Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-19 / 63. szám

Serédi hercegprímás beszéde az emberi következetlenségről Budapest, március 18. A Szent Jstván Társulat csütörtök délelőtt tartotta közgyűlését székháza dísztermében. A közgyűlésen nagyszá•nt és előkelő közönség jelent meg, melynek soraiban ott volt a magyar katolikus közélet számos egyházi és világi kiválósága. Erdőst Károly alelnök megnyitója után Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás, a társulat fővéduöke mondott beszédet. —• Akármeddig él is az ember itt B földön — mondotta többek között * hercegprímás —, szellemi és erkölcsi vonatkozásban sohasem lesz készen, másszóval sohasem jut el a tökéletességre, mert a bűn következtében elhomályosodott értelme gyarló az igazságoknak elméleti megismerésében, a rosszra hajlandó akarata pedig tunya azoknak gyakorlati követésében. Ennek a gyarlóságnak és tunyaságnak kell tulajdonítanunk korunknak egyik nagyon általános hibáját, a követhetetlenséget is. Ezért az ember elméíeti és gyakorlati következetlenségeire kívánok nagy vonásokban rámutatni. — Mennyi következetlenséget tófűnk a tudomány müvelése terén, gmikor megfelelő szellemi felkészültség nélkül tudatlan emberek olyan bátran hozzá mernek nyúlni • legsúlyosabb tudományos problémákhoz. Az értelemre és az akaratra gyakorolt gátló befolyások miatt temérdek következetlenség van a művészet, különböző ágaiban is, hogyha nem az esztétikai szép ós az erkölcsi jó az irányadó, hanem az ízléstelen divat, amely azért ér el tömegsikert, mert kevés ember meri őszinte kritikával, megállapítani és bátran meg is mondani, Hogy a kérdéses műalkotás nem szép. — Az emberek magán- 'és társa'éal.mi életében mérhetetlen sok következetlenséggel találkozunk. A közélet bel- és külpolitikai viszonylatban még inkább tele van következetlenséggel, mert az elhatározások és cselekvések rugója igen sokszor nem az igazság, hanem az érdek. Valóban, bár a közületek rendszerint a többségi elv alapján fejezik ki akaratukat, mégis nem egyszer nagy következetlenséggel engegedik vagy tűrik, hogy törpe kisebbség ragadja magához az irányítást vagy a hatalmat és a nagy többség igazodik a kisebbség akararatához. A következetlenség miatt látunk embereket, akik már szinte valamennyi és egymással homlokegyenest ellentétes politikai pártot egyforma lelkesedéssel kiszolgálták. Látunk létrejönni és felbomlani szövetségeket a nemzetek között, úgyhogy megbékülnek egymással és halálos ellenségekké lesznek, azok. Belvárosi Mozi Pénteken utoljára Müsortorlódás miatt csak 1 napig! nevess szeress Operettfilm fülbemászó muzsikával Főszereplők: Joh. Heesiers és Komár Dóra 3, 5, 7 órakor amelyek azelőtt égift magasztalták egymást. — Igaz ugyan, hogy a keresztény erkölcstan szerint bizonyos feltételek mellet egyik ember, például a pap, az orvos, a betegápoló, a rendőr, csendőr, tűzoltó, a katona stb. hivatásának hősies betöltése alkalmából akár életét is veszélyeztetheti, illetőleg feláldozhatja a másikért vagy a közösségért, azonban puszta szimpátiából vagy szerelemből sem egyik embernek a másikért, sem a nemzetnek egy emberért vagy pedig más nemzetért életét feláldozni nem szabad. — Magyar szabadságharcunk idején sok nemzet szimpátiája mellettünk volt, de azért egyik sem