Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-23 / 66. szám

Hitler beszéde keleti veszély megtöréséréi Berlin, március 22. (Német Táv­irati Iroda.) A Német Birodalom va­sárnap ünnepelte meg a Hősök Nap­ját. Ebből az alkalomból Berlinben és a birodalom minden városában megemlékeztek a mostani háború hő­si halottjairól. Vasárnap délben a Fiihrer a Hősök Emléknapja alkalmából a berlini Zeughausban rende­zett állami ünnepségen nagy­szabású beszédet mondott. A Führer a következő beszédet mondotta: — Negyedszer ünnepeljük népünk bőseinek emléknapját ezen a helyen Az ünnepség megtartását el kelleti halasztani, mert ugy gondoltam, hogv csak most hagyhatom el nyugodt lel­kiismerettel munkahelyemet, amely­hez hónapokon át kötve voltam, mert hála a keleti harctéren küzdő katonáink áldozatkészségének és hősiességének, sikerült azt a válságot, amelybe a német hadsereg meg nem érdemelt sors következtében került, leküzdeni, az arcvonalat meg. szilárdítani és bevezetni azokat a lépéseket, ame­lyek a következő hónapokban megint biztosítják a sikert a végső győze­lemig Miután ilyen körülmények kö­zött lehetségessé vált a szabadságo­lások immár sok hónapja fennálló le­zárását a mai nappal megszüntetni és az eljövendő hónapokban derék fér­fiatoknak fokozottabb mértékben meg­nyitni az utat otthoni szeretteikhez, ez lelkileg számomra is könnyebbé ! teszi, hogy a mai napon itt legyek. Hitler a keleti front su!yos küzdelmeiről — Ha egyáltalán szükséges lenne még népünk előtt ennek a földön, a tengereken és a levegőben életre­halálra folyó gigászi küzdelemnek tel­jes komolyságát megmagyarázni, ak­kor mindenekelőtt a mögöttünk lévő tél eloszlat­hatta a legkisebb kétséget is küzdelem súlyossága felöl. A kelet szteppéi mégegyszer Európa ellen hengergették milliós tömegeiket. Előreüzte őket ugyanaz a hatalom, amely régtől fogva háborúkat szer­vez, azokból hasznot huz s ezzel ép­pen a mai korban egyaránt szolgál kapitalista érdekeket és bolsevista ösztönöket. — A későbbi történelemkutatás fel­adata lesz ismertetni, miiven nagy volt ezen a téren a veszélye annak, bogy lerohanják a világ legősibb mii­veit földrészét. Ha ez a veszély most megtört s ezzel elhárult Európáról. ?z elévülhetetlen érdeme azoknak a katonáknak, akikről ma emlékezünk. De ha csak bepillantást vetünk azok­ba a roppant előkészületekbe, amelye­ket a bolsevizmus világunk megsem­misítésére végzett, borzalommal is­merjük fel, hová jutott volna Német­ország és a földrész egész többi ré­sze, ha a nemzeti szocialista mozga­lom tiz esztendővel ezelőtt nem ra­gadta volna magához a hatalmat az államban és a nála szokásos elszánt­sággal a fegyverkezés korlátozására irányuló számtalan meghiusult fára­dozás után nem kezdte volna meg a német véderő újjáépítésé! Mert szét­húzódó maixista-demokrata pártrend­szerünk weimari Németországát Bel­sőázsiának ez a rohama ugy elsöpör­te volna, mint vihar a polyvát. — Mind világosabban felismerjük, bogy az a viszály, amelybe Európa az első világháború óta került, las­sankint oivan küzdelem jellegét kezdi felölteni, hogy azt csak a mult legna­gyobb történelmi eseményeivel lehet összehasonlítani. Az örök zsidóság könyörtelen háborút kénysze­ritett ránk. amely — ba nem tudja feltartóztatni Európa ha­tárai előtt a rombolás elemeit —, ezt a földrészt egyetlen romhalmazzá változtatja. — De nem a leégett városok, az elpusztított műemlékek lettek volna ennek a harcnak leggonoszabb követ­kezményei, hanem az állatian lemé­szárolt embertömegek, amelyek ennek a belsőázsiai áradatnak épp ugy ál­dozatul estek volna, mint ahogy ez a hun és mongol rohamok ideién egy­szer már megtörtént. amelynek megvalósítására tö­rekszenek. Es céljaik teljes mértékben fedik bol­sevista szövetségeseik általunk nem­csak jól ismert, hanem átélt tüntető megnyilvánulásait; földrészünk minden nemzeti ön­tudattal biró népének, köztük elsősorban saját nemet né­pünknek kiirtását. Teljesen egyremegy ebből a szem­pontból, ha akár angol vagy ameri­kai lapok, politikusok, népszónokok és irodalmárok a birodalom elpusz­títását, népünk gyermekeinek elvée­lét, ifjaink megtermékeUenitését kö­vetelik, mint legfontosabb háborús célt, akár a bolsevizmus folyta, ja a gyakorlatban egész népiségek, férfiak, nők és gyermekek rövid utou való le­mészárlását Mert a végső hajtóerő amugyis annak az átkozott fajnak örök gyűlölete, amely évezredek óta mint Isten valóságos ostora, mindad­dig gyötri a népeket, amíg ezek az önmagukra eszmélés idején ujbó! szembeszállnak kínzóikkal. DEL M A 0 Y A ifÖ R S Z A G <| KEDD, 1943. m áréin g 23 " eti 7Q-fajdírfwtv ctcgil TABLETTA VI. SZÜNTETI A FAJDALMAT „A birodalom nagyrésze is háborús terü'etté vá't" Áz Atlanti-Charta — Arait a néme* katona s vele együtt a szövetséges katonák ma ke­Jeten védelmeznek, az nem ennek a földrésznek kőarca vagy társadalmi és szociális képe. hanem azokat az őrök emberi lényeges dolgokat védel­mezik, amelyekhői a ködös ősidők óta minden érték származik, amelyek nemcsak Európában és Amerikában, hanem azokon messze tulmenően egy­általán az emberi kulturának mai ki­fejezését megadják. — A barbárság e keletről fenye­gető világán kivül ugyanigy tanúi vagyunk ezzel a világgal szövetkezett úgynevezett nyugat sátáni romboló dühének. Ellenségeink háborús céljait Belvárosi Mozi Kedden Hullú bilincsek A legendás finn nép szabadság­harca a vörös uralom ellen. — A legizgalmasabb filniprodukció. Híradó! köznap 3. S. 7 órakor. sok közleményből, beszédből és nyitt követelésből ismerjük. Az Atlanti-Charta ezóhalmaza ezekkel szemben éppen annyit ér, mint amennyit ért annak­idején Wilson 14 pontja., annak rákövetkező reális megvalósí­tásával a rersaillesi szerző­déssel szemben. Ami.it a háborús uszító Churchill a parlamentáris argol demokráciában 1936-ban, amikor még nem volt Nagy­britannia felelős vezetője, azzal a ki­jelentésével, hogv Németországot me­gint el kell pusztítani, megmutatta a jövő fejlődés útját, éppúgy ugyaneb­ben a demokráciában a mostani békekövetelésekef hangoztató elemek már m»et előrevetítik annak a hábora utáni Európának az állapotát. Ezt nem a német nép számára mondom. A német népnek erkölcsi ma­gatartása szempontjából ma nincs szükséges biztatásra. Az arcvonal több mint ezer napja tanúságot tesz csendes hősiességéről és mellette áll ma a német otthon, amely a Biro­dalom nagy részében maga is háborús területté vált. Nemcsak azért, mert dolgozva és al­kotva a