatal továbbit

Next

/
Oldalképek
Tartalom