Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-23 / 66. szám

V DEUMAGY A KORSZAK KEDD, 1*48. március 88. egykor elkeseredett küzdelemben anél­kül, bogy valaha ls, akárcsak a leg­távolabbról megalkuvásra gondoii volna, leverte belső ellenségeit, ma és a jövőben mini a birodalom vezető hatalma elintézi majd külső ellensé­geit is. A Birodalmat ebben támogat­ják azok a velünk szövetséges népek, amelyeknek Európától Keletázsiáig eltökélt szándékuk megvédelmezni vé­rükben rejlő lényegüket, épp ugy, mint kul'urális értékeiket. A német biro­dalom harcos társai azonban minde­nekelőtt azok a nemzetek, amelyek tisztában vannak azzal, hogy saját jövőjük csak olyan rendben lehetsé­ges. amely sikeresen helytáll a bolse­vizmussal, mint a rombolás ördögi eszközével szemben. — Minél döntőbben történik ez a mérkőzés és minél Inkább megalku­vás nélkül folyik, annál hosszabb lesz majd a béke. amelyre különösen föld­részünknek szüksége van, hogy sebei bc-gyögyuljannk. De ennek az eljövendő időnek a lénye­gét nem azok az emberek ha­tározzák majd meg, akik a mult béke értékét nem ismer­ték fel, szellemi elvakultságukban háborúra uszitottak s ezzel saját népeiket pusz­tulásba sodorták, banem kizárólag azok az államférfiak, akik már e há­ború elö t népeik számára, bár csak szerény földi gazdagságnál rendelkez tek, mégis a társadalmi és kulturális teljesítmények magas fokát tudták el­érni. Az igazi kul'turnemzetek jövője tehát nrm lesz sem zsidó bolsevista, sem zsidó kapitalista, hanem a nem­zeti érdekek szolgálatában mindenütt mindig nz igazi népközösségre, mint legmagasabb eszményre fog töreked­ni. A német nemzetiszocialista állam, amelynek kezdettől fogva ez volt a célkitűzése, e háború ui*án fog csak igazán fáradhatatlanul annak a prog­ramnak a megvalósításán munkálkod­ni, amelv vécső fokon az oszfálvellen. tétek teljes kiküszöböléséhez s igazi szociális közösség kiépítéséhez kell, hogy vezessen. Eddigi veszteség 542.000 halott — Ilymódon az •s 541008 férfi, akiket ea a második vllAgháborn eddig tö­' Ifink halottakban követelt, nem hiába esett fi, hanem valameny­nvien őrökké köztünk fognak élni, mint egy szebb kor elmúlhatatlan hő­sei és úttörői A Mindenható, aki min­den megpróbáltatáson ált sem vonta meg tőlünk áldását s ezzel fokozta a bennünk rejlő erőt. segítsen minket n jövőben is, hogy teljesíthessük mind­azt, amit népünkért kötelességünk megtenni a győzelemig. Hódoló tisz­telettel hallunk meg halott bajtársa­ink, az őket gyászoló hozzátartozók. n hazánkban legyilkolt férfiak, rők és gyermekek, valamtet szövetsége­seink összes áldozatai előtt, A hét végén döntenek a jövő évi színházi szerződésről Május végéig marad Szegeden a színtársulat — A szinház igozgalósága bemutatta a szinüayi bizottságnak az uj mü­sortervezetet (A Dél magyar ország munkatér s/i lót) Hétfőn délben dr. Tóth Béla helyettes polgármester elnökletével illést tartott a városházán a szin­ügyi bizottság. Az ülésen megjt* lent dr. Tukafs Sándor főispán is, a színház képviseletében pedig lhúst Aladár helyottes igazgató és dr. Rokor István főtitkár jelent meg, akik bejelentették a bizott­ságnak, hogy a társalat május vé­géig marad Stégeden s s szezont május 25-ón, vagy 27-én fejezik bo. A szezonnak erre a hátralevő ré­szére már elkészítették a teljes nrvil­sortorvezetet amelyet bemutattak a bizottságnak. A műsorterv ugyan­az, amit a Délmagyarország va surnap közölt. A szinügyi bizottság tudomásul vette a bejelentéseket s elfogadta a bemutatott műsorterve­retet,. A tervezet egyik érdekes pontja az, hogy mint a múltban szokásban volt, most ls, szezon be frjezósc előtt. Alsóközponton ia tart egy előadást a