fegyvereket szállítja kato­náinknak. Nem: a német otthon kény­telen megbarcolni saját harcát és az ellenséges rombolás eltűrésével és el­viselésével asszonyok és gyermekek a hősiesség olyao magaslatára emel­kednek, amely gyakran semmiben sem különbözik sokhelyütt az arcvo­nalon tanúsított hősiességtől. Ami azonban az úgynevezett >semleges vi­lágot? illeti, a dolgok ott annyira ked­velt fölényeskedő, majd nézelődő, majd kioktató szemléletének előfelté­tele kizárólag azoknak áldozatkész­sége, akik megóvják őket attól, hogy saját testükön ismerjék meg és érez­zék a kemény valóságot. Mert egy dolog bizonyos: Hyen időben csak világos magatartást ta­r.usitö népek maradhatnak fenn. Ezért csak hálásak lehetünk ellensé­geinknek, amiért saját kezük­kel oltják ki a német népben a hamis tárgyilagosság szclle. mét és annak helyébe a természetes ösz­tönöket ültetik: forró szere"et hazánk és népünk iránt, ledönlve a szárma­zás és születés minden korlátját és égő gyűlöletet minden ellenség irán'.. A városainkban és falvaink­ban fellobogó tüzek mindjob­ban megkeményitík népünknek azt az elszántságát, amelyet nem zavarnak meg többé vi­lágpolgári érzelmek, hanem a halálos veszély felismerése táplál és dühödt fanatizmus hat á' cs amely ezt a veszélyt most mindörök­re el akarja távolítani Európától és saját népünktől. — Ismétlem egykori jóslatomat, hogy e háború végén nzm Német­ország vagy a vele szövetke­zett államok lesznek a bolse­vizmus áldozatai, hanem azok az országok és népek, amelyek mindinkább a zsidóság kezébe adva magukat, egy napon ösz­szeomlanak s ezzel kiszenved­nek a bolsevista méregtől, amellyel szemben a legkevésbé sem immúnisak már csak elavult társadal­mi rendjük miatt sem. Nem a nemzeti­szocialista vagy a fasiszta uralom lesz az, amelvből szilánknyi sem ma­rad, hanem egy régi világbirodalom fog ronggvászakadozni. A saját é« azonos vér elleni bün ezekben az országokban egykor égbekiáltó nvo­morusággá és szerencsétlenséggé fog változni Ko r z óban Még egy napra prolongáltuk! 11-ik napja kacag a közönség.' Ma utoljára adjuk 1 GsalsdunK széovene MÁLY GERÖ, TIJRAY IDA. GOELl BEA. VASZARY. HAJMASSY,! HALMA Y, v. BEXKü GYULA j Az otthon véde'me — Hősökre emlékezni mindenkor csak annak van joga, akinek nem kell előttük szégyenkeznie. Ennek az esztendőnek a tele azonban a német népet nem­csak nem indította defetiz­muara, hanem valamennyi ere­jének még gigantikusabb moz­gósítására. Ezeknek' az erőknek latbavetése Je­lenleg folvamatban van. A hadianyag­termelés állandóan emelkedik. Az arc­vonalra milliószámra özönlenek a fia­tal katonák, szabaddá vált férfiak és települt katonák. üreg évfolyamok és fiafal gyermekek fogják pótlólag el­látni az otthoni elhárító fegy­verek kezelését. Assznnyok és leányok százezrei és százezrei támogatják őket ebben Igy alakul át mindinkább a német véderő harcoló nemzetté — A nemzett szocializmus, amely SZk.CHbNYí HOZ. Mindennap ú jra roeghódjtja a kö­zönséget kettős szerepébea Szörényi Éva mindennap újra felhangzik a nyílt­színi taps és nevetésorkán ANNA-MÁRIA előadásain. — Siessen kihasználni az utolsó napokat és biztosítsa je­gyét elővételben. Ma 3. 5, 7 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom