Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-02 / 49. szám

Magasrendű ős! helefi hnlínránkről beszeü Cholnohu professzor a tasarnopl turáni ünnepségen (A Délmagyarország munkatársá­tól) A Turáni Társaság és Turul Szövetség szegedi kerületének ve­zérségre vasárnap délelőtt 11 óra­kor turáni ünnepélyt rendezett a Szuk wrúthy-téri auditórium maxi­mumban. A műsort a Himnn»z ak­kordjai vezették be, ezt követték a kerületi vezérhelyettes. Gacsó Lász'ó megnyitó szavai. Ezután dr. Ger­aelyffy Gábor, a Turáni Társaság igazgatójának előadása következett a „A turáni mozgalom jelentősége" fűmmel. Bejelentette az igazgató, hogy a társaság nemzeti 63 keresz­tény alapon áll. Fejtegette, hogy a nemzetet be kell kapesoni a nagy turáni közösségbe. Ez felébreszti n magyarságban nagyságának tuda­tát. ehhez azonban szükség van arra, hogy a dicsőséges multat visz­ezaidézzük a inába. Ezután Demeter Margit, a Turul Szövetség tagja finn verseket sza­valt. majd dr. Cholnoky Jenő egye­temi tanár, a hires földrajz-nép­rajztudós. a Turáni Társaság elnök • tartotta meg ezután „Japán a fel­kelő nap országa" cimü jlőadá-át. A hangulatos bevezető szavak után rámutatott arra, hogy a japánok mennyire tisztelik az ősöket, hogy minden japán ismeri a hagyomá­nyokat Minden parasztnak van könyvtára, amelyben megtalálható Confuciusnak és a többi japán bölcsnek irásal. Rámutatott eznián arra, hogy a japán milyen dolgos nép. A rizsföldek mesterséges öntö­zése állandó munkát kiván. Ezenkí­vül művészettel és tudománnyal is foglalkozik a japán ember, ezért igen magas volt a japán kuItura már évezredekkel ezelőtt Ezt a ma­gas kultúrát a földművesek tartot­ták kezükben, mig a politikai ha­talmat a sátoros pásztorok képvi­selték. Ha baj volt és el kellett hagyni ok régi lakóhelyüket, a só­toros pásztorok mentek előre. Ök készttették elő a helyzetet a kultu­rát fejlesztő földművesek számára. Életük az öntözött dázisokon na­gyon nehéz volt Ez sarkallta ti Hann-dinasztia elpusztulása után a finneket, törököket és magyaro­kat. amely három nép valamikor egy volt, a különválásra, Ennek a külÖnválásank köszönheti Nyuaat, hogy kultúrája fellendült. M kor Európában a persramentekről leKn­parták a régi feljegyzéseket, hogy a papok imájukat Írhassák rá, Sza­marknndhan már napirospyár van. ft*e«varosi Hqzi KeddeD utoljára Tarzan győz ujabba kalandok az őserdőben. Palócvirág Tolnay Klári dalbokrétája HÍRADÓ 8, 5, 7 Kínában Krisztus előtt 600-ban Kai-fong-fu-ban igen látogatott múzeum van. Krisztu- után 23-ben pedig illusztrált könyveket nyom­tak. — Mi magyarok is, mikor bejöt­tünk, jelenlegi hazánkba, sokkal magasabb műveltséggel rendelkez­tünk, mint a leigázott és meghódí­tott európai népek. Anyagi és főleg lelki értékeinkből nagyon sokat ad­tunk át az itt élő népeknek. Mi lv>z­tuk lv a fehérneműt, gombot, szap­pant, mert Európában évszázadok­ká később még a Napkirály sem mosdott. Mi tanítottuk meg az eu­rópai nemzetekkel a könnyű lovas­ság harcmódjára, a kengyel hasz­nálatára, tőlünk vették át a lova­giasságot. Mi hoztuk be az alkot­mányt, mi mondtuk W a vallássza­badságot. Keppler nálunk bujt meg a vallásüldözés elől. Zsigmond, aki Németország és Spanyolország ura, Diósgyőrött telepedett meg Tőlünk vették át a nemezkészitést. az össze­vert gyapotot, mi tanítottuk raeg Európát a horgolásra, kötésre. Elmondotta az ősz tudós, hogy a japánok büszkék a mi rokonsá­gunkra. A magyar Kőrösi-Csoma Sándort, az ősmagyarsúg kutatóját, szentjeik közé soroljál El kel tehát foglalnunk