áldozta fel magát érettünk. — Talán legtöbb következetlenséget tapasztalunk az emberek között a hit- és erkölcs terén. Nem elég, ha értelmünkkel csupán ismerjük az erkölcsi törvényeket, banem hozzá kell járulnia akaratunknak, hogy azokat meg is tartsuk. Krisztus egyházának . közel 2000 esztendős története bizonyítja, hogy tanítása elméletben és gyakorlatban, vagyis a kinyilatkozhatott hit- és erkölcsi igazságok hirdetésében, magyarázásában és alkalmazásában egyaránt mindig következetes volt. ' , — Krisztus egyháza mindig kereste és most is keresi a békét más vallásokkal és különböző emberi közületekkel, nevezetesen az államokkal. Bár a vallási egység reményéről mi magyar katolikusok sem mondunk le, most mégis ugy látszik, hogy előbb inkább a nemzeti élet terén találunk egymásra, ami szintén nagyon értékes és kívánatos eredménye lesz az cgységl törekvéseknek. A hercegprímás nagy tetszéssel fogadott beszéde ntán Erdőst Károly pápai prelátus, alelnök terjesztette elő jelentését a társulat müködésérőL Czapilc Gyula püspök pászlorleve e Veszprémből jelenti a Magyar Kurir: Czapik Gyula veszprémi püspök pásztorlevelet uitézett híveihez. — Ha pia szétnézek és látom a szörnyű világégést — irja a veszprémi püspök —, még nagyobb szomorúság fog el. Mert amig a Kálvárián az Isten Fia halt meg az emberek miatt, addig ma az embereknek kell meghalniok a sátán uralma miatt! Amig ott a sirok megnyíltak, hogy belőlük holtak lépjenek elő. addig ma a sirok azért nvilnak meg. hogy embermilliókat nyeljenek el! Amig olt megremegett a föld, hogy természetfeletti bizonysága legven az Istenember halálának, addig ma mindent megremegtetnek az emberi ész gyilkos találmányai! Amig a Golgotán a megremegtetett emberek számára vigaszteljes gondolat volt, hogy Isten van a közeiben, addig napjainkban Korzóban Ma is kacagó est! MALY GERÖ—TURAY VASZAB,Y—GOLL BEA HAJMASSY—ILALMAY v. BENKÖ GYULÁ-val Családunk szégyene szörnyű ta a tudat, hogy mindaz,' amit szívszorongva látunk, a világuralomra vágyó sátán pokoli munkája. De — fejtegeti tovább a püspök — nem kell elcsüggedni. Krisztus meghagyta tanítványainak, hogy az ilyen nehézségek között erősítsék meg híveiket. Mint apostolutód, a püspök három dolgot ajánl híveinek: Higyjenek Istenben, szeressék Istent és szolgálják az Istent. ' Ezeknek a pontoknak részletes, emelkedett hangú kifejtése utón Czapik püspök visszapillantást vetett az első világháborúra és annak szomorú következményeire, majd ezeket mondotta: — Ma még az akkorinál is veszedelmesebb időket élünk. Az emberiség történelme nem jegyzett fel még a mainál véresebb, embertelenebb, kegyetlenebb harcokat és szenvedéseket. Minden józanul gondolkodó ember tudja és vallja, hogy katonáink vitézségén kivül ketlő mentheti meg nemzetünket: az Isten kegyelmes segítsége és mindnyájunk hősies, kodfitmagyarorszaf. PÉNTEK, 1943. március 19. d A hét eseménye szombattól: III a testvéri finn nép szabadságharcának gigantikus filmjeNagyobb, izgalmasabb, mint a G. P. U. volt. belvárosi moly kitartása. Küzdjétek le a bajok okozta keserűséget és tartsatok ki a rend és a magyar hűség mellett! Érdemeljétek ki a gyűlöletnek is parancsolni tudó mennyei Atya kegyelmét tántoríthatatlan hittel, ragaszkodó szeretettel és gondviselő Istenünk iránt való