szinház. Erre a leg közelebbi vasárnapok egyikén kerül sor. A tanyai előadáson szittreke rülő darabot még nem választották ki. Bejelentette továbbá Ihász Ala­dár, bogy tárgyalások folynak egy belgrádi vendégszereplés előkészí­tésével kapcsolatban. A szinügyi bizottság ülésén egyébként értesülésünk szerint szóbakerült * szinház anyagi hely­zete a m jóvá évi színházi szerződés ügyye in. A Délmagyarország már beszámolt arról, hogy a szinház eddigi anyagi mérlege kedvezőtlen, aunak ellenére, hogy a közönség nagy érdaki ödéro kétségtelenfii iuegáQaptHb«tA A niuft hólon Üfee­*''a*a tartózkodott Bánkú Elemér és Orosz Barna, vitéz Bánky Róbert társigazgatói, akik napokon keresz­tül tanulmányozták a helyzetet s az anyagi helyzetet illetőleg igye keztek tiszta képet nyerni. A szin­ügyi bizottság megállapította, hogg a város hatósága teljes megértéssel van a szinház iránt s ez kifejezésre jutott abban, hogy * színházi szub veneiót évi ötezer pengővel fel­emelték « érdeke fűződik hozzd ugy a városnak, mint a színháznak, hogy jövőre nagyobb mértékben legyen biztosítva a vállalkozás anyagi egyensúlya. Ami a jövő évi szlnházbérleti szerződést illeti, ebben az ügyben érdemben móg nem tárgyalhatott a szinügyi bizottság, bár a vélemé­nyek megegyeznek abban, bogy a kérdés napi rend retüzése ma már feltétlenül időszerű. A városházán ugy tudják, hogy vitéz Bánky Ró­bert, akinek mostani szerződése csak egy évre szól és ennek a sze­zonnak végével lejár, a jövő évre is meg akarja tartani a színházat Bánky azonban jelenleg, mint is­meretes. a frontszlnházat is igaz­gatja, nem régen utazott ki társu­latával a hadműveleti területre s igy ezideig semminemű tárgyalás nem jöhetett létre a város és ő kö­zötte. Hir van azonban arról, hogy Bánky a napokban hazaérkezik, szombaton Szegedre jön s es alka­lommal letárgylaja a város hatósá­gával ugy a jelenlegi szezon ak­tuális kérdéseit, mint a jövő évi szlnházbérleti szerződés ügyét. A városházán az a vélemény, hogy valószínűnek látszik a &&t>ődé> mdtfhctvsj&fltitdéa. Jól sikerűit az ezredük két évszázados fennállását ünneplő 4-es huszárok ezreanavia (A Délmagyarország munkatársá­tól) A vot. császári és királyi 4. huszárezred hagyományos ezred­napját és egyben 210 éves fennállá­si évfordulóját tartotta vasárnap Szegeden. A volt 4-es huszárok 9 órakor gyülekeztek, majd négyes so­rokban a róknsi templomba men­tek. ahol ünnepi szentmise volt. A mise után a templom falán elhe­lyezett emléktáblát megkoszorúz­ták. A koszorúzás alkalmából Rad­ványi József hnszárezredes mon­dott beszédet. Ezt diszfelvonulás követte, majd a Hősök Kapu énál a névtelen hősök emlékét koszorúz­ták meg. Utána bajtársi közös ebéd volt a Sárkány-féle vendéglőben, ahol Radványi József nyugalma­zott ezredes vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó ur őfő­méltóságárn mondott pohárköszön­tőt A bajtársi közös ebéden jeleu voltak: Fluck vezérőrnagy, őrgróf Pallavicini Alfonz, báró Rodosc­rich ezredes, Sturm Dénes ezredes, RieSenfelder ezredes, Lukasich Jó­zsef ezredes és még igen sók volt i 4-es huszártiszt.. Az, ünnepély folya­mán három nngycsaládu volt 4-es huszárt a megjelent tisztek pénz­beli jutalomban részesítettek. Az ünnepélyt Posztós Mihály nyugal­mazott detekti vf e' fi Telő, volt 4-e» j huszár rendezte kitűnően. Áz országgyűlési leépviselőválasztók számának érdekes alakulása (STUD) A belügyminiszter ren delete értelmében a képviselővász­tói névjegyzéket 1943. évre is ki iga zitás utján kell elkészíteni. A ren­delkezés azonban nem vonatkozik a visszacsatolt keleti és erdélyi, valamint a délvidéki országrészek­re. A képviselőválasztásra jogo­sultak száma Csonka-Magyarorszag területén az, első, 1922. évi névjegy­zékhez képest, igen erősen meanö vekedett. Annak'dején az ország alig több, mint 8 millió lakosából 29.5 százalék birt szavazati jogo­sultsággal. szátnszerint 2.381.598 fő. A képviselők száma akkor és to­vább is, egészen az 1938. évi uj kép vi.selőválasztáal törvény életbelép­tetéséig, 245 volt- Egy-egy képvi selőre, helyesebben mandátumra tehát 1922-ben 9721 szavazat esett, 1926-ban 26.6 százalékra esett az arány, de 19S3-ban, majd 1935-ben az egyharmadrészt is meghaladva, 1922 és 1035 között ha ránk lakossá gának száma majdnem 900.000 fővel szaporodott, ami 10 százalékos emelkedést jelent. Szavazati jogo­sultsága azonban csak 4.3 százalék­kal volt több lakosnak, mint 13 év­vel előbb, vagyis a gyarpodás itt csak harmadnyi volt. Mivel a kép­viselők száma változatlanul 245 volt, egy-«gy mandátumra átlago­san már 12.261 szavazat jutott Az ujabb névjegyzék négy év múlva készült cl s abban a szava­zásra jogosultak száma igen erős, ugrásszerű növekedést mutat A felvidéki terület figyelmen kívül hagyásával az 1938. éwégi kiszá­mított pépesséer valamivel több, mint 9 millió fő volt Az 1989-e­névjegyzék alapján ebből 4.626 85' fő. vagyis az összes lakosok több mint a fele választásra jogosul1. Az 1938. évi uj választási törvény az nktiv és passzív választójog felté­teleinek újból való megállapításá­val nagy mértékben hozzájárult ennek s változásnak előidézéséhez. Az uj rendszerben a képviselők száma 15-tel szaporodott ée egy-egy mandátumra már 17.795 szavazat esett. A választókerületek között nagy eltérés tapasztalható, asze­rint hogy as k l*j trnaoask v»gy A -m n lakott, wfaurk a lajstromot kerfiletek&ea tartói. nak, igy érthető, hogy a szavazás® ra jogosultaknak több, mint a felo ezekben szavaz. Mivel azonban a képviselőknek több, mint a felét viszont az egyéni kertiletekben vá­lasztják, következésképp az egy mandátumra eső választék száma nz egyéni kerületekben alig 14J0Ü, a lajstromokban viszont 22.0fl0-nél is több. Az egyéni kerületekből ki­kerülő több képviselő tehát a keve­sebb számú szavazó választja. A választásra jogosultak számának négy év alatt bekövetkezett ez a 17 százalékos emelkedése legkevi-eblié sinCs arányban a népesség ezidő alatti alig több, mint 2 száz'.ékns szaporodásával. A népesség számá­nak emelkedése C6ak kii mértékben ós fokozatosan hozza magával a választók számának növekedését. A jelenleg együttlévő országgyű­lés. melynek képviselőit. 1939 ben választották, a tertHetvísazansatv lások folytán számban erő-en meg­gyarapodott. 1939-ben törvéoy nlan­ján 26 felvidéki, majd 10 kárpátal­jai képviselőt hívtak be. 1940 ben 54 erdélyit és kqletmagyarorsrágit. Végül 1941-ben 25 délvidék' képvi­selő foglalt helyet az országgyűlés képviselőházában. Ezzel n 115 vá­lasztás nélkül hehivott képviselő­vel a képviselő létszáma több mind 30 százalékkal növekedeti Hogy 1943-ban mennyi lehet a képviselő­választásra jogosultak száma, arra legfeljebb következtetni lehet, te­kintve, hogy kiiönösen Kárpátalja és Erdély népessége a választói jo­gosultság feltételeinek, kiilönö«en az iskolai képzettség szempontjá­ból, kisebb százalékban felel meg. Hazánk lakossága a visszacsatolá­sok eredményeképpen 1939 óta 88 százalékkal több lett, de ez a körül­mény a választók számának alaku­lására csak távolabbi hatással le­bet Olyan ugrásszerű emelkedés, mint 1935—1939 között nyilván az uj törvény hatása alatt törtónt «in­tén nem várható. H» változatlanul a népesség felét számítjuk, akkor Magyarországon 1943-ban a képvi­selőválasztásra jogosultak száma 7.3 millió körül van­(K- B.) &860einianirarcr^gieieiqiiid,

Next

/
Oldalképek
Tartalom