azt a kultúránknak megfelelő helyet Európában, ani re keletről hozott művészetünk, intel­ligenciánk. kultnránk predesztinál. Az értékes és hangulatos előadást hosszantartó tapssal jutalmazta a nagyszámú közönség. Ezután eredeti finn népdalokat énekelt Bányay Éva. zongorán ki­sérte Hortobágyi Margit, majd Za­lányi Sámuel szavalt japáni költők verseiből igen mély átérzéssel és a rövid hangulatos versek művész . megéreztetésével Szavalatát Fé­' nyesi Naszády József zongoraszá­I ma követte. A műsor a kerületi ve­aérhelyettes szavaival ért véget. déi. magyaborszafl KEDD, 1943. március t. A postadrágulás pvemievfie A közönség alig veiie észre a drágulási — Budapesten megkezdték a ielefonauiomaiák átszereléséi (A Délmagyarország munkatársá­tól) A kereskedelemügyi miniszter rendelete értelmében a. posta, táv­író és távbeszélő szolgálat tarifája bizonyos kategóriákban március l-től kezdve megdrágult. A rendelet megjelenését a közönség élénk ér­deklődései fogadta, mert attól tar­tottak, hogy valami általános és nagyarányú emelésről lesz szó. ez­zel szemben a rendelet áttanulmá­nyozása után nyomban meg lehe­tett állapítani, hogy az intézkedés a szolgálatoknak csak bizonyos ka­tegóriájára vonatkozik s a legálta­lánosabban igénybevett szolgálato­kat nem érinti. Igy például válto­zatlan maradt az egyszerű, legala­csonyabb súlyhatáron aluli levél és j levelezőlap tarifája ugy helyben, mint vidéken, változatlan marad a telefonbeszélgetés 12 flléres di'a is, felemelték ellenben n távbe*Téi« ál­lomások alapdiját, ami a minden­napi életben észrevehetetlen drá­gulás. változatlan marad a V'dijel nyilvános telefonállomások beszél­getési dija is, Bndrpestpn ellenben 30 fillérre emelkedik, de az a" ui tarifa ott is csak akkor lég életbe, ha az automatakészfílákek átalakí­tása megtörtént. A drágulás leg­észrevehet.őbben és legfeltűnőbben néhány ritkábban igénybevett szol­gálat, mint például távirat. expr«ss­levél, bizonyos csomagkategóriák , tarifájának emelésében jelentkezik. ' De itt is vannak körülmények, amo­i lyek az emelésnek a közönségre gyakorolt terheit legalább is egye­lőre csökkentik. Igy például az expresslevél feladása csak bizonyos szűk korlátok között lebetsó<re* nz KARÁDY KATALIN ápiumliepingíi-jineh ősbemutatója pénteken Belváros •Tegyek már válthatók Korzooan Ma éa mindennap Muráti mi uj és merész filmje üz éjszaka lánya a többi szerepekben: AJTAY, PERENYI, GREGUSis RACZ VALI, SZÉP tLONKA íj expressdij emelése ilyenformán, legalább is addig, amíg a korlátozó rendelkezés fennáll, nem jelent túl­ságos megterhelést a levelezőkre. A postatarifa emelésének pre­mierje hétfőn volt. A postatisztvi­selők jóelőre megkapták a szüksé­ges utasításokat és a qjegfelelő táb­lázatokat az uj tarifák k1 számításá­hoz s igy semmi zökkenő nem volt a tarifadrágulás első napján. A kö­zönség a fent elmondott okok miatt, alig vette észre, hogy drágulás tör­tént. — A közönség nagyrésze nem i* tud a drágulásról — mondotta ér­deklődésünkre az egyik tiszt visel —, de különösebb zavart ez nem okoz, mert a drágulás azokban a kategóriákban történt, amelyekben a dijakat itt kell lefizetni. Vasárnap délután valaki távira tot adott fel. A postatisztviselő ki­számította a szódijat s megjegyez-: te. hogy ma még csak ennyi, hol­nap már drágább volna. — Miért — kérdi az illető. — Hétfőtől megdrágul a távirat. A táviratozó ügyfél tanakodni kezd. <tepogatta állát, spekulál, kal­kulál, kérdi, hogy milyen le=z az emelés, azután előveszi a ceruzáját és hirtelen megir mén két táviratot. — Akkor még ezt a kettőt is tes­sék felvenni. Ha már megdrágul .. . A tarifaemelés kétségtelenül leg­érezhetőbb Budapesten lesz. ahol a nyilvános telefonállomásokon folv­tatott beszélgetések dijá< 20 fillérről 30 fillérre emelte fel „ miniszter rendelete. A rendelkezést az"nkan egyelőre nem lehet végrehajtao . mert. mint ismeretes, a pén^ede­básra szolgáló a u t om a takészül éV e k ugy vannak megszerkesztve, hogy egy 20 filléres pénzdarab bedobása után jön létre a kapcsolás. Ahlro? hogy a felemelt tarifát életbe l-> hessen léptetni, az összes főváré : telefonautomatákat át kell alakító ni. Ez pedig nagy és hosszantart' munkát ignéyel s épp^n ezért ugy intézkedik a rendelet, hogy a díj­emelés csak az autóm faltés-*"'ékek átalakítása után lép életbe. A meg oldás az lesz, hogy a készülékbe egy 20 filléres és egy 70 filléres pénzda­rabot kell majd bedobni. Az átala­kítás tervei már készen vannak s aránylag egyszerű módon, ötletes megolással szerelik át az automatá­kat. Először a 20 filléres, azulán a 10 fillérest kell majd bedobni. Ha fordított sorrendbe történik a be­dobás, kapcsolás nem jön létre s az automata mind a két pénzdarabot visszaadja. A bndapesti nyilvános telefonál­lomások automatakészülékeinek át­alakítási munkáit már megkezd'e a posta s a becslések szerint körülbe­lül négy hónap alatt készülnek el az összes készülékek átalakításával. imillm—iiiiiw iii ll—ll • iii Szent-Györgyi Albert haza­! érkezeit Törökországból (A Délmagyarország munkatársától) | Szent-Györgyi Albert egyetemi tanár, a szegedi egyetem világhírű Nobel-di­I ja professzora, az elmúlt hónapokban hosszabb időt töltött Törökországban, ahol ujabb kutatásairól több nagy, ér­| deklődest keltő előadást tartott A ki­iváló tudós most érkezet vissza Török­országból s rövidebb budapesti tartóz­kodás után hazatért Szegedre és át­vette intézetének vezetését. Antal István cikke a keresztény felekezetek együttműködéséről (A Délmagyarország munkatársától) Antal István nemzetvedelmi minisz­ter a katolikus és a protestáns btvek közeledésének szolgálatában álló »Az egység utja« cimü folyóirat legújabb számában cikket irt »Lelki egység és nemzeti újjászületés* cimmel. Cikké­ben kiemeli Antal István, hogy a kereszténység a magyarságnak mindig j legmélyebb erőforrásai közé tartozott. Az igazi nagy magyarok sohasem tö­rekedtek arra, hogy a keresztény ffi­) lekezetek között meghasonulóst, visz­szavonást. vagy pedig felekezeti har­cot szítsanak. Ma nemcsak magyar kötelességünk, de keresztényi köteles­ségünk is, hogy a magyar egységért , dolgozzunk. >A magyarság és a kereszténység összeforrásának hőfoka — irja cikké­ben Antal István — mindig magas volt. de szálljon most még magasabb­ra, égesse el lelkünkben a méltatlan szenvedélyeket, a gyarló emberi ellen­téteket. a részletérdekeket és a vissza­vonás csiráit Csak az a nemzet om­lott össze amely lelkében meghason­lott. az egészséges lelkű ember nem bukik el. hanem ha kell. nehéz és ál­dozatos munkával, küzdelemmel helyt­áll önmagáért A kcrcszténv táborok együttműködése a nemzeti eevség ós a szebb magyar jövő alapfeltétele. Kí­sérje Istennek áldása és minden ma­gvarok szeretete azokat, akik a meg­kezdett müvet folytatják és véghezvi­szik.* SZÉCHENYI MOZI Ma is 3, 5, 7 órakor! NYÍRÓ JÓZSEF legszebb novelláiból! Emberen a havason Mélységesen embert, megrázó drá­ma. Művészi értékekben gazdag felvételek. Főszereplők: SZELLAY ALICE, GÖRBE JÁNOS. BIHART JÓZSEF, FFRFNCZY PÉTERKE

Next

/
Oldalképek
Tartalom