hűséges ragaszkodástókkal. Hz üzleti haszon ötven százalékának igénylése kö csön ellenében: uzsora Érdekes ítélőtáblai határozat az elsőfokú felmenlö ítélet után (A Délmagyarország munkatársától) Jeges-Jerkovics Zsigmond 48 éves bajai szobafestő- ós mázotósegédet uzsora vétségével vádol ti a bajai kir. ügyészség amiatt, mert Vető János bajai pékmesternek 1941 juliusában 3000 pengőt adott kölcsön péküzem létesítésére azzsi a kikötéssel, hogy a péküzlet hasznának ötven százaléka a kölesönzés időtartamára, azaz 1917 julius végéig kamat fejében öt illeti. A bajai törvényszék ugy találta, hogy az uzsora vádja nem helytálló, mert nem kölcsönügylet történt. banem egyszerű üzlettá> ,*i viszony létesült, ez pedig az elsőfokú ítélet szerint igen gyakori szerződési forma, amely mellett az egyik fél befektetést eszközöl, a másik redig muukaerejét haszuosif-j* is a befolyó tiszta jövedelem megállapodásszerű hányadán osztoztak. Ezért a törvényszék felmer.tette Jegos-Jerkovics Zsigmondot az uzsora vádja alól. A felmentő Ítélet ellen az ügyérz fellebbezett és a szegedi ítélőtábla csütörtökön tartott fötátgyalásán az elsőfokú bíróság Ítéletét, megváltoztatva, Jeges-Jerkovics Zsvmoudot bűnösnek mondotta ki uzsora vétségébeu és 1000 pengő pénzbüntetésre itélte. A táblai mérlegelés szerint kimondottan póozkö'^.öazétó ügyletről estólt a szerződésük és kamat fejében a haszon ötven százalékának, igénylése hu.zamo*ahb időn keresztül, teljes mértékben kimeríti az uzsora vétségének fogalmát, Szélesebb hereteh KiiiiMi szervezi meg a Közfjtófi Szövetkezet az Idei szociális juttatásokat (A Délmagyarország munkatársé tói) Az a nagyarányú szociális segitőakció, amellyel a szegedi K zjóléti Szövetkezet az idén immár harmadik esztendeje igyekszik méltóbb ós megfelelőbb körülmények közé juttatni az arra rászorulókat az idén a mult évinél is szélesebb keretek között bontakozik ki. Ezen a téren a Közjóléti Szövetkezet szoros együttműködést tart fenn a város népjóléti ügyosztályával s a segitőakciók annak a közösen kidolgozott programnak és a belügyminisztérium által jóváhagyott szociális költségvetésnek keretében kerülnek lebonyolításra, amelyek a megsegítésre érdemes és arra tényleg rászoruló kisemberek szá zainak és ezreinek nyújtanak lehetőséget a jobb életkörülmények közé emelkedésre. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap az 1943 évre olyan széles anyagi alapot teremtett a már jóelőre kidolgozott szociális programnak megvalósítására, hogy minden remény meg van a minél nagyobb eredmény; elérésére, • A Közjóléti Szövetkezet tevékeuyJsége az idén elsősorban arra irá' tiyul — mint értesülünk —, hogy tovább folytassák és kiszé'esitsék a mult évben megkezdett tevékenységet Ez a tevékenység főleg a ki — existenciák megérő tó tésé re irányul, s háziállatok juttatásában, a gazdálkodás köriili megsegítésben, a házassági kölcsönök folyósításával a családalapítás megkönnyítésében, a háziipar foglalkozások elterjedésének fokozásban, a terroelvények értékesítésének megszervezésében s SZeCHIeNYl MOZi Ma 3, 5, 7 órakor Állandóan feltörő hangos kacagás kiséri ANNA-HÁMA a legbájosabb magyar vígjáték mulatságos jeleneteit. Szereplók: SZÖRÉNYI ÉVA SZILA8SY LÁSZLÓ R-ajnay, Vizvéry és a két Petfcee, Azonkívül legújabb TTPA HÍRADÓ