Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-02 / 49. szám

4 l) F I MAGYAROM 7. A <» 1 * K PRfí, 1948. már/lm ' Felmentették Tunyogi-Csapó Jánost az árdrágítást vád alól (A Délmagyarorszúd munkatársá­tól) A szegedi rendőrség detektiv­jej szombaton a délutáni órákban előállították a kapitányság biiiifiiryi osztályára Tuuyogi-Csapó Janis tiizifakereskedőt ós üzlettársát, Sehmidt Bélánét, akiket kihallgatás után még aznap este árdrágító visz­szuólés gyanúja miatt őrizetbe vet­tük. Hétfőn délelőtt mindkottejiiket átkísérték a kir. ügyészségre, ahol • ügyüket azonnal az uzsorabiró elé í utalták. Dr. Ojviiri István árdiágitási ógyeshiró hétfőp délután 4 ómkor nyitotta meg a főtárgyalást, ame­lyen a vádat dr. Szarvas János ügyészségi alelnök képviselte, a vé­delmet pedig dr, Palócz Sándor ügyvéd látta el. Tunyogi-Csapó Já­nost és Sehmidt Bélánét árdrágító visszaélés bűntettével vádolta az ügyészség, inert a rendőri nvomo­zás megállapítása szerint február 14 én és 26-én a közös vezetésük alatt álló Mérel-ntcai fatelepen az elsőrendű bükkhaRáb tűzifa árában silnnyminőségü dorongfát árultak, részben puhafával keverve. Tnnyógi-Csapó János előadta, bogy a cselekményben sem közvet­len. sem közvetett, része nincs, mert február 21 óta egy héten át nem tartózkodott Szegeden, a r -—íllit­mány az ő távollétében érkezett meg és ezalatt az idő alatt osztották szét. Az egész ügyről csak hazaér­kezése ntán értesült. Sehmidt Bé.láné beismerte a tár­gyaláson, hogy vegyes minőségű fát mértek ki. de azzal védekezett hogy ő az érkezett 3 vagon tűzifát sem látta, a fuvarlevelet is a szál­lító vette át és az gondoskod tt a beszállításról. Mire ő másnap reg gel 10 óra felé bement a fatelepre a fát mar aprították és osztották Egyébként ő akkor sem tekintette meg az árnt. részint azért, mert ok­kor már az udvar tele volt a kiosz­tásra váró sorbanállókknl. de más­részt nem volt kétsége sem aziránt, hogy valóban elsőrendű bükkhasáb tűzifát kapnak A két vádlott együttes előadásá­ból a következő tényállás derült kii Tunyogi-Csapó János a mult. év októberében Gaál Olivér balatonbog­lári földbirtokostél 400 vagon első­rendű bükkhasáb tűzifái kötött h. Ezt a megrendelést decemberben az eladó lemondta és kárpótlásul W vagon uurvanosak elsőrendű bükk­hasáb tűzifa szállítására vállalt kö­telezettségei A február 24-én érke­zett, 3 vagon az első küldemény volt ebből a szállítmányból, ezért n<>m is gondoltak arra. hogy esetleg ve­gyes és silányabb minőségű fát kaphattak a kikötött minőségűnél. A tanuk és szakértők meghallga­tásával a vádlottak védekezése nagyrészt igazolódott. Dr. Sz-rvas János ügyészségi alelnök a vét-ág­re módosított vádban kérte mind­két vádlott bűnösségének megálla­pítását. Tunyogi Csapót azért, mert az árdrágitási törvény 4-ik §-a szó­szerinti az üzlettulajdonos alkal­mazottainak ténykedéséért is fele­lős, de a táratylajdoflofiok köle«»nö­seu felelősek effymMrt Í9- Stebm dt Bóiáoé bűnösségét azon az alapon kérte megállapítani, hogy a társ­tulajdonost gondatlanság terheli, amiért nem győződött meg idejében a kiosztásra kerülő fa minőségéről Dr. Palócz Sándor védő n vádlottak árta!lati-agát hangoztatva felmei. tést kért. A bíróság bűnösnek mondotta k' Sehmidt Bélánét egyroudbeli árdrá gitő visszaélés vétségében és ezért 10011 pengő pénzbüntetésre és 1 évi hivatalvesztésre itólt, egyben pedig elrendelte a rendőrség által lefog­lalt és drágított áron árusított fa­mennyiség elkobzását, illetve ennek ellenértékeképpen 1490 pengő 80 íil lér megfizetését. Tunyogi-Csapó Jánost ellenben a vád és következ­felmentette Az ítélet • menye alól jogerős. A Dugonics-Társaság összegyűjti Szeged műemlékeit (A Délmngyarország munkatársa- ellenőr: Vajtai István, igazgatósági tói) B a n n e r János elnökletével va- tagok: Czógier Kálmán, t.seíkó Gyula, sárnap délelőtt tartotta meg rendes [ lickert Elek, Greguss Pál, Kiss Fe­évi közgyűlését a Dugonics-Társaság. ' renc, Koltay-Kastner Jenő, Pazár Bé­Megnyitó szavaiban az elnök kegyelet- j la, Polner Ödón, Sándor István és Sz tel adózóit Horthy István kormányzó- Szigethy Vilmos, igazgatósági póttá ­helycttes emlékének, majd beszámolt a Tömörkény szoborakció teljessé­géről, előreláthatólag április közepé­ben állapítva meg a szoborleleplezés idejét. Jelenti, hogy félszázados fenn­állása emlékére a társaság kiadta öt­ven év titkári jelentését, hü tükrét ed­digi működésének. Tervbe van véve Kálmány Lajos, a kiváló folkloris­ta emlékének megörökítése is. Gazdag hagyaték maradt utána, kötetre való megirotl kész anyag magánkézben van, a többi összegyűjtésre és feldol­gozásra vár. Erre a feladatra a leg­méltóbb Bálint Sándort hozza ja­vaslatba. Hálával emlékezik tneg a hivatalos Szeged városról, amely anyagi és er­kölcsi tekintetben egyformán legna­gyobb támogatója volt mindenkor a gok: Bálint Sándor, Kanyó Béla, szám­vizsgáló bizottság: Bucsi István, Eper jessy Kálmán, Falta Marcell. A tisztikar nevében Banner Já­nos mondott keresetlen szavakban kö­szönetet a megnyilvánult bizalomért. — Programom, úgymond, a mult és annak kiapadhatatlan forrása. Kész­ségünkben, jószándékunkban, akarat­erőnkben nincs hiány, a kérdés csak az, hogy mit lehet nehéz időkben megvalósítani a tervekből, elképzelé­sekből? Azt kérem csak, hogy bízza­nak bennem s minden kulturális mun­kálkodásunk kamatozzék a társaság javára is. Négy megüresedett tagsági helyet töltött be ezután a közgyűlés. Az egy­hangúlag megválasztott uj tagok: Do­rogi Imre tanár, Hal ész Pál kano társaságnak, ötvenéves jubiuieumi ün-1 nok, belvárosi plébános, Megyer Jó­nepségünkön Ptálfy József .polgár- i zsef piaristatanár, végül Szögi mester lebilincselő előadásban tett er­ről az összeforradásról manifesztu­mot. Nem csak a várost, de Pálfy József személyét is azzal becsüljük meg, ha tiszteleti tagunkká választjuk Tukats Sándor főispánnal együtt. A minden aiozzanatra kiterjedő, Endre főiskolai tanár, a sok sikerű zeneszerző, zenepedagógus és eszté­tikus. Vidéki rendes tag lett Orosz­lán Zoltán e. ny. rendkivüli tanár, a Nemzeti Muzeum igazgató-öre. Nagyfontosságú indítványokat tár­gyalt végűi a közgyűlés Pálfy alapos munkát jelentő titkári jelen- • B u d i n s z k y Endre javaslatára ki­tést Firbás Oszkár főtitkár terjesz- mondta, hogy összegyűjti és ismerte­tette elő az igazgatóság négv nagyje- j lésben adja ki Szeged történelmi mü­lentőségn indítványával együtt. emlékeit, beleértve a paraszt-müemlé­1. írassa meg a társaság Dugó- keket is. Pálfy-Budinszky másik ja­nics András bibliográfiáját, amely felölelné a szegedi hírlapok, folyóira­tok és Dugonics-kéziratok anyagát. A közgyűlés elfogadta az indít­ványt s a munka elvégzésével Ma­dácsy Lászlót bizta meg, akinek K rammer Jenő lesz a segítőtársa. 2. Dugonics András 1912-ig fenn­állott szülőháza falában vörösmár­vány emléktábla hirdette a hely fon­tosságát Kerüljön most vissza a táb­la a szülőház helyén álló polgári leánvisko'a falába. Ezt az indítványt is határozattá emelte a közgyűlés. Az emlékmű ara­nyozás nélkül, az úgynevezett Musso­lini-márvány megmentett agyagiból készül. A befalazás költségeit a városi hatóság vállalta. 3 A jubileum emlékére Tápai Antal szobrászművész, a társaság iránt való tiszteletből elkészítette a Dugonics-plakett mintáját. Ezek­ből évenként két darabot ad át a társaság az egyetemnek, kiváló Iro­dalomtörténész, illetve matematikai hallgató jutalmazására. 4. A társaság elvben kimondja, hogy kellő időben, mihelyt rendelke­zésére állanak az anyagi eszközök, megörökíti Szeged nagy mérnök-zseni fiának, Vedress Istvánnak és Reizner Jánosnak, a város törté­netírójának emlékét Mindkettőjük él«­te ést működése szervesen összeforrott Szeged életével. A városi hatóság készséggel támogatja ezt a tervet ts. A költségvetés és a zárószámadás vaslalának megfelelően szakcsoportok szerint összeál­lítja a Szegedre vonatkozó iro­dalom bibliográfiáját. Kiss Ferenc hangsúlyozza a ter mészeti műemlékek összegyűjtésének fontosságát is. — Nylocvanhárom éves vagyok; jelentette ki a közgyűlés meleg ro­konszenvétől kisérve, ezek az emlékek elkallódnak, ha én is elmúlok. Szeret­nék még életemben szolgálatot tenni q gyűjtőknek A közgyűlés bizottságokat küldött ki gz egyes indítványok kivitelének előmunkálataira, általában a várossal kapcsolatos kulturmunkák részleteinek tisztázására. Kanyó Béla azt indítványozta, keressen a társaság összeköttetést a színházzal közösen rendezendő irodal­mi matinék, bevezető előadások meg­rendezésére. Ezt az ügyet is bizottság­ra bizta a közgyűlés, annál Is inkább, mivel hasonló közeledés már megnyil­vánult éppen a szinház részéről. Kanyó másik indítványa a vidéki irodalmi társaságokkal való szorosabb kapcsolatot kivánja életre kelteni, jo­váhbá irodalmi és képzőművészeti elő­adásokban részesíteni a tanyavilágot is. Ez részben közlekedési kérdés lé­vén, jobb időkre marad, feledésbe azonban nem megy. A ma megvalósít­ható kapcsolat jóformán csak a délvi­déki Írókkal vehető fel. Ött mest van forrásban a legerőteljesebb kialaku­lás, uj erők, tehetségek felkutatása letárgyalása ulán a tisztújítás kövei-[és érvényesülésük elősegítése. Sz kezett Kiss Ferenc korelnök vézelé- Szigethv Vilmos indítványára el­sével. Eredménye egvhangulag a kó-"határozta a közgyűlés, hogy már leg-1 vetkező, elnök: Banner János, alelnö- közelebb meghívja a délvidéki írókat Ikők: Sfk Sándor és Béretek Páter fő azeeedl szerenlésre. bemutatkozásra « j titkár: Ftrbás Ös?kér titkár; Kraro kiváMbMatkngk készséggel fcijfatfi Wa-' tmer Janó. Dénztáaos Kováts József, lyet a vidéki rendes tagak listáján ' Végül Kovács József pénztárnok hangsúlyozta a Dugonics-Társaság h»­rátainak fontosságát, összegyűjtésü­ket, anyagi téren való megértő kész­ségüket. Ezzel a jól végzett munka felemelő érzésévé] ért véget a közgyű­lés Felolvasó ülés a varosházán Vasárnap délután 5 órai kezdettel a városháza közgyűlési termében felol­vasó ülést tartott a Dugonics-Társa­ság. Dr. Banner János elnök meg­nyitó szavai ulán Halas y-N agy József rendes tag tartotta meg szék­foglalóját »Ilerczeg Ferenc életböl­rsesséae* címen Előadásában He rezeg müvei nyomán kimutatta, bogy Her­czeg a tettek embere. Herczeg mora­lista is, érzi a magyar hibákat, e magyar bűnöket és ezek mélyen te sújtják Azonban naggyá egv nemset csali akkor lehet, ha nagy emberek rámutatnak hibáira és megmutatják a kivezető utal A magyar hibákat senki sem érzi ugy. mint Herczeg Ferenc. Herczeg másik központi problémájá­ról, az örök irodalmi témáról: a nő és a férfi viszonyáról beszélt ezután az előadó. Herczeg szerint a férfi az ér­tékesebb fél és mégis mindig a nő győzedelmeskedik a szerelmi harcban, mert a nő felolvad a szerelemben és anyaságban, a férfinak azonban több kell: munka, hivatás és az élet más értékei. A nő született színész, tartal­mat azonban csak akkor nyer, ba sze­j relemért játszik. Nincsen szomorúbb, mint mikor egy asszony csinos, de nem j tudja, hogy kinek. Herczegböl itt is ' kiütközik a moralista. Vallja, hogy j lelkünket kell tisztán tartani és akkor minden tiszta lesz bennünk Embernek lenni fegyelmezettséget, egvénfe|etti rendbe való beolvadást jelent. Az igazi férfi az ösztönök ellen harcol és azokat legyőzi. Herczeg Ferenc mindig és minde­nek előtt a nemzeti eszmét szolgálja müveiben Amit lát a bölcs és a szóp­iró művészi eszközeivel adja át. Ha­lasy-Nagy József előadása sok uj szem­pontra hiyta fel a figyelmet. A közön­ség nagy és mindvégig feszült érdek­lődéssel hallgatta. J Ezután Sik Sándor alelnök olvasott lel legújabb verseiből. »l?ebruári nap­| sugári, »TiszahidoJi«, »A szekéri, »Egy fenyőfa ielején hintázó rigói, 'Széna­boglya' és »Katicabogár« cimü költe­ményeit nagy élvezettel hallgatta a közönség és dr. Banner János elnök kérésére, valamint a szűnni nem akaró ' tapsokra még >Mókusi és 'Egveskői I cimü verseit is felolvasta. Koltay-Kastner Jenő rendes ; tag tartotta meg ezután székfoglaló előadását »Cola di Rienzo, a szent Itá­lia rajongója« címen. Az előadás • sajtó alatt álló könyvének egyik feje­zete. Cola di Rienzo a szabadság, bé­, ke és becsület lovagja volt Történelmi í dokumentumokat ismertetett a szent { Itália rajongójáról Rámutatott a szent Itália rajongójának Petrarcára tett hatására Petrarca szerint Cola di Rienzóért a Föld és Ég vetekedve tö­rekszenek. Feltárta közigazgatási te­vékenységét: Rómába idegen ne lép­hessen, a Whelfek és Ghibellinek el­lenségeskedésének meg kell szűnnie — ezt a rendelkezést Petrarca tanácsára hízta —végül nem engedélyezte, hogy ja Rómává) szövetkezett városok Róma | tudomása nélkül szövetséget köthes senek Cola di Rienzo volt az első, aki j felismerte, hogy Itália értékeit csak ; olasz ember állíthatja vissza Az a néhány baljóslatú jel. ami ezzel kap­csolatban felmerült, nem inditetta fé­1 leiemre A Szentlélek misztikus erejé­I ben bízott a realisztikus valósággal ! szemben. | Dr Banner János elnök köszönte ; meg az értékes előadást és bejelentet­, te, hogy a legközelebbi ülés időpont­ja március 28-\ka lesz Legmagasabb árat fizetünk aranyért, ezüstért és brilliéns rt Ráitll tlouertiL Kelemen u. II.

Next

/
Oldalképek
Tartalom